A határozat elvi tartalma: Nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának abban az esetben, ha a felülvizsgálatot kérő fél az általa megjelölt befogadási ok fennállása tekintetében semmit sem ad elő. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.434/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Dobó Viola bíró A felperes: Zare Erfan Cím2 A felperes képviselője: Dr. Ouk Varinic egyéni ügyvéd Cím3 Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Cím1 Az alperes képviselője: Dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti tárgyú közigazgatási jogvita (106-T-27732/4/2025) A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Kúria IV.Kfv.37.434/2026/2 2 A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Fővárosi Törvényszék 6.K.700.060/2026/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az iráni állampolgárságú felperes
- április 17-én vendég-önfoglalkoztatási célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet terjesztett elő az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapest és Pest Vármegyei Regionális Igazgatósága mint elsőfokú hatóság előtt, amely a kérelmet a 106-1-42559/15/2025-T. számú határozatával elutasította, mert a felperes a jelentkezési kötelezettségének nem tett eleget. Az elsőfokú hatóság a felperest az Európai Unió tagállamainak és a többi schengeni államnak a területéről Irán területére kiutasította és kötelezte, hogy az Európai Unió más tagállamainak és a többi schengeni államnak területét a határozat véglegessé válásától számított legfeljebb harminc napon belül bármely határátkelőhelyen keresztül hagyja el és figyelmeztette, hogy amennyiben a kiutasításnak önként nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság kitoloncolja. Megállapította továbbá, hogy a felperes nem áll kiutasítási tilalom alatt. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú döntést a
- szeptember 29-én kelt 106T-27732/4/
- számú határozatával helybenhagyta és szintén rendelkezett a felperes Irán területére való kiutasításáról. A kiutasítás tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodásra vonatkozó általános szabályokról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.)
- §
(1)bekezdés b) pontjára és a 98. §
(3)bekezdésére hivatkozott, valamint rögzítette, hogy megkereste az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Menekültügyi Igazgatóság Menedékjogi Osztályát, amelynek a106-M28886/1/
- számú véleménye szerint az Iráni Iszlám Köztársaság vonatkozásában a visszaküldés tilalma nem áll fenn. A határozat a kiutasítás célországa tekintetében a Kúria IV.Kfv.37.434/2026/2 3 biztonsági helyzetet és a visszatérés lehetőségét érintő országinformációs adatokat tartalmazott. A felperes keresete és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését és a hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. A határozat érdemi vitatása mellett arra hivatkozott, hogy a hatóság a kiutasításáról lényegében automatikusan rendelkezett. [4] A felperes a
- április 7-én tartott tárgyaláson kifejtette, hogy az alperes határozatának meghozatalát követően a származási országában (a kiutasítás célországában) háborús veszélyhelyzet alakult ki, aminek a vizsgálatára így a hatósági eljárásban nem kerülhetett sor. A közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(4)bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy erre az új tényre a hatósági eljárásban nem tudott hivatkozni, azonban a Btátv. 102. §
(1)bekezdése, és 103. §
(1)bekezdése alapján azt a bírósági eljárásban is vizsgálni kell. [5] Az alperes a határozatában foglaltak fenntartása mellett a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet [6] Az eljárt bíróság a jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy nem egy adminisztratív hiányosság miatt került sor a felperes kiutasítására, hanem azért, mert a jelentkezési kötelezettségének nem tett eleget, ezáltal a tartózkodási engedélye nem kerülhetett meghosszabbításra Ennek következtében a magyarországi tartózkodás feltételeit nem teljesíti, a további tartózkodásának nincsen jogi alapja, ezért a Btátv. 98. §
(1)bekezdés b) pontja alapján ilyen esetben kiutasításnak van helye. A jogszabályi rendelkezés szerint az, hogy nincsen a további belföldi tartózkodásnak jogszerű alapja, önmagában elegendő a kiutasításhoz, további körülményeket, feltételeket mérlegelni nem szükséges. Megállapította, hogy az alperes a tényállást teljeskörűen feltárta, arra alapítottan helyes jogszabályok alkalmazásával, helytálló jogi következtetést levonva hozta meg a döntését. [7] Az eljárt bíróság kifejtette, hogy a felperessel szemben beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére nem került sor, ezért az Európai Unió területére visszatérhet. A felülvizsgálati kérelem Kúria IV.Kfv.37.434/2026/2 4 [8] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezése mellett a keresetének teljesítését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 1. §-át, 2. §-át és 62. §-át, a Kp. 78. §
(4)bekezdését,
- §-át és
- §-át, a Btátv.
- §-át,
- §-át és
- §-át, továbbá az Alaptörvény III. cikkét, XIV. cikkét, XXIV. cikkét és XXVIII. cikkét. [9] Kifejtette, hogy az eljárt bíróság a hivatkozásai ellenére nem tette vizsgálat tárgyává a non-refoulement követelményét A jogerős ítéletben elfoglalt értelmezésével a kiutasítást automatikus jogkövetkezményként alkalmazva, nem vizsgálta a felperes visszatérésének lehetőségét és Irán aktuális helyzetét. Vitatta továbbá, hogy jelentkezési kötelezettségét ténylegesen teljesíteni tudta volna és hangsúlyozta, hogy az esetleges elmulasztása sem mentesítheti a hatóságot és a bíróságot a kiutasítás önálló vizsgálata alól. [10] A felperes a felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pontjának aa),
- ab)és
- ad)alpontjai alapján kérte, azonban a befogadás indokául semmit sem adott elő. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése megköveteli, hogy a fél a felülvizsgálati kérelemben jelölje meg a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak Kúria IV.Kfv.37.434/2026/2 5 fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. Mindez azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a fél szempontjait a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében értékelhesse. [14] A befogadásról döntő bíróság azt vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.IV.37.483/2023/2.). A jogerős határozat fél által állított jogellenességét a Kúria a befogadás során nem vizsgálhatja, mert ezzel megfordítaná a döntései sorrendjét, és a befogadást követő érdemi vizsgálatot előlegezné meg már a befogadási szakaszban (Kfv.VII.37.557/2024/2.). [15] A Kúria megállapította, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága tekintetében a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére semmit sem adott elő, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A befogadás megtagadására tekintettel az alperes azonnali jogvédelem iránti kérelméről nem szükséges határozni. A döntés elvi tartalma [16] Nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának abban az esetben, ha a felülvizsgálatot kérő fél az általa megjelölt befogadási ok fennállása tekintetében semmit sem ad elő. Záró rész [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [18] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja szerint illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [19] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria IV.Kfv.37.434/2026/2 6 Budapest, 2026. június 23. Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró