A határozat elvi tartalma: A munkavállalói vélemény nem élvez védelmet, ha az a munkáltató vezetőjére sértő, trágár kifejezést tartalmaz. Győri Ítélőtábla Mf.V.30.073/2020/
- A Győri Ítélőtábla a személyesen eljárt Felperes1 (cím2.) felperesnek a Fábryné dr. Takács Tímea kamarai jogtanácsos által képviselt Alperes1 (cím1.) alperes ellen írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 24.M.70.034/2020/8/II. számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.000 (tizenkettőezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 21.000 (huszonegyezer) forint elsőfokú és 48.000 (negyven-nyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes közalkalmazottként áll jogviszonyban az alperessel mentésirányító munkakörben a Mentőállomás1n. Az alperes a mentésirányítási tevékenységre
- augusztusában új főigazgatói utasítást adott ki. Vezető1 megyei mentésvezető az "alperes1 dolgozók" zárt facebook csoportban
- augusztus 29-én vitaindító bejegyzést jelentetett meg a mentésirányítást szabályozó főigazgatói utasítás kapcsán. A bejegyzéshez a felperes is hozzászólt: „A te hozzászólásaid tipikusan Fityeszes, vagy Nyalógépi Csak P. seggét hadd nyaljam megnyilvánulás!” A felperes hozzászólása
- szeptember
- napján jutott az alperes tudomására. Az alperes
- szeptember 16-án írásbeli figyelmeztetésben részesítette a felperest a facebook közösségi oldalon az alperes1 zárt csoportjában megjelentetett hozzászólása miatt. Az alperes a Munka Törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §
(2)bekezdésére, 52. §
(1)bekezdésére, az Mt. 8. §
(1)-
(3)bekezdésére hivatkozva felhívta a felperest, hogy a közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségeit a jövőben maradéktalanul, az elvárható legnagyobb gondossággal tartsa be és tartózkodjon minden olyan magatartástól, mellyel bármilyen kötelezettségszegést valósít meg. Kitért a közösségi média használatával kapcsolatos belső szabályokról szóló 3/
- (2012.01.16.) Főigazgatói utasítás (a továbbiakban: Főigazgatói utasítás) II.
- pont a), c) pontjaira, valamint a III. 1.,
- rendelkezéseire is. A Főigazgatói utasítás szerint a közösségi oldalakon közölt információk, vélemények nem sérthetik a munkáltató jó hírnévhez Győri Ítélőtábla V.Mf.30.073/2020/7 2 fűződő alapvető jogát, érdekét; az alperes1 dolgozóit érintő bejegyzések (...) nem tartalmazhatnak sértő, trágár kijelentéseket, tartalmakat. A figyelmeztetésben az alperes megállapította, hogy a felperes "bejegyzése" olyan sértő, trágár kifejezést tartalmaz, mely alkalmas az alperes1 jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének megsértésére. Kifejtette, hogy az alperes széles társadalmi nyilvánosság előtt teljesíti a feladatát, ezáltal kiemelten fontos jogi érdeke az, hogy a jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét és szervezeti hírnevét a munkavállalói bármilyen csatornán folytatott kommunikációban tiszteletben tartsák. [2] A felperes keresetében az írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a
- augusztusi, mentésirányításra vonatkozó új főigazgatói utasítás megvitatására indult kommentelés a zárt facebook csoportban. A felperes nem kollegája, Vezető1 bejegyzésére reagált, hanem ismeretlen, őt telefonon fenyegető személyre. Az alperes a bejegyzésre vonatkozó hozzászólások folyamából kiszakítva értelmezte félre a felperes hozzászólását. Az alperes1 dolgozók zárt facebook csoportja véleménye szerint nem azonos a széles társadalmi nyilvánossággal. Megítélése szerint a véleménynyilvánítás szabadságából eredő jogát gyakorolta munkaidőn kívül és a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági érdekeit nem veszélyeztette. Úgy vélte, hogy az írásbeli figyelmeztetést az alperes vele szemben retorzióként alkalmazta, amiért a felvetett problémákra az érdemi válaszok hiányát kifogásolta. [3] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az írásbeli figyelmeztetésben kifejtett érveit, annak jogszabályi indokait fenntartotta. A felperes a hozzászólásában nem szakmai véleményt, hanem személyeskedő sértést, trágár kifejezéseket használt. A hozzászólás valóban zárt facebook csoportban történt, azonban annak 3429 tagja van, akik valamennyien az alperes1 dolgozói. Hivatkozott a 14/
- (VI.30.) AB határozat (a továbbiakban: AB határozat) megállapításaira, arra, hogy nem élvezi a véleménynyilvánítás szabadsága oltalmát, ha a munkavállalói vélemény a munkáltató értékalapú meggyőződésével, elveivel nyíltan szembehelyezkedik. [4] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, egyben kötelezte a felperest az alperes perköltsége megfizetésére. A felperes zárt facebook csoportban közzétett hozzászólását az Mt.
- §
(1)-
(2)bekezdése, 8. §
(3)bekezdése, az AB határozat, valamint a Főigazgatói utasítása alapján értékelte a bíróság, és úgy ítélte meg, hogy a hozzászólás negatívan befolyásolta az alperes megítélését a munkavállalói körében. A felperes véleménynyilvánítási jogával nem a jóhiszemű és tisztességes eljárás szabályainak megfelelően élt. A hozzászólásban a felperes a munkáltatót érintően trágár szóhasználattal súlyosan sértő véleményt fogalmazott meg. A felperes közzétett véleményében az alperes egyik orvosigazgatójára tett nyilvánvalóan meg nem engedhető célzást. Ezzel a felperes megsértette az Mt.-ben meghatározott magatartási követelményeken túl a rá nézve az Mt. 52. §
(1)bekezdése c) pontja alapján kötelező média használati alperesi főigazgatói utasítást is. [5] A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének helyt adást kérte. A másodfokú bíróság anyagi jogi felülbírálatát (Pp. 369. §
(3)bekezdése) kérte, álláspontja szerint a fellebbezett ítéletben megállapított tényállás megalapozatlan. A munkáltató jó hírnevét, gazdasági érdekeit súlyosan sértő, veszélyeztető magatartást semmi nem támasztja alá. A hozzászólás helyesen nem a munkáltatóra, hanem egy számára ismeretlen, telefonon fenyegető személyre vonatkozott. A tényállás téves megállapítása folytán az elsőfokú bíróság az irányadó jogot is tévesen alkalmazta. A fellebbezését Győri Ítélőtábla V.Mf.30.073/2020/7 3 kiegészítve a Facebook hozzászólását úgy magyarázta, hogy az nem a munkáltatóra, annak orvos-igazgatójára vonatkozott, hanem arra a személyre, aki a dolgozók zárt facebook csoportjába beépült emberként a vezetőségnek információkat ad ki és névtelenségbe burkolózva fenyegeti telefonon. Úgy viselkedik tehát, mint a Saint Tropez-i csendőr című filmvígjáték Fityesz nevű csendőre. [6] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. A perorvoslati kérelemben kifejtettekkel szemben megítélése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg és abból helyes jogi következtetést vont le. Egyetértett az ítélettel abban, hogy annak van lényegi jelentősége, hogy a bejegyzés tartalma alperes munkáltatót érintő súlyosan sértő véleményt fogalmaz meg, és trágár szóhasználatot alkalmaz. Egyetértett a bíróság által figyelembe vett jogi normák [Mt. 6. §
(1)-
(2)bekezdése, 8. §
(3)bekezdése, a 14/
- (VI.30.) AB határozat] jelen ügyben alkalmazhatóságával. [7] A fellebbezés nem alapos. [8] A másodfokú bíróság a fellebbezést a 112/
- (III.6.) Korm. rendelet
- §
(1)-
(2)bekezdései alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [9] Az elsőfokú bíróság a tényállást túlnyomórészt helytállóan állapította meg és az abból levont jogkövetkeztetéssel, az írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezése iránti kereset elutasításával a másodfokú bíróság egyetértett. [10] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást annyiban pontosította, hogy a felperes az "alperes1 dolgozók" zárt facebook csoportjában nem bejegyzést, hanem a Vezető1 kollegája
- augusztus 29-én kelt bejegyzéséhez hozzászólást jelentetett meg. [11] A perorvoslati kérelem elbírálása során a másodfokú bíróságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az írásbeli figyelmeztetés alapjául szolgáló felperesi facebook hozzászólásban foglaltak tényállításnak, avagy véleménynek minősülnek. A vélemény – az objektív, emberi tudattól független tényekkel szemben – szubjektív kategória, amely tényre vonatkozó állásfoglalás, értékítélet, következtetés (Szegedi Ítélőtábla Pf.II. 20.557/2016/3.). A tény, tényállítás, illetve vélemény között az elhatárolás az ún. bizonyíthatósági teszt alapján lehetséges (BDT2011.2403.), mivel a tény valósága bizonyítható, cáfolható, míg a véleményhez ilyen kritérium nem kapcsolható. [12] A perbeli esetben a facebook hozzászólás, illetve annak írásbeli figyelmeztetésben kifogásolt része („A te hozzászólásaid tipikusan Fityeszes, vagy Nyalógépi Csak P. seggét hadd nyaljam megnyilvánulás!”) véleménynek minősül, egzakt tény-tartalmat nem hordoz. A felperes a véleményét negatív, elítélő értékítéletet megfogalmazva, sarkítva és sértő kifejezést alkalmazva nyilvánította ki. [13] Fentiekre tekintettel a munkavállalói vélemény, a véleménynyilvánításhoz fűződő jog, illetve annak korlátozása vonatkozásában az elsőfokú bíróság helytállóan alkalmazta a Győri Ítélőtábla V.Mf.30.073/2020/7 4 közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Mt. 8. §
