← Magyarország

Pfv.21287/2023/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az önálló bírósági végrehajtó abban az esetben, ha nem konkrét végrehajtási cselekményt végez és ezáltal nem közhatalom gyakorlója, nem minősül közéleti szereplőnek, ezért ilyen esetekben képmásának elkészítéséhez (megörökítéséhez) és felhasználásához a hozzájárulása szükséges. A véleménynyilvánítás lehetőségei közügy vitatása esetében az érintett személyek státuszától függetlenül az átlagosnál tágabbak, amelynek keretében túlzó vagy provokatív tartalmú vélekedések is kifejthetőek. A jogkövetkezmények körében a sérelemdíj összegének meghatározásánál tekintettel kell lenni az eset összes körülményére, különösen a jogsértés tárgyi súlyára, elhúzódására, ismétlődésére, az elért nyilvánosság mértékére, valamint a felperesre és közvetlen környezetére kifejtett hatására. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság részítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.287/2023/

  1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: ifj. dr. Gábor László ügyvéd) Az alperes: név1 (cím2) Az alperes képviselője: Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. Schiffer András ügyvéd) A per tárgya: Személyiségi jog megsértésének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes és az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.148/2023/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 13.P.20.097/2022/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet részítéletnek tekinti, azt részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és elutasítja a felperes azon kereseti kérelmét, amely szerint a
  4. június 15-én az alperes youtube oldalán megjelent média című videójában az alperes azzal a kijelentésével, hogy „A Bárándy Ügyvédi Irodán keresztül fenyegetett az alperes” megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. A
  5. június 15-én Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 2 közzétett videóval összefüggésben a videó formátumú közlemény közzétételére irányuló keresetet elutasítja. Ezt meghaladóan a jogerős részítéletet hatályában fenntartja. A peres felek a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségeiket maguk viselik. A bíróság kötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 380.000 (háromszáznyolcvanezer) forint, az alperest pedig, hogy ugyanezen számlára fizessen meg 120.000 (százhúszezer) forint meg nem fizetett felülvizsgálati eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
  6. napon válik esedékessé. A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes önálló bírósági végrehajtó, az alperes a párt elnöke, név2 a
  7. évi választások során a párt képviselőjelöltje volt. [2] név2 a saját közösségi oldalán
  8. december
  9. és
  10. között több bejegyzést tett közzé az önálló bírósági végrehajtók tevékenységével kapcsolatban. A felperes ezekre álprofilt felhasználva reagált, a bejegyzéseket általánosítónak, egyben a munkájukat tisztességesen végző végrehajtókra negatívan hatónak ítélte. Üzenetei között szerepeltek a: „… de azért van ebbe az országba évek óta regnáló 1-2 nagyon veszélyes és befolyásos végrehajtó is, akikkel jómagam sem találkoznék soha. Kedves név2 az ő haragjukat ne vívja ki, mert előttük már nem lesz fék …”. „A gyűlölet kampányt azonnal állítsd le …! Majd, ha a te családoddal játszunk!!!! Akkor csináld!!!!... kérem legyen szíves fékezni, MERT EBBŐL BAJ LESZ!!!!” megfogalmazású bejegyzések is. [3] Miután név2 kifogásolta az üzenetek hangvételét, a felperes elnézést kért tőle. A többszöri üzenetváltást követően – miután a felperes személye beazonosíthatóvá vált – telefonos egyeztetésben állapodtak meg. név2 azonban
  11. január 11-én ügyfélfogadási időben, név3 és egy operatőr társaságában – előzetes bejelentés nélkül személyesen jelent meg a felperes kisvárdai végrehajtói irodájában, ahol a felperes alkalmazottai voltak jelen. Azután, hogy a felperes is megérkezett, az operatőr kép- és hangfelvétel formájában rögzítette 46 perces beszélgetésüket. Az interjúban szóba kerültek üzenetváltásaik, a felperes üzeneteinek fenyegető tartalma, amely miatt ő ismételten elnézést kért. Beszéltek a végrehajtási eljárások anomáliáiról, a szervezet átalakításának indokoltságáról és egyéb szakmai kérdésekről. név3 a végrehajtói kamarát, annak elnökét és több végrehajtót érintő nyomozással, korrupcióval kapcsolatos kérdéseket is feltett a felperesnek, amelyekre ő általánosságban válaszolt. [4] A felperes ezután több ízben kérte e-mailben név2t, hogy a felvételt a közzétételét megelőzően bocsássa a rendelkezésére, aki erre ígéretet tett. A felperes utolsó alkalommal
  12. január 15-én kért erről tájékoztatást, majd – válasz hiányában – e-mailben közölte név2val, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  13. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
  14. §

(2)bekezdése alapján nem járul hozzá a videó Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 3 közzétételéhez mindaddig, amíg azt legalább a közzétételt megelőző 24 órával nem kapja meg, illetve, ha abban rá nézve sérelmes változtatás, torzítás szerepel. Tájékoztatta őt, hogy amennyiben kérése ellenére a videót leadják, úgy élni fog a polgári és büntetőjog által biztosított jogaival. [5] név2 a beszélgetés felhasználásával készült videókat a közzététel előtt nem küldte meg a felperes részére. [6] Az alperes
  1. január 16-án 19 óra 10 perc körüli időpontban az általa működtetett közösségi oldalra média1 címmel videót töltött fel és tett hozzáférhetővé. Ebben a felperessel készített interjúból 6,5 percnyi hang- és képanyagot használt fel, amely tartalmazza a felperes reakcióját, válaszait a fenyegető tartalmú üzeneteire és a végrehajtókat érintő korrupcióra vonatkozóan neki feltett kérdésekre, továbbá a munkájával kapcsolatos nyilatkozatának részleteit. A videót az alperes
  2. június 14-én a portál linken is elérhetővé tette. [7] Az alperes
  3. június 15-én a www.youtube.com linken közzétette média című videó összefoglalót, amelyben a szólás és véleménynyilvánítás szabadságáról, a demokráciáról, valamint a végrehajtók tevékenységéről beszélt. Közölte, a felperes adatvédelmi bejelentést tett a korábbi videóval kapcsolatban, emiatt a YouTube felszólította a felvétel eltávolítására, amelynek eleget tett, ugyanakkor tájékoztatást adott arról, hogy a felvételeket a rumble-csatornára tette fel, ahol mindkét anyag megtekinthető. [8] A videóban „kis disznófejű nagyúrnak” nevezte a felperest és közzétette a név2val folytatott üzenetváltását. [9] Ezt követően – mintegy 1-1,5 hónapon át – többen telefonon és személyesen is megjegyzéseket tettek a felperesre, a családjára és a végrehajtói irodában dolgozókra, amely negatívan érintette őket. Az alperes követői pedig a fenti közösségi oldalakon a videók alatt a felperes személyére vonatkozó negatív kommenteket közöltek. [10] A felperes és végrehajtói irodájának három alkalmazottja a Szegedi Törvényszék előtt képmáshoz fűződő személyiségi joguk megsértésének megállapítása iránt 7.P.20.145/
  4. számon pert indítottak az alperessel szemben. A Szegedi Ítélőtábla által Pf.II.20.335/2022/
  5. szám alatt helybenhagyott
  6. sorszámú ítéletében az ott eljárt bíróság megállapította, hogy a portál oldalon közzétett média2 cím alatt közzétett videófelvételen a végrehajtói iroda munkatársai (ott II-IV. rendű felperesek), illetve a
  7. június 16-án az alperes hivatalos youtube oldalán közzétett média című videóban az I. és IV. rendű felperesek (az I. rendű felperes abban a perben a jelen per felperese volt) képmásának engedély nélküli felhasználásával az alperes megsértette a II-III-IV. rendű, valamint az I. és IV. rendű felperesek képmáshoz fűződő személyiségi jogait. Kötelezte az alperest mindkét videófelvétel kapcsán a jogsértés abbahagyására, eltiltotta őt a további jogsértéstől, és kötelezte arra is, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a videófelvételről törölje a II. és IV. rendű felperes, valamint a média című videóból az I. és IV. rendű felperes képmását. Az ott született jogerős ítélet indokolása szerint az alperes mindkét esetben engedély nélkül használta fel a per felpereseinek képmását. A Kúria a jogerős ítéletet a Pfv.IV.20.106/2024/
  8. számú ítéletével hatályában fenntartotta. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [11] A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes a média1 című videóban (a továbbiakban:
  9. számú videó) megsértette a képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jogát, mert a közzétett tartalommal a felvétel közzétételéhez nem járult hozzá. Kérte az
  10. számú videó kapcsán annak megállapítását is, hogy abban az alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát az ott elhangzó sértő, valótlan tényállítással, hogy őt végrehajtó maffiának nevezte, illetve azt állította, hogy ő fenyegetőzik. Az
  11. számú videó Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 4 kapcsán kérte annak megállapítását is, hogy ezen videó közzétételével kapcsolatban keletkezett 146 sértő tartalmú hozzászólást (kommentet) közzétette. Az
  12. számú videó kapcsán jogkövetkezménykét kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, kérte őt megfelelő elégtétel adására kötelezni oly módon, hogy tegyen közzé videót arról, hogy a
  13. január 16-án közzétett videóban valótlanul állította, hogy a felperes a végrehajtó maffia tagja és fenyegetőzik – emiatt kérjen nyilvánosan elnézést tőle és saját költségén biztosítson ennek megfelelő nyilvánosságot. Az elégtételadás szövegét a felperes a következőkben határozta meg: „Mivel név nem ismerte a vágott videó tartalmát, nem járult hozzá annak közzétételéhez, semmi köze a végrehajtó maffiához és nem fenyegetőzött. A rendelkezésre álló anyag töredéke került közzétételre, vagyis kimaradt – többek között – a kezdeti anonimitás indoka, hogy név2 állítása szerint egyetlen panasz sem érkezett névre, míg az ügyfelek számára fontos szakmai témák, a végrehajtókkal összefüggésben előadottak és az interjút készítők által a helyszínen tapasztalt pozitívumok sem szerepeltek a videóban”. [12] média című videó (a továbbiakban:
  14. számú videó) kapcsán a felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes sértő, valótlan kijelentéseivel megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy valótlanul állította, hogy az
  15. számú videó kommentjei nem tartalmaztak bűncselekményre utaló fenyegetéseket. Kérte annak megállapítását is, hogy az alperes a
  16. számú videóban annak valótlan állításával, hogy az
  17. számú videóban a felperes több mint 15 percet beszélt; a felperes a Bárándy Ügyvédi Irodán keresztül megfenyegette az alperest; a Bárándy Ügyvédi Iroda közbenjárásának eredménye az adatvédelmi panasz sikeressége; a felperes nem kért elnézést név2tól – megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. [13] A
  18. számú videó kapcsán a felperes kérte annak megállapítását is, hogy a jóhírnévhez és becsülethez fűződő személyiségi jogát sértette meg az alperes azzal, hogy őt a videóban „kis disznófejű nagyúrnak” nevezte. A felperes kérte személyiségi jogai megsértésének megállapítását a
  19. számú videóhoz fűzött 33 sértő tartalmú hozzászólás (kommentek) tekintetében is. [14] A felperes a
  20. számú videó kapcsán kérte a magántitokhoz való személyiségi joga megsértésének megállapítását azért, mert az alperes nyilvánosságra hozta a név2 és közte folyt privát üzenetváltás részleteit. [15] A
  21. számú videó kapcsán jogkövetkezményként ugyancsak kérte az alperes további jogsértéstől való eltiltását, és megfelelő elégtétel adására kötelezését oly módon, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az alperes tegyen közzé egy videót, amely szerint az
  22. számú videóban valótlanul állította, hogy a felperes a végrehajtó maffia tagja és fenyegetőzik. Igényelte, hogy erre tekintettel az alperes nyilvánosan kérjen tőle elnézést, és ennek saját költségén biztosítson megfelelő nyilvánosságot a saját youtube csatornáján. Ebben az esetben az elégtétel adását tartalmazó szöveget a következőkben kérte meghatározni: „Mivel név többszöri jogos kérésére és erre irányuló ígéret ellenére nem ismerhette meg a vágott videó tartalmát, írásban és előzetesen nem járult hozzá annak közzétételéhez, semmi köze a végrehajtó maffiához és nem fenyegetőzött. A rendelkezésre álló anyag kis töredéke (8 %-a) került közzétételre, vagyis kimaradt – többek között – a kezdeti anonimitás indoka, hogy név2 állítása szerint egyetlen panasz sem érkezett névre, míg az ügyfelek számára fontos szakmai témák – fizetési meghagyás, elévülés, felfüggesztés, halasztás, részletfizetés, devizás ügyek, kilakoltatási moratórium – a végrehajtókkal összefüggésben előadottak és az interjút készítők által a helyszínen tapasztalt pozitívumok nem szerepelnek a videóban.” [16] A felperes az elégtétel adása körében még egy további nyilatkozat közzétételére is kérte kötelezni az alperest az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. Ezen nyilatkozat szükséges tartalmaként rögzítette, hogy az alperes e nyilatkozat körében tegye Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 5 közzé, hogy média című videóban valótlan állításokat tett, egyben emiatt kérjen tőle nyilvánosan elnézést, saját költségén biztosítva ennek megfelelő nyilvánosságot youtube csatornáján, akár az előbbi helyreigazító videóval egy videóban. Kérte, hogy mindkét videót legalább két nappal a közzétételét megelőzően részére az alperes, előzetes megtekintés céljából küldje meg. Kérte, hogy (az elégtétel adására szolgáló
  23. számú videóban) a következők szerepeljenek: „Valótlan azon állítás, hogy a youtube csatornára
  24. január 16án média1 címmel feltöltött videó kommentjei ne tartalmaztak volna bűncselekményre utaló fenyegető kommenteket, valótlan azon állítás, hogy több mint 15 percet beszélt név a média1 című videóban, valótlan azon többszöri állítás, hogy a Bárándy Ügyvédi Irodán keresztül fenyegette név név1t, valótlan azon állítás, hogy a Bárándy Ügyvédi Iroda közbenjárásának eredménye az adatvédelmi panasz sikeressége, valótlan azon állítás, hogy nem kért elnézést név név2tól.” [17] A felperes mindezen jogsértésekkel összefüggésben az alperest 5.000.000 forint sérelemdíj és ennek
  25. január 17-től a kifizetésig járó késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni, továbbá perköltséget igényelt. [18] A felperes keresetének indokaként előadta, hogy a vele készült beszélgetés rögzítéséhez ráutaló magatartással hozzájárult, ahhoz azonban nem, hogy azt az alperes felhasználja a saját youtube oldalán közzétett tartalom szerkesztése során. Előadta, hogy az interjú elkészítése után egyértelműen név2 tudomására hozta, hogy csak előzetes megtekintés után járul hozzá annak közzétételéhez, majd megtiltotta a közzétételt, mert a szerkesztett változatot nem küldték meg részére. Álláspontja szerint a hozzájárulása nélküli felhasználás és közzététel megsértette a kép- és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogait. Kiemelte: a videók a személyére, a családjára és a munkatársaira egyaránt negatívan hatottak, ezen túlmenően a videókhoz kapcsolódó fenyegető tartalmú kommentek egyaránt sértik a jóhírnévhez és becsülethez fűződő személyiségi jogait. Ezen jogai sérültek akkor is, amikor őt az alperes „végrehajtó maffiának” nevezte és azt állította, hogy megfenyegette név2t. A felperes visszautasította, hogy személye köthető lenne a végrehajtó maffiához, és hangsúlyozta, hogy munkáját mindig az ügyfelek érdekében, a jogszabályoknak megfelelően végezte. Vitatta azt, hogy megsértette volna név2t, és közölte, hogy az esetlegesen sértésként értelmezhető (az előzetes üzenetváltásokban megjelenő) megnyilvánulásaiért tőle elnézést kért. [19] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, és perköltséget igényelt. Alaki védekezése szerint a felperes keresetlevele nem felelt meg a polgári perrendtartásról szóló
  26. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  27. §
(2)bekezdés d) pontjának. Érdemben kifogásolta, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:45. §
(1)-
(2)bekezdésének felhívásával a felperes egyidejűleg hivatkozott jóhírnevének és becsületének megsértésére azonos kitételek tekintetében, noha azok egymást kizárják. A „végrehajtó maffia” kijelentést véleménynek minősítette, a „fenyegetőzést” a felperes magatartásának való tényeken alapuló jellemzéseként értékelte, mely így nem okoz személyiségi jogi sérelmet. Ebben a körben utalt a felperes álprofilon írt üzeneteinek tartalmára. Az alperes vitatta, hogy a kifogásolt kijelentések indokolatlanul bántóak, megalázóak lennének, különös tekintettel arra, hogy a felperes az interjú során végrehajtóként, egyben közszereplőként nyilatkozott közügyek vitatása körében, ehhez képest személyiségi jogainak védelme korlátozott a Ptk. 2:
  1. §-ára figyelemmel. Előadta: nem tehető felelőssé a videókhoz fűzött kommentek tartalma és hangvétele miatt, továbbá hivatkozott arra, hogy a felperes nem hívta fel az általa sérelmesnek talált, pontosan megjelölt kommentek eltávolítására. Álláspontja szerint nem voltak jogsértőek a
  2. számú videóval kapcsolatos közlések sem. Az alperes jogalap hiányában nem találta alkalmazhatónak az igényelt jogkövetkezményeket, beleértve a sérelemdíj iránti igényt is. Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 6 Az első- és másodfokú ítélet [20] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének részben adott helyt. Megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az
  3. számú videóban a felperessel készült interjú részleteit felhasználta, megsértette a felperes képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jogát, továbbá azzal, hogy a felperest „végrehajtó maffiának” nevezte, valamint, hogy lehetőséget biztosított a sértő kommentek közzétételére, megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Megállapította, hogy az alperes a
  4. június 14-én a portál oldalra feltöltött média2 című videójában megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát, amikor „végrehajtó maffiának” nevezte. Eltiltotta az alperest a további jogsértéstől, és kötelezte a jogsértés abbahagyására. Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül tegyen közzé egy videót arról, hogy az
  5. számú videóban valótlanul állította, hogy a felperes a végrehajtó maffia tagja, és saját költségén tegyen közzé a youtube csatornáján egy közleményt a következő szöveggel: „név többszöri kérésére és erre irányuló ígéret ellenére nem ismerhette meg a csatornámra felkerült videó tartalmát, írásban és előzetesen nem járult hozzá annak közléséhez, továbbá semmi köze a végrehajtó maffiához.” [21] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a
  6. számú videóban az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal a kijelentésével, hogy „A Bárándy Ügyvédi Irodán keresztül fenyegetett az alperes”. Megállapította továbbá, hogy megsértette az alperes becsülethez fűződő személyiségi jogát, amikor ezen videóban „kis disznófejű nagyúrnak” nevezte, illetve a magántitokhoz fűződő személyiségi jogát a felperes és név2 közötti privát üzenetváltások nyilvánosságra hozatalával. [22] A
  7. számú videó kapcsán eltiltotta az alperest a további jogsértéstől és kötelezte a jogsértések abbahagyására. Kötelezte arra, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül tegyen közzé egy videót arról, hogy a
  8. június 15-én a hivatalos youtube oldalán média című videóban valótlan állításokat tett, amely miatt kérjen elnézést a felperestől. Kötelezte arra, hogy az alperes saját költségén biztosítson a nyilatkozatnak megfelelő nyilvánosságot oly módon, hogy a youtube csatornáján közzétéve a fenti helyreigazító videóval egy videóban, legalább két nappal a közzétételét megelőzően, a felperes számára előzetesen megtekintés végett megküldve szóban közölje a következőket: „Valótlan azon állítás, hogy a Bárándy Ügyvédi Irodán keresztül fenyegette név név1t.” [23] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 napon belül törölje mindkét peresített videót valamennyi érintett közösségi oldalról. [24] Kötelezte továbbá az alperest, hogy sérelemdíjként fizessen meg részére 3.000.000 forintot, és annak
  9. március
  10. napjától járó késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. [25] Az alperest összességében 150.000 forint perköltségben marasztalta, az illeték viseléséről pedig úgy rendelkezett, hogy a le nem rótt 300.000 forint kereseti illetékből a felperes 120.000 forintot, az alperes pedig 180.000 forintot köteles az államnak megfizetni. [26] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában az alperes alaki kifogásait nem találta alaposnak, a keresetet érdemben bírálta el. [27] Az
  11. számú videó tekintetében elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes közéleti szereplőnek minősül-e. Ebben a körben rögzítette, hogy a felperes önálló bírósági végrehajtó, feladatai teljesítése során igazságügyi feladatokat ellátó önálló jogállású személy, aki közhatalmat gyakorol. A vele készített interjú ugyanakkor nem nyilvános eseményen készült, nem irányult az országos, vagy a helyi közvélemény befolyásolására. Álláspontja szerint nem tette közszereplővé a felperest az sem, hogy az interjúban a végrehajtói kamara elnökére, a Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 7 végrehajtói kart érintő korrupciógyanús tevékenységekre vonatkozóan tett nyilatkozatot. Összességében úgy ítélte meg, hogy a felperes nem köteles személyiségi jogainak megsértését, a Ptk. 2:
  12. §-ára figyelemmel tűrni. [28] Az
  13. számú videó tekintetében kifejtette, hogy az közérdeklődésre számot tartó, a végrehajtókat érintő korrupciógyanús témát érintette, abban felhasználták a felperessel készült interjú azon részét, amelyben név2nak írt üzenetekben hivatkozott „Veszélyes végrehajtókról” kérdezték a felperest. Ezek a témák aktuális közérdeklődést kiváltó kérdéseket jelentettek, a felperesnek számolnia kellett ezért a közvélemény fokozott figyelmével, így e körben tűrési kötelezettségének határa tágabb. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy ez ugyanakkor nem mentesítette az alperest a Ptk. 2:
  14. §
(1)bekezdésében írt kötelezettsége alól, vagyis nem használhatta fel automatikusan, mérlegelés nélkül a felperesről készült kép- és hangfelvételt. A képmás védelméhez fűződő személyiségi jog és a közügyek megvitathatóságában megfogalmazandó véleményszabadság jogának összemérése eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy a perrel érintett, fokozott érdeklődésre számot tartó téma nem indokolja a felperes hangfelvételhez és képmáshoz fűződő személyiségi jogainak korlátozását az
  1. számú videóban megjelenő módon, e tekintetben ezért a keresetet megalapozottnak találta. [29] A jóhírnévhez, illetve a becsülethez fűződő személyiségi jog megsértését illetően részletezte a tényállítás és a véleménynyilvánítás elhatárolási szempontjait, kiemelve azt, hogy a tények valóságtartalma – a véleménynyilvánítással ellentétben – bizonyítható. Az
  2. számú videó címében szereplő „Fenyegetőzik a végrehajtó maffia” közlést tényállításnak minősítette, ezért ennek kapcsán a becsülethez fűződő személyiségi jog sérelmét nem találta megállapíthatónak. A 8/
  3. (VII. 5.) AB határozat alapján hangsúlyozta, hogy a cím önálló jelentőséggel bír, így önállóan értékelendő, ugyanakkor a címben sem szerepelhet lényeges, megtévesztő pontatlanság, valótlanság. Álláspontja szerint a videó címe alapján a megtekintők arra következtethettek, hogy abban a végrehajtói kart érintő visszaélésekről, nyomozásokról lesz szó. Kiemelte: a felvezető mondatokat követően az alperes a végrehajtói maffiáról, majd a felperes és név2 beszélgetéséről, a felperest nevesítve az általa írt fenyegető üzenetekről tett említést. Mindezeket összességében alkalmasnak ítélte olyan látszat keltésére, hogy maga a felperes is érdekelt a korrupciós cselekményekben, ezáltal a végrehajtói maffiához tartozik – ez a közlés alkalmas volt a felperes személyének hátrányos társadalmi megítélése kiváltására, ezáltal sérült a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi joga. Ugyanakkor alaptalannak találta a keresetet a „fenyegetőzik” szó használata kapcsán. [30] Az
  4. számú videót érintő kommentek kapcsán rámutatott arra, hogy a honlap üzemeltetője felelősséggel tartozik az ott megjelenő sértő tartalmú közlésekért. A kommenteket tartalmuk szerint véleménynyilvánításnak tekintette, amelyek a felperesre nézve indokolatlanul sértőek, megalázóak, ezért megállapította, hogy alkalmasak a jóhírnév védelméhez való jog megsértésére. [31] A
  5. számú videóval kapcsolatban rögzítette, hogy abban – egyéb témákat követően – az alperes a büntetőeljárás alá vont végrehajtókról beszélt, és ezzel összefüggésben említette a felperesnek név2nak írt üzeneteit, majd a perbeli interjút és azt, hogy a felperes által indított eljárások eredményeként a Bárándy Ügyvédi Iroda tevékenységének köszönhetően tiltották le a korábbi videót. A közlések lényegi eleme nem a végrehajtói visszaélések taglalása volt ebben az esetben, hanem az alperes saját álláspontját fejtette ki a demokráciáról, a szólás és véleménynyilvánítás szabadságáról, továbbá arról, hogy miért kellett levennie a facebook-ról az
  6. számú videót. Az elsőfokú bíróság szerint, mivel a
  7. számú videóban az alperes a demokráciáról, és a szólás és véleménynyilvánítás szabadságáról beszélt, az nem a közügyek vitatását érintette, és abba a felperes nem kapcsolódott be, ezért nem tartotta alkalmazhatónak a Ptk. 2:
  8. §-ában foglaltakat. Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 8 [32] Az elsőfokú bíróság nem találta a jóhírnevet sértőnek a következő közléseket a
  9. számú videóban: az
  10. számú videó kommentjei ne tartalmaztak volna bűncselekményre utaló fenyegető kommenteket; több mint 15 percet beszélt a felperes a média1 című videóban; a Bárándy Ügyvédi Iroda közbenjárásának eredménye az adatvédelmi panasz sikeressége; a felperes nem kért elnézést név2tól. A
  11. számú videóban az alperes ezen közléseit olyan valós tényállításoknak minősítette az elsőfokú bíróság, amelyek nem alkalmasak a felperesről negatív értékítélet kialakítására. [33] Az elsőfokú bíróság ugyanakkor az alkalmazott szerkesztési módban jóhírnevet sértőnek találta azt a kijelentést, hogy a felperes a Bárándy Ügyvédi Irodán keresztül fenyegette az alperest. A jogsértés megállapításának alapjaként azt jelölte meg, hogy az alperes ezt a tényt a név2nak írt felperesi üzenetekkel szemléltette, amelyek alapján arra lehetett következtetni, hogy a felperes általában félelemkeltő eszközök felhasználásával végzi a munkáját – a valóság ezzel szemben az, hogy a felperes a felvételek törlésének elmaradása esetére jogi út igénybevételét helyezte kilátásba, amely nem értékelhető fenyegetésként, hanem a konfliktus törvényes módon való elintézését jelenti. [34] Az elsőfokú bíróság alaptalannak találta a keresetet a felperes név2tól való elnézés kérését érintő véleménynyilvánítás kapcsán, mert azt alkalmatlannak minősítette negatív társadalmi megítélés kiváltására. [35] Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a becsülethez való jog sérelmét csak az indokolatlanul bántó, lealázó, az érintett személy társadalmi megítélését hátrányosan befolyásoló véleménynyilvánítás okozhatja. Ehhez képest a ”kis disznófejű nagyúr” megnevezést becsületsértőnek, a felperes emberi méltósághoz fűződő személyiségi joga megsértésére alkalmasnak minősítette, így ebben a körben a jogsértést megállapította. [36] Az elsőfokú bíróság ugyancsak megállapította a felperes magántitok védelméhez fűződő személyiségi joga megsértését is [Ptk. 2:
  12. §
(1)-
(2)bekezdés], mert ő nem járult hozzá a név2nak írt levelei nyilvánosságra hozatalához. Ebben a tekintetben nem találta alkalmazhatónak a Ptk. 2:
  1. §-át, mert a felperes védendő jogával szemben nem volt olyan, a közügyek vitatásához fűződő közérdek, amely személyiségi jogának korlátozását indokolta volna. [37] A jogkövetkezmények alkalmazása körében a Ptk. 2:
  2. §
(1)bekezdés alapján állapította meg a jogsértések tényét [
  1. a)pont], kötelezte az alperest e magatartások abbahagyására és eltiltotta őt a további jogsértéstől [
  2. b)pont], kötelezte továbbá arra, hogy a közösségi oldalain mindkét videót illetően tájékoztató közleményt tegyen közzé saját költségén [
  3. c)pont]. A közlemény szövegét a felperes által megszövegezettől eltérően állapította meg, az általa megállapított jogsértésekhez igazítva, utalva arra is, hogy a keresetben írtak túlterjeszkednek a megvalósult jogsértések körén és meghaladják az elégtételadás célját. A Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés d) pontjának alkalmazásával kötelezte az alperest a sérelmezett videók törlésére. [38] A többszörös jogsértés megállapítására tekintettel 3.000.000 forint összegben a hátrány bizonyítása nélkül megalapozottnak ítélte meg a felperes sérelemdíj iránti igényét. Az összegszerűség megállapításánál figyelembe vette a képmás- és hangfelvételhez fűződő jog megsértésének folyamatos jellegét, illetve azt, hogy a felvétel felhasználására a felperes kifejezett tiltakozása ellenére került sor. Jelentőséget tulajdonított a videóhoz fűzött kommentek tettlegességet és halált is kilátásba helyező fenyegetéseinek, illetve annak, hogy a videóknak a felperesre és környezetére gyakorolt negatív hatása mintegy másfél-két hónapig is tartott. A kamatfizetés kezdő időpontját a jogsértéssel érintett időszak középarányos időpontjában határozta meg. A pernyertesség-pervesztesség arányát a felperesre nézve kedvezőbben 2/3-1/3-ad arányban állapította meg. Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 9 [39] A felperes és az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett részét részben megváltoztatta, és a
  1. január 16-án az alperes hivatalos youtube csatornáján, valamint
  2. június 14-én a portál csatornán közzétett
  3. számú videófelvétel kapcsán a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogsértés megállapítására, a jogsértéstől való eltiltásra, annak abbahagyására, valamint a videó formátumú közlemény közzétételére irányuló keresetet elutasította. Ugyancsak elutasította az
  4. számú videóhoz az alperes youtube oldalán közzétett, megjelenítéséhez kapcsolódó kommentek kapcsán a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogsértés megállapítására irányuló keresetet, valamint elutasította a magántitokhoz fűződő jog megsértésére irányuló keresetet a felperes és név2 közti privát üzenetváltásokat illetően. Az alperes által fizetendő sérelemdíj összegét 1.500.000 forintra leszállította. [40] A másodfokú bíróság mellőzte az alperesnek az elsőfokú perköltség fizetésére kötelezését, és megállapította, hogy a peres felek az elsőfokú eljárási költségeiket maguk viselik. [41] A feljegyzett 300.000 forint elsőfokú eljárási illeték viseléséről úgy rendelkezett, hogy azt a peres felek egyenlő arányban tartoznak viselni. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és rendelkezett a le nem rótt fellebbezési illeték viseléséről. [42] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezését alaptalannak, az alperes fellebbezését pedig részben alaposnak minősítette. [43] A másodfokú bíróság elsődlegesen azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a felperes végrehajtóként közszereplőnek minősül-e, és ez lehetővé teszi-e a tágabb körű bírálhatóságát. Az Alkotmánybíróság gyakorlatára történő utalással és konkrét hivatkozásokkal rögzítette, hogy a közügyek vitatása speciális helyzetet teremt. Az
  5. számú videó közzététele előtt robbant ki az ún. megnevezés a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara körüli botránysorozat. A felperes a szereplést önkéntesen vállalta, tudnia kellett, hogy a felvétel készítésének célja a közzététel. A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a közszereplők személyi köre a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint fokozatosan bővül, azt nem csupán a közszereplő politikusokra, illetve a közhatalmat gyakorló személyekre is kiterjed. A közéleti viták aktív alakítói is ún. „kivételes közszereplő”-nek minősülnek. A jelen esetben a felperes is ebbe a körbe sorolható. Ebből következően pedig a véleménynyilvánítások vonatkozásában őt fokozott tűrési kötelezettség terheli. [44] Ezt követően a másodfokú bíróság foglalkozott az értékítéletek és a tényállítások elhatárolásának kérdésével, különös figyelemmel az Alkotmánybíróság 7/
  6. (III. 7.) AB határozat és a 13/
  7. (IV. 18.) AB határozat tartalmára. Mindezekből kiemelte azt, hogy az oltalmazott vélemény vékony ténybeli alap esetén is védelmezett, miként az erős, túlzó kritika is. [45] A másodfokú bíróság az
  8. számú videó kapcsán a „végrehajtó maffia” kifejezést értelmezte, annak köznapi jelentésére tekintettel, figyelemmel arra is, hogy a magyar jogban a „maffia” kifejezés nem szerepel. Összességében úgy ítélte meg, hogy ez a kitétel erőteljes véleménynyilvánítást fogalmaz meg, de a jóhírnevet véleményként nem sértheti. A felperes egyidejűleg kérte jóhírneve és becsülete megsértésének megállapítását is, ugyanakkor az elsőfokú bíróság kizárólag jóhírnév-sértésként értékelte ezt a kitételt, amit a felperes nem fellebbezett meg, így nem volt vizsgálható, hogy a kitétel becsületsértést jelent-e vagy sem. Miután a vélemény-jellegből kitűnően a jóhírnév-sértés eleve kizárt, az erre vonatkozó megállapításra, és annak jogkövetkezményei alkalmazására irányuló kereseti kérelmet a másodfokú bíróság elutasította. Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 10 [46] A kommentekért való felelősség körében a másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy azért az oldal működtetője felelősséggel tartozik, azok sértő véleménynyilvánításokat tartalmaznak, szélsőségesek, bántóak és félelemkeltőek, de az elsőfokú bíróság itt is jóhírnévsérelmet állapított meg, amely véleménynyilvánítás esetén kizárt. A becsület megsértéséhez fűződő jog megsértése megállapításának elhagyását a felperes fellebbezésében a másodfokú bíróság szerint nem kifogásolta, az alperes viszont a megállapított jogsértést fellebbezésében támadta, ezért ezt a kereseti kérelmet is el kellett utasítani. [47] A képmás- és hangfelvétel védelméhez fűződő jog megsértését a másodfokú bíróság is megállapíthatónak találta, tekintettel arra, hogy a Ptk. 2:
  9. §-ára figyelemmel szükséges lett volna a közzétételhez a felperes hozzájárulása, és az ez alóli törvényi kivételek (nyilvános közéleti szereplés, tömegfelvétel) nem valósultak meg, a hozzájárulást pedig nem lehet kiterjesztően értelmezni, az erre vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést helybenhagyta az
  10. számú videó esetében, és alkalmazandónak találta az objektív jogkövetkezményeket is (eltiltás, abbahagyásra kötelezés, elégtétel adása). Az elégtétel szövegét a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérően állapította meg, tekintettel arra is, hogy a megállapított jogsértések köre megváltozott, ezen a felperes igénye „túlmutatott”. [48] A
  11. számú videó tekintetében a „kis disznófejű nagyúr” kitétel kapcsán az elsőfokú bíróságnál szélesebb körű vizsgálatot tartott indokoltnak, tekintettel Ady Endre: „Harc a nagyúrral” című versére, amely a disznófejű nagyúr kifejezést használta, a pénz és arany jeleként, aki mindent maga alá gyűr. A kifejezést az adott összefüggésben a másodfokú bíróság dehumanizálónak találta, amely erőteljes visszatetszés kiváltására alkalmas, kifejezetten sértő, lealacsonyító, ténybeli alap nélküli véleménynyilvánítás, amely sérti a felperes becsület védelméhez fűződő személyiségi jogát, ezért helyesnek találta az ezzel kapcsolatos jogsértés-megállapítást, valamint a jogkövetkezmények alkalmazását. A fellebbezések tartalmára tekintettel foglalkozott a levéltitok megsértésének kérdésével. Álláspontja szerint a felperes részéről megfogalmazott fenyegetés titokban tartásához nem kapcsolódik méltányolható közérdek, a felperes előbb álprofilon, majd később névvel írt online üzeneteteket név2 részéről. Az adott körben a másodfokú bíróság szerint nem kapcsolódik közérdek a titokban tartáshoz a fenyegetések esetében, amely erkölcsileg elítélendő, így nem helyezhető személyiségi jogi védelem alá, ezért ezt a kereseti kérelmet elutasította, alaposnak találva ebben a körben az alperes fellebbezését. [49] A megállapított jogsértések körének megváltozására figyelemmel, a sérelemdíj összegének csökkentését látta indokoltnak a másodfokú bíróság, azzal, hogy az elsőfokú bíróság a jogintézmény céljait helyesen határozta meg, de a jogsértések körének csökkenésére figyelemmel indokoltnak látta annak csökkentését 50 %-os mértékben, így a fizetendő sérelemdíj összegét 1,5 millió forintban határozta meg, mérlegelés után. [50] A másodfokú bíróság a perköltség viseléséről a pernyertesség-pervesztesség arányának megváltozására figyelemmel döntött, értékelése szerint a pernyertességpervesztesség aránya közel azonos volt, ezért úgy rendelkezett, hogy a peres felek a költségeiket maguk viselik, és az illeték viselésének aránya is ehhez igazodik. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [51] A jogerős ítélet ellen a felperes és az alperes is felülvizsgálati kérelemmel élt. [52] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a „végrehajtó maffia” kifejezés tekintetében vagylagos kereseti kérelmet terjesztett elő, azt a másodfokú bíróság nem ennek megfelelően bírálta el, illetve a kommentek tekintetében eleve a becsület védelméhez fűződő jogának megállapítását kérte. Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 11 [53] Megsértett jogszabályként hivatkozott a Ptk. 2:
  12. §
(1)-
(2)bekezdésére, a 2:51. §
(1)bekezdés a-b-c) pontjaira, a Pp. 2. §
(2)bekezdésére,
  1. §-ára és a
  2. §
(1)bekezdésére. [54] A „végrehajtó maffia” kifejezés kapcsán álláspontja szerint az elsőfokú bíróság adott ebben a körben korrekt indokolást, és értékelte megfelelően a cím önálló jelentőségét. A felperes szerint ez a kifejezés nem csupán vélemény, hanem tényállítás, amely kapcsán egyébként a becsület védelméhez való jog megsértése megállapítását is kérte. Nem értett egyet azzal, hogy ha vagylagosan előterjesztett kereseti kérelmének az egyik jogcímen (jóhírnév megsértése) helyt adtak, miért kellett volna fellebbeznie. Álláspontja szerint jogosult volt vagylagos kereseti kérelem előterjesztésére a Pp. 173. §
(2)bekezdése alapján, és tételesen is megjelölte jogalapként a Ptk. 2:45. §
(1)bekezdését. [55] A kommentek megítélése körében eleve a becsület megsértése megállapítását kérte, a jóhírnév sérelmének megállapítására ebben a körben nem tartott igényt, azt mégis elutasították. Álláspontja szerint ezzel megsértette a másodfokú bíróság a Pp. rendelkezési alapelvét is. [56] Fenntartotta azon álláspontját is, hogy a név2val lezajlott üzenetváltások nyilvánosságra hozatala megsértette a magántitok védelméhez fűződő személyiségi jogát. Álláspontja szerint részéről az üzenetek nem tartalmaznak fenyegetést, az üzenetváltás közvetlenül nem közügyre vonatkozott, az alperes az üzenetek nyilvánosságra hozatalával is csupán „szenzáció hajhász” magatartást tanúsított, uszított és hatásvadászatra törekedett, az üzenetek nyilvánvalóan nem a nagy nyilvánosságnak szóltak, ezért szükséges lett volna a nyilvánosságra hozatalához a címzett és a feladó hozzájárulására is. Összességében úgy értékelte a jogerős ítéletet, hogy az „szinte mindent megenged” az alperesnek. [57] A felperes indokolatlannak találta a sérelemdíj összegének leszállítását is. Álláspontja szerint a jogerős ítélet nem foglalkozott az általa többször részletesen felsorolt értékelési szempontokkal, nem értékelte megfelelően az alperes magatartásának súlyos felróhatóságát, a jogsértések ismétlődését és azt, hogy a sérelemdíj jogintézményének egyik funkciója a magánjogi büntetés kifejezése. [58] A felperes felülvizsgálati kérelmében külön kifogásolta a másodfokú bíróságnak a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezését. Álláspontja szerint abban nem tükröződik, hogy jelentős mértékben pernyertes lett, továbbá csatolta a megbízási szerződést és költségjegyzékét is, de ezt a másodfokú bíróság alaptalanul figyelmen kívül hagyta. [59] Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett a fellebbezésben foglaltaknak helyt adó, az elsőfokú ítéletet megváltoztató „a jogszabályoknak megfelelő ítélet” meghozatalát kérte, tartalmilag a kereset teljes elutasításával. Másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett a másodfokú bíróság új eljárásra, és új határozat hozatalára utasítását kérte. [60] Megsértett jogszabályként hivatkozott a Pp. 370. §-ára, a 386. §
(4)bekezdésére, és a Pp.
  1. §-án keresztül érvényesülő Pp.
  2. §
(4)-
(5)bekezdésének megsértésére, valamint a Ptk. 2:
  1. §-ára, 2:
  2. §-ára, a 2:
  3. §-ára, a 2:
  4. §-ára, illetve az Smtv.)
  5. §
(2)bekezdésére. Előadta, hogy a jogerős ítélet tévesen értelmezte az Alaptörvény IX. cikkét. [61] Az
  1. számú videó tekintetében előadta, hogy a felperes mind az interjú elkészítéséhez, mind közzétételéhez hozzájárult. A közzétételhez való hozzájárulását csak utólag vonta vissza, miután nem vonták be a szerkesztés folyamatába. Kifogásolta, hogy az eljárt bíróságok nem vizsgálták azt a körülményt, hogy az Smtv.
  2. §
(2)bekezdése alapján a hozzájárulás csak akkor lett volna visszavonható, ha a beszélgetés tartalmát utólag megváltoztatták, torzították, vagy sérelmes módon módosították volna. Az alperes előadta azt Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 12 is, hogy eleve nem lett volna szükség a felperes hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és közzétételéhez, mert az nyilvános közéleti szereplésnek minősült. [62] A
  1. számú videó tekintetében előadta, hogy a „kis disznófejű nagyúr” kitétel esetében helyes volt a másodfokú bíróságnak az Ady-hivatkozása, amely kitételt lehet bántónak, sértőnek tartani az egyén szubjektív megítélése szerint, de a használt kifejezés alkalmazása az adott esetben nem volt indokolatlan. [63] Az alperes fenntartotta azon álláspontját, hogy a felperes közéleti szereplőnek minősül, miután közhatalmat gyakorol. [64] Az alperes keresetet elutasító rendelkezések vonatkozásában a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Kifogásolta, hogy a „Bárándy Ügyvédi Irodán keresztül fenyegette” kitétel vonatkozásában a másodfokú ítélet semmilyen érdemi megállapítást nem tartalmazott, és ez sérti az ítélet teljességének elvét, illetve az indokolási kötelezettséget. [65] A peres felek a felülvizsgálati ellenkérelmeikben az ellenérdekű fél álláspontjait a felülvizsgálat keretében megalapozatlannak minősítették. A Kúria döntése és annak jogi indokai [66] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét nem találta alaposnak, az alperes felülvizsgálati kérelmét részben találta alaposnak, az alábbiak szerint. [67] A felülvizsgálat a megelőző eljáráshoz kapcsolódó rendkívüli, korlátozottan igénybe vehető fellebbviteli perorvoslat, melynek kizárólag jogszabálysértésre hivatkozásra alapítottan van helye. Rendkívüli jogorvoslati jellegéből következően funkciója a kérelmet előterjesztett fél által állított jogsérelem elbírálása és megalapozottsága esetén annak orvoslása. [68] A Pp.
  2. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát. A
(2)bekezdés szerint a felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett, és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki. [69] A jelen esetben a Kúria a Pp. 341. §
(3)bekezdésének alkalmazásával részítéletet hozott, miután az elsőfokú bíróság
  1. február 26-án kelt átiratában jelezte a Kúria számára azt, hogy a
  2. számú videóhoz fűzött kommentek kapcsán előterjesztett kereseti kérelem tekintetében a keresetlevélből és annak mellékleteiből, továbbá a jelen eljárásban a másodfokú határozat meghozatala után keletkezett iratok alapján az ítéletének kiegészítését látja indokoltnak, amelynek érdekében a szükséges intézkedéseket megtette, ezért ezen kereseti kérelem tekintetében a jogerős ítélet nem volt felülbírálható. Az
  3. számú vieóhoz fűzött 146 komment tekintetében az elsőfokú bíróság megállapította a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogok megsértését, míg a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatva e keresetet elutasította. Nem felel meg a valóságnak a felperes felülvizsgálati érvelése, amely szerint e körben kizárólag becsületsértés megállapítását kérte. Megállapítható, hogy a felperes ugyanarra a tényállásra alapítva jóhírneve sérelmét és becsületsértést is állított, és a becsületsértés megállapítása iránti kereset elutasítását fellebbezéssel, csatlakozó fellebbezéssel nem támadta meg, ezért a másodfokú bíróság nem követett el Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 13 jogszabálysértést, amikor a 146 komment vonatkozásában a becsületsértés megállapíthatóságát nem vizsgálta. [70] Az Alaptörvény VI. cikk
(1)bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jóhírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A IX. cikk
(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A
(4)bekezdés szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. [71] A Ptk. 2:42. §
(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. A
(2)bekezdés értelmében az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. A
(3)bekezdés szerint nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult. A 2:43. §
  1. d)pontja szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a becsület és a jóhírnév megsértése, illetve az
  2. e)pont szerint a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése, valamint a
  3. g)pont szerint a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. A Ptk. 2:45. §
(1)bekezdése szerint a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A
(2)bekezdés szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. [72] A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes youtube oldalán
  1. január 16-án közzétett média1 elnevezésű videóban azzal, hogy képmását és hangfelvételét az alperes a hozzájárulása nélkül tette közzé, illetve ezt a videót
  2. június 14-től hozzáférhetővé tette a portál oldalon is, megsértette a képmás- és hangfelvétel védelméhez fűződő személyiségi jogát. Előadta, hogy a felvétel elkészítéséhez ráutaló magatartással hozzájárult ugyan, de a közzétételhez való hozzájárulás feltételeként kikötötte, hogy az elkészített, szerkesztett és vágott anyagot a nyilvános megjelenést megelőzően juttassák el részére, hogy érdemben dönthessen a közzétételhez való hozzájárulásról – ez azonban nem történt meg. Az alperes álláspontja ezzel szemben az volt, hogy a közszereplőnek minősülő felperes részéről hozzájárulásra nincs szükség, egyébként pedig a már megadottnak tekinthető hozzájárulás visszavonására az Smtv.
  3. §
(2)bekezdése nem ad lehetőséget, egyrészt azért, mert az alperes nem minősül sajtószervnek, másrészt pedig a felperes nyilatkozatát a közzétett anyagban nem változtatta meg és nem torzította el. [73] A peres felek álláspontjára figyelemmel a Kúriának a
  1. január
  2. , június 14-ei videó tekintetében azt kellett vizsgálnia, hogy a közzétételhez szükséges volt-e a felperes hozzájárulása, a felperes az adott kontextusban közszereplőnek minősül-e, illetve bármely más körülmény szükségtelenné teszi-e a hozzájárulásának bevárását. [74] A Ptk. 2:
  3. §
(1)bekezdése szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A
(2)bekezdés szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez, és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. A Ptk. 2:44. §
(1)bekezdése értelmében a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 14 és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A
(2)bekezdés szerint a közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben, a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. [75] Az alperes álláspontja szerint a felperes egyértelműen közszereplőnek minősül, illetve az adott esetben akár „kivételes speciális közszereplő”-nek is tekinthető a nyilatkozattétele során. Az alperes hivatkozott arra, hogy a videóban rögzített nyilatkozat közéleti témában keletkezett, mert az adott időszakban (2021 vége – 2022-es év első fele) nagy nyilvánosságot kapott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar akkori vezetőjének, név4nek a korrupciós ügye, és a riportban erről is kérdezték a felperest, aki nem vitatottan a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tagja. Ezzel szemben a felperes álláspontja az volt, hogy önmagában, ha a munkahelyén nyilatkozatot ad, nem tekinthető közéleti szereplőnek. [76] A Kúria szerint az adott esetben nem állapítható meg az, hogy a felperes pusztán végrehajtói minőségéből következően, nyilatkozata okán közszereplőnek minősülne. Önmagában az a körülmény, hogy a hivatali helyiségében, hivatali időben adott a felperes nyilatkozatot, nem valósít meg ún. „kivételes közszereplést”. Az állami közhatalom gyakorlása, mint a közszereplői minőség megállapítására okot adó körülmény, nem értelmezhető kiterjesztő módon. A videófelvétel nem konkrét végrehajtói cselekményt ábrázol, nem valamely adós tartozásának behajtását mutatja be, a nyilatkozattétel önmagában nem tekinthető közhatalom gyakorlásának. Nem volt tehát a Kúria szerint olyan körülmény, amely okán ne lett volna szükséges a közzétételhez a felperes hozzájárulására. Önmagában az, hogy a felperes közügyeket is érintő nyilatkozatot ad, nem tekinthető a Ptk. 2:48. §
(2)bekezdése szerinti nyilvános közéleti szereplésnek, amely szükségtelenné teszi a hozzájárulás megadását. Az eset összes körülményének mérlegelésével helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a felperes a szükséges hozzájárulást a videó felhasználása tekintetében nem adta meg, ezért megalapozottan állapították meg a felperes képmás- és hangfelvételhez fűződő jogának megsértését, ezen rendelkezést a Kúria hatályában fenntartotta. [77] A felperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta a „végrehajtó maffia” kifejezés személyére történő alkalmazását. Álláspontja szerint ezzel az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő, és a becsület védelméhez fűződő személyiségi jogát. Ezen kifejezés tekintetében az elsőfokú bíróság a jóhírnév megsértését állapította meg, ezt a rendelkezést a másodfokú bíróság megváltoztatta, a becsület megsértése megállapítása iránti kereseti kérelmet nem vizsgálta, azzal, hogy erre nézve fellebbezés a felperes részéről nem született. Az alperes szerint ebben a körben olyan véleménynyilvánítás történt, amely közéleti témában keletkezett, így a véleménynyilvánítás lehetősége az átlagosnál tágabb, ezeket a határokat az alperes nem lépte túl. [78] A Kúria ezt a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak. A jóhírnév megsértése megállapítására irányuló kereseti kérelem elutasítása jogszabály-sértés nélkül, helytállóan történt, hiszen az adott kifejezés („végrehajtó maffia”) közlés egészére is figyelemmel egyértelműen véleménynyilvánításnak minősül. A következetes ítélkezési gyakorlat az általános személyiségi jogi perekben is alkalmazza a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) PK
  1. számú állásfoglalásában rögzített vizsgálati szempontokat. Ennek megfelelően a kifogásolt közleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A jogosult személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot jogsértés megállapítására. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet jogsértés megállapításának alapja (II-III. pont). Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 15 [79] Arra tekintettel, hogy az adott kifejezés egyértelműen véleménynyilvánításnak minősül, amely kapcsán a felperes a becsület védelméhez fűződő joga megsértésének megállapítását is kérte, a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy az adott összefüggésben, az adott téma mellett az alkalmazott vélemény a felperes személyére indokolatlanul bántónak, sértőnek, megalázónak minősül-e, a kifejezésmódra is tekintettel. [80] A Kúria szerint ebben a körben az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az értékelésnél figyelembe kell venni a riport, a felvétel közéleti tartalmát. Az Alkotmánybíróság 7/
  2. (III. 7.) AB határozatában rögzítette, hogy a közügyekkel összefüggő vélemény kinyilvánításának szabadsága a szólás- és sajtószabadság legbensőbb védelmi köréhez tartozik. A közügyek megvitatása körében elhangzó véleménynyilvánítás, és a rávonatkozó védelem fókuszában elsődlegesen nem a szólással érintett személyek státusza áll, hanem az, hogy a megszólaló valamely társadalmi, politikai kérdésben fejtette ki nézeteit. A véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A politikai véleménynyilvánítás fokozott védelme mind a közügyekben megfogalmazott értékítéletekre, mind pedig a közügyek körébe tartozó tényállításokra vonatkozik {indokolás [45] [47] [49] [50]}. A véleményszabadság külső határa az, hogy ezen jog már nem nyújt védelmet az olyan öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső, így a magán- vagy családi élettel kapcsolatos közlésekkel szemben, amelyek célja a puszta megalázás, illetve bántó vagy sértő kifejezések használata. Ezen kívül nem védelmezi a közéleti vitában kifejtett véleményt az sem, ha az abban megfogalmazottak az emberi méltóság korlátozhatatlan magját sértik, így az emberi státusz nyilvánvaló és súlyos becsmérlésében öltenek testet { Alkotmánybíróság 7/
  3. (III. 7.) AB határozat, indokolás [60] [62]}; {Alkotmánybíróság 13/
  4. (IV. 18.) AB határozat, indokolás [40]}. [81] A Kúria szerint az adott esetben a véleménynyilvánítás egyértelműen közéleti témában keletkezett, függetlenül attól, hogy maga a felperes közszereplőnek minősül vagy sem. Az Alkotmánybíróság határozatai nyomán kialakult ítélkezési gyakorlat szerint közéleti vita esetén a megfogalmazások, a kifejtett vélemények túlzóak, vagy provokatívak is lehetnek. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog alapvetően a vélemény kinyilvánításának lehetőségét védi. A vélemény megalapozottságát a bíróság nem vizsgálhatja, és arról nem is foglalhat állást. Az adott időszakban a végrehajtók tevékenysége az ún. megnevezés kapcsán egyértelműen a közbeszéd tárgyát képezte, összességében a „végrehajtó maffia” kifejezés kétséget kizáróan provokatív és erőteljes megfogalmazás, de a Kúria szerint nem lépi túl a szabad véleménynyilvánításhoz való jog közügyekben alkalmazható határait, ezért a másodfokú bíróság ezt a kereseti kérelmet megalapozottan utasította el, ezen döntés hatályában fenntartása indokolt – eltérő indokolás mellett. [82] Az alperes kifogásolta felülvizsgálati kérelmében, hogy a
  5. számú videó (média) tekintetében a jogerős ítélet a felperesre alkalmazott „kis disznófejű nagyúr” kifejezést a felperes becsületének megsértésére alkalmas kitételként értékelte, és a jogsértést megállapította. Az alperes álláspontja szerint ez a minősítés az adott összefüggésben a közéleti vita keretein belül maradt. A felperes ezen döntés hatályában fenntartását kérte az ellenkérelmében. [83] A Kúria ebben a körben a másodfokú bíróság döntésének megváltoztatására nem látott alapot. Visszautal a szabad véleménynyilvánításhoz való jog korlátai tekintetében a korábbiakban kifejtettekre, és az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos állásfoglalására. Abban a kérdésben kellett dönteni, hogy az alkalmazott kifejezés kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, megalázó tartalmat hordozott-e a felperesre nézve. A Kúria szerint ezen kifejezés alkalmazásával az alperes túllépett a megengedhető provokáció vagy túlzás keretein, a Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 16 „disznófejű” kifejezés még az irodalmi párhuzam esetleges feltételezése mellett is, az adott összefüggésben a felperes személyére nézve dehumanizáló jellegű, a felperes személyére nézve indokolatlanul bántó megfogalmazás. Az alperes semmilyen olyan tényre, körülményre nem hivatkozott, amely konkrétan a felperes esetében az ő bármely cselekménye kapcsán az ilyen szélsőséges megfogalmazást bármilyen módon megalapozta volna, az esetleges „hatásvadászat”, vagy a puszta figyelemfelkeltés szándéka az adott kifejezés használatát a konkrét esetben nem teszi indokolttá, ezért a Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság ebben a körben helytállóan, jogszabály-sértés nélkül rendelkezett a jogsértés megállapításáról, ebben a körben a jogerős ítélet hatályában fenntartása indokolt. [84] A felperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a levéltitok megsértésére alapozott kereseti kérelmét elutasította, az elsőfokú ítélet megállapító rendelkezésével szemben. [85] A Ptk. 2:
  6. §
(1)bekezdése szerint a magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok és a hivatásbeli titok oltalmára. A
(2)bekezdés szerint a magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala, vagy illetéktelen személlyel való közlése. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a magántitok megsértését nemcsak a címzett, hanem harmadik illetéktelen személy is elkövetheti, a titok címzettől eltérő személlyel való közléséhez a titokgazda, azaz a feladó engedélye szükséges. A magántitok fogalmát a Ptk. nem definiálja, az ítélkezési gyakorlat szerint annak minősül minden olyan adat, mely egyébként csak szűk körben, illetve beavatottak előtt ismert, és amelynek titokban tartásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. A másodfokú bíróság ebben a körben azzal érvelt, hogy az üzenetekben a felperes által kifejtett fenyegető tartalomhoz nem fűződhet méltányolható magánérdek, különösen akkor, ha annak kiváltó oka közügyben történt nyilvános megnyilatkozás. [86] A Kúria ezen megállapításokat helytállónak találta. A felperes álláspontjával szemben ugyanis megállapítható volt, hogy az álprofilon átküldött üzenetek egy része a társadalmi közmegítélés, a közfelfogás szerint igenis fenyegető tartalmúnak minősül, ezeket tette közzé az alperes a videóiban. Az adott esetben több üzenet kapcsolódott a közügyet jelentő témához. Mindehhez képest helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az eredetileg álprofilon írt fenyegető üzenetek titokban tartásához nem fűződik méltányolható, védendő magánérdek, így azok nem élvezhetnek jogi védelmet. Ez a kereseti kérelem a másodfokú bíróság részéről megalapozottan került elutasításra. [87] Az alperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte, hogy a felperes azon kereseti kérelmével kapcsolatban, hogy az a megfogalmazás, mely szerint a felperes a „Bárándy Ügyvédi Irodán keresztül fenyegetett”, az elsőfokú bíróság szerint jogsértőnek minősül (jóhírnevet sért), ugyanakkor az erre vonatkozó alperesi fellebbezést a másodfokú bíróság érdemben nem bírálta el, arra nem reagált, ez pedig sérti az ítélet teljességének elvét, illetve a Pp. 346. §
(4)-
(5)bekezdéseiben rögzített indokolási kötelezettséget. Érdemben előadta, hogy ez a kitétel egyébként nem tartalmaz sértő, valótlan tényállítást. [88] A Kúria ezen kereseti kérelmet illetően megállapította, hogy arra külön indokolást a másodfokú bíróság valóban nem fogalmazott meg, a rendelkező rész csak annyit tartalmaz, hogy az ott rögzített megváltoztatásokon túlmenően a másodfokú bíróság „egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja”. Ez tartalmilag csak azt jelentheti, hogy ebben a tekintetben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a kereseti kérelemnek helyt adó rendelkezését nem változtatta meg. Az indokolási kötelezettség megsértése megállapítható, a felülvizsgálati kérelem tartalmára tekintettel ezen kereseti kérelem megítélésére is ki kell térni a felülvizsgálati eljárásban. [89] Ezt a kereset kérelmet a Kúria nem találta alaposnak. Álláspontja szerint ugyanis, a szövegösszefüggésekre is figyelemmel, alapvetően véleményről van szó, amely azt értékeli, Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 17 hogy a felperes részéről ügyvédi felszólítást küldtek az alperes részére a személyiségi jogsértés abbahagyására vonatkozóan. A Kúria szerint a szabad véleménynyilvánítás korábban már ismertetett tágabb határai között, közügyet érintően az adott véleménynyilvánítás nem sért, nem lépi túl a megengedett határokat. Egy ügyvédi felszólítás „fenyegetésnek” minősítése túlzásnak, provokatív tartalmúnak tekinthető ugyan, de kifejezésmódjában nem minősül indokolatlanul bántónak, sértőnek, vagy megalázónak. Mindezekre figyelemmel ebben a körben a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával ezen kereseti kérelem elutasítása indokolt a Kúria szerint. [90] Miután az alperes felülvizsgálati kérelme a kereset teljes elutasítására irányult, az ily módon kiterjedt a jogkövetkezményekre is. Az alperes felülvizsgálati kérelme ebben a körben ugyan utalt a Ptk. 2:52. §-ára, de a sérelemdíj megállapítására és összegszerűségére vonatkozóan semmiféle indokolást nem tartalmazott. Következetes és egyértelmű az ítélkezési gyakorlat abban a körben, az 1/2016. (II. 15.) PK véleményre is figyelemmel, hogy egyrészt nem minősül megfelelőnek a felülvizsgálati igény körében az az általános megfogalmazás, hogy „egyebekben az eljárás során eddig írásban és szóban előadott álláspontunkat változatlanul fenntartjuk”, másrészt. az állásfoglalás 3. pontja értelmében a felülvizsgálatot kérő félnek mind a megsértett jogszabályhelyet meg kell jelölnie, mind pedig konkrétan, tételesen elő kell adnia a kérelem indokait is, ez pedig a sérelemdíj vonatkozásában teljes egészében elmaradt. Márpedig bármely elem hiányában, a felülvizsgálati igény érdemben nem vizsgálható. Minderre figyelemmel a sérelemdíj megítélésének jogszerűsége és annak összege a felülvizsgálati eljárás során nem volt vizsgálható. [91] A Kúria a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés c) pontja alapján módosította az elégtétel adására vonatkozó másodfokú bírósági rendelkezést oly módon, hogy az alperes – immáron a Kúria döntésének megfelelő megállapított jogsértések tekintetében – fejezze ki sajnálkozását az elsőfokú bíróság által meghatározott 15 napos határidőn belül, saját youtube csatornáján. [92] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp. 424. §
(3)bekezdése alapján részítéletével a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(3)bekezdése alapján részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, egyebekben a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és joggyakorlat [93] Alaptörvény VI. cikk
(1)bekezdés, IX. cikk
(1)
(4)bekezdés
  1. évi V. törvény (Ptk.) 2:
  2. §
(1)és
(2)bekezdés, 2:
  1. § d)-e)-g) pont, 2:
  2. §
(1)és
(2)bekezdés, 2:46. §
(1)és
(2)bekezdés, 2:48. §
(1)és
(2)bekezdés, 2:
  1. §, 2:
  2. §
(1)bekezdés a)-b)-c)-d) pont
  1. évi CXXX. törvény (Pp.)
  2. §,
  3. §
(4)és
(5)bekezdés PK
  1. számú állásfoglalás A döntés elvi tartalma [94] Az önálló bírósági végrehajtó abban az esetben, ha nem konkrét végrehajtási cselekményt végez és ezáltal nem közhatalom gyakorlója, nem minősül közéleti szereplőnek, ezért ilyen esetekben képmásának elkészítéséhez (megörökítéséhez) és felhasználásához a hozzájárulása szükséges. Kúria IV.Pfv.21.287/2023/6-II 18 [95] A véleménynyilvánítás lehetőségei közügy vitatása esetében az érintett személyek státuszától függetlenül az átlagosnál tágabbak, amelynek keretében túlzó vagy provokatív tartalmú vélekedések is kifejthetőek. [96] A jogkövetkezmények körében a sérelemdíj összegének meghatározásánál tekintettel kell lenni az eset összes körülményére, különösen a jogsértés tárgyi súlyára, elhúzódására, ismétlődésére, az elért nyilvánosság mértékére, valamint a felperesre és közvetlen környezetére kifejtett hatására. Záró rész [97] A felülvizsgálati eljárásban a pernyertesség-pervesztesség aránya alapvetően nem változott, ezért a Kúria a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján úgy határozott, hogy a peres felek a felülvizsgálati eljárással felmerült költségeiket maguk viselik. [98] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére – saját kérelme vonatkozásában – a felperes és az alperes egyaránt köteles. Az illeték összegét a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. Tájékoztatja a peres feleket, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie; megfizetése során közleményként fel kell tüntetni: a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának számát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [99] A Kúria a felperes és az alperes felülvizsgálati kérelmeit a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.