Kfv.37198/2023/8 – Kúria

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja szerinti földhasználói minőség kérdését a földhasználati nyilvántartás alapján kell vizsgálni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.198/2023/8. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1.) A felperes képviselője: Dr. Csernus Tibor ügyvéd (cím2) Az alperes: Bács-Kiskun Vármegye Kormányhivatala (6000 Kecskemét, Fecske út 25.) Az alperes képviselője: Dr. Pintér László Géza kamarai jogtanácsos Az I. felperesi rendű A II. rendű alperesi érdekelt: érdekelt2 (cím4.) érdekelt: érdekelt1 (cím3) A II. rendű alperesi érdekelt képviselője: DR. BALLA ANITA Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Balla Anita, cím6) A III. rendű alperesi érdekelt: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113.) A III. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Mikó András Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Mikó András, cím5) A per tárgya: földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a felperes, 13. sorszám alatt Kúria III.Kfv.37.198/2023/8-II. 2 Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Szegedi Törvényszék 2023. január 10-én kelt 101.K.701.115/2022/12. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Törvényszék 101.K.701.115/2022/12. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000,- (húszezer) forint, a II. rendű alperesi érdekeltnek 143.000,- (száznegyvenháromezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A Kúria tájékoztatja a felperest, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű felperesi érdekelt tulajdonát képező települési hrsz1 helyrajzi számú (a továbbiakban: hrsz-ú) szántó művelési ágú ingatlan haszonbérlője és a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználója 2012. január 26-tól 2017. január 25-ig a felperes volt. 2017. január 23-án a haszonbérleti szerződést 2022. december 31-ig meghosszabbították, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) határozatával jóváhagyott. Ekkor a felperest – a járási hivatal érdekkörében felmerült adminisztratív hiba folytán – a földhasználati nyilvántartásba mint földhasználót nem jegyezték be. [2] Az ingatlant kisajátítást helyettesítő adásvétel során 2019. március 14-én megosztották. Az ingatlan-nyilvántartáson is átvezetett megosztás folytán létrejött hrsz2 hrszú ingatlant a Magyar Állam szerezte meg, míg a hrsz3 hrsz-ú ingatlan az I. rendű felperesi érdekelt tulajdonában maradt. A hrsz3 hrsz-ú ingatlannak földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználója nem volt. Kúria III.Kfv.37.198/2023/8-II. 3 [3] Az I. rendű felperesi érdekelt mint eladó és a II. rendű alperesi érdekelt mint vevő 2022. február 10-én adásvételi szerződést kötöttek a települési hrsz3 hrsz-ú ingatlanra. A szerződésben a II. rendű alperesi érdekelt nyilatkozott, miszerint a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 18. §

(1)bekezdés c) pontja, valamint

(4)bekezdés e) pontja szerinti elővásárlási jogosultsággal rendelkezik, mint helyben lakó földműves, őstermelők családi gazdaságának a tagja. [4] A felperes

1. május 6-án a közzétett adásvételi szerződésre elfogadó jognyilatkozatot tett, amelyben elővásárlási jogát a Földforgalmi tv.
2. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontjára és

(4)bekezdés a) pontjára alapította, mint a földet használó helyben lakó földműves, őstermelők családi gazdaságának a tagja. [5] Az alperes

1. június 28-án kelt 594.726/6/
2. ügyiratszámú határozatával az adásvételi szerződést a II. rendű alperesi érdekelttel hagyta jóvá azon indokkal, hogy a felperes nem rendelkezik legalább három éve folyamatos földhasználattal, elővásárlási jogát ezen a jogcímen nem gyakorolhatta. A felperes habár csatolta a Szentkirályi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője által kiállított hatósági bizonyítványt, amely szerint a hrsz3 helyrajzi számú ingatlan folyamatos, megszakítás nélküli földhasználója
3. január 1-jétől, azonban a közhiteles földhasználati nyilvántartás adatai szerint a perbeli ingatlannak nincs bejegyzett földhasználója. A kereseti kérelem [6] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Elsődleges érve szerint mindvégig abban a hiszemben volt, hogy a haszonbérleti jogviszonya fennáll és az a földhasználati nyilvántartásban átvezetésre is került. Földhasználatát a kérelmére kiállított hatósági bizonyítvány is igazolta, ezért az alperes jogszerűtlenül járt el, amikor nem rangsorolta őt, illetve a helyi földbizottság részére a jognyilatkozatát nem továbbította. Hangsúlyozta, hogy a földhasználati joga nyilvántartásban történő átvezetése az alperes mulasztása miatt maradt el, az kizárólag az alperes működési körébe tartozó okokra vezethető vissza, az ő terhére nem eshet. Az elsőfokú ítélet [7] A törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. [8] Nem volt vitatott, hogy a megosztott ingatlanon a megosztást megelőzően a felperes és az I. rendű felperesi érdekelt között haszonbérleti szerződés állt fenn, a földhasználati nyilvántartásban a felperes földhasználata
4. január 25-ig szerepelt. Ugyanakkor a szerződés hosszabbítás jóváhagyása ellenére a felperes földhasználati jogát Kúria III.Kfv.37.198/2023/8-II. 4 nem vezették át a nyilvántartáson. Az alperes által is elismerten ez a mulasztás az ő érdekkörében merült fel. [9] Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
5. évi XC. törvény (a továbbiakban: Módtv.)
6. §

(1)bekezdése módosította a Földforgalmi tv. 19. §

(2)bekezdésének megfogalmazását, amelyből arra lehet következtetni, hogy a jogalkotó tudatosan szűkítette le a földet használó földműves korábbi fogalmát. A szűkítés értelmében az olyan földművesre terjed ki, akinek földhasználati jogát a földhasználati nyilvántartás tartalmazza. Azaz az alperesnek az adásvételi szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban értelemszerűen azt kellett vizsgálnia, hogy a perbeli ingatlan tekintetében a legalább három éve tartó felperesi földhasználatot a földhasználati nyilvántartás adatai alátámasztják-e. Mivel pedig a perbeli ingatlan tekintetében senkinek a földhasználata nem volt bejegyezve, ezért a tulajdonost, vagyis az I. rendű felperesi érdekeltet kell földhasználó alatt érteni. [10] A hatósági bizonyítvány nem pótolja a földhasználati nyilvántartásba vételt és sem a Földforgalmi tv., sem pedig az azzal összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló

1. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) nem hatalmazza fel a jegyzőt arra, hogy a földhasználat tényét igazolja. [11] Annak ellenére, hogy az alperes elismerte azon mulasztását, hogy a jóváhagyott haszonbérleti szerződés meghosszabbítása kapcsán nem intézkedett a felperes földhasználata átvezetéséről, a bíróság kiemelte, hogy az ingatlanügyi hatóság
2. május 7-én kelt 41.546/3/2019.04.
3. számú határozata szerint a hrsz1 helyrajzi számú ingatlan megosztás folytán megszűnt. [12] A felperes maga is úgy nyilatkozott, hogy érzékelte azt, hogy az általa használt földön nagy munkagépek mozognak és kisebb lett a használható terület. Következésképpen a kisajátítás miatt a felperes földhasználatát 2019-ben hivatalból törölni kellett volna a megosztott ingatlanról. [13] Az alperesnek nincs olyan jogszabályi kötelezettsége, hogy helyrajzi szám változás esetén felhívja a felek figyelmét a haszonbérleti szerződés módosításának szükségességére. Vagyis miután a megosztást követően a haszonbérleti szerződés módosítására és ekként a felperes földhasználatának nyilvántartásba vételére az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlan kapcsán nem került sor, ezért helyesen állapította meg azt az alperes, hogy a perbeli ingatlan tekintetében nincs bejegyzett földhasználó. A felperes ekként a Földforgalmi tv.
4. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja szerint elővásárlási jogcímre nem hivatkozhat. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A felperes felülvizsgálati kérelmében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 121. §

(1)bekezdés a) pontja szerint elsődlegesen a Kúria III.Kfv.37.198/2023/8-II. 5 jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Másodlagosan indítványozta az ítélet megváltoztatást akként, hogy a Kúria a keresettel támadott határozatot semmisítse meg és a közigazgatási szervet kötelezze új eljárás lefolytatására. [15] Véleménye szerint az elsőfokú ítélet sérti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbibakban: Ákr.) 2. §-ában, 6. §

(1)bekezdésében, Földforgalmi tv. 18. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontjában, 19. §

(2)bekezdésében, valamint 23. §

(4)bekezdés c) pontjában foglaltakat, továbbá a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 14. §

(1)bekezdés a) pontjában,

(2)bekezdés d) pontjában foglaltakat. [16] Az alperes az ügy elbírálására irányadó jogszabályokból téves következtetést vont le, tévesen értelmezte a keresettel támadott határozat meghozatala során felhívott jogszabályhelyeket és ekként hatáskörét sem a jogszabály keretei között gyakorolta. [17] A fennálló haszonbérleti jogviszony meghosszabbítása körében a földhasználat nyilvántartásba vétele nem a felperes hibája miatt maradt eredménytelen, hanem kizárólag az alperes működési körébe tartozó okokra vezethető vissza. A Korm. rendelet 14. §

(2)bekezdés d) pontja a kisajátított földre, illetve földrészletre mondja ki a földhasználati jogviszony hivatalból történő törölhetőségét, vagyis a kisajátítással nem érintett földrészleten az nem következhetett be. A felperes nem vehette tudomásul a helyrajzi szám változást, hiszen arról az adásvételi szerződés kifüggesztéséig hivatalos tudomása nem volt. [18] Az alperes által is felhívott jogszabályi rendelkezéseknek maradéktalanul megfelelő elővásárlási jognyilatkozatot tett, amit az alperes téves jogszabályértelmezés folytán megalapozatlannak tekintett. Az ítélet pedig osztja ezt a téves jogértelmezést, ekként az törvénysértő. [19] A II. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Hangsúlyozta, a Földforgalmi tv. maga definiálja, hogy kit kell három éve az érintett földet használó földművesnek tekinteni. A használat ténye önmagában nem elegendő az elővásárlási jognak a megjelölt ranghelyen való gyakorlásához. Annak pedig a jogvita elbírálása szempontjából nincs relevanciája, hogy kinek a hibájából maradt el a földhasználati nyilvántartás aktualizálása. [20] Az alperes nyilatkozatában az ítélet hatályában fenntartását kérte. Döntés a befogadásról [21] A Kúria Kfv.III.37.198/2023/2. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet befogadta. Kúria III.Kfv.37.198/2023/8-II. 6 A Kúria döntése és jogai indokai [22] A felperes felülvizsgálati kérelme – az alábbiak okán – alaptalan. [23] A felülvizsgálati eljárás kereteit a Kp. 115. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §

(1)bekezdése és 100. §

(2)bekezdés b) pontja értelmében a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem, valamint a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogsértések jelölik ki. Az eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 120. §

(5)bekezdése]. [24] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság a törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. [25] A Földforgalmi tv. 18. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja szerint a föld eladása esetén elővásárlási jog illeti meg a földet használó olyan földművest, aki helyben lakónak minősül. [26] Az adásvételi szerződés mezőgazdasági igazgatási szerv előtti hatósági jóváhagyási eljárásban az elővásárlási jogot jogosító, Földforgalmi tv. 18. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja szerinti földhasználói minőség kérdését a Földforgalmi tv. Módtv-el bevezetett módosítása folytán a földhasználati nyilvántartás alapján kell vizsgálni. Amíg ugyanis korábban a földet használó földműves alatt azt a földművest kellett érteni, aki legalább 3 éve használta a földet, 2020. július 1-jétől azt a földművest kell alatta érteni, aki a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint legalább 3 éve használja a földet. A jogalkotó indoka szerint a 3 éves földhasználat kezdő időpontjának meghatározása sok bizonytalanságot okozott a joggyakorlatban, így szükséges volt a Földforgalmi tv. 19. §

(2)bekezdését kiegészíteni. [27] A jogszabály ezen megfogalmazásából következik az a jogalkotói akarat, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervnek azt kell vizsgálnia a jóváhagyási eljárása során, hogy a Földforgalmi tv. 18. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontját mint elővásárlási jogosultság jogalapját megjelölő jogosult 3 éves földhasználata a földhasználati nyilvántartás adatai alapján igazolást nyer-e. [28] A perbeli ügyben egyértelműen kijelenthető, hogy a deklaratív hatályú nyilvántartás a felperes földhasználatának tényét nem tartalmazta. [29] A Fétv. 93. § értelmében a földhasználati nyilvántartás az érintett föld használatával kapcsolatban bejegyzett adatokra vonatkozóan - a természetes személyazonosító és lakcím-azonosító adatok, valamint a gazdálkodó szervezetek esetében az azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Tény, hogy a Fétv. 95. §

(1)bekezdéséből és 95/A. §

(1)bekezdéséből következik, hogy a hatósági Kúria III.Kfv.37.198/2023/8-II. 7 jóváhagyáshoz kötött szerződésen alapuló használat esetén az ingatlanügyi hatóságnak a hozzá érkező, jóváhagyási záradékkal ellátott szerződés alapján a földhasználat nyilvántartásba történő bejegyzése iránti eljárást a Fétv. 95/A. §

(1)bekezdése alapján hivatalból kell lefolytatnia. Ebben az eljárásban a hatóságnak fokozott gondossággal kell eljárnia. Ugyanakkor a Fétv. 95/A. §

(2)bekezdése arról is rendelkezik, hogy ha az

(1)bekezdés szerinti eljárás eredményeként a földhasználat bejegyzése nem történik meg, úgy a földhasználónak a 95. §

(1)bekezdése szerint bejelentést kell tennie. [30] Az alperes a haszonbérleti szerződés meghosszabbításának hatósági jóváhagyása eljárásban a földhasználat nyilvántartásba történő bejegyzése iránti eljárást a Fétv. 95/A. §

(1)bekezdése alapján hivatalból nem folytatta le, azonban ennek elmaradása okán a földhasználó sem tette meg a

(2)bekezdés szerinti bejelentést. Majd az ezt követő megosztást követően sem tett bejelentést a felperes a földhasználat nyilvántartásba vétele iránt. Ebből fakadóan, a kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződés megkötésekor az ingatlannak nyilvántartásba bejegyzett földhasználója nem volt. Ennek a következményét azonban az alperes a jóváhagyási eljárásban másképp levonni nem tudta. A hatósági bizonyítvány pedig nem pótolja a földhasználati nyilvántartásba vételt. [31] Az, hogy a felperes a földhasználati nyilvántartás szerint nem bejegyzett földhasználó, ténykérdés. Ennek okát pedig a mezőgazdasági igazgatási szervnek a jóváhagyási eljárása során vizsgálnia nem kell. A közhiteles hatósági nyilvántartás adataival szembeni ellenbizonyítást az Ákr. 97. §

(2)bekezdése is csak annyiban engedi meg, ha törvény eltérően nem rendelkezik. Jelen esetben azonban a Földforgalmi tv. egyértelműen eltérően rendelkezik, az ezzel álláspont contra legem jogértelmezéshez vezetne. [32] A jóváhagyási eljárásban nincs annak relevanciája, hogy a hatóság egy más eljárásban mulasztott, az esetleges polgári jogi jogkövetkezmények túlterjednek a közigazgatási bíróság hatáskörén. Következésképpen az alperes helyesen állapította meg, hogy a perbeli ingatlannak nincs bejegyzett földhasználója, ezért a felperes a Földforgalmi tv. 18. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja szerinti elővásárlási jogcímre jogszerűen nem hivatkozhat. A felperesi elővásárlási jognyilatkozat mellőzésével megkeresett helyi földbizottság támogatása ismeretében az alperes jogszerűen hagyta jóvá az adásvételi szerződést a II. rendű alperesi érdekelttel. [33] A kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság döntése a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért az elsőfokú ítéletet a felülvizsgálati bíróság a Kp. 121. §

(2)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [34] Az adásvételi szerződés mezőgazdasági igazgatási szerv előtti hatósági jóváhagyási eljárásban az elővásárlási jogot jogosító, Földforgalmi tv. 18. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja szerinti földhasználói minőség kérdését a földhasználati nyilvántartás alapján kell vizsgálni. Kúria III.Kfv.37.198/2023/8-II. 8 Záró rész [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §

(2)bekezdése szerint alkalmazandó 107. §

(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson bírálta el. [36] A pervesztes felperes köteles az alperes és az II. rendű alperesi érdekelt részére megfizetni a Kp. 35. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 83. §

(1)bekezdésére figyelemmel a 81. §

(1)bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárási költséget. Az alperes joghatályosan felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. így a Kúria kizárólag a jelenlétével összefüggő költségekről rendelkezett. [37] A felperes a Pp. 102. §

(1)bekezdése szerint az illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
2. §

(1)bekezdése értelmében feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket kötelesek megfizetni az államnak. [38] Tájékoztatja a felperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [39] Az illetékfizetési kötelezettség esedékességének napja tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény által módosított Itv. 78. §

(4)bekezdése az irányadó. [40] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. június
3. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Kúria III.Kfv.37.198/2023/8-II. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. bíró Dr. Sugár Tamás s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 9