← Magyarország

Kpkf.40834/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Elsőfokú végzés helyben hagyása A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.IV.40.834/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Hajas Barnabás bíró A perújító felperes: Felperes1 Cím2 A perújító felperes képviselője: dr. Kulcsár István ügyvéd Cím5 A perújított alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Cím1 A perújított alperes képviselője: Dudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Iroda Cím3, eljáró ügyvéd: dr. Dudás Gábor János) Kúria IV.Kpkf.40.834/2021/2 2 A per tárgya: közigazgatási jogvitában benyújtott perújítási kérelem elbírálása A fellebbezést benyújtó fél: perújító felperes A fellebbezéssel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 105.K.703.630/2021/
  2. számú végzése Rendelkező rész A Kúria – a Fővárosi Törvényszék 105.K.703.630/2021/
  3. számú végzését helybenhagyja. – kötelezi a perújító felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 15.000 (tizenötezer) forint fellebbezési illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság végzése [1] A perújító felperes adatvédelmi eljárást kezdeményezett a perújított alperesnél arra hivatkozva, hogy
  4. május
  5. napján e-mail-ben kérte a egyéb érdekelt1-t mint adatkezelőt (a továbbiakban: Bank), hogy másolatban adja ki részére az ugyanazon napon rögzített kamerafelvételét, amely a Bank Budapest, helység1 szám alatti fiókja előtt készült. Válaszlevelében a Bank arról tájékoztatta a perújító felperest, hogy kérésének nem tud eleget tenni, mivel műszaki hiba miatt a kamera a kérdéses napon nem működött, így felvétel rögzítése sem történt. [2] A perújító felperes erre tekintettel kérte a perújított alperest, hogy állapítsa meg a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Kúria IV.Kpkf.40.834/2021/2 3 szóló 2016/679 EU rendelet (a továbbiakban: GDPR) általa hivatkozott rendelkezéseinek sérelmét, valamint azt, hogy a Bank megsértette az adatkezelés korlátozásához, másolat kiadáshoz való jogát. Továbbá kérte a perújított alperest a Bank kamerafelvétel másolatának kiadására és arra való kötelezését, hogy adjon tájékoztatást számára a GDPR
  6. cikk
  7. és
  8. pontjában foglaltaknak megfelelően. [3] A perújított alperes a NAIH/2020/146/
  9. számú határozatával a kérelmet elutasította. A döntés indokolása szerint a Bank
  10. május
  11. napján adatkezelési tevékenységet a perújító felperes által megjelölt elektronikus megfigyelő rendszer tekintetében nem folytatott, mivel a rendelkezésre álló
  12. számú munkalap alapján a megfigyelő rendszer nem működött. Rögzítette az adatvédelmi incidens és ebből kifolyólag az erre vonatkozó jogsértések hiányát, az ezzel kapcsolatos kérelem megalapozatlanságát. [4] A határozattal szemben a perújító felperes keresetet terjesztett elő, melyet Fővárosi Törvényszék
  13. november
  14. napján kelt 106.K.701.428/2020/
  15. számú ítéletével elutasított. A döntés indokolása szerint a rendelkezésre álló adatok, valamint a kamera javítását végző szakember és a Bank bankbiztonsági osztályvezetője tanúvallomásaiban foglaltak alapján nem volt megállapítható, hogy a Bank a kérdéses időpontban a helység1 szám alatti fiókjában adatkezelésre vonatkozó tevékenységet végzett volna. A jogerős ítélet rögzítette, hogy a bíróság megtekintette a perújított alperes által a közigazgatási eljárás során értékelt, a Bank részéről csatolt munkalapokat, mely szerint az Kft a
  16. május
  17. napján a megrendelő kérésére felülvizsgálta az adatrögzítő rendszert és megállapították, hogy a rögzítő szoftvere hibás volt, a rögzítési idő nullára állt vissza minden alkalommal. Ezt támasztotta alá a javítást végző egyéb érdekelt2
  18. sorszámú jegyzőkönyvben rögzített tanúvallomása is. A bíróság a perújító felperes bizonyítási indítványának helyt adva hallgatta meg egyéb érdekelt3 a Bank bankbiztonsági osztályvezetőjét, aki szintén a kamera műszaki hibáját támasztotta alá. Ezek alapján állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy kamerarendszer
  19. május
  20. napján a perújító felperes által kifogásolt időpontban képfelvétel rögzítésére nem volt alkalmas, így a kérdéses napon adatkezelésre nem került sor, adatvédelmi incidens nem következhetett be, így nem volt megállapítható a GDPR felhívott rendelkezéseinek megsértése sem. [5] Az elsőfokú döntés szerint felvétel hiányában a Bank nem volt kötelezhető a kért kamerafelvétel másolatának kiadására. Adatvédelmi incidens hiányában továbbá a Bankot nem lehetett arra sem kötelezni, hogy a GDPR
  21. cikk
  22. és
  23. pontjában foglaltaknak megfelelő tájékoztatást adjon a perújító felperes részére. A bíróság a perújító felperes által előterjesztett bizonyítási indítványok vonatkozásában rögzítette, hogy azok ellenkező bizonyíték hiányában hitelt érdemlő módon alátámasztották a benne foglalt munkálatok elvégzését. A munkalapok tartalmán túl, az ahhoz kapcsolódó teljesítési igazolások, megrendelések és szerződések további bizonyítékként történő beszerzését a bíróság nem tartotta indokoltnak, és e körben a további tanúk meghallgatását is szükségtelennek tartotta, ezért a perújító felperes erre vonatkozó bizonyítási indítványait elutasította. Kúria IV.Kpkf.40.834/2021/2 4 [6] A perújító felperes a jogerős ítélettel szemben
  24. április
  25. napján perújítási kérelmet terjesztett elő és kérte a polgári perrendtartásról szóló
  26. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  27. § a) pontja alapján a perújítás engedélyezését. Egyúttal kérte a 106.K.701.428/2020/
  28. számú jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, valamint a perújított alperes NAIH/2020/146/
  29. számú határozatának megsemmisítését és a perújított alperes új eljárásra kötelezését és perköltségben történő marasztalását. A perújítást megalapozó körülményként állította, hogy Hegyi Tamás alapvető kérdésben nyilatkozott valótlanul, amikor azt mondta, „nem tudok arról, hogy lenne jogszabály, ami előírná a banknak, hogy kamerafelvételt, azt nekünk rögzíteni kellene”. Ehhez képest ismert tény volt, hogy a Bank minden fiókjában pénzváltási tevékenységet is folytat, amely kapcsán kamerafelvételt kell készíteni és azt 50 napig meg kell őrizni. Így tehát ha a kérdéses napon kamerafelvétel nem készül, az adatvédelmi incidensnek minősül. Előadta, hogy a Bank főkönyvelője igazolni fogja, hogy a kérdéses munkalapokhoz semmilyen teljesítés nem kapcsolódik, a 1085 számú munkalaphoz pedig még árajánlat sem. Indítványozta továbbá egyéb érdekelt4 tanúként történő meghallgatását, annak bizonyítására, hogy a Bank a helység1i kamerák adatkezeléséhez kapcsolódóan
  30. évben nem felelt meg az adatvédelmi rendelet
  31. cikk

(1)bekezdésének, valamint azt, hogy a fiókban volt pénzváltási tevékenység. [7] A Fővárosi Törvényszék
  1. július
  2. napján kelt 105.K.703.630/2021/
  3. számú végzésével a perújító felperes perújítási kérelmét a perújítás megengedhetősége körében elutasította. A döntés rögzítette, hogy a Pp.
  4. § a) pontjára alapított perújítás a megtámadott jogerős ítélet ténybeli hibáinak a korrekcióját célzó rendkívüli perorvoslat, a bíróság téves jogalkalmazására, téves jogi álláspontjára perújítás nem alapítható. Szükséges feltétel továbbá, hogy a perújítás alapjaként megjelölt ténynek már a megtámadott ítélet hozatalakor fenn kell állnia, és csak az alapperbeli tények körében vizsgálható a perújítás megengedhetősége. [8] A döntés szerint az alapeljárásban a perújító felperes adta elő - így az ismert tény volt -, hogy a Bank minden fiókjában pénzváltási tevékenységet is folytat, amely kapcsán kamerafelvételt kell készíteni. Ez a kérdés a
  5. november 22-én tartott tárgyaláson is felmerült, arra a perújító felperes már az alapeljárás során is hivatkozott, a tanúk által előadottak az alapügyben már értékelésre kerültek. A bíróság érvelése szerint a 1085-ös számú munkalappal kapcsolatos körülményeket is értékelte, az erre vonatkozó részletes indokolást az ítélet [27] bekezdése tartalmazza. A döntés kiemelte, hogy az alapper tárgyát nem a Bank
  6. évi adatkezelésének jogszerszerűsége, illetve pénzváltási tevékenysége, hanem a perújító felperes azzal kapcsolatos kérelme tárgyában hozott közigazgatási határozat jogszerűségének a vizsgálata képezte. Így tehát a perújító felperes által a perújítás megengedhetősége körében felhozott érvek, tények, illetve bizonyítási indítványok egyike sem minősült olyannak, amelyet a korábbi eljárás során az eljárt bíróság ne értékelt volna, illetve amelyet a perújító felperes ne érvényesített, vagy önhibáján kívül ne érvényesíthetett volna. Ezért a perújítás megengedhetősége körében a perújítási kérelmet érdemi tárgyalásra alkalmatlannak találta, tekintve, hogy a perújítás elrendelésének a Pp. 393-
  7. §-ban foglalt feltételei nem teljesültek. A fellebbezés és észrevétel Kúria IV.Kpkf.40.834/2021/2 5 [9] A perújító felperes a 105.K.703.630/2021/
  8. végzéssel szemben fellebbezést terjesztett elő. A perújító felperes elsődlegesen a végzés megváltoztatását és a perújítás megengedhetőségét, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, harmadrészt a perújított alperes perköltségben történő marasztalását kérte. [10] A fellebbezés szerint az elsőfokú bíróság a Kp.
  9. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 346. §
(4)és
(5)bekezdésében foglalt tényállás megállapítási és indokolási kötelezettségének nem tett eleget, illetve a megállapított tényállásból nem megfelelő jogi következtetést vont le, így a végzése a Pp. 393. § a) pontjába ütközik. A perújító felperes szerint a perújítás elrendelésének mellőzése miatt a tényállást nem lett tisztázva, miközben a perújító felperes olyan új okokat jelölt meg, mely alapján a perújítás megkerülhetetlen. Továbbá az érvelése szerint a döntés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdése szerinti tisztességes eljárás követelményét, mivel bizonyítási eljárás nélkül egy ügyben nem lehet érdemben állást foglalni, valamint az adatvédelmi incidensből kifolyólag sérti az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésében foglalt személyes adatok védelméhez való jogot is. Végezetül hivatkozott a perújító felperes a GDPR 4. cikk 1. pontja, 5. cikk
(1)bekezdés a-f) pontjai és
(2)bekezdése, 15. cikk
(3)bekezdése, 18. cikk
(1)bekezdés c) pontja, 33. cikk
(1),
(3),
(4), és
  1. bekezdései,
  2. cikk
(1),
(2),
(3)és
(4)bekezdései sérelmére is. [11] A perújított alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A perújító felperes fellebbezése alaptalan. [13] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. [14] A Pp.
  1. § a) pontja szerint a jogerős ítélet és az ítélet hatályával rendelkező határozatok ellen perújításnak van helye, ha a fél olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. [15] A Pp.
  2. §
(1)bekezdése szerint a
  1. § a) pontja alapján a perújítás csak akkor engedhető meg, ha a fél önhibáján kívül nem volt abban a helyzetben, hogy a perújítási Kúria IV.Kpkf.40.834/2021/2 6 kérelmében felhozott tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során érvényesítse, így különösen, hogy azt ellentmondás, fellebbezés vagy csatlakozó fellebbezés keretében előadja. Megállapítható, hogy a perújítás megengedhetőségének e feltétele nem teljesült, mivel a korábbi eljárás során a perújító felperes által hivatkozott eljárás során a Bank munkatársai, valamint a kamerarendszer javítását végző szakember meghallgatásra került. A perújítási kérelem és a fellebbezés vonatkozásában pedig önmagában arra hivatkozni nem lehet, hogy a Bank alkalmazottja valótlan tanúvallomást tett, ezt megdöntő új tények, bizonyítékok nélkül. Az ügy tárgya – ahogy azt az elsőfokú bíróság meghatározta – hogy
  2. május 15-én a kérelemmel érintett video kamera működött-e, rögzített-e felvételt, és nem az, hogy a bank köteles volt-e az adott napon kamerafelvételt készíteni. [16] A perújító felperes Pp.
  3. §
(4)és
(5)bekezdésének megsértésére történő hivatkozása alaptalan. Az elsőfokú bíróság döntése részletes jogi indokolást tartalmazott, kitérve a perújítás iránti kérelemben kifejtett érvekre, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályokat. Eszerint az elsőfokú bíróság már az alapeljárás keretében értékelte és mérlegelte a perújító felperes által a perújítási kérelmében felvetett érveket és tényeket, illetve kitért arra is, hogy bizonyítási indítványok egyike sem minősült olyannak, amelyet a korábbi eljárás során ne értékelt volna. [17] A Kúria az elsőfokú bírósággal egyezőleg mutat rá arra, hogy az érintett közigazgatási pernek nem volt tárgya a Bank
  1. évi adatkezelésének jogszerszerűsége, illetve a pénzváltási tevékenysége, melyre a perújító felperes perújítási kérelme részben irányul. Az elsőfokú ügy alapját a kamerafelvétel kiadásának megtagadása tárgyában hozott közigazgatási határozat jogszerűségének a vizsgálata képezte. Így tehát a perújító felperes által hivatkozott korábbi (a ’70-es évekbeli) joggyakorlatnak (Legfelsőbb Bíróság Gf.II.30.925/1978 – BH 1979.38) nincs jelentősége, annál is inkább, mert Magyarország Alaptörvénye a Kúriát
  2. január 1-jétől nevesíti, és bár a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  3. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
  4. §-a alapján a Kúria szervezeti értelemben és az ítélkezési tevékenység tekintetében a Legfelsőbb Bíróság jogutódja, a Bszi.
  5. április 1-jétől hatályos
  6. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a „Kúria közzétett határozata” alatt csak a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében
  1. január 1-jét követően közzétett határozatok értendők. (Jpe.I.60.005/2020, Kfv.IV.37.309/2021/6.) [18] A perújító felperes által a tényállástisztázási kötelezettség elmulasztása körében felhozott érvekkel kapcsolatban a Kúria kiemeli, hogy azok nem fogadhatók el, mivel lényegében a perújító felperes azzal érvel, hogy csak a perújítás megengedése esetében értékelhetné és mérlegelhetné teljeskörűen az elsőfokú bíróság a perújító felperes által előterjesztett érveket, tényeket. Ezzel szemben a Pp. 393-
  2. §-ban foglalt feltételek fenn nem állása kizárja a perújítás lehetőségét és a perújító felperes által kért további bizonyítást. A perújítás megengedhetőségének ebben a körében a bíróságnak nem az ügy érdemében kell határoznia (és bizonyítási eljárást lefolytatnia), hanem azt kell eldönteni, hogy a fél önhibán kívül nem volt abban a helyzetben, hogy az általa állítottakat az alapperben érvényesítse, másrészt, hogy a felperes által állítottak már korábban fennálltak, csak azt a bíróság a perben nem bírálta el. Kúria IV.Kpkf.40.834/2021/2 7 A felperes keresetlevelében már jelölt GDPR rendelkezéseivel ellentétes adatvédelmi jogsértések ismételt felsorolása nem ad lehetőséget perújításra. Ez a kérdés nem a perújítás megengedhetősége során, hanem az alapítélet elleni jogorvoslat során érvényesíthető. [19] Mindezek alapján a perújítási végzés érdemét és a fellebbezést tekintve a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályi rendelkezéseket helyesen idézte, értelmezte, azokból okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a perújító felperes perújítási kérelme nem felelt meg a Pp. 393-
  3. §-ban foglalt feltételeknek. [20] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  4. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [21] bírálta el. A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül [22] A perújított alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  1. és
  2. §aira figyelemmel döntenie nem kellett. [23] A sikertelenül fellebbező perújító felperes a feljegyzett fellebbezési illetéket az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  4. §-a,
  5. §
(3)bekezdés d) pontja és a 47. §
(1)bekezdése és a 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdése alapján köteles az államnak külön felhívásra megfizetni. [24] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. október
  3. Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró Kúria IV.Kpkf.40.834/2021/2 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 8

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.