← Magyarország

Bfv.381/2022/14 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az elfogatóparancs kibocsátása nem szolgálhatja a tárgyalás mellőzésével hozott büntetővégzés kézbesítését. Ha a büntetővégzést nem lehet szabályszerűen kézbesíteni, azt úgy kell tekinteni, mintha a terhelt tárgyalás tartása iránti indítványt terjesztett volna elő. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.381/2022/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. január
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): II. rendű Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, büntetővégzés,
  4. május 20., jogerő:
  5. szeptember
  6. Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt 402.Bpk.40.829/2020/9., Kúria 3.Bfv.381/2022/14 Az indítvány iránya: 2 a II. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 402.Bpk.40.829/2020/
  7. számú büntetővégzését a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 18.000 (tizennyolcezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  8. május
  9. napján meghozott 402.Bpk.40.829/2020/
  10. számú büntetővégzésével a II. rendű terhelttel szemben lopás bűntette [Btk.
  11. §

(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont] miatt 1 év 2 hónap – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – börtön fokozatú szabadságvesztés büntetést és 200 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint, összesen 300.000 forint – pénzbüntetést szabott ki azzal, hogy a II. rendű terhelt a szabadságvesztés büntetés végrehajtása elrendelése esetén legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a pénzbüntetés – esetleges – átváltoztatásáról és a bűnügyi költségről. [2] A bíróság a büntetővégzést az ismeretlen helyen tartózkodó II. rendű terhelt részére kézbesíteni nem tudta, az előtte 17.B.10.882/
  1. számon folytatódó ügyben
  2. augusztus
  3. napján a II. rendű terhelt vonatkozásában elfogatóparancs kibocsátásáról rendelkezett. A II. rendű terheltet
  4. szeptember
  5. napján elfogták,
  6. szeptember
  7. napján a bíróság meghallgatást tartott, amelyen a büntetővégzést kézbesítette a II. rendű terhelt részére, és kioktatta őt a jogorvoslat lehetőségére. A II. rendű terhelt a büntetővégzést tudomásul vette, a bíróság az őrizetét megszüntette, szabadlábra helyezését rendelte el, a vele szemben kibocsátott elfogatóparancsot visszavonta. A büntetővégzés a II. rendű terhelt tekintetében
  8. szeptember
  9. napján jogerőre emelkedett Kúria 3.Bfv.381/2022/14 3 II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetővégzés hatályon kívül helyezése érdekében. [4] Indokai szerint az elsőfokú tárgyalásra nem kapott idézést, így azon nem vett részt. Kifogásolta, hogy nem kapott vádiratot, és nem tudott megfelelően gondoskodni a védelméről sem, ezért hátrányos helyzetbe került. Sérelmezte továbbá, hogy a bíróság a távollétében jogtalanul ítélte el. [5] A Legfőbb Ügyészség BF.429/2022/
  10. számú átiratában a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát alaptalannak tartotta. [6] Álláspontja szerint a bíróság a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásra vonatkozó szabályokat betartotta, a végzés II. rendű terhelt részére történő kézbesítése és a jogorvoslati jogára történő kioktatása is szabályszerűen megtörtént. Az indítványban megjelölt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező jogszabálysértések nem valósultak meg, így a felülvizsgálat Be.
  11. §
(2)bekezdés d) pontjában, és a Be. 608. §
(1)bekezdés
  1. d)pontjában meghatározott oka nem állapítható meg. [7] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot a II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [8] A II. rendű terhelt védőjének a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra tett észrevétele szerint a II. rendű terhelt védelemhez való jogai sérültek, mert az elfogatóparancs alapján bíróság elé állított II. rendű terheltnek nem volt védője. Indítványozta, hogy a Kúria a II. rendű terhelt indítványának adjon helyt. [9] A II. rendű terhelt észrevételében a felülvizsgálati indítványában foglaltakat lényegében megismételve hangsúlyozta, hogy az eljárás során hátrányos helyzetbe került, mivel távollétében ítélték el. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.429/2022/4. számú átiratában a megelőző nyilatkozatában foglaltakat változatlanul fenntartotta. III. [11] A II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. Kúria 3.Bfv.381/2022/14 4 [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)-
  2. d)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [13] Az indítvány a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott abszolút eljárási szabálysértést állítja, amely szerint a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [14] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. [15] Kétségtelen, hogy a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [16] A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás szabályait a Be. C. Fejezete, míg a távollévő terhelttel szembeni eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Be. CI. Fejezete tartalmazza. [17] A Be. 740. §
(1)bekezdése alapján a bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzést hoz, ha
  1. a)az ügy megítélése egyszerű,
  2. b)a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva, és
  3. c)a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető. [18] A büntetővégzés ellen nincs helye fellebbezésnek [Be. 742. §
(1)bekezdés], az ügyész, a vádlott, a védő, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti [Be. 742. §
(2)bekezdés]. [19] A Be. – a cselekmény elbírálásakor hatályos –
  1. §-a szerint az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél és az egyéb érdekelt tárgyalás tartása iránti indítványa alapján, vagy ha a vádlott részére a büntetővégzést nem lehetett kézbesíteni, a bíróság a LXXVI. Fejezet szerint előkészítő ülést tart és az eljárást a – Be. 744-
  2. §-ában meghatározott kivételekkel – a továbbiakban az általános szabályok szerint folytatja. Ha a büntetővégzést nem lehet szabályszerűen kézbesíteni, azt úgy kell tekinteni, mintha a vádlott tárgyalás tartása iránti indítványt terjesztett volna elő [Be.
  3. §
(2)bekezdés]. [20] A Be. 747. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy a büntetőeljárás lefolytatásának nem akadálya az, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt elérhetetlenné vált. A bíróság a távollévő terhelttel szemben az ügyészség erre irányuló indítványára jár el [Be. 749. §
(1)bekezdés], a távollévő terhelt tekintetében előkészítő ülés tartásának nincs helye [Be. 749. §
(2)bekezdés]. Kúria 3.Bfv.381/2022/14 [21] 5 A Kúria az iratok alapján a következőket állapította meg. – Az ügyészség a II. rendű terhelttel szemben lopás bűntette miatt
  1. április
  2. napján emelt vádat, egyúttal indítványozta, hogy a bíróság az ügyben tárgyalás mellőzésével hozzon büntetővégzést (Budapesti XIV. és XV. Kerületi Ügyészség B.1887/2019/
  3. számú vádirata, Pesti Központi Kerületi Bíróság 402.Bpk.40.829/2020/1.). – A bíróság
  4. május
  5. napján tárgyalás mellőzésével büntetővégzést hozott (Pesti Központi Kerületi Bíróság 402.Bpk.40.829/2020/
  6. szám) és annak az ügyészség részére, valamint a büntetővégzés és a vádirat a terheltek – így II. rendű terhelt – részére történő kézbesítéséről rendelkezett (Pesti Központi Kerületi Bíróság 402.Bpk.40.829/2020/10.). – Az ügyészség
  7. május
  8. napján kelt, a bírósághoz
  9. június
  10. napján érkezett, B.XIV.1887/2019/
  11. számú nyilatkozatában a II. rendű terhelt tekintetében tárgyalás tartását nem indítványozta (Pesti Központi Kerületi Bíróság 402.Bpk.40.829/2020/11.). – A küldemény – a
  12. június
  13. és
  14. június
  15. napján történt eredménytelen kézbesítést követően –
  16. június
  17. napján a II. rendű terhelt címéről „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a bírósághoz. – A bíróság
  18. június
  19. napján a küldemény II. rendű terhelt részére történő ismételt kézbesítéséről rendelkezett (Pesti Központi Kerületi Bíróság 402.Bpk.40.829/2020/12.). – A küldemény
  20. július
  21. napján – a
  22. június
  23. napján és
  24. július
  25. napján történt eredménytelen kézbesítést követően – ismét „nem kereste” jelzéssel érkezett a bírósághoz vissza. – A bíróság
  26. július
  27. napján megkereste a Rendőrkapitányságot a II. rendű terhelt lakcímének ellenőrzése, valamint a büntetővégzés és a vádirat kézbesítése végett (Pesti Központi Kerületi Bíróság 402.Bpk.40.829/2020/13.). – A Rendőrkapitányság
  28. július
  29. napján kelt tájékoztatása szerint a II. rendű terhelt a megadott lakcímen nem lakik, a rendelkezésre álló telefonszámokon nem elérhető, a megadott lakcímről ismeretlen helyre költözött. Más bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, büntetés-végrehajtási intézetben nem tartózkodik (Pesti Központi Kerületi Bíróság 402.Bpk.40.829/2020/14.). – A bíróság
  30. augusztus
  31. napján megkísérelte a II. rendű terhelt rövid úton (telefonon) történő megkeresését, ami eredményre nem vezetett (Pesti Központi Kerületi Bíróság 402.Bpk.40.829/2020/15.), és intézkedést tett a központi lakcím-nyilvántartó, valamint a BV Nyilvántartó adatainak ellenőrzése érdekében (Pesti Központi Kerületi Bíróság 402.Bpk.40.829/2020/16.). Kúria 3.Bfv.381/2022/14 6 – A központi lakcím-nyilvántartás szerint a II. rendű terhelt a bíróság által addig nem ismert lakó-, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkezett (Pesti Központi Kerületi Bíróság 402.Bpk.40.829/2020/17.), és büntetés-végrehajtási intézetben nincs (Pesti Központi Kerületi Bíróság 402.Bpk.40.829/2020/18.). – A bíróság
  32. augusztus
  33. napján megállapította, hogy a II. rendű terhelt ismeretlen helyen tartózkodik, ezért az irat peres számra történő lajstromozásáról rendelkezett (Pesti Központi Kerületi Bíróság 402.Bpk.40.829/2020/19.). – A büntetőügy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 17.B.10.882/
  34. számon folytatódott. – A bíróság
  35. augusztus
  36. napján ismételten megkereste a központi lakcímfigyelőt, illetve a BV-nyilvántartót (Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.B.10.882/2020/2.). – A II. rendű terhelt tartózkodási helyének felkutatására irányuló intézkedések eredményre nem vezettek, a bíróság
  37. augusztus
  38. napján a II. rendű terhelttel szemben elfogatóparancsot bocsátott ki (Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.B.10.882/2020/7.). – A Rendőrkapitányság
  39. szeptember
  40. napján a II. rendű terheltet elfogta és őrizetbe vette (Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.B.10.882/2020/8.). –
  41. szeptember
  42. napján a II. rendű terheltet a Pesti Központi Kerületi Bíróságra előállították, és meghallgatására került sor (Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.B.10.882/2020/
  43. számú jegyzőkönyv). – A meghallgatáson a II. rendű terhelt előadta, hogy a bíróság rendelkezésére álló lakcímén két éve nem tartózkodik, hanem egy másik címen lakik. Az eljáró bíró kézbesítette a II. rendű terhelt részére a 402.Bpk.40.829/2020/
  44. számú büntetővégzést, és tájékoztatta az annak vonatkozásában előterjeszthető jogorvoslatról (Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.B.10.882/2020/
  45. számú jegyzőkönyv
  46. oldal). – A II. rendű terhelt a büntetővégzést tudomásul vette (Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.B.10.882/2020/
  47. számú jegyzőkönyv
  48. oldal). – A bíróság a II. rendű terhelt őrizetét megszüntette és szabadlábra helyezését rendelte el, egyúttal felhívta a figyelmét arra is, hogy a lakcímét, tartózkodási helyét, illetve elérhetőségének a változását három napon belül be kell jelentenie a bíróságnak. (Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.B.10.882/2020/
  49. számú jegyzőkönyv
  50. oldal). – A bíróság a II. rendű terhelttel szemben kibocsátott elfogatóparancsot visszavonta (Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.B.10.882/2020/9-I. számú irat). Kúria 3.Bfv.381/2022/14 7 – A büntetővégzés a II. rendű terhelt tekintetében
  51. szeptember
  52. napján jogerőre emelkedett (Pesti Központi Kerületi Bíróság 402.Bpk.40.829/2020/
  53. számú büntetővégzés,
  54. szeptember
  55. napján kelt jogerősítési záradék). [22] Az iratokból kitűnően az ügyben sem előkészítő ülés, sem tárgyalás kitűzésére nem került sor, mert a II. rendű terhelt felkutatására tett intézkedések még ezt megelőzően eredményre vezettek. [23] Jelen ügyben az egyesbíró meghallgatta a II. rendű terheltet, amikor őt elfogását követően előállították. A meghallgatás azt a célt szolgálta, hogy a II. rendű terhelt számot adjon az ismeretlen helyre távozása okáról, majd a bíróság a büntetővégzést részére kézbesítette. [24] Ilyenformán a bíróság – önmagában szemlélve – helytállóan járt el, amikor a tárgyalás mellőzésével hozott végzést a II. rendű terhelt részére kézbesítette, valamint tőle a jogorvoslati nyilatkozatot beszerezte. [25] Mivel sem az ügyész, sem a II. rendű terhelt nem kérte tárgyalás tartását, a büntetővégzés – jogorvoslat hiányában –
  56. szeptember
  57. napján jogerőre emelkedett. A bíróság tehát a Be. C. Fejezete szerinti, büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban hozott a terhelttel szemben ügydöntő határozatot. [26] Azonban az eljárt bíróság jelen esetben valójában az elfogatóparancsot helytelenül, körözés helyett, a tárgyalás mellőzésével hozott büntetővégzés kézbesítésére alkalmazta. [27] A Kúria rámutat, hogy az elfogatóparancs kibocsátása azonban nem szolgálhatja a (büntető)végzés kézbesítését. Amennyiben ismeretlen helyen tartózkodása miatt a büntetővégzés a terhelt részére nem kézbesíthető, és a tárgyalást más arra jogosult nem kérte, számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy az előkerülő terhelt sem kéri tárgyalás tartását. Ilyen helyzetben ezért a személyi szabadságot el nem vonó körözés elrendelése a megfelelő intézkedés. Amennyiben a körözés eredménytelen, nem marad más megoldás, mint az elfogatóparancs kibocsátása, hiszen a bíróság az ügyész indítványára áttérhet a Be. szerinti külön eljárásra (BKv 100.) [Be.
  58. §
(2)bekezdés]. [28] A jelen ügyben erre azért nem került sor, mert még ez előtt a II. rendű terheltet megtalálták. [29] Mivel az ügyben sem előkészítő ülés, sem tárgyalás kitűzésére nem került sor, a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok nem valósult meg. [30] A II. rendű terhelt kifogásolta, hogy az ügyben a védelemhez való joga sérelmet szenvedett. Kúria 3.Bfv.381/2022/14 8 [31] Amint arra a Legfőbb Ügyészség helytállóan utalt, a II. rendű terhelt lopás vétségének megalapozott gyanúja miatt került kihallgatására gyanúsítottként. A 2018. november 15. napján történt kihallgatása során rögzített jegyzőkönyv szerint (nyomozati iratok 311-319. lapjai) a nyomozó hatóság a kihallgatás során a Be. 387. §
(1)és
(3)bekezdése alapján figyelmeztette a II. rendű terheltet, hogy az eljárásban védő részvétele nem kötelező, de védőt hatalmazhat meg vagy kirendelését indítványozhatja, amely indítványát a hatóság nyomban elbírálja. Figyelmeztette továbbá, hogy ha védőt kíván meghatalmazni vagy védő kirendelésére irányuló indítványát a hatóság elfogadja, a kihallgatásról a védőt a nyomozó hatóság értesíti, akinek megérkezéséig, de legalább 2 órára a kihallgatást elhalasztja. Amennyiben a védő a megállapított határidőn belül nem jelenik meg vagy a kihallgatás megkezdéséhez hozzájárul, a nyomozó hatóság a kihallgatást megkezdi. [32] Ennek ismeretében a II. rendű terhelt a nyomozó hatóság azon kérdésére, hogy indítványozza-e védő kirendelését a nyomozó hatóság által, nemmel válaszolt. Ezt követően a nyomozó hatóság arról is tájékoztatta, hogy ő, vagy a védője és az ügyészség is kezdeményezheti egyezség megkötését a bűnösség beismeréséről és annak következményeiről, amely közlést a II. rendű terhelt úgyszintén megértette. [33] A II. rendű terhelt védő kirendelését a vádemelést megelőzően és azt követően sem indítványozta, és védelmének ellátására nem hatalmazott meg védőt. [34] A Kúria hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. §
(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó abszolút eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] nem észlelt. [35] Ekként a Kúria a II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a megtámadott határozatot a II. rendű terhelt tekintetében a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [36] A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 664. §
(1)bekezdés
  1. fordulata alapján rendelkezett. IV. [37] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
  2. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [38] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Kúria 3.Bfv.381/2022/14 9 Budapest,
  1. január
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.