Gfv.30044/2022/6 – Kúria

(3)bekezdésének a

1. § szerinti együttes értelmezéséből az következik, hogy a jogalkotó nem kívánta kizárni a
2. január 1-je előtt kötött választottbírósági szerződések alapján a fogyasztókat a választottbírósági eljárásból, csak azt tiltotta meg, hogy ezt követően ilyen megállapodást kössenek. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.VI.30.044/2022/
3. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Csőke Andrea előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró Az I. rendű felperes: felperes1 A II. rendű felperes: felperes2 Az I. és a II. rendű felperes jogi képviselője: Dr. Dobos István ügyvéd cím1; a PROVARIS Varga & Partners Ügyvédi Társulás Dr. Varga István Ügyvédi Iroda cím2, a PROVARIS Varga & Partners Ügyvédi Társulás Dr. Nagy N. Lajos Ügyvédi iroda cím3 ügyintéző: dr. Nagy N. Lajos ügyvéd) Az alperes: alperes1 Az alperes jogi képviselője: Pivarnyikné dr. Juhász Emőke Ügyvédi Iroda cím4 ügyintéző: Pivarnyikné dr. Juhász Emőke ügyvéd) Az Az eljárás tárgya: választottbírósági ítélet érvénytelenítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes Kúria VI.Gfv.30.044/2022/6-I 2 A bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék, 9.G.40.664/2021/15/I. Rendelkező rész A Kúria a felperes által az Alkotmánybíróság jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló eljárásának kezdeményezése és emiatt az eljárás felfüggesztése iránt előterjesztett kérelmet elutasítja. A jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felperesnek 508.000 (ötszáznyolcezer) forint, az alperesnek 578.000 (ötszázhetvennyolcezer) forint költsége merült fel. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felek
4. december 12-én írták alá a „Kivitelezői szerződés lakóház generálkivitelezésére” megnevezésű szerződésüket. Ebben meghatározták a szerződő feleket, a szerződés tárgyát (
5. pont), a vállalkozó kötelezettségeit (
6. pont), a vállalkozói díjat és annak teljesítését (
7. pont), a kivitelezési határidőt (
8. pont), a teljesítések ellenőrzését, a felek feladatait (
9. pont), az átadás-átvételi eljárást (
10. pont), szavatosságot, kötbért (
11. pont), és az egyéb rendelkezések között a 8.
12. pontban úgy nyilatkoztak, hogy „a felek minden esetleges vitás ügyeiket peren kívül, békés megegyezéssel rendezik, amennyiben ez eredményre nem vezet, úgy kölcsönösen kikötik és elismerik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság illetékességét.” [2] A felek a vállalkozói szolgáltatást jelentő lakóház-generálkivitelezési munkák műszaki tartalmát végül – a vállalkozási díj számítására is kiterjedően –
13. február 27-ig egyeztették, ekkor határozták meg végleges jelleggel. Kúria VI.Gfv.30.044/2022/6-I 3 [3] A felek között a megrendelői fizetési késedelem állításával vita alakult ki, a vállalkozó a szolgáltatás teljesítését felfüggesztette, majd megrendelői intézkedés után az már nem is volt teljesíthető. [4] A megrendelők a jogvitás helyzet feloldása érdekében szakértőt kértek fel a vitás szakkérdések megválaszolására, további vállalkozói díjat nem fizettek. [5] Az alperes vállalkozó kérelmére a közjegyző
14. november 6-án fizetési meghagyást bocsátott ki, a felperesek ellentmondása folytán az eljárás perré alakult. A Budapesti II. és III. kerületi Bíróság
15. P. III.23.442/2019/
16. számú végzésével az eljárást megszüntette. A végzés indokolása szerint a felperesek (abban az eljárásban alperesek) kérték az eljárás megszüntetését a polgári perrendtartásról szóló
17. évi CXXX. törvény (Pp.)
18. §

(1)bekezdés a) pontja, valamint a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (Vbt.) 9. §

(1)bekezdése alapján arra hivatkozva, hogy az állam bíróságának nincs hatásköre a jogvita elbírálására, mert a felek a választottbíróság eljárását kötötték ki. A bíróság hivatkozott arra, hogy a Vbt. 1. §

(3)bekezdése szerinti kizáró rendelkezést a Vbt.

1. §-a értelmében a
2. január
3. napját követően megkötött választottbírósági szerződésekre kell alkalmazni, ezért szüntette meg a Vbt.
4. §

(2)bekezdése alapján az eljárást. [6] Az alperes ezt követően

1. május 21-én nyújtotta be a választottbírósághoz a keresetlevelét (a továbbiakban: választottbírósági felperes), melyben kérte a felperesek (a továbbiakban: választottbírósági alperesek) egyetemleges kötelezését 9.828.355 Ft vállalkozói díj és ennek kamatai, továbbá 1.501.582 Ft kártérítés és ennek kamatai megfizetésére. A választottbírósági alperesek viszontkeresettel kérték 2.171.654 Ft túlfizetés és kamatai, valamint 11.070.533 Ft kártérítés és kamatai megfizetésére kötelezni a választottbírósági felperest. [7] A felek által érdemben részletesen kifejtett jogi álláspontokat tartalmazó beadványok, az azokra adott válaszok és viszontválaszok után hozott Vb/20.
2. számú ítéletében a választottbírósági tanács a felperes keresetének helyt adott, az alperes viszontkeresetét elutasította. Kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 9.828.355 forintot, és ennek kamatait, valamint 1.501.582 forintot és ennek kamatait, továbbá rendelkezett az eljárás költségeinek a viseléséről. [8] Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, mert a
3. december 12-én létrejött vállalkozási szerződés 8.
4. pontjában a jogviták eldöntésére kikötötték a választottbíróság illetékességét. A
5. augusztus 27-én tartott előkészítő ülésen a felek kijelentették, hogy a választottbíróság hatásköre, illetve a választottbírósági tanács összetétele ellen kifogásuk nincs. [9] Az ítélet szerint [258] a felek által nem volt vitatott, hogy közöttük
6. december 12-én létrejött a kivitelezői szerződés, abban tért el az álláspontjuk, hogy a kivitelezés tényleges műszaki és pénzügyi tartalmát mi határozta meg. A választottbírósági alperesek szerint a szerződés mellékleteként szereplő „Vállalkozói költségvetés” az irányadó dokumentum, a választottbírósági felperes szerint ez a banki hitelfelvételhez volt szükséges, és annak tartalmát
7. februárban véglegesítették. Kúria VI.Gfv.30.044/2022/6-I 4 [10] A választottbíróság hivatkozott a Kivitelezői szerződés 8.
8. pontjára, mely szerint a felek a szerződést annak lejárta előtt közösen írásban módosíthatják. A választottbírósági alperesek szerint érvényes írásbeli módosítás nem történt, a választottbírósági felperes szerint volt ilyen. A választottbíróság érvényesnek ismerte el a felek elektronikus levelezésével történt módosítást írásbeli módosításnak, a felek között két esetben is megerősítésre került a szerződésmódosítás
9. február
10. napjára visszamenőleges hatállyal [271]. A felperesek keresete, az alperes ellenkérelme [11] A felperesek keresetükben kérték az elsőfokú bíróságot, hogy a választottbíróság Vb/20025 számú ítéletét a Vbt.
11. §

(2)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján érvénytelenítse. Másodlagosan a Vbt. 47. §

(2)bekezdés

1. a)pont
2. ab)pontja alapján kérték az érvénytelenítést. [12] Állították, hogy a választottbírósági tanács hatáskörének és illetékességének megállapításakor nem vette figyelembe, hogy a Vbt. 1. §

(3)bekezdése,

1. §-a,
2. §-a és
3. §-a együttes értelmezéséből az következik, hogy a szerződésből eredő jogvita nem tartozhatott választottbírósági útra, és az eljárást az Eljárási Szabályzat
4. §

(1)bekezdés

1. c)pontja alapján hatáskör hiányában végzéssel meg kellett volna szüntetni. [13] Hangsúlyozták, hogy a Vbt. 54. §-ában foglalt rendelkezés olyan jelen idejű imperatív norma, amely kötelezettségként írja elő a végrehajtást foganatosító bíróság számára a választottbírósági ítélet végrehajtásának a hivatalbóli megtagadását, amennyiben a végrehajtási kérelem vizsgálatának pillanatában a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozhat. Álláspontjuk szerint ezt támasztja alá az is, hogy a Vbt. 54. §-a a közrenddel együtt nevesíti ezt végrehajtás megtagadási okként, hiszen a közrend fogalma tartalmában állandóan változó kategória. [14] Hangsúlyozták, hogy a választottbíróság ítélete szerint a felek szerződésének tartalma nem 2017. december 12-én rögzült, hanem azt követően is jelentősen továbbalakult, végleges tartalma már a Vbt. hatályba lépését követően alakult ki. Álláspontjuk szerint nemcsak a szerződés teljes tartalmával kell világosan tisztában lennie a fogyasztónak, hanem magával a konkrét jogvitával is, és magának a jogvitának a pontos ismeretében döntheti el a fogyasztó azt, hogy kíván-e választottbírósági útra lépni. [15] Azzal, hogy a választottbírósági tanács olyan ítéletet hozott, amely a Vbt. 54. §
2. a)pontja értelmében nem végrehajtható, megalapozza az ítélet Vbt. 47. §