(3)bekezdés és 9. §
(2)bekezdés rendelkezéseit, valamint az írásbeli figyelmeztetésben felhívott Főigazgatói utasításban foglaltakat. Egy konkrét munkavállalói véleménynyilvánítás tekintetében a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos alapjoga, valamint annak a közalkalmazotti jogviszonyból fakadó korlátozása kapcsán elvégzendő érdekmérlegelés az eset egyes körülményeinek gondos bírói mérlegelésén alapulhat. Az elsőfokú bíróság helytállóan alkalmazta az AB határozat
(34)bekezdését. A felperes álláspontjától eltérően nem volt jelentősége annak, hogy a véleményét zárt facebook csoportban tette közzé. A vélemény a munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági és szervezeti érdekei megsértésére, veszélyeztetésére akkor is alkalmas, ha azt nem nagy nyilvánosság, hanem behatárolt számú személy nyilvánossága előtt teszik közzé (Mfv.I.10.257/2018/8., Mfv.II.10.124/2019/3.). [14] A munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkáltató jó hírneve megőrzéséhez, jogos gazdasági és szervezeti érdekeihez fűződő alkotmányos alapjogai védelme érdekében a szükségesség és arányosság tesztje alapján korlátozható. Kiemelendő, hogy a véleménynyilvánítás bizonyos esetekben alapjogi védelmet élvezhet akkor is, ha az munkahelyen vagy munkaviszonnyal összefüggésben hangzik el (AB határozat
(28)bekezdés). Az alapvető jogok munkaviszonyból fakadó korlátozására csak az elérni kívánt céllal arányosan nyílik lehetőség akkor, ha a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges (Mt. 9. §
(2)bekezdése). Másfelől azonban a munkaviszony (jelen esetben közalkalmazotti jogviszony) a munkavállaló és a munkáltató kölcsönös bizalmán alapul, a bizalom alapvető feltétele pedig a munkavállaló ún. "hűségi" kötelezettsége, amely alapján hozzájárul a munkáltató céljainak hatékony eléréséhez (EBH2018.M.23., BH2009.255.). Erre figyelemmel nem élvezhet védelmet a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon gyakorolt véleménynyilvánítás (Mt. 8. §
(3)bekezdése). Minden esetben ezek körébe tartozik a munkáltató- vagy a munkáltató vezetője megítélését kirívóan sértő, öncélú, szélsőséges megfogalmazású vélemény (AB határozat
(33)bekezdés). [15] A munkaviszonnyal összefüggésben kifejtett munkavállalói vélemény értékelése szempontjait az AB határozat a
(34)bekezdés második felében összegezte. A felperes hozzászólását összevetve ezekkel a szempontokkal megállapítható, hogy a véleménynek nincs kapcsolata valamely közéleti vita megtárgyalásával; a felperes által sem vitatottan felismerhető alperesi orvos-igazgató személyére durván sértő megjegyzést tartalmaz, amely alkalmas mind az orvos-igazgató, mind az alperes kedvezőtlen megítélésére. Az alperes megalapozottan hivatkozott fellebbezési ellenkérelmében arra, hogy - a felperesre az Mt. 52. §
(1)bekezdés c) pontja alapján kötelező - közösségi média használattal kapcsolatos főigazgatói utasításba is ütközik a kifogásolt hozzászólás, mert az utasítás - egyebek mellett kizárja a sértő, trágár kijelentések, tartalmak közzétételét. A fellebbezésben foglalt azon fejtegetésnek, miszerint az írásbeli figyelmeztetés félreértésen alapul, mert a kifogás tárgyává tett hozzászólás ismeretlen telefonálóra vonatkozik, melyet a felperes filmbeli szereplővel azonosított, nincs jelentősége. [16] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)alapján hagyta helyben. [17] A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a felperes a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján viselni köteles a másodfokú eljárásban felmerült jogtanácsosi munkadíjat, melynek Győri Ítélőtábla V.Mf.30.073/2020/7 5 összegét a másodfokú bíróság a Pp. 81. §
(1)és
(5)bekezdés alapján az alperes felszámításával egyezően 12.000 forintban határozta meg - figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdés rendelkezéseire is. [18] A felperest a Pp. 525. §
(1)bekezdése alapján munkavállalói költségkedvezmény illette meg, így a le nem rótt - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. 39. §
(3)bekezdése c) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján megállapított - 48.000 forint összegű fellebbezési illeték a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. Győr,
- április
- Dr.Bartus Erika s.k. Gábor s.k. a tanács elnöke Dr.Ferenczy Tamás s.k. előadó bíró Dr.Mózsa bíró