A határozat elvi tartalma: A fellebbezésben új tény állítására csak akkor kerülhet sor, ha az új tény a fél önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a fellebbező fél tudomására vagy következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna. Győri Ítélőtábla Pf.I.20.082/2021/
- szám A Győri Ítélőtábla a Dr. Wilhelm és Társa Ügyvédi Iroda (cím4 ügyintéző: dr. Wilhelm Viktor ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek a Alperes1 (cím1) alperes ellen bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék
- február
- napján kelt 15.P.20.035/2021/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes a cím2., az alperes az ezzel szomszédos, cím1 szám alatti ingatlanban lakik a családjával. [2] A felperes név1 nevű 7 hónapos németjuhász kutyája
- augusztus 14-én a két ingatlan között található, az alperes által megbontott kerítésen átment az alperes ingatlanára. [3] Az alperes a birtokában levő légfegyverrel lövést adott le a kutyára. A lövedék az állat májába fúródott és maradandó egészségkárosodást okozott: megsérült a kutya mája és el kellett távolítani az epehólyagját. [4] volt. cég1 Kft. által végzett, műtéttel is járó állatorvosi kezelés költsége 214.475,- Ft [5] Az emésztőszervi érintettség miatt a kutyát speciális gyomor- és bélrendszerkímélő és emésztést könnyítő kutyatáppal kell táplálni. A Vet Life Dog Gastrointestinal nevű táp költsége az állatkórházban 21.590,- Ft-ot tett ki. [6] Az alperest a kutya meglövése miatt a Székesfehérvári Járásbíróság 13.B.542/2019/
- számú,
- június
- napján jogerőre emelkedett ítéletével bűnösnek mondta ki állatkínzás vétségében. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.082/2021/3 2 [7] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 6:
- §-a, 6:
- §
(1)és
(2)bekezdése, 6:527. §
(1)és
(2)bekezdése alapján 236.065,- Ft bűncselekménnyel okozott kár és ezen összeg után
- augusztus
- napjától járó kamatai, valamint havi 17.690,- Ft összegű járadék megfizetésére. [8] Keresetét azzal indokolta, hogy az alperes köteles a bűncselekménnyel okozott és a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére is. [9] cég1 Kft. által kiállított számlákkal igazolta, hogy az állat gyógykezelésének költsége 214.475,- Ft volt, a műtét után a kórházban adott speciális gyógytáp pedig 21.590,Ft-ba került. [10] Előadta, hogy az állatkórház előírása szerint a kutyát élete végéig a Gastrointestinal nevű táppal kell etetni, ezért az alperes köteles ennek jövőben rendszeresen felmerülő költsége megfizetésére is járadék formájában. A 25.190,-Ft-ba kerülő 12 kg-os kutyatáp árából levonta a normál junior kutyatáp 7.500,-Ft-os átlagárát, és 17.690,-Ft-os havi járadékigényt érvényesített. [11] Az alperes ellenkérelmében a 214.475,-Ft-os gyógykezelési költséget elismerte és vállalta annak részletekben történő megfizetését. [12] A kórházban adott táp és a jövőbeni táplálás költségének megfizetésére irányuló kereset elutasítását kérte. [13] Arra hivatkozott, hogy a 21.590,-Ft-os kiadást a felperes a büntetőeljárás során nem említette és összegét sem igazolta. [14] Álláspontja szerint a Ptk. felperes által hivatkozott rendelkezései alapján háziállat igényeinek kielégítésére nem lehet járadékot megállapítani, és azzal vissza is lehetne élni, hiszen nem ellenőrizhető, hogy a járadékot a felperes valóban a takarmányra fordítaná-e. [15] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 236.065,- Ft-ot és annak
- augusztus 22-től a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező késedelmi kamatát, 63.500,- Ft perköltséget, továbbá 88.450,- Ft-ot
- március 1-jétől kezdődő időponttal, havonta legkevesebb 20.000,-Ft összegű részletekben minden tárgyhónap legkésőbb
- napjáig. Kimondta, hogy bármelyik részlet elmulasztása esetén a teljes hátralékos összeg esedékessé válik. [16] Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek
- október
- napjától a név1 hívónevű németjuhász kutya elpusztulásának napjáig minden hónap legkésőbb
- napjáig havonta 17.690,- Ft járadékot, valamint az államnak 26.900,-Ft eljárási illetéket. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.082/2021/3 3 [17] Ítélete indokolásában rögzítette, hogy a kutya a felek ingatlanai között levő, az alperes által megbontott kerítésen jutott át az alperes ingatlanára, ahol az alperes rálőtt. A bűncselekmény során megsérült kutyát az név2 Állatkórházban látták el. [18] A kórlap alapján megállapította, hogy a máj sérülése és az epehólyag eltávolítása miatt az állatot élete végéig a Gastrointestinal nevű táppal kell etetni, és már a kórházi kezelés alatt is ezzel táplálták. Ennek a költsége 21.590,-Ft volt, amit az állatkórház által kiállított számla igazol. [19] A Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése és 6:527. §
(2)bekezdése alapján lehetőséget látott arra, hogy az alperest a táp rendszeresen visszatérő költségének megfizetésére havi járadék formájában kötelezze. Kifejtette, hogy e kár megtérítésére kötelezésnek nem akadálya, hogy a büntető ítéletben erre nem tért ki a bíróság. [20] Arra is rámutatott, hogy a járadékkal kapcsolatos igény az arra való jogosultság alapján bírálandó el és indifferens, hogy a felperes ténylegesen kutyatáp vásárlására fordítja-e a járadék összegét. [21] A felperes által csatolt hirdetések alapján igazoltnak találta a speciális táp átlagos táp árát meghaladó havi 17.690,-Ft-os költségét. [22] Az alperes részletfizetés iránti kérelmének elbírálásakor figyelemmel volt jövedelmi viszonyaira és családi helyzetére, és a felperes számára sem méltánytalan havi legkevesebb 20.000,-Ft összegű részletekben kötelezte az ítélethozatalig felmerült károk (a 214.475,-Ft gyógykezelési költség, a kórházi táp 21.590,-Ft-os ára és a kereset beadásától az ítélet meghozataláig lejárt 5 havi járadék 88.450,-Ft összege), valamint a 63.500,-Ft összegű perköltség megfizetésére. [23] Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az ítélet részbeni megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérte az általa elismert 214.475,-Ft-ot meghaladó részében. [24] Állította, hogy nem a kerítést, hanem a felperesi telekkel határos melléképületet bontotta meg a két ingatlan határán, azért, mert télen a beton megfagyott és javításra szorult. A saját oldalán eltakarta a rést, de a kutya mégis át tudott bújni, mert nem volt megfelelően elzárva. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a Ptk. 6:525. §
(1)-
(2)bekezdései alapján nem vizsgálta a felperes közrehatását, és nem foglalt állást arról, betartotta-e a felelős állattartásra vonatkozó szabályokat. Előadta, hogy abban az időben két kiskorú gyermeke volt, akik rendszeresen játszottak az udvaron és az ő testi épségüket féltette a szomszédos ingatlanról átjutó kutyától. [25] Arra is hivatkozott, hogy a járadék a felperest indokolatlan előnyhöz juttatná, és az állattartás során elkövetett mulasztását jogkövetkezmény nélkül hagyná. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.082/2021/3 4 [26] A felperes nem terjesztett elő fellebbezési ellenkérelmet. [27] A fellebbezés nem alapos. [28] Az ítélőtábla a fellebbezést a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény 12. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a felek által felajánlott bizonyítást lefolytatta, a tényállást helytállóan állapította meg, és abból helyes jogi következtetésre jutott. [29] Az alperes a perben nem vitatta a kutya állatorvosi kezelésével felmerült 214.475,Ft összegű kárigényt, és a fellebbezése sem irányult ezen összeg megfizetésére kötelező ítéleti rendelkezés ellen, ezért az ítélőtábla a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 370. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet kizárólag a gyógytáppal kapcsolatos egyösszegű és járadékigény vonatkozásában bírálta felül. [30] Az elsőfokú eljárásban az alperes a vele szemben kibocsátott bíróság bírósági meghagyás ellen előterjesztett ellentmondásában hivatkozott ugyan a felperes károsulti közrehatására, de a Pp. 199.§-a szerinti írásbeli ellenkérelmében már csak azzal védekezett, hogy a 21.590,-Ft-os költséget a felperes a büntetőeljárásban nem nevesítette, és a követelés összegét sem igazolta, a járadékigényt pedig arra hivatkozással vitatta, hogy a Ptk. járadékra vonatkozó rendelkezései az állat táplálására nem alkalmazhatók. Bizonyítást sem ajánlott fel a károsulti közrehatás igazolására. [31] Az elsőfokú bíróság a fentiek alapján – figyelemmel arra, hogy a Pp. 342. §
(1)bekezdése szerint az érdemi döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, az ellenkérelmen és a beszámítási kérelmen – kizárólag az alperes ellenkérelmében vitatott két igényt, és kizárólag az ellenkérelemben felhozott okokból vizsgálta. [32] Az összegszerűséget a felperes által becsatolt okirati bizonyítékok alapján igazoltnak ítélte és részletesen kifejtette, hogy a Ptk. felperes által felhívott járadékra vonatkozó rendelkezései miért alkalmazhatók a perben. [33] Az alperes a fellebbezésében már nem vitatta az összegszerűséget és azt sem, hogy a Ptk. járadék megállapítására vonatkozó rendelkezései az ügyben alkalmazhatók. Kizárólag a felperes károsulti közrehatással hivatkozva kérte a két vitatott tételre vonatkozó kereset elutasítását. [34] Mivel az írásbeli ellenkérelmében nem hivatkozott a károsulti közrehatására, ezért erre vonatkozó fellebbezési hivatkozása eljárásjogilag új (az ellenkérelemben fel nem hozott) ténynek minősül. [35] A Pp. 373. §
(2)bekezdése alapján azonban a fellebbezésben új tény állítására csak akkor kerülhet sor, ha az új tény a fél önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a fellebbező fél tudomására vagy Győri Ítélőtábla I.Pf.20.082/2021/3 5 következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna. [36] A fellebbezésben felhozott tény nem az elsőfokú ítélet meghozatalt követően jutott az alperes tudomására (és az írásbeli ellenkérelmében már előadhatta volna), ezért a másodfokú eljárásban erre nem hivatkozhat, így e tény megalapozottságát az ítélőtábla nem vizsgálhatta. [37] Mivel egyéb okból az alperes nem támadta az esőfokú ítéletet, azt az ítélőtábla a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [38] Miután az alperes részleges – a fellebbezési illetékre vonatkozó – költségmentesség kedvezményében részesült, a fellebbezési illetéket az állam viseli (Pp. 102. §.
(6). bekezdés). [39] A felperes a másodfokú eljárásra nem számította fel a perköltségét, ezért az ítélőtábla az alperest nem kötelezte másodfokú perköltség megfizetésére. Győr, 2021. május 25. dr. Lezsák József sk. dr. Molnár Andrea sk. dr. Sarmon Hedvig sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró