A határozat elvi tartalma: A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kellett tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VI.37.020/2024/
- Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) Dr. Tóth T. Zsolt Ügyvédi Iroda (cím2, eljáró ügyvéd: Dr. Tóth T. Zsolt) A felperes jogi képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) Dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Fővárosi Törvényszék
- november
- napján 13.K.703.631/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.37.020/2024/2-1 2 A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A thaiföldi állampolgárságú felperes
- október 18-án jövedelemszerzés célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú hatóságnál, amelyhez mellékelte a kérelmét alátámasztó iratokat. Az iratok hiányos voltára tekintettel az elsőfokú hatóság a felperest hiánypótlásra hívta fel, amelynek keretében kérte a
- évi NAV jövedelemigazolás, 3 havi bankszámlakivonat, illetve amennyiben rendelkezésre áll friss megbízási szerződés és számlák csatolását. Az elsőfokú hatóság a felperes kérelmére a hiánypótlásra nyitva álló határidő meghosszabbította. A felperes hiánypótlási felhívásnak az elsőfokú döntés meghozataláig nem tett eleget, amelyre tekintettel az elsőfokú hatóság végzésével az eljárást a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 86/M. §
(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette. [2] Az elsőfokú hatóság végzésével szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, amelyhez bakszámlaegyenleg igazolást és bankszámla kivonatot csatolt. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- augusztus
- napján kelt 106-T35620/1/
- számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. Indokolásában rögzítette, hogy a felperes a fellebbezéshez mellékelt ugyan iratokat, azonban a másodfokú végzés meghozataláig továbbra sem pótolta a hiánypótlási felhívásban kért iratokat. A tartózkodási feltételek vizsgálata okán kért iratok hiányában pedig a kérelem nem volt elbírálható. Mindezek alapján jogszerűen járt el az elsőfokú hatóság, amikor a felperes tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelme ügyében az eljárást megszüntette. [4] A felperes az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(2)bekezdés a) pontja, a 62. §-a, a Harmtv. 86/M. §
(1)bekezdés
- a)és
- g)pontjai, a 87/M. §
(1)bekezdés megsértésére hivatkozással keresetet terjesztett elő az alperesi végzés elsőfokú végzésre is kiterjedő megsemmisítése és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezése iránt. Hangsúlyozta, ha az alperes a felhívásra csatolt iratok ellenére úgy ítélte meg, hogy további dokumentumok csatolása szükséges, újabb hiánypótlási felhívás keretében fel kellett volna hívnia, vagy akár meg is kereshette volna az illetékes adóhatóságot, amennyiben további irat volt szükséges a kérelme érdemi elbírálásához. Hivatkozott a Fővárosi Törvényszék 6.K.704.988/2021/5. számú ítéletében foglaltakra. Az elsőfokú ítélet Kúria VI.Kfv.37.020/2024/2-1 3 [5] A felperes közigazgatási pert kezdeményezett az alperes végzése ellen. Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék - az egyszerűsített perben hozott - 13.K.703.631/2023/9. számú jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [6] Indokolásában rögzítette, hogy a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés f) pontja értelmében a magyarországi tartózkodás feltételeként a harmadik állampolgárnak megfelelő anyagi fedezettel kell rendelkeznie, a Harmtv. végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Harmvhr.) 29. §
(5)bekezdése pedig jogszerűen megszerzett jövedelmet ír elő. A Harmvhr. 59. §
(3)bekezdése értelmében amennyiben a kérelmező a jövedelemszerzési célt üzleti tervvel kívánja igazolni, az abban foglaltakat hitelt érdemlően alá kell támasztani, így különösen vállalkozási szerződés, megbízási szerződés, megállapodás, értékesítésre, beszerzésre vonatkozó szerződés csatolásával. [7] Álláspontja szerint a kiemelt jogszabályi rendelkezések alapján az elsőfokú hatóság jogszerűen várta el mind a NAV jövedelemigazolás, mind az üzleti tervet alátámasztó szerződések és számlák benyújtását. Álláspontja szerint a másodfokon eljáró alperes nem volt köteles újabb hiánypótlási felhívás kibocsátására, különös tekintettel arra, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes tisztában volt a hiányzó dokumentumok tényével. Ugyancsak nem volt köteles az alperes a hiányzó dokumentumok kapcsán az adóhatóság megkeresésére, figyelemmel egyrészt arra, hogy az Ákr. 62. §
(4)bekezdése alapján szabadon választhatta meg a bizonyítás módját, másrészt az üzleti tervet alátámasztó dokumentumokkal az adóhatóság nem rendelkezik. [8] Rámutatott arra, hogy a felperes által hivatkozott ítélet eltérő tényállás mellett született, továbbá az eljáró tanácsot egyébként sem kötik az abban foglaltak. [9] Végezetül megjegyezte, hogy az alapelvi sérelemre való hivatkozást érdemben nem tudta vizsgálni, tekintettel arra, hogy a felperes adós maradt annak kifejtésével, hogy az alapelvi sérelem miben nyilvánult meg. A befogadás iránti kérelem [10] A felperes – azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmazó - felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte. [11] Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának okait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának aa),
- ab)és
- ad)alpontjaiban jelölte meg. Befogadás iránti kérelmét nem indokolta. Felülvizsgálati kérelmében lényegében a keresetlevelében szereplő kifogásokat ismételte meg. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A befogadás törvényi feltételei nem állnak fenn. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A Kúria VI.Kfv.37.020/2024/2-1 4 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [14] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a. az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét – a befogadási kérelemben megjelölt befogadási okok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta. [16] A Kúria rámutat arra, hogy a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont és az azzal szorosan összefüggő
- b)pont szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem általában akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt [Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.]. [18] A tartózkodási engedély kiadása és meghosszabbítása tárgyú közigazgatási határozatok jogszerűségének vizsgálatára vonatkozó közigazgatási jogvitákat illetően a Kúriának egységes a joggyakorlata a tekintetben, hogy a kérelmező kötelezettsége a kérelme alátámasztásául szolgáló bizonyítékok szolgáltatása. Ha hiánypótlási felhívásra ezeket nem szolgáltatja, a kérelme jogszerűen kerül elutasításra [Kfv.37.557/2018/6., Kfv.38.187/2016/6.] Az elsőfokú bíróság ítélete alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság követte a kúriai joggyakorlatot, attól nem tért el. A felülvizsgálati kérelem pedig nem vetett fel olyan új szempontot, amely ismételt megfontolást igényelne, illetve a körülmények változására tekintettel a kialakult joggyakorlat meghaladottá vált volna. Mindebből következően a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti befogadása nem volt indokolt. Kúria VI.Kfv.37.020/2024/2-1 5 [19] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti egyedi ügye kapcsán a Kúria társadalmi jelentőséget még közvetetten sem látott megállapíthatónak. [20] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, illetve az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke értelmében. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A felperes ilyen indokra egyáltalán nem hivatkozott a befogadás iránti kérelmében. A Kúria kiemeli, hogy nem képezi és – a felülvizsgálat, mint rendkívüli perorvoslati eljárás kérelemre induló jellege miatt – nem is képezheti a Kúria feladatát a felülvizsgálati kérelemből a befogadásra esetlegesen vonatkoztatható érvek kiválogatása. Mindezért a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti befogadás feltétele sem állt fenn. [22] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra a felperes nem hivatkozott, a Kúria közzétett határozataitól jogkérdésben eltérést a Kúria eljáró tanácsa sem észlelt. A felülvizsgálati kérelem ezen jogi alapon sem volt befogadható. [23] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. [24] A befogadás megtagadására tekintettel az azonnali jogvédelem iránti kérelem tárgyában való döntéshozatal okafogyottá vált, ezért azt a Kúria mellőzte. A döntés rövid tartalma [25] A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kellett tagadni. Záró rész [26] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- január
- Kúria VI.Kfv.37.020/2024/2-1 6 Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró