A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem visszautasítása. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Kfv.V.37.015/2022/
- Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró Dr. Darák Péter bíró felperes1 (cím1) dr. Pető Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1; (cím2) Somogy Megyei Kormányhivatal (cím3) Pongráczné dr. Csorba Éva ügyvéd (cím4) ingatlan-nyilvántartási ügyben indult közigazgatási Az alperes: Az alperes képviselője: Az eljárás tárgya: jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék 8.K.700.965/2021/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- május 7-én záradékolási kérelmet nyújtott be az alpereshez egy település1i fölterületet érintően, mely kérelemhez kisajátítási tervet is csatolt a földterület megosztására vonatkozóan. Az alperes a kérelmet elutasította a 650201/2/
- iktatószámú Kúria V.Kfv.37.015/2022/2 2 határozatával az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018 (VI. 28.) AM rendelet (a továbbiakban: AM rendelet)
- §-ában,
- §
(8)bekezdésében, valamint a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008 (VII. 3.) Korm. rendelet 5. §
(1)bekezdésében foglaltakra hivatkozással. [2] A döntéssel szemben a felperes terjesztett elő keresetlevelet, az AM rendelet 7. §
(8)bekezdése megsértésére hivatkozással. [3] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet, valamint a felülvizsgálati kérelem [4] Az elsőfokú bíróság a
- november 24-én kelt 8.K.700.965/2021/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. [5] A felperes jogi képviselője útján a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Elsődlegesen kérte az ítélet hatályon kívül helyezését a közigazgatási cselekményre kiterjedő hatállyal és az ügyben eljárt közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését; másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását. A felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjaira alapította. [6] A felperesi jogi képviselő a felülvizsgálati kérelmet ügyfélkapuján keresztül terjesztette elő. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség. [8] A Kp. 115. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. Erre az utaló szabályra tekintettel a Kúria a Kp. 102. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, ha azt az elektronikus kapcsolattartásra köteles felülvizsgálati kérelemre jogosult vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő. Kúria V.Kfv.37.015/2022/2 3 [9] A Kp. 29. §
(1)bekezdése alapján az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az elektronikus kapcsolattartás szabályairól a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) XLVI. fejezete, az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.), valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/
- (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályai tartalmaznak rendelkezést. [10] A Pp.
- §
(1)bekezdése szerint az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az Eügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. A Pp. 618. §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően, ha az elektronikus úton kapcsolattartó beadványát elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan. [11] A Korm. rendelet 89. §
(1)bekezdése alapján a kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhelyre (a továbbiakban: cégkapu) a hivatali tárhelyre vonatkozó rendelkezések az e §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. A gazdálkodó szervezet egy cégkapuval rendelkezik. [12] A felperes jogi képviselője ügyvédi iroda, amely a Pp. 7. §
(1)bekezdés
- pontja szerint gazdálkodó szervezetnek minősül, ezért a Korm. rendelet értelmében rendelkeznie kell cégkapuval. [13] A felperes jogi képviselőjének a felülvizsgálati kérelmet a cégkapuján keresztül kellett volna előterjesztenie, azt azonban az ügyfélkapujáról nyújtotta be. Ebből adódóan a felülvizsgálati kérelem elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon előterjesztettnek minősül, ezért a felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye. [14] Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó 102. §
(1)bekezdés d) pontja alapján visszautasította. Záró rész [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [16] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték viseléséről rendelkeznie nem kellett. [17] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria V.Kfv.37.015/2022/2 4 Budapest, 2022. január 20. Dr. Márton Gizella sk a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ságiné dr. Márkus Anett sk előadó bíró Dr. Darák Péter sk bíró