← Magyarország

Kf.45156/2021/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (körzeti megbízott) hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kf.VII.45.156/2021/

  1. Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Stumpf-Rádai Ágota előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró felperes neve A felperes: (felperes címe) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (címe; ügyintéző: dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos) Az alperes: Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Molnár Ibolya kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj kifizetése A fellebbezést benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Veszprémi Törvényszék 4.K.700.444/2021/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Törvényszék 4.K.700.444/2021/
  3. számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Kúria VII.Kf.45.156/2021/4 2 A le nem rótt 83.485 (nyolcvanháromezer-négyszáznyolcvanöt) forint fellebbezési eljárási illeték a magyar állam terhén marad. Az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes az alperes ... állományába, – ...1, ...2, ...3 települések területén – körzeti megbízotti szolgálati beosztást töltött be. [2] Arra figyelemmel, hogy a beosztásához nem tartozóan rendszeresen látott el a körzeti megbízotti működési körzetén (illetékességi területén) kívül járőr feladatokat, – így járőrszolgálatot, átkíséréseket és kísérőőri beosztási feladatokat és sebességellenőrzést – a felperes
  4. január 27-én szolgálati panaszt terjesztett elő a 100 %-os illetményalapnak megfelelő megbízási díj és kamatai megfizetése iránt. Hivatkozott a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  5. (XII. 9.) ORFK Szabályzat (továbbiakban: KMB Szabályzat)
  6. pontjában rögzítettekre, amely alapján a működési körzetéből járőri és a kísérőőri feladatokra nem lehetne elvonni. Azt is előadta, hogy egyes szolgálatok esetében egyszemélyben látta el a járőrpár, azaz a járőr vezető és a járőr társ feladatait is. [3] Az Ajkai Rendőrkapitányság vezetője elbírálásra felterjesztette a szolgálati panasz a megyei rendőrfőkapitány részére. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitány a szolgálati panaszt, mint megalapozatlant elutasította. Tudakolása szerint az alperes közigazgatási területén az elmúlt években – néhány nap kivételével – folyamatosan fokozott ellenőrzés került elrendelésre. A felperes körzeti megbízotti működési körzetéből történő elvonására és a közterületi szolgálat végrehajtására fokozott ellenőrzés keretében, vagy különleges jogrend (veszélyhelyzet) bevezetésének alkalmával a KMB Szabályzat alapján a vizsgált időszakban jogszerűen került sor; a KMB Szabályzat
  7. pontja alapján végzett járőri és járőrvezetői, járőrparancsnoki feladat a körzeti megbízotti tevékenységbe tartozó közterületi tevékenység, amely nem minősül a kinevezéstől eltérő többletfeladatnak, ezért annak ellátása megbízási díj fizetését nem alapozza meg. A felperes a közterületi tevékenység teljesítése során a járőrözést magasabb, körzeti megbízotti besoroláshoz tartozó illetményért végezte. A rendőri intézkedés során előállított személy rendőrkapitányságra történő szállítása, kísérése szintén nem alapozza meg a megbízási díjat, mert arra eseti jelleggel, további intézkedések megtétele céljából került sor. A felperes keresete és az alperes védirata [4] A felperes keresetében
  8. január 1-jétől
  9. december
  10. napjáig terjedő időszakra az illetményalap 75 %-os mértékének megfelelő 1.043.568 forint megbízási díj és Kúria VII.Kf.45.156/2021/4 3 annak késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló
  11. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  12. §

(1)
  1. a)
  2. b)és
  3. c)pontjára hivatkozással. Előadta, hogy a beosztásához nem tartozóan rendszeresen látott el a peresített időszakban járőri, járőrszolgálati feladatokat, átkíséréseket, és kísérőőri feladatokat. A KMB Szabályzat 21. pontja a szabályos tartalmú, fokozott ellenőrzésekben való részvétel esetén is csak eseti jelleggel hatalmazza fel a munkáltatót arra, hogy a körzeti megbízottat működési körzetéből elvonja. Az eseti jelleg pedig nem valósulhatott meg a több hónapra vagy akár félévre kihirdetett fokozott ellenőrzések miatt. Önmagában az a körülmény, hogy valamely időpontban és területre vonatkozóan fokozott ellenőrzés van kihirdetve, nem kellő indoka a KMB Szabályzat 21.
  4. b)pontja alapján annak, hogy a körzeti megbízottat egyébként a fokozott ellenőrzéssel össze nem függő feladatra, esetében járőrszolgálatra a működési körzetén kívül igénybe vegyék. Felperes szerint a szolgálati panaszt elutasító határozatban nem került megjelölésre, hogy a különleges jogrenddel összefüggően milyen feladatot látott el, annak időtartama alapján pedig az nem lehetett eseti jellegű. [5] A felperes tevékenysége területileg és tartalmában is meghaladta a körzeti megbízotti szabályzat alapján a körzeti megbízott által végzendő feladatok körét, mert a körzeti megbízott csak saját működési körzetébe végezhet járőrözést, azonban rendszeresen a működési körzetén és a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívül is látott el szolgálati feladatokat. Álláspontja szerint a körzeti megbízott járőrszolgálatba csak kivételesen osztható be, akkor is kizárólag a működési körzetében, járőrrel közösen. Hivatkozott a KMB Szabályzat 21. pontjára, amely taxatíve meghatározza, hogy mely esetekben lehet a körzeti megbízottat a működési körzetéből eseti jelleggel meghatározott szolgálati feladatokra elvonni, melybe a járőr és egyéb feladatok nem tartoznak bele. A KMB Szabályzat 15. pontja alapján az egymással határos körzeti megbízotti működési körzetekben szolgálatot teljesítő körzeti megbízottak 4-10 fős szolgálati csoportokba szervezethetőek (a továbbiakban körzeti megbízotti csoport), ugyanakkor az Szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőr vezetőjeként közterületi szolgálatra járőrrel közösen beosztható. A közös területi szolgálatot úgy kell szervezni, hogy a feladat ellátás – a 21-22. pontban meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Járőrszolgálatra csak kivételesen osztható be a körzeti megbízott, kizárólag a működési körzetébe, járőrrel közösen, ezért arra akár a működési körzetén kívül, akár a körzeti megbízotti csoport működési területén sem vehető igénybe, mert a körzeti megbízotti csoport működési területén csak körzeti megbízotti feladatokat láthat el, járőrszolgálatot pedig az Szabályzat 24. pontja alapján csak saját működési körzetében járőrrel közösen. [6] A felperes hivatkozott a 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr1.) alapján arra is, hogy a körzeti megbízott és a járőr (járőrvezető, járőrparancsnok) különböző beosztások. A két beosztás eltérő munkaköri feladatait két különböző ORFK Szabályzat, mint munkáltatói szabályzat foglalja össze. Ha a körzeti megbízott köteles lenne ellátni saját beosztásának keretein belül minden járőrfeladatot, akkor a körzeti megbízotti norma ezt Szabályzatban rögzítené. A két beosztás tartalma eltér egymástól: a körzeti megbízott a helyi rendőrséget képviseli, jellemzően kapcsolattartáson és megelőzésen alapuló feladatorientáltságú, míg a járőrök túlsúlyban a bekövetkezett bűncselekmények, szabálysértésekre reagálnak. Hivatkozott a Kúria Mfv.I.10.751/2016/4. számú döntésére és a Fővárosi Törvényszék 34.K.705.910/2020/7., a 33.K.705.903/2020/6. számú ítéleteire. [7] Az alperes védiratában a szolgálati panaszt elutasító határozatában foglaltakat fenntartotta. Nem vitatta, hogy a felperes rendszeresen látott el járőrfeladatokat, azonban álláspontja szerint az a felperes részéről valódi többletmunkát nem jelentett, felelőssége nem volt magasabb szintű, mint az alap munkaköri feladatai, és az nem eredményezett Kúria VII.Kf.45.156/2021/4 4 többletterhet. Kiemelte, hogy a járőri munkaköri leírások túlnyomó részben azonosak a körzeti megbízott munkaköri leírásában foglaltakkal; a feladatkör tartalmát tekintve a két beosztás feladatai nem különböznek lényegesen, a KMB Szabályzatban meghatározott rendészeti feladatok átfedést mutatnak, a közrendvédelmi, közterületi feladataik szinte azonosak. A fokozott ellenőrzés, valamint a különleges jogrend elrendelésével összefüggésben a felperes a KMB Szabályzat 21. pont
  5. b)és
  6. c)alpontja alapján a működési körzetéből elvonható volt. Az elsőfokú bíróság ítélete [8] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.043.568 forint megbízási díjat és kamatát, valamint a perköltséget a Hszt. 2. § 25. pontjában, 71. §
(1)-
(6)bekezdésében, 163. §
(1)bekezdésében, a KMB szabályzat 2., 21-22., 24-25.,
  1. pontjaiban, a Járőrszolgálati Szabályzat 4., 5., 8-10., 22-23., 60-
  2. pontjaiban, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/
  3. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr2.)
  4. §
(1)-
(6)bekezdésében, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr3.) 10. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezésekre alapítottan. [9] Megállapította, hogy a körzeti megbízotti feladatok és a járőr feladatok ellátása elválik egymástól. A KMB szabályzat egyértelmű, kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, az ehhez képest végzett többletfeladatok ellátásáért ellentételezést, megbízási díjat kell fizetni (Mfv.I.10.751/2016/
  1. számú ítélet). A kísérőőri feladatok és átkísérések, mint többletfeladatokra alapított igényétől a felperes elállt. [10] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperesnek a körzeti megbízotti működési, és KMB csoporton kívüli járőri, járőrszolgálati és kísérőőri feladatok ellátása, az elvégzett átkísérések a beosztásához képest olyan többletfeladat ellátást jelentettek, amely alapján megbízási díjra vált jogosulttá. Az alperes a felperest a közterületi szolgálat végrehajtására – a KMB szabályzat
  2. pontjában meghatározott kereten túl – hosszabb időn keresztül elvonta a beosztása szerinti feladatellátástól, a körzeti megbízotti működési területéről a kormány által elrendelt vészhelyzet és perbeli időszak nagy részét lefedően elrendelt fokozott ellenőrzés alatt. [11] Az elsőfokú ítéleti indokolás szerint a körzeti megbízotti beosztás elsődleges célja a Rendőrség állandó, közvetlen kapcsolatának kialakítása és fenntartása az állampolgárokkal, a települési önkormányzatokkal, a helyi lakossági, civil és gazdálkodó szervezetekkel, emellett kell a rendőri jelenlétet is biztosítani, és a helyi bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti feladatokat ellátni, ezzel szemben a közrendvédelmi járőr alapvető feladata a közterületeken és nyilvános helyeken a rendőri jelenlét megteremtése és ezzel a közrend biztosítása, és a szükséges intézkedések megtétele. A KMB Szabályzat
  3. pontja szerint a körzeti megbízottnak a szolgálatteljesítési ideje legalább 70 %-át közterületi tevékenységként kell ellátnia, azonban a perbeli beosztás esetén a közterületi tevékenység fogalmába nemcsak közrendvédelmi feladatok, hanem a fentebb felsorolt egyéb összes tevékenység is beletartozik, így a körzeti megbízotti beosztás magvát nem a közterületi feladat ellátása képezi, ezzel szemben a közrendvédelmi járőri, és járőrszolgálat alapvető feladata a Kúria VII.Kf.45.156/2021/4 5 közrendvédelem biztosítása. A körzeti megbízott a rá vonatkozó Szabályzatban szereplő feladatait nem kell, hogy meghatározott útirányterv alapján lássa el, a járőrözést kizárólag járőrútirány terv szerint a TIK irányítása alatt kell, és lehet ellátni. A két beosztás tartalmának különbségét fejezi ki az is, hogy a körzeti megbízotti Szabályzat
  4. pontja kifejezetten rendelkezik arról, hogy amennyiben a körzeti megbízott közterületi szolgálatot lát el és járőrözik, akkor e feladatot kizárólag járőrvezetőjeként járőrrel közösen és kizárólag ---– a körzeti megbízotti Szabályzat
  5. és
  6. pontban meghatározott kivételeken kívül – csak a körzeti megbízotti működési körzetében láthatja el. [12] A felperes, mint körzeti megbízott a feladatai ellátása mellett a KMB körzetén, vagy a KMB csoportkörzetén kívül is ellátott járőrfeladatokat, amelyet eseti jelleggel láthatott el a KMB Szabályzat
  7. pontjában meghatározott fokozott ellenőrzés elrendelése, illetőleg a különleges jogrend alkalmával is, az a beosztásától eltérő többletfeladat ellátást jelentett, ezért az a Hszt.
  8. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti megbízási díjra jogosult. [13] Az elsőfokú bíróság figyelembe vette azt az alperes által nem vitatott felperesi előadást, hogy a felperes a perbeli időszakban nem került mentesítésre a körzeti megbízotti feladatai ellátása alól, a járőrfeladatokat eredeti beosztása mellett többletfeladatként látta el napi rendszerességgel. A megerősítő/vagy megerősített járőrszolgálat is a járőrözés egyik formája, amit szintén a Járőrszolgálati Szabályzat és járőrútirányterv alapján kell ellátni, amely azért, mert tartalmában egy másik járőrszolgálatot erősít meg, még nem tartozik a körzeti megbízott beosztási feladatok körébe. [14] A megbízási díj mértékének megállapításánál a bíróság figyelemmel volt arra, hogy a többletfeladattal érintett beosztások (járőri, járőrszolgálati) alacsonyabb beosztási fokozatúnak minősülnek, mint a felperes eredeti beosztása, a felperesnek a perbeli időszak kb. 90%-ában, folyamatosan, rendszeresen és visszatérően, az eredeti szolgálati beosztása mellett kellett a körzeti megbízotti működési, illetve csoportműködési körén kívül a járőri, járőrszolgálati feladatokat ellátni, amely megalapozta a felperes által igényelt 75%-os mértéket. A fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem [15] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78.§
(4)bekezdése, a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja, a BMr2. 35.§
(4),
(6)bekezdései, a KMB Szabályzat 24.,26.,37.,
  1. pontjai megsértése miatt. [16] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban téves jogértelmezéssel helytelen következtetésre jutott. Fenntartotta a védiratában foglaltakat annak kiemelésével, hogy a felperes nem látott el beosztásához nem tartozó többletfeladatokat. Tévedett a bíróság, amikor a felperes szolgálati panaszban általánosságban történő hivatkozását, – mely szerint beosztásán kívül rendszeresen látott el KMB-s és KMB-s csoport működési körzetén kívül járőrszolgálatot, átkíséréseket, kísérőőri feladatokat, határszolgálati feladatot – tényállításnak minősítette. [17] Az alperes a felperesi igényt jogalapjában vitatta, mert álláspontja szerint a peresített időszakban a ténylegesen végrehajtott feladatok nem jelentettek a Hszt.
  2. §
(1)bekezdés
  1. c)pontját megalapozó tényleges többletmunkát, az elvégzett járőri feladatok a járőrvezetői feladatok lényeges részét átfogó helyettesítésnek nem minősültek, azok nem tartoznak KMB Szabályzat 25. pontjában felsorolt tiltott feladatok körébe. A 26. pont szerint a körzeti Kúria VII.Kf.45.156/2021/4 6 megbízott ideiglenes csapatszolgálati századba való beosztása engedélyezett, és a 27. pont engedi a körzetek közötti átjárást. A felperest „járőr jellegű” feladatokkal bízták meg a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett, amit az aznapra meghatározott „egyéb” szolgálati feladatként hajtott végre, amely a részére nagyobb felelősséget, leterheltséget nem jelentett. [18] Az alperes megismételte az elsőfokú eljárásban a felperes által teljesített, saját körzetében ellátott járőri/járőrvezetői feladatokkal kapcsolatos előadását. Kifejtette, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés jelentős többletfeladatot hárított a rendőrég személyi állományára, a veszélyhelyzeti kormányrendeletekben meghatározott intézkedések a rendőrség feladatrendszerét nagymértékben megváltoztatták. A szakmai feladatok végrehajtása miatt átcsoportosítást kellett végrehajtani, amelyhez a szolgálatszervezéseket igazították. A KMB Szabályzat 21. pontja eseti elvonásra ad lehetőséget, de a norma megalkotása óta számos új feladatot kellett a rendőrségnek megoldania, ami szintén a személyi állomány átcsoportosítását indokolta. A veszélyhelyzet idején némileg csökkentek a körzeti megbízott feladatai is. Mindezek miatt a felperes a KMB Szabályzat 21. pont
  2. b)és
  3. c)alpontja alapján működési körzetéből elvonható volt. [19] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását, az alperes perköltségben marasztalását kérte, mert álláspontja szerint az alperes a fellebbezésében nem adott elő olyan körülményt, amelyet az elsőfokú bíróság nem vizsgált és amellyel kapcsolatban a felperes ne fejtette volna ki jogi álláspontját. [20] A KMB Szabályzat egyértelműen szabályozza azokat az eseteket, amikor a körzeti megbízott járőrvezetői feladatot láthat el. A KMB Szabályzat 25. pontja kimondja, hogy kísérési feladatokra a körzeti megbízott nem vehető igénybe. A körzeti megbízottnak saját működési területe közterületén kell 70%-ban szolgálatot teljesítenie, nem bármely közterületen, a közterületi szolgálat egyébként sem feleltethető meg a járőrszolgálatnak. A KMB szabályzat meghatározza az ellátandó feladatok körét, a járőri feladatok alapvetően nem tartoznak a körzeti megbízott tevékenységébe, a két beosztás különböző. A felperes a körzeti megbízotti (csoport) működési körzetén kívül is látott el rendszeresen rendőri feladatokat, jellemzően járőrszolgálatot, ami nem tartozik a körzeti megbízott feladatkörébe. [21] Hangsúlyozta, hogy az alperes is elismerte fellebbezésében a járőri feladatok felperes általi ellátását, de a jogi álláspontjával szemben a munkáltató csak egy adott beosztáson belül határozhatja meg a munkaköri feladatokat, a per alapjául szolgáló többletfeladatok nem eseti jellegűek, hanem rendszeresek voltak. A KMB Szabályzatnak a beosztás célját tartalmazó rendelkezései, valamint a Szolgálati Szabályzatban és a Járőr Szabályzatban foglaltak alapján a körzeti megbízotti beosztás nem foglalja magába a járőri beosztás feladatait. A BMr1. alapján is azt állította, hogy a két beosztás különböző, a beosztásokba tartozó munkaköri feladatokat különböző ORFK Szabályzat, mint munkáltatói szabályzat kódex jelleggel foglalja össze, a két beosztás tartalma idegen egymástól, sőt önmagában a járőri beosztás sem egységes, mert különböző típusú járőrök (bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, közlekedési) léteznek. [22] A felperes hivatkozott arra is, hogy a területlezárással járó fokozott ellenőrzés nem valósulhatott meg széles, több hónapos időtartamban és az alperes alappal nem hivatkozhat arra, hogy a fokozott ellenőrzés időtartama alatt a felperest működési körzetén kívül a fokozott ellenőrzéssel össze nem függő feladatellátásra igénybe vette. A veszélyhelyzet kapcsán a különleges jogrendre való alperesi hivatkozás ugyancsak nem fogadható el és az alperes azt sem jelölte meg, hogy a különleges jogrenddel összefüggően a felperes milyen feladatot látott el. Kúria VII.Kf.45.156/2021/4 7 A Kúria döntése és a döntés jogi indokai [23] Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [24] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján kizárólag a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. [25] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a szolgálati panaszeljárás nem minősül a Kp. 4. §
(7)bekezdés h) pontja szerinti megelőző eljárásnak, így a Kp. 78. §
(4)bekezdésében foglaltak bíróság általi megsértése nem merülhetett fel. [26] A peradatok szerint az alperes nem vitatta, hogy a felperes körzeti megbízotti működési körzetében és azon kívül is járőrfeladatokat rendszeresen látott el, csupán arra hivatkozott, hogy a felperest olyan járőri feladatok elvégzésére utasította, amelyek nem jelentettek számára többlet-terhet ezeknek a feladatoknak a teljesítése nem a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti a szolgálati beosztáshoz tartozó feladatkör, azokat el kellett látnia működési körzetében és azon kívül is figyelemmel a KMB szabályzat 21 és
  1. pontjára és a fokozott ellenőrzés elrendelésére, valamint a veszélyhelyzet miatti különleges jogrendre tekintettel. [27] A Hszt.
  2. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen megbízhatta (utasíthatta) a felperest olyan feladatok elvégzésével, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak. A munkáltatónak azonban az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízott beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az Szabályzat teljesítése esetén az érintett díjazásra (ellenszolgáltatásra) való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt. 71. §
(5)bekezdés]. [28] Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú Szabályzatával rögzítheti, azonban a munkaköri feladatok meghatározása a munkáltató részéről nem lehet önkényes. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával az állománytáblában rendszeresített beosztás (a munkakör) keretein belül határozhatja meg (sorolhatja fel) azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A munkáltató egyoldalú utasítási jogával a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a felperes által ténylegesen ellátandó feladatokat. A következetes bírói gyakorlat szerint „[a] munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását” (Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.). [29] A fentiek alapján helytállóan hivatkozott a felperes fellebbezési ellenkérelmében arra, hogy az alperes csak a kinevezés szerinti munkakörön, tehát adott beosztáson belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be. [30] A Kúria korábbi határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., stb.) kimondta, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a Kúria VII.Kf.45.156/2021/4 8 kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben ugyanis nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz a rendszeresen elvégzett további tevékenység, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő. [31] A felperes által a peres eljárás során meghatározott járőrszolgálati feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatok. Az alperes ugyan azt állította, hogy a KMB szabályzat 24. pontja alapján járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható, de a felperes állításával és kimutatásával szemben nem igazolta, hogy kizárólag így osztotta be, sőt ezt nem is állította. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a 21-22. pontban meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. A Kúria az elsőfokú bíróság által figyelme vett jogszabályi rendelkezések [Hszt. 44. §
(1)bekezdés és 45. §
(1)bekezdése] és egyéb normák (KMB Szabályzat és a Járőr utasítás) alapján a körzeti megbízott és a járőr beosztás elhatárolása és különbözősége körében tett megállapításokkal egyetértett, azokat megismételni nem kívánja. [32] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes által a peres eljárás során meghatározott a járőrfeladatokat a körzeti megbízotti működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel, a perbeli időszakban érintett beosztás kb. 90 %-ában látta el, melyre nem adott jogalapot a KMB Szabályzat 24., valamint 2. pont
  1. b)-
  2. c)pontja e feladatok ugyanis nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatok. A Kúria következetes – a perben is irányadó gyakorlata – szerint a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, ugyanakkor az ilyen jellegű feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult. (Mfv.II.10.304/2017/15., Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.VII.39.525/2021/3., Mfv.I.10.751/2016/4.) [33] Az alperes megalapozatlanul hivatkozott a fokozott ellenőrzés és a különleges jogrend időszakában a felperes működési körzeten kívüli járőri tevékenységére, mint ami megbízási díjra nem jogosít, ugyanis a felperes a peresített időszakban rendszeresen és nem eseti jelleggel került működési körzeten kívül, járőri feladatokra beosztásra. A veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot. [34] Az alperes fellebbezésében hivatkozott BMr2. 35.§
(4),
(6)bekezdéseinek a megsértésére, azonban ezzel összefüggő indokolást nem adott elő, így a Kúria nem került abba helyzetbe, hogy vizsgálja a sérelmezett jogszabálysértést. A KMB Szabályzat a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály (Hszt. 2. § 30. pont), így nem tekinthető jogszabálynak; annak 24.,26.,37.,54. pontjai megsértésére hivatkozás önmagában a fellebbezésre nem adott alapot [Kp. 99.
(1)bekezdés]. [35] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Kp. 109. §
(1)bekezdése alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Elvi tartalom Kúria VII.Kf.45.156/2021/4 9 [36] Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (körzeti megbízott) hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult. Záró rész [37] A pervesztes alperes a Kp. 35. § útján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §
(1)bekezdés és 102. §
(1)bekezdése, valamint a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(1)bekezdés a) pontja és 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyérték (1.043.568 forint) és a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított 25.000 forint, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [38] Az alperest az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, ezért a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték a Kp. 35. §
(1)bekezdés alapján alkalmazandó 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam terhén marad. Az Itv. 46. §
(1)bekezdése értelmében az illeték alap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 8%, de legalább 15.000 forint. Az illeték alap a pertárgy értéke, a fellebbezési eljárás illetéke ennek 8%-a (83.485 forint). [39] A Kúria ítélete ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 99. §
(1)bekezdése,
  1. § d) pont]. [40] A Kúria a fellebbezést a Kp.
  2. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
  1. §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  2. május
  3. Dr. Farkas Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Stumpf-Rádai Ágota s. k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.