A határozat elvi tartalma: Az azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka lehet,ha a munkavállaló a számítógéppel történő munkavégzést megfelelő indok nélkül megtagadja, az általa állított jelszó hiányát nem bizonyítja. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.145/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Nyírőné dr. Kiss Ildikó bíró A felperes: felperes neve cím1 A felperes képviselője: Dr. Meskó Tamás Zsolt ügyvéd /Meskó és Társa Ügyvédi Iroda/ cím2 Az alperes: alperes neve cím3 Az alperes képviselője: Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda Kúria II.Mfv.10.145/2021/7 2 cím4 A per tárgya: azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.113/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 12.M.70.381/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.113/2021/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek – 15 nap alatt – 83.016 (nyolcvanháromezer-tizenhat) forint és 22.414 (huszonkétezer-négyszáztizennégy) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 199.000 (százkilencvenkilencezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria II.Mfv.10.145/2021/7 3 [1] A felperes
- június 5-től állt az alperes alkalmazásában betanított kézbesítő munkakörben. A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt orvosi alkalmassági vizsgálat
- január 15-én egyesített kézbesítői munkakör betöltésére alkalmatlannak minősítette. [2] A vélemény felülvizsgálata során az intézmény neve
- január 23-án kelt másodfokú munkaköri alkalmassági véleményében a felperest alkalmatlannak találta a munkakör ellátására azzal, hogy munkaideje jellegéből adódó terhelés miatt a napi 8 órát meghaladó munkavégzés nem javasolt. Ennek a vizsgálatnak az eredményét illetően értelmezést kért az alperes az intézmény nevetől. A
- március 8-án kiadott állásfoglalás szerint a munkavégzés részben 20-50 kp. tehermozgatással, részben terhelő klimatikus viszonyok között és a munkaidő egészében egyéni védőeszköz általi terhelés mellett történik, továbbá a munkakör jellege dinamikus izommunkát igényel. A felperes esetében a sorsszerű megbetegedés miatt túlmunka, illetve nyújtott műszak esetén túlfáradás következik be, melynek hatása rövid pihenőidővel nem rendeződik, ezért a napi 8 órát meg nem haladó munkaidőbeosztás rehabilitációs intézkedésként értelmezhető. [3] A vélemény alapján a felperes a felajánlott küldemény feldolgozó, kiosztó munkakört elfogadta,
- március 27-én a felek a munkaszerződést erre tekintettel módosították. Megállapodtak abban, hogy a felperes
- december 31-éig a munkakör betöltéséhez szükséges szakmai ismeretet (P...) megszerzi. [4] A felperes
- május 25-én a vezérigazgatóhoz fordult, kezdeményezve a kézbesítőként történtő továbbfoglalkoztatását. Válaszlevelében a humánerőforrás igazgató arról tájékoztatta, hogy a munkaköri alkalmassági vélemény és állásfoglalás szerint a betegségéből adódóan a felperes csak egyenletes munkaidőbeosztásban, 8 órát meg nem haladóan végezhet tevékenységet, így az egyesített kézbesítői munkakörben nem foglalkoztatható. [5] A felek
- május 28-án egyeztetést tartottak, amelynek jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója küldemény feldolgozói munkakör nappali ellátását ajánlotta, mivel az éjszakai munkavégzés a felperesnek aránytalan terhet jelent. [6] 30 napot meghaladó betegszabadságot követően az alperes ismételten elrendelte a felperes újabb alkalmassági vizsgálatát, amely megállapította, miszerint küldemény feldolgozó-kiosztó munkakörben történő foglalkoztatásra alkalmas azzal a korlátozással, hogy 10 kg-ot meghaladó anyag mozgatását nem végezheti. [7] A felperes
- augusztus 21-én 7 órakor munkavégzés céljából megjelent a munkahelyen, ahol személy1 üzemeltetési vezető arra utasította, hogy az éjszakai munkavégzés során kiürített ládákat szedje össze. Erre a felperes gerincproblémáira hivatkozással nem volt hajlandó, amely tényt a felek jegyzőkönyvben rögzítették. [8]
- augusztus 22-én reggel a felperes ismét megjelent munkahelyén, ahol személy1 arra utasította, hogy a küldemények számítógépes rögzítését végezze. A munkafolyamatra személy2 tanította volna be, a felperes azonban arra hivatkozva, hogy ilyen Kúria II.Mfv.10.145/2021/7 4 munkát sose végzett, a munkafolyamatot, a feladatokat senki nem mutatta meg neki, és nem is lát megfelelően, a munkavégzést ismételten megtagadta. Erről újabb jegyzőkönyv készült. [9] Az alperes
- augusztus 22-én kelt azonnali hatályú felmondásával szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Eszerint „Ön
- március 27-én aláírta a munkaszerződés módosítást, a küldemény feldolgozó-kiosztó munkakörre. 30 napot meghaladó táppénzes állományát követően
- augusztus 17-én soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálaton vett részt. A munkaköri alkalmassági véleményét a foglalkozás-egészségügyi orvos egy hónapra adta meg „10 kg feletti anyagmozgatást nem végezhet” korlátozással.
- augusztus 21-én és 22-én a ... vezetője az alkalmassági vizsgálaton szereplő korlátozásnak megfelelő munkakörbe tartozó feladattal bízta meg, Ön azonban a munkavégzést alapos indok nélkül megtagadta. Fenti cselekedetével az alábbi ...i szabályokat szegte meg:
- A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni (Mt.
- §
(2)bekezdés)
- A munkavállaló köteles munkáját személyesen, az általa elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni, valamint a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani (Mt.
- §
(1)bekezdés
- c)és
- d)pont). A fentiek, valamint a Kollektív Szerződés 13. § 1. pontja alapján a munkáltató jogosult az azonnali hatályú felmondás jogával élni, amennyiben a munkavállaló munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét szándékosan oly mértékben megszegte, amelynek következtében a munkáltatótól a munkaviszonyának fenntartása a továbbiakban nem várható el, ezért a munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntetem.” A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [10] Felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte. [11] Álláspontja szerint orvosi vélemény alapján nem hajlonghatott, és ezáltal a dobozokat nem rakhatta el. [12] Előadta, hogy még soha nem végzett számítógépes küldemény feldolgozást, arra nem tanították be, a munkafolyamatot, a feladatokat senki nem mutatta meg neki, és álláspontja szerint személy3 ...vezető a szakismereti és szakképzettségi követelmények hiánya miatt mentesítette is a munkafolyamat alól. Mindezek alapján a felperes a munkavégzést másnap erre hivatkozással tagadta meg. Kúria II.Mfv.10.145/2021/7 5 [13] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint az üres ládák súlya nem közelíti meg a 10 kg-ot, arról pedig nem volt tudomásuk, hogy a felperesnek nem szabad hajlongani. [14] 2018. augusztus 22-én személy1 arra utasította a felperest, hogy a küldemények számítógépes rendszerbe történő rögzítését végezze. Téves az a felperesi állítás, hogy az ilyen tevékenységet senki nem mutatta meg neki, ugyanis több alkalommal volt beosztva személy2 küldemény feldolgozó mellé, hogy megtanulja a rögzítés folyamatát. Az első- és a másodfokú bíróság ítélet [15] A Fővárosi Törvényszék 12.M.70.381/2020/24. számú ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest perköltség fizetésére. Kimondta, hogy a felmerült illetéket az állam viseli. [16] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 54. §
(1)-
(3)bekezdéseire, valamint az Mt. 78. §
(1)-
(3)bekezdésében foglaltakra. [17] A bíróság tanúként hallgatta meg személy3 ...vezetőt, személy1 ...vezető helyettest, valamint személy2 munkatársat. [18] A felülvizsgálati eljárásban vizsgálandó számítógépes ismeretek hiánya miatti utasítás megtagadással összefüggésben a bíróság a tanúvallomások alapján arra a megállapításra jutott, hogy a felperes tisztában volt az új munkakörének feladataival, hiszen azokat már korábbi, kézbesítő munkakörében is részben végezte, illetve a munkaköri leírást is átadták részére. [19] A felperes ellentmondó nyilatkozatokat tett arra vonatkozóan, hogy a számítógép használatához fűződő utasításokat miért tagadta meg. A tárgyaláson azt adta elő, hogy nem látott jól, de hivatkozott arra is, hogy nem tartozott a munkaköri feladatai közé a küldemények számítógépes rögzítése, továbbá arra, hogy ez alól felmentést kapott. Utalt arra is, hogy nem is volt a rendszerhez hozzáférése. A meghallgatott tanúk azonban mindezt cáfolták. A ...vezető tanúvallomásában elmondta, hogy a felperesnek alkalomszerűen bizonyos feladatok alól adott korábban felmentést, azonban ez nem volt általános jellegű. A felperesnek foglalkozás-egészségügyi korlátozása erre a munkakörre nem volt, az orvosi iratokban a látásával kapcsolatos korlátozás egyáltalán nem szerepelt. [20] Jegyzőkönyvek rögzítették, hogy a felperes a munkát megtagadta, ezeket ő aláírta, tehát annak ellenére, hogy ezt a két konkrét indokot a felmondásban ismételten rögzítették, a felperes tisztában volt azzal, hogy mely magatartása miatt történt a munkáltatói intézkedés, amelynek megfogalmazása világos volt. Az azonnali hatályú felmondás indoka tehát az volt, hogy a felperes két alkalommal is alapos ok nélkül megtagadta a munkavégzést. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a munkavégzés többszöri megtagadása olyan súlyos és lényeges Kúria II.Mfv.10.145/2021/7 6 kötelezettségszegés, amely okszerű indoka a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetésének. [21] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.113/2021/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, a felperest perköltség fizetésére kötelezte, és kimondta, hogy a fellebbezési illetéket az államnak kell viselnie. [22] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a munkavállaló egészségi állapotára figyelemmel jogszerűen tagadta meg a kiürített ládák pakolására vonatkozó munkáltatói utasítást. [23] Ugyanakkor a másodfokú bíróság a küldemények .... informatikai rendszerbe történő rögzítésére vonatkozó
- augusztus 22-ei munkáltatói utasítást jogszerűnek találta, és e körben a fellebbezést alaptalannak minősítette. [24] A felek között
- március 27-én létrejött egy megállapodás, melyben a munkavállaló elismerte, hogy a munkaszerződése szerinti küldemény feldolgozó-kiosztó munkakör betöltéséhez a speciális szakismerettel (P...) nem rendelkezik, azonban kötelezettséget vállalt arra, hogy ezen képzettséget
- december 31-éig megszerzi. A munkáltató vállalta, hogy biztosítja a munkavállaló számára a képzettség határidőn belüli megszerzését. [25] Az alperes által becsatolt tematika szerint a „P...”, azaz a ...i feldolgozás tudnivalói az adott munkakörhöz tartozó szakmai szakképesítéshez szükséges speciális szakismereti anyagot tartalmazza. személy3 ...vezető ebben a körben úgy nyilatkozott, hogy a szakképesítést több napos e-learning képzés keretében lehet megszerezni. Ez azonban nem jelentette a felperes mentesítését az adott munkakör kapcsán a feladatok teljesítése alól. A perben meghallgatott tanúk egyértelműen nyilatkoztak arról, hogy a felperes a számítógépes rögzítést minden további nélkül el tudta volna látni, illetve sajátítani. [26] személy2 tanú szerint őt jelölték ki azon feladatra, hogy a felperest betanítsa a számítógép kezelésére, a küldemények rögzítésére. A tanú előadta, hogy a küldeményen lévő vonalkódot kell leolvastatni a számítógéppel. Ez megjeleníti a ragszámot, ez alapján egy billentyű megnyomásával ki kell választani, hogy milyen típusú ajánlott küldeményről van szó, majd el kell menteni és ki kell nyomtatni. Az ismereteket két alkalom után meg lehet tanulni. A tanú elmondta azt is, hogy a saját jelszavával, a saját gépén próbálta betanítani a felperest, aki a munkavégzéstől elzárkózott. [27] Megalapozatlan a felperesnek azon hivatkozása, hogy számítógépes jelszóval nem rendelkezett, emiatt nem tudta elvégezni az .... rendszerben a tevékenységet. Mindez nem fogadható el, mivel egyrészről az alperes bizonyította, miszerint a felperes jogosultságot kapott a rendszerhez, másrészt nincs jelentősége annak, hogy esetlegesen nem rendelkezett belépésre jogosító érvényes kóddal, mivel ebben az esetben a felettesétől kérhetett volna újbóli hozzáférési lehetőséget. Felperes együttműködési kötelezettségének nem tett eleget, meg sem próbált bejelentkezni a számítógépes rendszerbe, hanem a munka elvégzését megtagadta. Figyelemmel arra, hogy ezen munkamegtagadással kapcsolatban egészségi Kúria II.Mfv.10.145/2021/7 7 állapotára nem hivatkozott, illetve nem bizonyította, hogy azt esetlegesen közvetlenül veszélyeztette volna a munka elvégzése, az azonnali hatályú felmondás ezen indoka megalapozott. [28] A másodfokú bíróság hivatkozott arra, hogy a bírói gyakorlat szerint több felmondási indok megjelölése esetén egyetlen ok bizonyítottsága is megalapozhatja az intézkedés jogszerűségét, ha abból megállapítható, hogy a munkaviszony a továbbiakban miért nem tartható fenn. Jelen esetben is ez történt. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [29] Felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes jogkövetkezményekben való marasztalását kérte perköltség viselés mellett. [30] A felperes anyagi jogszabálysértésként jelölte meg az Mt.
- §
(2)bekezdését, 78. §
(1)bekezdését, valamint a 6. §
(1)-
(3)bekezdéseiben foglaltakat. [31] Ezen túlmenően elsődlegesen a Pp. 369. §
(1)bekezdés
- a)pontja, másodlagosan
- c)pontja, harmadlagosan
- d)pontja alapján kérte megállapítani, hogy a felperes számára 2018. augusztus 22-én az .... rendszerben történő munkavégzéshez szükséges hozzáférést az alperes nem biztosította érvényes jelszó hiányában, így a munkavégzés megtagadására alapított indok és az azonnali hatályú felmondás jogellenes. [32] A felperes hivatkozása szerint sérült a Pp. 346. §
(5)bekezdése. Az első- és a másodfokú bíróság arra a ténymegállapításra jutott, hogy a felperes rendelkezett
- augusztus 22-én az informatikai rendszer használatát biztosító belépési kóddal. A Pp.
- §
(2)bekezdés révén az ítéletben hivatkozni kellett volna azokra a konkrét bizonyítékokra, amelyekből ez a ténymegállapítás okszerűen és aggálytalanul levezethető. [33] A jogerős ítéletből nem állapítható meg, hogy milyen bizonyítékok alapozzák meg a jogvita érdemi elbírálását meghatározó ténymegállapítást, miszerint a felperesnek
- augusztus 22-én volt hozzáférése az informatikai rendszerhez. [34] Nem állapítható meg, hogy mit kell a jogerős ítéletben foglalt tényállásnak és releváns okfejtésnek, illetve a döntés anyagi jogi alapjának tekinteni. Azt, hogy a felperes rendelkezett belépési kóddal, mégsem hajtotta végre az iránymutatást; vagy azt, hogy a használható belépési kóddal rendelkezés nem bizonyított, de a kód használhatatlanságát állító felperesnek újbóli hozzáférési lehetőséget kellett volna kérnie, melynek hiányában együttműködési kötelezettségét szegte meg. [35] A felperes a
- március 27-ei munkaszerződés módosítása szerinti új munkakörében mindössze 9 napot dolgozott április hónapban. Kirendelés alapján
- május 1-től május 31-ig ideiglenesen a küldeményfeldolgozó, kiosztó, rovatoló munkakörbe tartozó Kúria II.Mfv.10.145/2021/7 8 feladatokat látta el, majd a keresetlevélhez csatolt
- június 4-ei értesítés szerint a munkáltató a felperest
- június 4-től június 30-áig a munkaszerződéstől szintén eltérő kiosztó, leszámoló, rovatoló munkakörbe történő munkavégzésre kötelezte. A
- június 4én kezdődő kirendelésre tekintettel a kiosztó, leszámoló, rovatoló munkakörhöz kötődően biztosított személy1 üzemeltetési vezető belépési kódot. A felperes ezzel
- augusztus 22én akkor sem tudott volna munkát végezni, ha a belépési kódja érvényes lett volna. Csakhogy ez időközben lejárt, így azzal egyáltalán nem lehetett használni az informatikai rendszert. [36] A felperes mintegy 10 évig kézbesítőként dolgozott az alperesnél, számítógépes munkát nem végzett, ilyen irányú ismeretekkel nem rendelkezett. A munkáltató .... rendszerével azon pár nap alatt került kapcsolatba, amíg kirendelésben a rovatolói munkakörben dolgozott. [37] Amennyiben a munkáltató olyan utasítást ad a munkavállalónak, ami nem hajtható végre, akkor magatartása nem egyeztethető össze az Mt.
- §
(1)-
(3)bekezdésben írt alapvető kötelezettségekkel. [38] Felperes álláspontja szerint a mérlegelésnél nem lehet mellőzni az Mt. 51. §
(1)bekezdését, amely kimondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni – továbbá a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. [39] Az .... rendszer használatához a munkáltató adhat hozzáférést a munkavállalónak, meghatározhatja a jogosultság szintjét, az elérhetővé váló funkciókat. Az informatikai rendszerben történő munkavégzés evidens követelménye, hogy a munkáltató belépési kódot biztosítson, ez a munkavégzés feltétele. Az együttműködés az elvárhatóság mérlegelése során nyilvánvalóan a munkavégzési feltételek biztosítására vonatkozó kötelezettségét megszegő munkáltató felelősségének van jelentősége. [40] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. [41] Érvelése szerint a felperes munkaviszonya nem arra tekintettel szűnt meg, hogy lejárt a jelszava az .... rendszerben, ami miatt nem tudott oda belépni. Az előterjesztett bizonyítékok szerint egyértelmű, hogy nem szeretett a munkaszerződés módosítást követő beosztásában dolgozni, ezért kérte több alkalommal eredeti munkakörbe történő visszahelyezését. Ennek megfelelően a minimálisan elvárható erőfeszítéseket sem tette meg a munkavégzés során elé háruló akadályok leküzdésére, valamint kereste annak indokát, hogy egy-egy feladat miért nem elvégezhető számára. [42] Mindezt egyértelműen alátámasztották a meghallgatott tanúk. személy2 elmondta, hogy az .... rendszerhez kötődő feladat egyszerű, két alkalom alatt megtanulható, a felperes azonban folyamatosan nem óhajtott ennek eleget tenni. [43] személy3 úgy vallott, hogy a felperesnek volt hozzáférése a számítógép használatához, de ennek hiányában biztosítottak volna neki jelszót. Kúria II.Mfv.10.145/2021/7 9 [44] Egyértelmű, hogy a másodfokú bíróság éppen arra kívánt rámutatni, miszerint nincs jelentősége annak, hogy lejárt vagy érvényes kód volt-e a tárgyi napon a felperes birtokában, mert az a csekély együttműködési kötelezettség mindenképpen elvárható, hogy amennyiben lejárt a jelszava, úgy arra felhívja a munkáltató figyelmét. [45] Felperes azt a narratívát igyekszik felépíteni, hogy az alperes megtagadta a rendszerhez való hozzáférést, miközben erről nyilvánvalóan szó sem volt. Saját bevallása szerint sem tetszett a munkakör, így azt elvégezni nem kívánta, ez pedig abban csúcsosodott ki, hogy még rövid idő alatt megtanulható, egyszerű, számítógép előtti ülőmunkát is megtagadott. A Kúria döntése és annak jogi indokai [46] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [47] A Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálhatja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát, figyelemmel a Pp.
- §-ában foglaltakra is. [48] Jelen eljárásban az azonnali hatályú felmondás második indoka, vagyis az .... informatikai rendszerhez kapcsolódó
- augusztus 22-ei munkáltatói utasítás megtagadása volt csak vizsgálat tárgyává tehető, mivel a felperes kizárólag az ezzel összefüggő jogerős ítéleti megállapítást támadta. A Pp.
- §-ának megsértését felülvizsgálati kérelmében nem panaszolta, így jelen eljárásban is a jogerős ítéletben rögzített tényállás volt az irányadó. [49] Arra a felperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott, hogy korábban kézbesítői tevékenységet látott el, így „nem ismerte az informatikai rendszer minden elemét”. Az alperes azonban nem is ezt várta el a munkavállalótól, hanem az alapfokú ismeretek fokozatos megszerzését. Betanítását megkezdte volna, a képzettség megszerzéséhez pedig hosszabb határidőt biztosított. [50] A perben meghallgatott tanúk (személy3, személy2) egyértelműen alátámasztották, hogy a felperesnek két alkalom után elsajátítható számítógépes ismereteket kellett megszereznie a munkavégzéshez, aki ettől elzárkózott. Az írásbeli figyelmeztetés is ezt tartalmazta, a felperes az abban foglaltak ellen kifogást nem emelt. Nem állította továbbá, hogy belépési jelszó hiányában nem tudta a munkát ellátni. Ezen védekezését csak az eljárás alatt terjesztette elő. [51] Peradat, hogy személy2 a rendszerbe saját jelszavával belépett, és a felperes oktatását megkezdte, aki nem volt vele együttműködő, kifejezetten kifogásokat keresett. Kúria II.Mfv.10.145/2021/7 10 [52] Alaptalan azon felperesi hivatkozás, hogy jelszó hiányában nem tudta a tevékenységet ellátni, mivel erre nézve – saját, a per folyamán tett előadásán kívül – semmilyen bizonyíték nem merült fel. Adott munkafázis (betanítás) során saját jelszavára nem volt szükség. Együttműködési kötelezettségének eleget téve (Mt.
- §) pedig ezt a munkáltatótól igényelhette volna, ha valóban be kellett volna lépnie a rendszerbe. Ez azonban nem nyert igazolást. [53] Helyesen fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy a felperes korábban nem hivatkozott arra, miszerint egészségi állapota akadályozta volna a számítógépes tevékenység ellátásában. Az, hogy szemészeti problémái merültek fel, amelyek a számítógép melletti munkavégzésben akadályozták volna, vagy esetlegesen állapotrosszabbodást idéztek volna elő nála, orvosilag nem alátámasztott. személy3 ...vezető tanúvallomása szerint pedig a felperes jelzése alapján ő maga engedélyezte, hogy amennyiben a tevékenység ellátása során esetlegesen fejfájás jelentkezne nála, úgy aznap más munkát kaphat. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a felperes ezen számítógéppel végezhető tevékenység alól teljes mértékben mentesült volna (
- számú jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdés). [54] Alaptalanul hivatkozott felperes az Mt.
- §
(1)bekezdésének megsértésére, mivel a munkáltató biztosította részére a munkavégzéshez szükséges feltételeket, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint kívánta alkalmazni kifejezetten figyelemmel kísérve egészségi állapotát. [55] Az Mt.
- §-ában foglaltakat sem sértette meg a munkáltató. A feleket kölcsönösen terhelte az együttműködési kötelezettség, amelynek éppen a felperes nem tett eleget azáltal, hogy az Mt.
- §-ában foglaltakat megszegve, a munkáltató utasítását megfelelő indok nélkül nem hajtotta végre. [56] A másodfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy több felmondási indok megjelölése esetén egy ok bizonyítottsága is megalapozhatja az intézkedés jogszerűségét. Jelen esetben is ez történt, az alperes azonnali hatályú felmondása (Mt.
- §
(1)bekezdés) a vizsgált indok tekintetében jogszerű volt. [57] A jogerős ítélet nem sérti a Pp.
- §-ában foglaltakat sem, annak indokolása megfelelt a jogszabályi követelményeknek. Valamennyi olyan tényre és körülményre (köztük az értékelt bizonyítékokra) kiterjedt, amelyre a felek hivatkoztak, és a jogvita eldöntése szempontjából jelentőségük lehetett. [58] A kifejtettekre a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel, mivel a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértés megállapítására nem adott módot. [59] Az eljárás során a felperes teljes mértékben pervesztes lett, ezért a Kúria a Pp. 83. §
(1)bekezdés alapján kötelezte az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült és igazolt költsége megfizetésére. Kúria II.Mfv.10.145/2021/7 11 [60] A felperes munkavállalói költségkedvezményben részesült, ezért a felülvizsgálati eljárásban felmerült illeték az állam terhén marad a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján. [61] Az ítélet ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak. [62] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp.
- §-a szerint. Budapest,
- április
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Nyírőné dr. Kiss Ildikó bíró