(2)bekezdés

1. b)pont
2. ba)pont szerinti érvénytelenítését. [16] Állították, hogy a választottbírósági tanács megsértette a felperesek ügy előterjesztéséhez és tisztességes eljáráshoz való jogát a szakértő kirendelésére, az eljárt szakértők kikérdezésére irányuló bizonyítási indítványainak mellőzése, a mellőzés okának nem megfelelő és nem teljeskörű megindokolása miatt, mellyel az ítélet a Vbt. 47. §

(2)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjában foglalt rendelkezések sérelmét valósította meg. A teljesítés Kúria VI.Gfv.30.044/2022/6-I 5 kapcsán két szakértői vélemény is készült, s a felek között nagy volt a véleménykülönbség még az eljáró szakértők kompetenciája tekintetében is. Ez vezetett ahhoz, hogy a fogyasztó megrendelők az ügy érdemére döntő befolyást gyakorló műszaki kérdések tekintetében elfogadható és szakmailag megalapozott bizonyíték nélkül maradtak. [17] Az alperes – egyebek mellett – érdemben vitatta a keresetet. Álláspontja szerint ítélt dolognak minősült az a felek között, hogy a szerződéses jogvita választottbírói útra tartozott. Hangsúlyozta, hogy ha egy fogyasztó nem kíván hivatkozni a választottbírósági kikötés tisztességtelenségére, akkor a választottbírósági szerződés ilyen tartalmú meghatározása őt is köti. A felperesek nem voltak elzárva attól, hogy a tisztességtelenségre hivatkozzanak, de ők tudatosan nem kívántak élni a fogyasztóvédelem adta lehetőségekkel. [18] Vitatta, hogy a választottbírósági alperesek ne adhatták volna elő ügyüket a választottbírósági eljárásban. A választottbíróság valójában az időhúzó manővereknek nem adott helyt. Az elsőfokú bíróság határozata [19] Az elsőfokú bíróság a választottbíróság ítéletét érvénytelenítette. [20] Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy a felek jogvitájának e perbeli megítélését elsődlegesen a választottbírósági szerződés létrejöttének időpontja határozhatja meg, ehhez a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:63. §

(2)bekezdése volt irányadó, mely szerint a feleknek a kivitelezési szerződés kötelmi jogi létrejöttéhez a feleknek a lényeges kérdésekben való megállapodása volt szükséges. [21] A választottbírósági eljárás irataiból azt a következtetést vonta le, hogy a szerződéses irat

1. december 12-i aláírásakor a szerződés minden lényeges kérdésében a felek között nem lehetett kölcsönös megállapodás, a vállalkozás műszaki tartalma nem volt még egészében meghatározott. Az elsődleges jogállítás vonatkozásában tehát azt kellett figyelembe venni, hogy a
2. december 12-i aláírással a felek között még nem jött létre az építési-szerelési szolgáltatást megrendelő kivitelezési szerződés, az csak a tervekkel leírt műszaki tartalmat is meghatározó ajánlat elfogadásával jött létre. [22] A Vbt.
3. §

(1)bekezdése értelmében a választottbírósági szerződés megköthető volt a kivitelezési szerződés részeként, azaz egy választottbírósági kikötésként is. Amennyiben a választottbírósági kikötés egy más szerződés külön szerződéses feltételeként való megfogalmazásával hozza létre a felek között a választottbírósági szerződéses kötelmet, úgy értelemszerűen e választottbírósági szerződés létrejöttének időpontja sem tér el a vele vegyesen megkötött szerződés létrejöttének időpontjától. [23] Bár

1. december 12-én a felek aláírták a kivitelezési szerződést, ez az aláírás önmagában még nem a szerződés létrejöttét eredményező jogcselekmény volt, hiszen a szerződés a lényeges és így végleges tartalmát csak
2. január-február hónapban nyerte el, ekkorra alakult ki a szerződéses kötelem tényleges és lényeges tartalma. A választottbírósági Kúria VI.Gfv.30.044/2022/6-I 6 kikötést magában foglaló kivitelezési szerződés létrejöttének időpontja határozza meg a választottbírósági szerződés létrejöttének időpontját is. Az ekkor már hatályba lépett Vbt.
3. §

(3)bekezdésében írt rendelkezés a fogyasztói szerződésből eredő jogvitákra kiterjedően úgy értelmezendő, hogy az állam törvényhozó hatalma nem engedte ki az állam törvénykezési hatalmának keretei közül az ilyen tárgyú jogviták megítélésének jogát. [24] Önmagában az a tény, hogy a peres felek mindegyike, illetőleg egy közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyással szemben benyújtott ellentmondás folytán perré alakult eljárás bírósága korábban a semmisség kötelmi jogi tényét nem vette figyelembe, illetve a választottbíróság az eltérő jogkövetkeztetése szerint 2018. január 1-je előtt létrejöttnek tekintette a választottbírósági szerződést, nem lehetett akadálya annak, hogy az elsőfokú bíróság a Ptk. 6:88. §

(1)bekezdése szerint a semmisség jogkövetkezményét alkalmazza. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelme [25] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperesek keresetének elutasítását kérte. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [26] Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 1:4. §-át, 1:5. §

(2)bekezdését, 6:63. §

(1)és

(2)bekezdését, 6:94. §

(2)bekezdését, 6:252. §

(1)bekezdését, a Vbt. 1. §

(3)bekezdését, 8. §

(1)és

(5)bekezdését, 47. §

(2)bekezdés

1. aa)pontját és
2. ba)pontját, valamint 66. §-át. [27] Előadta, hogy a felek szerződésének aláírásakor, 2017. december 12-én már minden, az építés-kivitelezés szempontjából lényeges műszaki kérdés el volt döntve, a tervek is teljesen készen voltak, s ezek feltöltésre kerültek az e-naplóba, a felperesek azt az aláírólap aláírásával elfogadták. Szerződésükben megállapodtak, hogy a tervek szerinti lakóházat finn rönkház-technológiával építik fel, ami egyedi gyártást jelent, tehát semmi másra nem használható, csak pontosan a tervek szerinti lakóház kivitelezésére. Az alperesnek a rönkanyagot meg kellett rendelnie, hogy a kivitelezés elkezdődjön és ez még jóval az elsőfokú bíróság által a szerződés létrejötte körében megállapított időpont előtt történt. A műszaki tartalom tehát a szerződés aláírásakor már el volt döntve, az alperes erre adott árat, és ez a tartalom került volna kivitelezésre, ha a felperesek nem élnek később apróbb módosításokkal a műszaki tartalom kapcsán. Az elkészült épület a 2017. december 12-i tervek szerinti épület, a felek között a műszaki tartalomban teljes akarategység volt. Ezt követően csak szerződésmódosítás történt. [28] Hangsúlyozta, az eldöntendő jogkérdés az, hogy a peres felek között mikor jött létre a kivitelezési szerződés, illetve ha 2018. január 1-jét követően jött létre az anyagi jogviszony, úgy abban az esetben megállapodhatnak-e a felek abban, hogy a jövőben létrejövő jogviszony vonatkozásában mindenképpen kikötik a választottbíróság illetékességét. Önmagában tehát nem csak a vállalkozási-kivitelezési szerződés létrejöttének időpontja vizsgálandó, hanem az is, hogy ezt megelőzően köthettek-e a felek választottbírósági szerződést a jövőben létrejövő szerződéses jogviták rendezésére. Kúria VI.Gfv.30.044/2022/6-I 7 [29] Álláspontja szerint először vizsgálni kell a felperesek magatartását a Ptk. 1:4. §

(2)bekezdése szerint, megilleti-e őket egyáltalán a bírói jogvédelem jelen eljárásban, illetve, hogy nem valósítanak-e meg joggal való visszaélést a Ptk. 1:

1. § alapján. [30] E körben hangsúlyozta, hogy a bírói gyakorlat szerint a fogyasztói szerződés részévé váló választottbírósági kikötés tisztességtelen, a tisztességtelenségre azonban hivatkozni kell. A felperesek a fizetési meghagyást követő bírósági eljárásban úgy nyilatkoztak, hogy a kikötést nem tekintik tisztességtelennek. A választottbírósági eljárásban e nyilatkozatukat fenntartották, eljárási kifogást nem emeltek. [31] A felperesek a választottbírósági eljárásban következetesen úgy nyilatkoztak, hogy a felek szerződése
2. decemberében jött létre, csak az érvénytelenítési perben hivatkoztak arra, hogy kizárt a választottbírósági út. Ez az alperes álláspontja szerint rosszhiszemű és joggal való visszaélést valósít meg. [32] A felperesek azzal, hogy a jelen felülvizsgálat alapját képező eljárást megelőzően kifejezetten elfogadták a választottbíróság hatáskörét, polgári bíróság előtt úgy nyilatkoztak, hogy annak nincs hatásköre, majd a rájuk nézve kedvezőtlen választottbírósági ítélet után azzal kívántak érvelni, hogy a választottbíróságnak hatásköre nem volt, joggal való visszaélést követtek el. Emiatt az elsőfokú bíróságnak a keresetet el kellett volna utasítania. [33] Állította, hogy a felek között a választottbírósági szerződés
3. január 1-jét megelőzően létrejött. A választottbíróság ezt vizsgálat után megállapította, a felek között ez nem volt vitatott. [34] Hivatkozott a Vbt.
4. §

(1)bekezdésére, s állította, mindegy, hogy a felek a választottbírósági kikötésről külön okiratban rendelkeznek, vagy egy másik okirat részeként, mind a két esetben létrejön a választottbírósági szerződés. [35] A perbeli szerződésben a felek valamennyi lényeges tartalmi elem tárgyában megállapodtak, egyértelműen szerepelt benne, hogy milyen szerződéses jogviszonyba kívántak lépni. Azzal, hogy rögzítették, milyen jogviszonyt kívánnak létrehozni, és ezen jogviszony vonatkozásában kikötik a választottbíróság hatáskörét, eleget tettek a Vbt. 8. §

(1)bekezdésének. Nincs jelentősége annak, hogy a jogviszony egyes elemeiről szóló megállapodás mikor jött létre. [36] Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Vbt. 8. §

(1)bekezdésében rögzített jogviszony fogalmát, és annak meghatározását egyenértékűvé tette azzal, hogy jogviszony csak akkor jött létre a felek között, ha minden műszaki kérdésben megállapodtak, ez azonban téves. [37] Hangsúlyozta, miután szerződésen kívüli jogviszonyból is létrejöhet választottbírósági szerződés, még ha 2017-ben nem is volt a felek között jogviszony, nem jelenti azt, hogy a jövőben létrehozandó szerződés vonatkozásában nem köthették volna ki már 2017-ben a választottbíróság hatáskörét. A jogviszonyt szerződésen kívüli jogviszonynak kell tekinteni, melyre nézve helye van választottbírósági kikötésnek, amit a felek nem vitásan írásban Kúria VI.Gfv.30.044/2022/6-I 8 létrehoztak. Ha tehát az elsőfokú bíróság anyagi jogi megállapítása helyes, a döntés akkor is jogszabálysértő, mert az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Vbt. 8. §

(1)bekezdését. [38] Az alperes előadta, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálhatta volna felül a választottbíróságnak a szerződés létrejöttének időpontjával kapcsolatos anyagi jogi álláspontját. A szerződés létrejöttének időpontja anyagi jogi kérdés, melynek vizsgálatára nincs mód a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti eljárásban. E vonatkozásban hivatkozott a Kúria Gfv.30.225/2020/

1. számú határozatára, az EBH
2. 1705., EBH
4. és BH
6. számú határozatokra. [39] Töretlen az a bírói gyakorlat, mely szerint a választottbíróság által tett anyagi jogi megállapításokat felülvizsgálni nem lehet, s az mindenképpen anyagi jogot érintő kérdés, hogy a peres felek között a vállalkozási szerződés mikor jött létre. Ezt a választottbíróság
7. december 12-ben állapította meg. [40] Ugyancsak anyagi jogi kérdés, hogy az ezt követően a műszaki kérdésekben történt változtatásokat a választottbíróság módosításoknak tekintette, és utalt a Ptk. 6:
8. §

(2)bekezdésére. [41] A fent kifejtetteken felül előadta, hogy az elsőfokú bíróság indokolása a vállalkozási szerződés létrejöttének időpontja vonatkozásában téves. A szerződés létrejötte vonatkozásában lényeges a felek személye, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás meghatározása. [42] Az adott esetben az alperes feladata a tervdokumentáció alapján az abban foglalt épület felépítése volt, erre vállalt kötelezettséget. A tervdokumentáció tartalmazta a lényeges műszaki elemeket, a szerződés aláírásakor tehát rendelkezésre állt a teljes műszaki tartalom. [43] Az elsőfokú bíróság nem határozta meg, hogy mi az a műszaki kérdés, amiben a felek

1. december 12-ig nem állapodtak meg, és megállapodás csak abban a kérdésben utólag történt. [44] A választottbírósági eljárásban olyan tények kerültek bizonyításra, melyekkel az elsőfokú bíróság teljesen ellentétes álláspontra helyezkedett, azonban nem adta indokát annak, hogy miért foglalt el a választottbíróság jogi álláspontjával teljesen ellentétes álláspontot. [45] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben kérték a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. Elsőként arra hivatkoztak, az elsőfokú bíróság a Vbt.
2. §

(2)bekezdés b) pontjára alapított érvénytelenítési kereset esetén a felek által előadott tényektől és megjelölt bizonyítékoktól függetlenül is köteles megállapítani azt, hogy a felek közötti jogvita tárgya választottbírósági útra nem tartozik. Részletesen indokolták, hogy a kivitelezési szerződés miért csak

1. január 1-jét követően jött létre, ezért helytálló az elsőfokú bíróság álláspontja. Jogszerűen és logikailag zártan jutott arra a következtetésre, hogy a választottbírósági szerződés létrejötte a kivitelezési szerződés létrejöttéhez kapcsolódott. Kúria VI.Gfv.30.044/2022/6-I 9 [46] Utaltak a Vbt.
2. §

(1)bekezdésére, amely alapján a „meghatározott jogviszony” a választottbírósági kikötés érvényességi kelléke. E jogviszony azonban legkorábban

1. február 27-én jött létre a felek között. [47] A Vbt.
2. §-ának a jogerős ítélettől eltérő értelmezése súlyos diszkriminációt jelentene a fogyasztóvédelem vonatkozásában. Arra az esetre, ha a Kúria álláspontja szerint a választottbírósági szerződés létrejöttének időpontja tekintetében az alperesi értelmezés az irányadó, indítványozták az Alkotmánybíróságról szóló
3. évi CLI. törvény
4. §-ában szabályozott normakontroll eljárás keretében – az eljárás felfüggesztése mellett – a Vbt.
5. §

(3)bekezdésére és

1. §-ára tekintettel a Vbt.
2. § első fordulata alaptörvény-ellenességének a megállapítását. A Kúria döntése és jogi indokai [48] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp.
3. §

(1)bekezdése szerint. [49] A felülvizsgálati eljárásban eldöntendő jogkérdés az volt, az elsődleges kereset alapján helytállóan állapította-e meg a jogerős ítélet, hogy a jogvita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozhat. [50] Az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a Vbt.

1. §-a szerint a választottbírósági szerződés lehet más szerződés része, de ebben az esetben a választottbírósági szerződés létrejöttének időpontja megegyezik a másik szerződés létrejöttének időpontjával. Ebből következően, mivel álláspontja szerint a felek között
2. december 12-én a Ptk. 6:
3. §

(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelő kivitelezési szerződés még nem jött létre, csak később,

1. februárjában, ezért
2. december 12-én a választottbírósági szerződés sem jött létre, 2018-ban pedig a fogyasztó felperesek érvényesen már nem köthettek választottbírósági szerződést [51] A Kúria ezt a jogértelmezést nem osztja. A gyakorlatban az alapjogviszony és a választottbírósági szerződés számos esetben valóban ugyanabban az időpontban jön létre, az ezeket rögzítő okirat aláírásakor. A választottbírósági szerződés létrejöttét és érvényességét azonban a választottbíráskodásról szóló
3. évi LXXI. törvény (rVbt.)
4. §-ának, illetve a Vbt.
5. §-ának helyes értelme szerint mindig, tehát ilyen esetben is önmagában kell vizsgálni (elválaszthatóság elve), e vonatkozásban tehát nincs jogi jelentősége annak, hogy a felek jogviszonyát létrehozó szerződést és a választottbírósági szerződést azonos okiratba foglaltáke vagy elkülönülnek egymástól, a választottbírósági szerződés (kikötés) jogi szempontból egyenrangú és független a kereskedelmi szerződéstől akkor is, ha formailag annak egyik pontjaként jelenik is meg. Az alapjogviszony esetleges létre nem jötte vagy érvénytelensége tehát nem hat ki a választottbírósági szerződés létrejöttére és érvényességére. [A jogirodalomban hasonlóan: Mádl Ferenc: Választottbíróságok hatásköréről nemzetközi kereskedelmi ügyekben, Állam- és jogtudomány, 1986/3.,
6. o., Harmathy Attila: A választott bíróságról, Külgazdaság, 1989/8., 119-
7. o., Okányi Zsolt: A választottbírósági Kúria VI.Gfv.30.044/2022/6-I 10 szerződés, in: Varga István (szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja III/III., Hvg-orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2018.,
8. o.]. [52] A választottbírósági szerződés létrejöttéhez meghatározottnak kell lennie annak a jogviszonynak, amelyből eredő esetleges jogvitáikat a felek a választottbíróság elé utalják. Ha a felek közötti jogviszony, amelyből származó viták elbírálására a választottbíróság hatáskörét kikötötték, meghatározott, és a választottbírósági szerződés érvényes, úgy a választottbíróság hatásköre nem kérdőjelezhető meg. Fennállhat például a választottbíróság hatásköre érvénytelennek bizonyult alapszerződésben rögzített érvényes választottbírósági szerződés esetén, vagy a már megszűnt szerződést követő viták esetére is (BH
9. 411.). Nincs tehát jelentősége annak, hogy jelen esetben a kivitelezési szerződés a felek között mikor jött létre, mert a választottbíróság hatáskörének vizsgálatakor a jogviszony meghatározottsága, a választottbírósági szerződés érvényes létrejötte a lényeges. [53] A peres felek közötti jogviszony, amelyből eredő vitáikat választottbíróság elé kívánták utalni, egyértelműen meghatározott, a
10. december 12-én kelt okiratból kitűnően a felek a lakóház kivitelezésére irányuló szerződésükből eredő minden esetleges vitás ügyük elsődlegesen békés megegyezésére törekednek, „amennyiben ez eredményre nem vezet, úgy kölcsönösen kikötik és elismerik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság illetékességét” (8.
11. pont). A szerződésben nem részletezték, hogy a jogviszonyból eredő milyen tartalmú, mely időben keletkezett jogvitákra kötik ki a választottbíróság eljárását, ebből az következik, hogy a választottbíróság hatásköre minden, a jogviszonyból eredő jogvitára kiterjedt. [54] A Kúria megjegyzi, hogy az állam bírósága egyébként sem vizsgálhatja felül a választottbíróság anyagi jogi megállapításait (EBH
13. III). A választottbíróságnak a kereskedelmi szerződés létrejöttével kapcsolatos megállapítása ebbe a körbe tartozik, ha tehát a választottbírósági ítéletben megállapították a szerződés létrejöttét, ezt az állam bírósága nem vizsgálhatja felül a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben. Így van ez akkor is, ha a választottbírósági kikötést beleszerkesztették az alapszerződésbe. Az elválaszthatóság elvéből következően ugyanis az alapszerződés létre nem jöttének, érvénytelenségének a kérdése nem befolyásolja a választottbírósági szerződés létrejöttét, érvényességét. Ebből következően a választottbírósági ítéletnek az állam bírósága által nem vizsgálható tartalmába tartozik az alapszerződés létrejöttének a kérdése. A jelen esetben pedig a választottbírósági ítélet egyértelműen
14. december 12-ét határozta meg a kivitelezési szerződés létrejöttének időpontjaként, s csak a szerződés módosítása vonatkozásában vizsgálódott, s állapította meg, hogy a módosításra
15. február végéig sor került. [55] A választottbírósági szerződés tehát
16. december 12-én létrejött. [56] A választottbíróság eljárását a Vbt.
17. §

(3)bekezdése sem zárta ki. A Vbt. 1. §

(3)bekezdésének és

1. §-ának együttes értelmezéséből ugyanis az következik, hogy a jogalkotó nem kívánta kizárni a
2. január 1-je előtt kötött választottbírósági szerződések alapján a fogyasztókat a választottbírósági eljárásból, csak azt tiltotta meg, hogy ezt követően ilyen megállapodást kössenek. A Kúria rámutat, hogy a Vbt.
3. §-ának eredetileg elfogadott, közlönyállapot szerinti szövege még nem tartalmazta az
4. §

(3)bekezdésére történő visszautalást, a Vbt. hatálybalépése előtt azonban e szabályt módosították, és a 2017. évi Kúria VI.Gfv.30.044/2022/6-I 11 CXXXVI. törvény 100. §

(4)bekezdése szerinti szöveggel lépett hatályba, amelyben már szerepel az 1. §

(3)bekezdésére utalás, a hatályba lépett szabályozás szerint tehát csak a

1. január 1-jét követően kötött választottbírósági szerződésekben nem lehet fogyasztói szerződésből eredő jogvitát választottbíróság elé utalni. A
2. évi CXXXVI. törvény
3. §-ához fűzött előterjesztői indokolás egyértelműen hangsúlyozza is: „Az új választottbírósági törvény alapján nincs helye választottbírósági eljárásnak fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén. A módosítás biztosítja, hogy ez a rendelkezés csak az új törvény hatálybalépését követően kötött szerződések esetén zárja ki a választottbírósági eljárást, és hogy a hatálybalépés előtti választottbírósági kikötéseket ne tegye érvénytelenné.” A jogalkotó egyértelmű szándéka szerint tehát a
4. január
5. előtt kötött választottbírósági szerződés alapján a választottbíróság fogyasztói szerződésből eredő jogvitában is eljárhat. [57] A Vbt. hivatkozott rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét a Kúria nem észlelte, ezért nem adott helyt a felperesek által az Alkotmánybíróság jogszabály alaptörvényellenességének megállapítására irányuló eljárásának kezdeményezése és emiatt az eljárás felfüggesztése iránt előterjesztett kérelmének (Pp.
6. §,
7. §). Rámutat, hogy a magyar jog a
8. január 1-jét megelőzően megkötött szerződések esetében is biztosítja a fogyasztók védelmét [Ptk. 6:
9. §

(1)bekezdés

1. i)pont, 3/2013. Polgári jogegységi határozat]. Ha az egyébként is megfelelő szintű fogyasztóvédelmi szabályozáshoz képest vezet be a jogalkotó szigorúbb [a jogirodalom álláspontja szerint szükségtelenül szigorú: lásd: Varga István (szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja III/III., Hvg-orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2018., 2854. o.] szabályozást, a Kúria megítélése szerint a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköző jogalkotás nem vethető fel. [58] Az előzményi iratok szerint a felperesek – kifejezett nyilatkozatuk szerint – a választottbírósági kikötés tisztességtelenségére nem kívántak hivatkozni, alávetették magukat a választottbíróság eljárásának. [59] Az előzőekben kifejtettekre tekintettel a felpereseknek a Vbt. 54. §
2. a)és
3. b)pontjára alapított érvelése sem helytálló. [60] Az elsődleges kereset alapján tehát – amint az a felülvizsgálati kérelem további hivatkozásainak érdemi vizsgálata nélkül is megállapítható – megalapozatlanul került sor a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére. [61] Elfoglalt jogi álláspontjából következően azonban az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a felperesek másodlagos keresetét, melyben a Vbt. 47. §

(2)bekezdés

1. a)pont
2. ab)pontjára hivatkozással kérték az ítélet érvénytelenítését. Azt állították, hogy az ügy előterjesztéséhez és tisztességes eljáráshoz való jogukat sértette meg a választottbírósági tanács a szakértő kirendelésére, az eljárt szakértők kikérdezésére irányuló bizonyítási indítványainak mellőzése, a mellőzés okának nem megfelelő és nem teljeskörű megindokolása miatt. [62] A kifejtettekre tekintettel a Pp. 424. §

(3)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Kúria VI.Gfv.30.044/2022/6-I 12 [63] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak el kell bírálnia a felperesek másodlagos keresetét. Záró rész [64] A Kúria a Pp. 424. §

(4)bekezdése alapján csak megállapította a felek felülvizsgálati eljárással felmerült költségét, mely az alperes által lerótt 70.000 Ft felülvizsgálati eljárási illetékből, valamint a felek jogi képviselőinek munkadíjából áll. Az ügyvédi munkadíjak összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdésének a)-b) pontja,

(5)-

(6)bekezdése, és 4/A.§

(1)bekezdése alapján állapította meg, figyelemmel az elvégzett jogi tevékenységre is. [65] A Kúria tárgyaláson hozta meg határozatát. Budapest,

1. május
2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: