← Magyarország

Kfv.37468/2022/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A hatósági jegyzőkönyvben tett megállapításokat a felperes vitathatja, ebben a körben a bizonyítási kötelezettség őt terheli. A bizonyítási teher kiosztása a közigazgatási bíróság feladata. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.468/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes (felperes címe) A felperes képviselője: dr. Horváth Magdolna Anna ügyvéd (felperes jogi képviselő címe) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (1056 Budapest, Váci u. 62-64.) Az alperes képviselője: dr. Farkas László Zoltán kamarai jogtanácsos A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: az alperes
  2. szám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék
  3. március 9-én hozott 113.K.702.509/2021/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 113.K.702.509/2021/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét 70.000 (hetvenezer) forintban, az alperesét 40.000 (negyvenezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Az alperes, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (a továbbiakban: BKK) és a rendőrség
  6. augusztus 27-én ellenőrizték az rendszám1 forgalmi rendszámú taxi gépjárművet üzemeltető felperest. [1] A próbautazással történő hatósági ellenőrzésről az alperes BP-1-0139 sorszám alatt vett fel jegyzőkönyvet, amelyben rögzítést nyert, hogy az ellenőrzés hatósági együttműködés keretében történt. Az indulás helye Budapest, Keleti pályaudvar, az érkezés Budapest, IV. Kúria III.Kfv.37.468/2022/7 2 kerület Kassai u.
  7. A felperes által kért viteldíj 13,8 km után 4.865 forint, az átadott összeg 10.000 forint, a visszajáró 5.115 forint, a megkárosítás 20 forint. A KATEB mérés 10,2 km megtett utat mutatott, ennek ellenértéke 3.836 forint. Nyugtaadás nem történt. A két hátsó utastájékoztató nincs („letépett” formában megtaláltuk). A jegyzőkönyv szerint a gépkocsivezető felperes megtekintette a jegyzőkönyvet, azt átbeszélte a felügyelővel, aki részletes tájékoztatást adott. A gépkocsi vezetője a jegyzőkönyv aláírását megtagadta. [2] A jegyzőkönyvben az ellenőrző hatóság részéről jelenlévő személy neve feltüntetésre került, de nehezen olvasható. A jegyzőkönyvet a közreműködő társhatóságok részéről két személy, valamint további két jelenlevő személy írta alá. [3] Az alperes a felperessel szemben az ellenőrzés alapján
  8. augusztus 27-én hivatalból eljárást indított, erről a felperest végzéssel értesítette. A végzés indokolásában szerepel, hogy mellékletént megküldésre kerül a jegyzőkönyv másodpéldánya. A végzés tartalmazza, hogy a felperest iratbetekintési, nyilatkozattételi és észrevételezési jog illeti meg. A felperes a hatósági eljárás során a fenti jogaival nem élt. [4] Az alperes a
  9. november 3-án hozott BP-05/200/09216-2/
  10. számú határozatában a felperes terhére 100.000 forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki és kötelezte a felperest, hogy tartózkodjon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól, valamint az utasoknak a jogszabályban rögzítettek alapján számolja ki és számolja fel a viteldíjat. Szintén kötelezte a felperest, hogy a viteldíjról minden esetben állítson ki pénzügyi bizonylatot, továbbá a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a hatóságot a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül értesítse. [5] A határozat indokolása szerint a felperes a jegyzőkönyvben rögzített magatartásával tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg, megsértve ezzel a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
  11. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.)
  12. §

(1)bekezdésében foglalt tilalmat, valamint megtévesztette a fogyasztókat a szolgáltatás díja tekintetével, ezzel sérült az Fttv. 6. §
(1)bekezdés c) pontja. A pénzügyi bizonylat kiállítási kötelezettség elmulasztásával a felperes megsértette az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 166. §
(1)bekezdését. A kereseti kérelem és az elsőfokú bírósági eljárás [6] A felperes eljárási és anyagi jogi jogsérelmekre hivatkozással nyújtott be keresetet az alperes határozatával szemben. A keresetlevélben – egyebek között – előadta, hogy a jegyzőkönyvet mint egyetlen bizonyítékot nem írta alá, annak tartalmát nem volt módja megismerni. [7] A törvényszék a
  1. december 8-án megtartott első tárgyaláson mutatta fel a felperesnek és jogi képviselőjének a hatósági jegyzőkönyvet. A felperes úgy nyilatkozott, hogy az eljárás megindításáról szóló végzést átvette, de a felmutatott jegyzőkönyvet nem ismeri, az nem volt a kézbesített iratok között. [8] A felperes a
  2. alszámú iratban nyilatkozott a hatósági jegyzőkönyvre vonatkozóan és jelölt meg jogsérelmeket. Kúria III.Kfv.37.468/2022/7 3 Az elsőfokú ítélet [9] A törvényszék jogerős ítéletében az alperes határozatát – új eljárásra kötelezés nélkül – megsemmisítette. [10] Az indokolásban kifejtette, az eljárás lefolytatására az alperes rendelkezett hatáskörrel, annak kereteit nem lépte túl. [11] A tényállás tisztázása a konkrét ügy jogilag releváns tényeinek, körülményeinek pontos megállapítását jelenti, a tények megállapítása a hatóság kötelezettsége. A tényállástisztázási kötelezettség elmulasztása a bírósági eljárásban főszabály szerint nem orvosolható. [12] A hatóság köteles a szükséges eljárási cselekmények elvégzésére, a beszerzett bizonyítékok összevetésére, majd azok értékelése alapján a határozat megfelelő megindoklására. [13] Az alperes döntését kizárólag a jegyzőkönyvben foglaltakra alapozta, az abban tett megállapítások lényegét átemelte a határozata indokolásába, egyéb bizonyítékot nem értékelt. [14] A bíróság megállapította, hogy a jegyzőkönyv az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  3. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  4. §
(1)-
(3)bekezdésében írt előírásoknak több szempontból sem felel meg. Egyrészt nem tartalmazza az eljárási cselekményen résztvevő személyek azonosításához szükséges adatokat, így nem állapítható meg, hogy az ellenőrzésen mely hatóságok részéről kik, milyen minőségben, mely feladatkörben eljárva vettek részt. Nem derül ki a jegyzőkönyvből, hogy a
  1. pontban írtak kinek a megállapításai és azok pontosan milyen bizonyítékokon alapulnak. Helytállóan kifogásolta a felperes azt is, hogy sem a jegyzőkönyvből, sem a határozatból nem derül ki, hogy a „túlszámlázás” bizonyítékául szolgáló méréseket milyen eszközzel végezték el, és ebben a körben figyelembe vették-e a taxióra adatait. Az sem került rögzítésre, hogy az adat, valamint mérésbeli különbség miből adódott. [15] A jegyzőkönyvben a hatóság adatokat tüntetett fel, nem vizsgálta és nem indokolta, hogy milyen módon keletkezhetett a hitelesített taxióra használata ellenére a többletviteli díj. A túlszámlázást – az alperesi nyilatkozatban foglaltakkal ellentétben – a felperes nem ismerte el. [16] A pénzvisszaadás kapcsán tapasztalt 20 forintos eltérés keletkezésével kapcsolatos körülmények egyértelműen nem állapíthatók meg a jegyzőkönyv hiányosságai miatt. Az utastájékoztatóval kapcsolatban a jegyzőkönyv ellentmondásos megállapításokat tartalmaz. [17] A bíróság összességében rögzítette, hogy a jegyzőkönyv nem alkalmas a tényállás megállapítására, így az alperes határozata meghozatala során az alperes a tényállástisztázási kötelezettségének nem tett eleget. [18] A törvényszék eljárása alatt nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felperes valóban nem kapta-e meg az eljárást megindító végzéssel egyidejűleg a jegyzőkönyvet. A felperesnek – figyelemmel arra is, hogy a BKK által készített jegyzőkönyvek átvételét elismerte – nem volt érdekében azt állítani, hogy nem állt az alperes jegyzőkönyve a rendelkezésére. Ezért a törvényszék nem látta alkalmazhatónak a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  3. §
(4)bekezdésében foglaltakat. [19] Az alperes által alkalmazott fogyasztóvédelmi bírság mint jogkövetkezmény megfelelő meghatározását a törvényszék nem vizsgálhatta, mert megalapozott tényállás hiányában a jogsértés megtörténte sem rögzíthető. Kúria III.Kfv.37.468/2022/7 4 [20] Az alperes döntését az eljárás lényeges szabályainak megsértésével hozta meg, az okozott jogsérelem a perben nem orvosolható, ezért az alperes határozatát a törvényszék megsemmisítette. Tekintettel arra, hogy az eljárás hivatalból indult és az ellenőrzés során tapasztaltak már nem rekonstruálhatók, továbbá a jegyzőkönyv hiányosságai utólag nem pótolhatók, új eljárás elrendelésének nem volt helye. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [21] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Kp. 78. §
(4), 79. §
(1)bekezdését, 92. §
(1)bekezdés b) pontját, továbbá a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)és 323. §
(2),
(3)bekezdését. [22] Az alperes kiemelte, hogy jogosan kezelte tényként a jegyzőkönyvben rögzítetteket, mert az hiteles volt és az abban foglaltakat a felperes megdönteni nem tudta, a megelőző közigazgatási eljárásban nem vitatta. A törvényszéknek a szabályosan felvett jegyzőkönyvben foglaltakat kellett volna figyelembe venni, annak közokirat jellegére tekintettel. A felperes jegyzőkönyvvel szembeni kifogásait nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani, a hatósági eljárás során a jegyzőkönyvre nyilatkozatot nem tett. [23] A jegyzőkönyvön kívül az ügyben nem volt olyan egyéb körülmény, bizonyíték, amelyet értékelnie kellett volna a hatóságnak, és amely relevanciával bírt volna az ügy érdemi megítélése szempontjából. [24] A jegyzőkönyvben feltüntetésre került az ellenőrzésen résztvevő személyek neve, valamint a hatóság is. Az alperes részéről az ellenőrzésen alperesi ellenőr vett részt, míg a társhatóságoktól egy rendőr törzsőrmester, a BKK ellenőre, és két további személy mint BKK próbautasok. Ha a bíróság szerint az ellenőrzésen résztvevők azonosítása szükséges, akkor fel kellett volna hívnia a törvényszéknek az alperest arra, hogy igazolja, kik és milyen minőségben voltak jelen az ellenőrzésen. [25] A jegyzőkönyv pontosan tartalmazza azokat a bizonyítékokat, amelyekre a hatóság a megállapításait alapította. [26] A kalibrált taxaméter ellenőrző berendezés (KATEB) egy olyan szoftver, amely telefonra van feltöltve és az utazás megkezdésekor elindítva ugyanúgy működik, mint a taxaméter. A szoftvert alkalmazó telefonokat a mérésügyi hatóság hitelesíti. A perbeli utazáson működtetett KATEB által mért eredményt rögzíti a jegyzőkönyv, másrészt az elmentésre is került. A KATEB ténylegesen megtett útként 10,2 km-t rögzített, ezzel szemben a felperes 13,8 km-t számolt el, amit valószínűsíthetően „órapörgetéssel” tudott megvalósítani. [27] A jegyzőkönyv ténymegállapításokat, az ellenőrzés során rögzített adatokat tartalmazza, az abból levont következtetések nem képezhetik annak tartalmát. [28] A felperes nem vitatta a vásárlói megkárosítás tényét, mert ellenkező esetben a hatósági megállapítással szemben a megelőző eljárásban észrevételt tett volna, vagy bizonyítékot csatol. A túlszámlázás egyértelműen bizonyított, azt a KATEB adatai igazolják. [29] A pénz visszaadás kapcsán tapasztalt 20 forintos eltérés körében nem releváns információ, hogy ki fizetett. Kiüresíti a fogyasztóvédelmi szabályokat az a bírói okfejtés, hogy csak mindennapi tévedés történt. A fogyasztóvédelmi szabályok a vásárlói megkárosítások kapcsán nem követelnek meg az ügyfél részéről vétkességet, az nem előfeltétele a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásának. Kúria III.Kfv.37.468/2022/7 5 [30] A felperes 2020. szeptember 16-án átvette a hatósági eljárás megindításáról szóló végzést, amelyben tájékoztatást kapott arról, hogy mellékletként a jegyzőkönyv is megküldésre került. A hatósági eljárás során a felperes nyilatkozatot, észrevételt nem tett és nem jelezte, hogy a jegyzőkönyvet nem kapta meg. Az erre vonatkozó utólagos állítása nem bizonyított. A jegyzőkönyvet a felperesnek azért kellett megküldeni, mert azt az ellenőrzés során nem volt hajlandó átvenni. [31] A fentiekhez kapcsolódó ítéleti megállapítás – az ítélet [48] pontja – abszurd. Nem fogadható el a törvényszék azon érvelése, hogy bár kétséget kizáróan nem lehet megállapítani a jegyzőkönyv átvételét, mégis a felperes nyilatkozatát fogadja el, mert nem lett volna érdeke a felperesnek letagadni a jegyzőkönyv átvételének tényét. Ezzel szemben a felperes keresetének elutasítását eredményezte volna, ha a bíróság alkalmazza a Kp. 78. §
(4)bekezdésében foglaltakat. [32] Az alperes szerint a kereset elutasításának lett volna helye a Kp. 78. §
(4)bekezdésére alapítottan, mert a jegyzőkönyvhöz kapcsolódóan a felperes önhibájából nem adott elő a közigazgatási eljárás során nyilatkozatot, vagy a védelmét igazoló kifogást egyrészt abban a körben, hogy nem állt rendelkezésére a jegyzőkönyv, másrészt a jogsértés kimentése kapcsán. [33] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Előadta, hogy az alperes nem állított ki a jogszabályok által megkövetelt formai és tartalmai jegyekkel bíró jegyzőkönyvet. [34] A felperes a hatósági jegyzőkönyvet a hatósági eljárás alatt nem kapta meg, azt a jogi képviselője a peres eljárás alatt tudta áttanulmányozni. A törvényszék helyesen jutott arra a következtetésre, hogy eljárása során a Kp. 78. §
(4)bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. Döntés a befogadásról [35] A Kúria a Kfv.III.37.468/2022/
  1. számú végzésében a felülvizsgálati kérelmet befogadta. A Kúria döntése és jogai indokai [36] A felülvizsgálati kérelem alapos. [37] A Kp.
  2. §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [38] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletében nem helytálló jogi következtetéseket vont le. [39] A Kp. 78. §
(4)bekezdése értelmében a megelőző eljárás idején fennálló, de a megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a felperes vagy az érdekelt akkor hivatkozhat, ha azt a megelőző eljárásban a közigazgatási szerv arra való hivatkozás ellenére Kúria III.Kfv.37.468/2022/7 6 nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott. [40] Az alperesi hatóság ellenőre által kiállított jegyzőkönyv szerint a felperes a jegyzőkönyvet megtekintette, azt átbeszélte az ellenőrrel, aki részletes tájékoztatást adott. A felperes a jegyzőkönyv aláírását megtagadta. Az eljárást megindító végzés indokolása szerint a döntés mellékleteként megküldésre került a jegyzőkönyv másodpéldánya. [41] A felperes a keresetlevelében és az első bírósági tárgyaláson is előadta, hogy a jegyzőkönyvet nem írta alá, azt nem ismeri, részére a hatóság nem küldte meg. [42] A törvényszék az ítélet [48] bekezdésében kifejtette, hogy kétséget kizáróan nem állapítható meg, a felperes valóban megkapta-e az eljárást megindító végzéssel együtt a jegyzőkönyvet. A bíróság úgy értékelte, hogy a felperesnek – figyelemmel arra, hogy a BKK által készített jegyzőkönyvek átvételét elismerte – nem állt érdekében valótlanul azt állítani, hogy a perbeli jegyzőkönyv nem állt rendelkezésére, mert amennyiben korábban a jegyzőkönyv birtokában lett volna, az már az alperes eljárása során védekezése alapjául szolgálhatott volna. [43] A felülvizsgálati bíróság rámutat, jelen perben nincs jelentősége annak, hogy a felperes a BKK által készített jegyzőkönyv átvételét elismerte, ebből a tényből nem vonható le következtés arra, miszerint az alperesi jegyzőkönyv tekintetében a tényeknek megfelelő nyilatkozatot tett. [44] A felperes ügyfélként jogosult a hatóság által készített jegyzőkönyv aláírását és átvételét megtagadni, de köteles ennek eljárási-és anyagi jogi következményeit viselni. [45] Az alperes törvényesen járt el, amikor az eljárást megindító végzéssel együtt megküldte a jegyzőkönyvet a felperesnek és végzése indokolásában erre hivatkozott. A felperes által sem vitatottan a végzést átvette, azonban nem jelezte az alperes felé, hogy a végzéssel együtt a jegyzőkönyvet nem kapta meg. [46] A fentiekre figyelemmel azt kell vélelmezni, hogy az alperes a végzéssel együtt a jegyzőkönyvet a felperesnek megküldte, ennek ellenkezőjét a perben a felperesnek kell igazolnia. [47] A törvényszék eltérő jogi álláspontja miatt – elsőfokú ítélet [48] bekezdése – ebben a körben nem hívta fel bizonyításra a felperest, így ezen tény tisztázása az elsőfokú peres eljárásban elmaradt. [48] A Kp. 78. §
(4)bekezdésének értelmezése körében irányadó a Kfv.II.37.722/2021/
  1. számú kúriai ítélet, amely szerint a jogszabály szövege a tény és körülmény hivatkozhatóságával kapcsolatban tartalmaz szabályozást. Ebből következően amennyiben a felperes a megelőző eljárásban nem hivatkozott egy adott bizonyítékra vagy bizonyítási indítványt nem tett – egy már a megelőző eljárásban is hivatkozott tény és körülmény vonatkozásában –, ez nem zárja ki ezen bizonyítási indítvány közigazgatási bíróság általi figyelembevételét. A Kp.
  2. §
(4)bekezdése ugyanis csak a megelőző eljárás idején fennálló és a megelőző eljárásban nem értékelt, a felperes részéről önhiba miatt nem hivatkozott tény és körülmény – és nem a bizonyíték, bizonyítási indítvány – bíróság általi figyelembevételét zárja ki. [49] A kúriai ítéletre figyelemmel, ha a felperes a hatósági eljárás során a jegyzőkönyvet megkapta, de nyilatkozatot nem tett, a jegyzőkönyvben foglaltakat nem vitatta, nem hivatkozott annak aggályosságára, úgy – főszabály szerint – nincs olyan a megelőző eljárásban hivatkozott tény vagy körülmény, amire bizonyítást kellene lefolytatni. Ezen megállapítás alól a korábban írtaknak megfelelően kivétel annak tisztázása, hogy a felperes a hatósági jegyzőkönyvet megkapta avagy nem. Kúria III.Kfv.37.468/2022/7 7 [50] A fentebb kifejtettekből következően az új eljárás során a törvényszéknek elsődlegesen a bizonyítási teher kiosztása, majd a szükségeshez képest a bizonyítási eljárás lefolytatását követően abban kell döntenie, hogy a felperes az eljárást megindító végzéssel együtt megkapta-e az alperes által kiállított jegyzőkönyvet. Ezt követően a Kfv.II.37.722/2021/7. számú kúriai ítéletben foglaltakat és a jelen ítéletben írtakat figyelembevéve szükséges döntenie az elsőfokú bíróságnak a Kp. 78. §
(4)bekezdése alkalmazásáról. [51] A felülvizsgálati bíróság ezt követően vizsgálta a támadott ítéletnek a jegyzőkönyvhöz kapcsolódó megállapításait. [52] Az Ákr. 78. §
(1)-
(3)bekezdései rögzítik, hogy a személyesen előterjesztett kérelemről – ha azt nyomban nem teljesítik –, valamint a tényállás tisztázása érdekében lefolytatott eljárási cselekményről az ügyfél vagy az eljárás más résztvevője részvétele esetén jegyzőkönyvet, más esetben feljegyzést kell készíteni. A feljegyzés tartalmazza készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekményen részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a cselekmény lefolytatása során a tényállás tisztázásával összefüggő ténymegállapításokat. A jegyzőkönyv ezen túlmenően tartalmazza a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést. A feljegyzést annak készítője, a jegyzőkönyvet – annak minden oldalán – az eljárási cselekményen részt vevő személyek aláírják. [53] A hatósági jegyzőkönyvből megállapítható, hogy azt egyértelműen az alperesi hatóság vette fel, annak fejrészében szerepel az alperes. Az első oldalon egy iktató pecsét található a jegyzőkönyv felvételének dátumával, az iktatási számmal és azzal, hogy az ügyintéző: „Keszler”. [54] A jegyzőkönyv tartalmazza a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést, a készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekményen részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat. Nem vitás, hogy az alperes részéről jelenlévő ügyintéző neve nehezen olvasható, azonban ez önmagában a jegyzőkönyv megfelelőségét, hitelességét nem rontja le. [55] A jegyzőkönyv 10. pontja rögzíti az ellenőrző hatóság megállapításait kézírással felvéve. Egyértelmű, hogy az ebben a pontban írtak az alperes mint ellenőrző hatóság megállapításait tartalmazzák, az ezzel ellentétes ítéleti megállapítás nem tényszerű. (elsőfokú ítélet [42] bekezdése.) [56] A jegyzőkönyv 10. pontja pontosan meghatározza, hogy a „túlszámlázás” bizonyítékául szolgáló mérések KATEB eszközzel történtek. [57] A Kúria megítélése szerint az alperesi jegyzőkönyv megfelel az Ákr. 78. §
(1)-
(3)bekezdéseiben foglalt követelményeknek. Az alperes részéről eljáró ellenőr személye ugyan a jegyzőkönyvből pontosan nem állapítható meg, de az iktatáshoz használt pecséten szerepel a jegyzőkönyv készítőjének vezetékneve, másrészt a bírósági eljárás során az alperes bejelentette a nevében eljáró ellenőrt, így annak személye tisztázott. A felülvizsgálati bíróság utal arra, hogy a felperes a közigazgatási perben indítványozta a hatósági ellenőrzésen részt vevő személyek meghallgatását. [58] Annak megítélése, hogy a jegyzőkönyv 10. pontjában foglalt megállapítások tényés jogszerűek az ügy érdemére tartozó kérdés, amely a jegyzőkönyv formai megfelelőségét nem befolyásolja. [59] A Kp. 3. §
(3)bekezdése alapján a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 265. §
(1)bekezdése értelmében törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a Kúria III.Kfv.37.468/2022/7 8 bíróság valósnak fogadja el, továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli. A Pp. 237. §
(2)bekezdése kimondja, ha a perfelvételi nyilatkozat nem terjed ki valamely lényeges tény vonatkozásában a bizonyításra vagy a felek között vita van abban, hogy valamely tény bizonyítása mely felet terheli, a bíróság az
(1)bekezdésben foglaltakon túl tájékoztatja a feleket a bizonyíték rendelkezésre bocsátása, illetve a bizonyíték indítványozása elmulasztásának, valamint a bizonyítás esetleges sikertelenségének következményéről is. [60] A Kúria hangsúlyozza, az alperes a tényállás-tisztázási kötelezettségének az Ákr.
  1. §-ában írtaknak megfelelően eleget tett. Az ügy érdemére tartozó kérdés, hogy a jegyzőkönyv
  2. pontjában foglalt ténymegállapítások a valóságnak megfelelőek-e és alapot adnak-e a határozat rendelkező részében írt szankciók alkalmazásának vagy nem. [61] Az elsőfokú bíróság ellentétes jogi okfejtésére tekintettel a bizonyítási terhet nem osztotta ki, ehhez kapcsolódóan bizonyítási eljárást nem folytatott le, ezzel sérültek a Kp. és a Pp. bizonyításra vonatkozó rendelkezései. [62] A Kúria hangsúlyozza, a felperesnek kell bizonyítania, hogy a jegyzőkönyvben a terhére rótt ténymegállapítások nem valóságosak és/vagy nem bizonyítottak. [63] A Kúria a Kp.
  3. §
(1)bekezdés a) pontját alkalmazva a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [64] A megismételt eljárás során – a korábban rögzítetteknek megfelelően – az elsőfokú bíróságnak először vizsgálnia kell, hogy a felperes az eljárást megindító végzéssel együtt átvette-e a jegyzőkönyvet. A ténymegállapításhoz képest a törvényszéknek ezt követően állást kell foglalnia arról, hogy a felperes a Kp. 78. §
(4)bekezdésére figyelemmel érdemben vitathatja-e a jegyzőkönyvben foglaltakat és ebben a körben terjeszthet-e elő bizonyítási indítványt. [65] Ha az elsőfokú bíróság szerint a felperes érdemben vitathatja a jegyzőkönyvben foglaltakat, úgy ki kell osztania a bizonyítási terhet, amely a jegyzőkönyv megállapításaival szemben a felperest terheli és köteles erre irányuló bizonyítási indítvány (ok) előterjesztése esetén a szükséges bizonyítást lefolytatni. A döntés elvi tartalma [66] Az ügyfél nem köteles aláírni és átvenni a hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet, de ennek következményeit viselnie kell. [67] A hatósági jegyzőkönyvben tett megállapításokat a felperes vitathatja, ebben a körben a bizonyítási kötelezettség őt terheli. A bizonyítási teher kiosztása a közigazgatási bíróság feladata. Záró rész [68] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [69] A Kúria a felek felülvizsgálati eljárási költségét megállapította, annak viseléséről az új eljárás során kell döntenie az elsőfokú bíróságnak. [70] A végzés elleni felülvizsgálatot a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. Budapest, 2022. szeptember 21. Kúria III.Kfv.37.468/2022/7 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 9

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.