← Magyarország

Kpkf.40174/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A keresetlevél benyújtásának körülményeit a felperes által hivatkozott és becsatolt űrlap adatai alapján is vizsgálni kell. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.40.174/2021/

  1. A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró dr. Szomszéd Éva bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: dr. Kukk István ügyvéd (Cím4) Az alperes: Agrárminiszter (Cím1) Az alperes képviselője: alperesi ügyvédi iroda (Cím3 eljár: dr. Kovács Kond ügyvéd) A per tárgya: agrártámogatási ügyben hozott - AJF/2633/
  2. számú - közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
  3. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Budapest Környéki Törvényszék
  4. március
  5. napján hozott 8.K.700.274/2021/
  6. számú végzése Kúria V.Kpkf.40.174/2021/2 2 Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság 8.K.700.274/2021/
  7. számú végzését hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az AJF/2633/
  8. számú határozatával helybenhagyta a Magyar Államkincstár 283/1301/5412/7/
  9. számú elsőfokú határozatát, azáltal a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján megvalósuló mezőgazdasági területek erdősítése támogatási jogcímen a
  10. évi kifizetés iránti felperesi kérelmet elutasította, és a felperest 2.858.811,- Ft visszafizetésére kötelezte, mivel a támogatás alapját képező helyiség erdőrészletek nem felelnek meg az erdőtelepítés befejezetté nyilvánítására vonatkozó feltételeknek. [2] A jogi képviselővel eljáró felperes keresetlevelet terjesztett elő az alperesi határozattal szemben, közvetlenül a bírósághoz benyújtva, amelyet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 39.K.33.100/2018/
  11. számú végzésével a közigazgatási perrendtartásról szóló
  12. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  13. §

(1)bekezdés l) pontja alapján visszautasított. A keresetlevél visszautasításáról szóló végzés tájékoztatást tartalmazott arról, hogy a felperes a keresetlevelet a jogi képviselője útján joghatályosan legkésőbb
  1. szeptember
  2. napjáig terjesztheti elő. A 39.K.33.100/2018/
  3. számú végzés
  4. október
  5. napján jogerőre emelkedett. [3] A felperes
  6. szeptember 17-ei postára adással benyújtotta a keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási szervhez, hivatkozva a Kp.
  7. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezésre. Az így benyújtott keresetlevelet az alperes
  1. november
  2. napján terjesztette elő a Fővárosi Törvényszéknél, amely a
  3. december
  4. napján kelt 38.K.707.727/2020/
  5. számú végzésével - illetékesség hiánya okán - áttette azt a Budapest Környéki Törvényszékhez (a továbbiakban: elsőfokú bíróság). Az elsőfokú bíróság végzése Kúria V.Kpkf.40.174/2021/2 3 [4] Az elsőfokú bíróság a
  6. március
  7. napján kelt 8.K.700.274/2021/
  8. számú végzésében az eljárást megszüntette a Kp.
  9. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján. Megállapította, hogy a keresetlevél ismételt benyújtására nyitva álló határidő
  1. szeptember
  2. napján letelt, ezért a felperes
  3. szeptember
  4. napján postára adott keresetlevele elkésett, amelynek jogkövetkezményeit a felperesnek viselnie kell. A Kp.
  5. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha a 48. §
(1)bekezdés a)-i) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye. Erre figyelemmel az eljárást - a keresetlevél elkésettsége okán - megszüntette. A fellebbezés és az észrevétel [5] A felperes a fellebbezésében kérte a Kp. 114. §
(4)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság utasítását az eljárás folytatására és új határozat hozatalára. A fellebbezés indokaként előadta, hogy az elsőfokú bíróság végzésének indokolása részben valótlan, így törvénysértő, mivel az ismételt keresetlevelet nem postán és nem
  1. szeptember
  2. napján, hanem elektronikus úton
  3. szeptember
  4. napján terjesztette elő az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél. Előadta, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 39.K.33.100/2018/
  5. számú végzését
  6. szeptember
  7. napján 08:51 perckor kézbesítették számára és még aznap elektronikus úton megküldte a keresetlevelet mellékleteivel együtt az elsőfokon eljárt Magyar Államkincstárnak. Ennek igazolására mellékelte a tartós tár kivonatát, valamint a keresetlevél és mellékletei előterjesztéséhez szolgáló, kitöltött és 2018.09.
  8. napján 20:50:23 időpontban kinyomtatott EMAK-01 nyomtatványt. [6] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A fellebbezés - az alábbiak szerint - alapos. [8] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  9. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a felperesi fellebbezés keretei között bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az alperes a
  1. szeptember
  2. napján benyújtott keresetlevelet továbbította a bírósághoz, így az elsőfokú bíróság annak vizsgálata alapján hozta meg végzését, ezáltal a vizsgálat nem terjedt - és a rendelkezésre álló iratok, információk alapján nem is terjedhetett - ki arra, hogy a 39.K.33.100/2018/
  3. számú végzés meghozatalát követően az abban meghatározott határidőben sor került-e a keresetlevél további benyújtására, amely joghatályos előterjesztésnek minősülhet. A fellebbezésben foglaltakra utalással a Kúria a következőket emeli ki. [9] A Kúria nem fogadta el azt a felperesi hivatkozást, miszerint az elsőfokú bíróság végzése azért lenne törvénysértő, mert az ismételt keresetlevél nem postán és nem
  4. Kúria V.Kpkf.40.174/2021/2 4 szeptember
  5. napján került benyújtásra. A periratok alapján az állapítható meg, hogy az alperes által a bírósághoz továbbított keresetlevél a felperes
  6. szeptember
  7. napján postai úton benyújtott keresetlevele. Az alperes az általa továbbított űrlapon feltüntette, hogy a keresetlevél benyújtására
  8. szeptember
  9. napján papír alapon került sor. Az alperesi űrlap mellékletét képező iratok között fellelhető keresetlevélhez kapcsolódó, a felperesi jogi képviselő által az elsőfokú közigazgatási szervhez címzett levél iktatási adatai ugyancsak azt tartalmazzák, hogy a beadvány postára adása
  10. szeptember 17-ei. Az elsőfokú közigazgatási szerv iktatási adatai szerint
  11. szeptember 17-ei postára adással benyújtott keresetlevél nem tartalmaz elektronikus benyújtást alátámasztó űrlapot. A felperes a fellebbezésében arra nem hivatkozott, hogy papír alapon, postai úton egyáltalán nem nyújtott be keresetlevelet. Mindezek alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság a jelen fellebbezési eljárás tárgyát képező végzés meghozatala során azt a keresetlevelet vizsgálta, amelyet
  12. szeptember 17-ei postára adottként érkeztetett az elsőfokú közigazgatási szerv 2138569235 iratazonosító szám alatt. Az elsőfokú bíróság végzése nem jogszabálysértő azáltal, hogy a
  13. szeptember
  14. napján, tehát a 39.K.33.100/2018/
  15. számú végzés meghozatalát és felperes részére történt kézbesítést követően benyújtott keresetlevelet ismételt benyújtásként értékelte, annak elkésettségét pedig helytállóan állapította meg. [10] A Kúria azonban az alperes által a keresetlevél bírósághoz továbbítása során felterjesztett közigazgatási iratok alapján rámutat arra, hogy az AJF/2633/
  16. számú alperesi határozat tekintetében a felperes több keresetlevelet nyújtott be. Ez mind az e-mail levelezésekből, mind a védirat
  17. oldalán felsorolt mellékletek listájából kitűnik, mivel ez utóbbi felsorolás egy 1946360999 és egy 2138569235 iratazonosító számú keresetlevélre is utal. A rendelkezésre álló adatok alapján két keresetlevél beazonosítható, az első a bírósághoz közvetlenül benyújtott és a 39.K.33.100/2018/
  18. számú végzéssel visszautasított, a másik az elsőfokú közigazgatási szervhez
  19. szeptember 17-ei postára adással benyújtott keresetlevél, amely tekintetében az elsőfokú bíróság az eljárást - elkésettség okán megszüntette. [11] A felperes a fellebbezéséhez becsatolta azt az űrlapot, amely alapján - nyilatkozata szerint -
  20. szeptember
  21. napján, a keresetlevél visszautasításáról rendelkező 39.K.33.100/2018/
  22. számú végzés átvételét követően és az abban meghatározott határidőben az ismételt benyújtást elektronikus úton megtette a keresetlevél joghatályának fenntartása érdekében. Az eljárást megszüntető végzés meghozatala során ennek a keresetlevélnek a vizsgálatát az elsőfokú bíróság nem végezte - erre vonatkozó információ hiányában nem is végezhette - el, ezért kellő megalapozottsággal nem volt megállapítható a felperes keresetlevelének elkésettsége. [12] A fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú végzést - a Kp.
  23. §
(4)bekezdésére hivatkozással - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak - szükség esetén az alperes, valamint a Fővárosi Törvényszék megkeresésével - tisztázni kell, hogy a felperes által a fellebbezéshez mellékelt
  1. szeptember 14-ei űrlapon (EMAK-01 nyomtatványon) az elsőfokú közigazgatási szervhez megérkezett-e a felperestől a keresetlevél, annak továbbítása a bíróság részére megtörtént-e és a bíróság abban eljárt-e. Amennyiben a felperes a mellékelt űrlapon a keresetlevelet benyújtotta, és abban a bíróság még nem járt el, akkor az űrlapon benyújtott keresetlevél alperesi felterjesztését követően vizsgálni kell, hogy az Kúria V.Kpkf.40.174/2021/2 5 elektronikus úton érkezett keresetlevél alkalmas-e a visszautasított keresetlevél joghatályai fenntartására, és e vizsgálat eredményének megfelelően kell eljárni. Záró rész [13] A Kúria a fellebbezést a Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [14] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján illetékmentes. [15] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő, ezáltal másodfokú perköltsége nem merült fel, így arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [16] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja kizárja. Budapest,
  2. június
  3. dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Szomszéd Éva s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.