Bf.532/2022/4 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés c) pont,

(5)bekezdés b) pont] és társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk.

1. §]. Ezért az I. rendű vádlottat halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre és 5 év gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozata a végrehajtás elrendelése esetén börtön, továbbá, hogy a végrehajtás elrendelése esetén az I. rendű vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezte az I. rendű vádlottat a II. és V. rendű vádlottakkal egyetemlegesen 1.415.434,- forint bűnügyi költség megfizetésére és megállapította, hogy a fennmaradó 877.100,- forint bűnügyi költséget az állam viseli. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete vádlott2 II. rendű és vádlott5 V. rendű vádlottak vonatkozásában elsőfokon jogerőre emelkedett. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.532/2022/4 2 [3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentett be vádlott1 I. rendű vádlott védője, kizárólag a bűnügyi költség egy részének megfizetése alóli mentesülés érdekében. [4] Így a törvényszék ítélete vádlott1 I. rendű vádlott tekintetében a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés kivételével
2. június
3. napján jogerőssé és fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált. [5] A védő fellebbezésének indokolásában arra hivatkozott, hogy a nyomozás során szükségtelen volt az angol nyelvű iratok lefordítása, a dokumentumok tartalma személyi bizonyítás útján is tisztázható lett volna, másrészt a lefordított dokumentumok fiktívek voltak, ezért azok nem kapcsolódnak a büntetőjogi relevanciával bíró bizonyíték láncolathoz. Hivatkozott arra is, hogy a Be.
4. §

(4)bekezdésében írtak szerint a bizonyítás szükségtelen a senki által kétségbe nem vont tények tekintetében. A fordításból eredő költség szükségtelenül merült fel, az az I. rendű vádlott mulasztására nem vezethető vissza és annak viselésére a Be. 574. §

(3)bekezdésében foglaltak alapján nem lehetett volna őt kötelezni. Hivatkozott továbbá arra is, hogy mivel az I. rendű vádlott és a főügyészség között létrejött egyezség a bűnügyi költség viselésének konkrét mértékére nem utalt, annak tárgyában, mint az egyszerűsített felülvizsgálat körébe tartozó kérdésben, a bíróság eltérő, a törvénynek megfelelő döntést hozhat. [6] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség B.231/2022/

1. számú átiratában a bejelentett fellebbezést alaptalannak tartotta és tekintve, hogy a fellebbezés kizárólag az egyszerűsített felülvizsgálat körébe tartozó, az I. rendű vádlott által megfizetni rendelt bűnügyi költség összegét támadta, ezért indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet korlátozottan bírálja felül a Be.
2. §

(4)és

(5)bekezdésében írtak szerint is. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályokat betartva, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le, a felterjesztett résziratok tartalma alapján nem állt fenn olyan tény, körülmény, amely miatt az egyezség jóváhagyása megtagadásának lett volna helye. Az egyezség tartalma megfelelt a Be.

1. §-ában írtaknak, a tényállás szerinti cselekmények minősítése és a jogkövetkezmények megfeleltek a törvénynek, ezért az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor az egyezséget jóváhagyta. [7] Az ügyészség álláspontja szerint a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés törvényes volt, megfelelt mind az eljárásjogi törvényben írt szabályoknak, mind a következetes bírói gyakorlatnak. A nyomozás során rendelkezésre állt angol nyelvű szerződések lefordítása szükséges volt, a védői érveléssel szemben a szakfordítás személyes bizonyítás eredményeként ellenőrizhető és hiteles módon nem volt beszerezhető, különös figyelemmel arra a tényre, hogy a vádlottak a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését tagadták, éltek vallomásmegtagadási jogukkal. Tekintve, hogy az ügyiratok tartalma szerint a kérdéses fordítással érintett okiratokban foglalt szerződések közvetlen összefüggésben voltak vádlott1 I. rendű vádlott terhére rótt bűncselekménnyel, a megállapított és a jóváhagyott egyezségben az I. rendű vádlott által is elfogadott történeti tényállással, ezért a fordításokból eredő szakfordítói díj indokoltan keletkezett bűnügyi költség. Az elsőfokú ítélet tényállásából megállapíthatóan a terhükre rótt bűncselekményeket vádlott1 I. rendű és vádlott2 II. rendű vádlottak társtettesként valósították meg, cselekményükhöz vádlott5 V. rendű vádlott a teljes vagyoni hátrány erejéig szándékosan nyújtott segítséget. A fiktív szerződések fordításából keletkezett bűnügyi költségek az I., II. és az V. rendű vádlottak tekintetében nem különíthetők Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.532/2022/4 3 el. Ezért nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a fordítási díj megfizetésére a három vádlottat egyetemlegesen kötelezte. Ezért összességében indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletnek vádlott1 I. rendű vádlott bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezését hagyja helyben. [8] A fellebbezés nem alapos. [9] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a bejelentett fellebbezés tartalmára figyelemmel a büntetőeljárásról szóló
2. évi XC. törvény (Be.)
3. §

(1)bekezdése alapján a Be. 590. §

(3)bekezdésében írt korlátok között bírálta felül a Be. 583. §

(3)bekezdés b) pontjára is figyelemmel. [10] Az eljárás során vádlott1 I. rendű vádlott és a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség

1. június
2. napján a Be.
3. §-a szerinti egyezséget kötött, amelyet az elsőfokú bíróság jóváhagyott és ítéletét erre, az I. rendű vádlott beismerő nyilatkozatára, illetve az ügyiratok tartalmára alapítottan hozta meg. [11] A Be.
4. §

(1)bekezdése szerint ebben az esetben nincs helye fellebbezésnek a bűnösség megállapítása, a 736. §

(2)-

(3)bekezdése szerint megállapított, a váddal egyező tényállás és minősítés, a 736. §

(3)bekezdése szerint megállapított büntetés, illetve intézkedés neme, valamint mértéke és tartama, valamint az ítéletnek a 736. §

(3)bekezdése szerint megállapított egyéb rendelkezése miatt. A Be. 736. §

(2)bekezdésében írtak szerint a fellebbezésben az

(1)bekezdés korlátai között lehet új tényt állítani és új bizonyítékra hivatkozni. A

(4)bekezdésben foglaltak szerint a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezését csak akkor változtathatja meg, ha tárgyalás tartása nélkül megállapítható, hogy a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye. [12] Figyelemmel arra, hogy a törvényszék által jóváhagyott 2.B.527/2018/128. számú egyezség vádlott1 I. rendű vádlott által megfizetendő bűnügyi költség összegére nem terjedt ki, így a fellebbezés nem ütközik a Be. 738. §

(1)és

(2)bekezdésében írt törvényi korlátokba, annak előterjesztésére joghatályosan került sor. [13] A Be. 590. §

(3)és

(5)bekezdésében írtak alapján a másodfokú bíróság az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja az elsőfokú bírósági eljárást és ennek során vizsgálja azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. [14] A rendelkezésre álló iratok adatai szerint az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályokat betartva, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező, a Be. 607. §

(1), 608. §

(1)és 609. §

(1)bekezdésében írt eljárási szabálysértés nélkül folytatta le és a Be. 738. §

(5),

(6)bekezdéseiben írt hatályon kívül helyezési okok sem állapíthatók meg. [15] A Szegedi Törvényszék az előkészítő ülésen vádlott1 I. rendű vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, majd a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség és a vádlott között 2.B.572/2018/

1. szám alatt megkötött egyezséget jóváhagyta. Az Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.532/2022/4 4 egyezség jóváhagyása a törvényi rendelkezésekkel összhangban történt, az egyezség tartalma megfelelt a Be.
2. §-ában részletezetteknek. Így a Be.
3. §-ában felsorolt egyezség jóváhagyásának feltételei fennálltak, ezért nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az egyezséget jóváhagyta. [16] A jóváhagyott egyezség tartalmával egyező volt az I. rendű vádlott terhére rótt bűncselekmények minősítése, az I. rendű vádlottal szemben a büntetés neme, tartama, a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése, a végrehajtási fokozat és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározása is. [17] A törvényszék vádlott1 I. rendű vádlottat az vádlott2 II. rendű és vádlott5 V. rendű vádlottakkal egyetemlegesen kötelezte az eddig felmerült bűnügyi költségből 1.415.434,- forint bűnügyi költség viselésére és megállapította, hogy az ezt meghaladóan felmerült 877.100,- forint bűnügyi költséget az állam viseli. [18] Az ítélet jogi indokolásából megállapítható, hogy az 1.415.434,- forint bűnügyi költség az igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértői vélemény elkészítéséből és fordítási díjakból adódott össze. Ezek a költségek vádlottanként el nem különíthetőek, ezért a három vádlottat a Be.
4. §

(4)bekezdése alapján kötelezte ezen költség egyetemleges megfizetésére. A törvényszék a nyomozati eljárás során felmerült igazságügyi építészszakértői vélemény elkészítése folytán felmerült 877.100,- forint bűnügyi költség tekintetében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az a vádlottak vonatkozásában szükségtelenül merült fel, ezért a Be. 574. §

(2)és

(3)bekezdésében foglaltakra figyelemmel megállapította, hogy azt az állam viseli. [19] Az ügyészség a 2.B.527/2018/

1. számú vádiratával öt vádlott ellen emelt vádat és megállapítható, hogy az eljárás vádlott3 III. rendű és vádlott4 IV. rendű vádlottakkal szemben jelenleg még folyamatban van. Következetes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy az előkészítő ülésen a bűnösséget beismerő vallomást tévő vádlottat a teljes bűnügyi költség megfizetésére kell kötelezni, majd a vádlott-társakkal szemben lefolytatott eljárás jogerős befejezése után egyszerűsített felülvizsgálat keretében kell a bűnügyi költség tekintetében rendelkezni arról, hogy a bűnügyi költséget a vádlottak milyen összegben kötelesek egyetemlegesen viselni (Szegedi Ítélőtábla Bf.I.587/2021/
2. és Bf.III.57/2022/22.). Így az elsőfokú bíróság a bírói gyakorlatnak megfelelően járt el, amikor vádlott1 I. rendű, vádlott2 II. rendű és vádlott5 V. rendű vádlottak vonatkozásában az eljárás során keletkezett bűnügyi költség teljes összegéről rendelkezett. [20] A Be.
3. §

(1)bekezdésében írtak szerint a bíróság a vádlottat a Be. 145. §

(1)bekezdésében meghatározott bűnügyi költség viselésére kötelezi, ha őt bűnösnek mondja ki vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja. A

(4)bekezdés alapján a bíróság a bűnösnek kimondott vádlottakat külön-külön kötelezi a bűnügyi költség viselésére. Ha a bűnügyi költség vagy annak meghatározott része a bűnösnek kimondott vádlottak szerint nem különíthető el, a bíróság a vádlottakat egyetemlegesen kötelezi a bűnügyi költség viselésére. [21] A Be. 145. §

(1)bekezdés a) pontja alapján bűnügyi költség a jogszabályban meghatározottak szerint az a díj vagy költség, amelyet a büntetőeljárásban, illetve a büntetőeljárással összefüggésben az állam előlegezett. A

(2)bekezdés akként rendelkezik, Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.532/2022/4 5 hogy az

(1)bekezdés a) pontja szerinti bűnügyi költség különösen a tanú költsége, a szakértő és a szaktanácsadó munkadíja és költsége, illetve a lefoglalt dolog szállításának és megőrzésének költsége. A Be. 201. §

(1)bekezdésében írtak alapján a szakértőre vonatkozó rendelkezések a tolmácsra is értelemszerűen irányadóak. [22] A Be. 8. §

(1)bekezdése szerint a büntetőeljárás nyelve a magyar. [23] A fent hivatkozott jogszabályhelyek alapján megállapítható, hogy a nyomozóhatóság a cég1 és kínai üzleti partnerei között a nyomozás során feltárt angol nyelvű szerződések és levelezés tartalmának megállapítása érdekében fordító kirendeléséről rendelkezett. Az iratok tartalma bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy vádlott1 I. rendű vádlott irányítása alatt álló cég

1. az elnyert pályázati összeg elszámolása során a ténylegesen, közvetlenül a kínai gazdasági partnereitől beszerzett eszközöket úgy számolta el, mintha azokat a vádlott-társak által irányított cég2-től vásárolta volna, a tényleges beszerzési árnál lényegesen magasabb értékben. [24] vádlott1 I. rendű vádlott kihallgatására
2. október 22., majd
3. szeptember
4. napjain került sor, amikoris az I. rendű vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését és élt vallomásmegtagadási jogával. A bűncselekményben érintett II. és V. rendű vádlottak szintén tagadták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését. [25] Erre tekintettel a nyomozás során szükséges volt az angol nyelvű szerződések lefordítása, mert ezen iratok alapján volt megállapítható, hogy pontosan milyen eszközöket, melyik partnertől, milyen értékben szerzett meg a cég
5. Ezek az adatok kizárólag a fordítást követően voltak megállapíthatóak és szükségesek voltak a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében. A nyomozóhatóság a fentebb hivatkozott törvényi rendelkezéseknek megfelelően rendelt ki jogi szaknyelv ismeretével rendelkező szakfordítót. A nyomozás során azt kellett tisztázni, hogy a vádlottak jogszerűen használták-e fel az elnyert pályázati összegeket, az elszámolás során felhasznált szerződések, az abban szereplő partnerek között jöttek-e létre és a szerződésben foglaltaknak megfelelő teljesítés megtörtént-e. Mindez alapján volt megállapítható, hogy a cég1 nem rendelkezett a szerződésekben foglalt eszközökkel, ezek az eszközök ténylegesen kínai gazdasági partnerektől kerültek beszerzésre. A védő hivatkozott arra, hogy a szerződések fiktívek voltak, lefordításuk ezért nem volt szükséges. Ezzel szemben a szerződések valótlansága kétséget kizáró módon csak a lefordításukat követően volt megállapítható. Ezeket a fordításokat az ügyészség és a bíróság a tényállás megállapításánál figyelembe vette, ezért ez a bűnügyi költség az eljárás során szükségszerűen merült fel. [26] A Be.
6. §

(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel az állam viseli azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a vádlott hallássérült, beszédfogyatékos, vak vagy siketvak, illetve a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során nemzetiségi anyanyelvét használta. A hivatkozott törvényi rendelkezésre tekintettel ezt a fordítói díjat nem az államnak kell viselnie. A fordítással érintett okiratokban foglalt szerződések alapját képezték annak a tényállásnak, amely alapján vádlott1 I. rendű vádlott büntetőjogi felelőssége megállapításra került és tekintve, hogy ebben a bűncselekményben a vádlott2 II. és vádlott5 V. rendű vádlottak is részt vettek, ezt a bűnügyi költséget a vádlottaknak egyetemlegesen kell viselniük, mert a fordítói díjak vádlottanként nem különíthetők el. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.532/2022/4 6 [27] Ezért mindenben a törvényi rendelkezéseknek megfelelően járt el az elsőfokú bíróság, amikor ezen bűnügyi költség megfizetésére vádlott1 I. rendű vádlottat – vádlotttársaival együtt – egyetemlegesen kötelezte. [28] A fent részletezettekre tekintettel az ítélőtábla a védelem által bejelentett fellebbezést alaptalannak tartotta és az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbezés folytán felülbírált részét vádlott1 I. rendű vádlott vonatkozásában a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [29] A végzés ellen a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdései értelmében fellebbezésnek helye nincs. Szeged,

1. január
2. Dr. Benedek Tibor sk. Dr. Katona Dorottya sk. Sefta Márta dr. sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.532/2022/
3. számú végzése és a Szegedi Törvényszék 1.B.1020/2021/
4. számú ítéletének vádlott1 I. rendű vádlott vonatkozásában a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezése jogerős. Szeged,
5. január
6. Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke