Kf.700003/2026/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(5)bekezdése szerinti megbízási díjra jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 4.Kf.700.003/2026/

1. felperes (felperes címe) Független Rendőr Szakszervezet (felperesi képviselő címe, eljáró jogtanácsos: Oláh Tamás) vármegyei1 Rendőr-főkapitányság (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: kamarai Az alperes képviselője: dr. Kurcsics Gerda kamarai jogtanácsos A per tárgya: közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos közigazgatási jogvita elbírálása A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
2. sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Győri Törvényszék 6.K.700.898/2025/
3. számú ítélete Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 59.900 (ötvenkilencezer-kilencszáz) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.003/2026/4 2 [1] A felperes a
4. június
5. és
6. december
7. napjai közötti időszakban (a továbbiakban: perbeli időszak) az alperes hivatásos állományú tagjaként a helység1i Rendőrkapitányság állományában körzeti megbízott beosztásban teljesített szolgálatot. Működési körzete helység2 és helység3 településekre terjedt ki. A felperes a perbeli időszakban rendszeresen látott el – ellentételezés nélkül – a működési körzetén kívül járőri, járőrszolgálati és egyéb [TIK általi küldéseket, elővezetéseket, átkíséréseket, előállított őrzéseket, kísérőőri beosztást és rendezvénybiztosítást] szolgálati feladatokat. Az ezen feladatokra tekintettel megbízási díj iránt előterjesztett szolgálati panaszát az alperes vezetője elutasította. A kereset és a védirat [2] A felperes a keresetében az alperest – a perbeli időszak mindösszesen 31 többletfeladat-ellátással érintett hónapjára – 1.198.150 forint megbízási díj és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
8. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
9. §

(1)bekezdés c) pontjára alapította. A megbízási díj havi mértékét a rendvédelmi illetményalap 100%-ában határozta meg. [3] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 1.198.150 forint megbízási díj és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte. Döntését a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjára,

(3)és

(5)bekezdéseire, 102. §

(1)bekezdés b) pontjára, 163. §

(5)bekezdésére, a jogalkotásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
2. §

(4)bekezdés c) pontjára és 24. §

(1)bekezdésére, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/

1. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/
2. BM rendelet)
3. számú mellékletére, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/
4. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/
5. BM rendelet)
6. §

(6)bekezdésére, továbbá a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/

1. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 2., 13., 21.,
2. és
3. pontjaira alapította. [5] Rögzítette, hogy a felek a tényállást; a felperes által történt feladatellátást; a járőri, járőrparancsnoki és kísérőőri feladatok külön – a körzeti megbízotti beosztástól eltérő – beosztást képeznek, nem vitatták. Az irányadó bírói gyakorlatra (Kf.II.39.247/2020/4., Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.625/2012/4.) utalással rögzítette, a munkáltatónak az a joga, hogy a felperest a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását és a díjazásra való jogosultságát. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért jogellenes az olyan Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.003/2026/4 3 gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör feladatainak ellátását. A körzeti megbízott felperes működési körzetéből történő elvonása csak a KMB Szabályzat
4. pontja alapján – eseti jelleggel – lett volna lehetséges, melyhez képest elvonására rendszeresen került sor. A felperes beosztásához nem tartozó feladatok díjazás nélküli ellátását nem alapozta meg a különleges jogrend és a Rendőrségről szóló
5. évi XXXIV. törvényből fakadó általános intézkedési kötelezettség sem. Az általa rendszeresen ellátott járőri szolgálatteljesítések az igényét megalapozták. A KMB Szabályzat
6. augusztus
7. napján hatályba lépett módosításai a fenti jogértelmezésen nem változtattak, egy ellenkező megközelítés a Hszt., a 30/
8. BM rendelet és a Jat. előírásaival is ellentétes lenne. A
9. február
10. napját – a Hszt.
11. §-ának módosítását – követő perbeli időszak vonatkozásában a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a jelentős többletmunka mint új fogalmi elem szintén megvalósult; a Hszt.
12. §

(1)bekezdés b) pontjának normaszövege pedig nem rontja le a felperes megbízási díjra való jogosultságát. [6] A megbízási díj kért összegét nem tartotta eltúlzottnak, mert a rendszeres többletfeladat-ellátás és a jelentős többletmunka aggálytalanul megállapítható volt, mivel a felperes körzeti megbízotti feladatai a perbeli időszakban háttérbe szorultak, továbbá többletfeladatként egyidejűleg több, különböző beosztáshoz tartozó feladatot is teljesített. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [7] Az alperes fellebbezésében – a megbízási díjra való jogosultság jogalapját és összegszerűségét egyaránt vitatva – az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Jogszabálysértésként a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontját és

(5)bekezdését jelölte meg, arra az álláspontra helyezkedve, hogy az elsőfokú bíróság jogértelmezési tévedést követett el akkor, amikor a felperes által ellátott feladatokat tévesen a körzeti megbízotti beosztás körén kívül eső, más munkakörhöz tartozó többletfeladatként értékelte. Érvelése szerint a felperes a járőr jellegű feladatait nem más beosztáshoz tartozó többletfeladatként, hanem – a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 67. §

(1)-

(2)bekezdéseire és 69-

1. §-aira figyelemmel – a körzeti megbízotti munkakörének részeként látta el a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
2. (II. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőrszabályzat) alapján, járőr szolgálati formában, a szervezeti egység, sőt a rendvédelmi szerv teljes illetékességi területén. A körzeti megbízotti és a járőri beosztás feladatai érdemben nem különböznek, és a felperes a szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ában egyébként is közterületi tevékenység ellátására köteles, így a hivatkozott feladatok nem róttak rá érdemi többletterhet. A felperest a feladatellátással járó esetleges többletterhelésért a Hszt.
3. §

(1)bekezdése szerinti hivatásos pótlék és a beosztási illetménye már kompenzálta, így további díjazás nem illeti meg. [8] Az összegszerűség körében vitatta az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelésének helytállóságát, különösen azt a megállapítást, amely szerint a többletfeladatok ellátása hátrányosan befolyásolta a felperes alapfeladatainak teljesítését. A felperes által benyújtott kimutatás 206 szolgálati alkalmat rögzített többletfeladatként, amely havi átlagban 6 alkalomnak felel meg, amit a rendes, 12 órás szolgálatteljesítési időkeretben látott el. Ebből következően túlszolgálat nem keletkezett, és a körzeti megbízotti alapfeladatok ellátása sem szenvedett csorbát. A felperes a körzeti megbízotti feladataitól eseti jelleggel, rövid időre került elvonásra, a járőr jellegű feladatok ellátásához széleskörű, komplex szaktudásra nem volt szüksége. Mindezek alapján állította, hogy a 100%-os mértékű megbízási díj eltúlzott, sőt Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.003/2026/4 4 az ügy egyedi körülményeire tekintettel a megbízási díj minimumösszege iránti jogosultság sem állapítható meg. [9] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem vitatta, és új, az ügy érdemére kiható körülményt sem adott elő. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [10] A fellebbezés – az alábbiak szerint – nem alapos. [11] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108. §

(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjának és

(5)bekezdésének megfelelő alkalmazásával, Az irányadó bírói gyakorlat figyelembevételével megalapozottan és jogszerűen kötelezte az alperest a kereseti kérelemben megjelölt összegű megbízási díj megfizetésére. Döntésével a másodfokú bíróság egyetértett, a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakra mutat rá. [12] Helyesen észlelte a törvényszék, hogy 2022. augusztus 12. napján hatályba lépett a KMB Szabályzat – több rendelkezést is érintő – módosítása, továbbá ezt meghaladóan 2023. február 1-i hatállyal a Hszt. 71. §

(3)bekezdésének szövege is változott. Erre figyelemmel külön vizsgálta a

1. január
2. napjáig tartó és az azt követő perbeli időszakot. [13] Az elsőfokú bíróság okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes által végzett járőri, járőrszolgálati és egyéb – a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett – szolgálati feladatok a kinevezése szerinti beosztásához nem tartoztak. Az alperesnél a felperes körzeti megbízotti beosztása az állománytáblában rendszeresített, egyúttal a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás, ily módon munkakörének kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség. A rendvédelmi szerveknél, így az alperesnél ellátandó beosztások kógensek, azok szervezeti hierarchiája, besorolása jogilag rendezett; a KMB Szabályzat, valamint a Járőrszabályzat rendelkezéseiből is egyértelműen következik, hogy a körzeti megbízotti feladatok és a járőr feladatok ellátása elválik egymástól. [14] Az elsőfokú bíróság helytálló megállapítása szerint a munkáltató esetenként valóban utasíthatja a felperest a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére, ezzel azonban nem sértheti a kinevezése szerinti beosztását és a beosztástól Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.003/2026/4 5 eltérő feladat tartós ellátása következtében a díjazásra (ellenszolgáltatásra) való jogosultságát. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával csak az állománytáblában rendszeresített beosztáson belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja köteles ellátni. Jogellenesnek számít az a gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását (Mfv.I.10.751/2016/
3. [Bírósági Határozatok Gyűjteménye (a továbbiakban: BHGY) – K-MJ-2017-1], Mfv.II.10.516/2017/
4. [BHGY – K-MJ-2018-306], Kf.VII.39.247/2020/
5. [BHGY – K-KJ-2020-487], Kf.VII.39.389/2021/
6. [BHGY – K-KJ-2021-685]). [15] A Fővárosi Ítélőtábla a körzeti megbízott és a járőr beosztás elhatárolása, különbözősége körében – még a KMB Szabályzat és a Hszt. korábbi szövege alapján kidolgozott – bírói joggyakorlattal, annak változatlan alkalmazhatóságával egyetértett (Kf.VII.39.549/2021/
7. [BHGY – K-KJ-2021-818], Kf.VII.40.550/2021/
8. [BHGY – K-KJ2022-105], Kf.VII.40.556/2021/
9. [BHGY – K-KJ-2021-847], Kf.VII.45.018/2021/
10. [BHGY – K-KJ-2022-112], Kf.III.45.083/2021/
11. [BHGY – K-KJ-2022-545]). A Hszt. és a 30/
12. BM rendelet szabályozásának sérelme nélkül nem lehet olyan értelmezésre jutni, miszerint a körzeti megbízotti beosztás a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát magában foglalja, hiszen az a Jat.
13. §

(1)bekezdésébe ütközne, vagyis a korábbi következetes jogértelmezésen a KMB Szabályzat

1. augusztus
2. napjától hatályos módosítása sem változtatott. Az alperes által nem vitatott feladatkimutatás szerint a felperes minden hónapban több alkalommal teljesített többletfeladatokat, főként járőrszolgálatot. E körben pedig továbbra is érvényes, hogy amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Kf.VII.39.525/2021/
3. [BHGY – K-KJ-2021-680], Mfv.I.10.751/2016/
4. [BHGY – K-MJ-2017-1]). [16] Az alperes fellebbezésben kifejtett azon érvelése, miszerint a közrendvédelmi járőrszolgálat olyan szolgálati forma, amely több szolgálati beosztásnak – így a körzeti megbízotti beosztásnak – is részét képezi, az elsőfokú ítélet helytálló megállapításainak megdöntésére nem volt alkalmas. Egyrészt a KMB Szabályzat
5. pontja szerint a körzeti megbízotti szolgálat is egy szolgálati forma, amelyhez a 30/
6. BM rendelet külön szolgálati beosztást rendel, ugyanígy a járőrszolgálat is egy olyan szolgálati forma, amelyhez e rendelet alapján külön szolgálati beosztások tartoznak. Ez az értelmezés nem sérti a Szolgálati Szabályzat fellebbezésben idézett rendelkezéseit, mert azokat a normatív utasítások és a 30/
7. BM rendelet
8. melléklete konkretizálják, töltik ki tartalommal. [17] Az alperes által nem vitatott feladatkimutatásból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen, lényegében minden hónapban végzett többlettevékenységet. A többletfeladatok e gyakorisága a többletmunka jelentős mértékét, az alperes által a fellebbezésben nem cáfolt jelentős többletterhelést alátámasztja. Erre tekintettel a Hszt.
9. §

(3)bekezdésének

1. február
2. napjával történt módosítása a kereset jogalapját ezen időszakra nézve sem döntötte meg, az elsőfokú bíróság jogszerűen határozott a kereseti kérelem alaposságáról a Hszt. módosításával érintett időszak tekintetében is. Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.003/2026/4 6 [18] Az alperes a Hszt.
3. §

(1)bekezdését felhívva arra is hivatkozott, hogy a felperes megbízási díjra a hivatásos pótlékára tekintettel nem vált jogosulttá. A hivatásos állomány tagjának hivatásos pótléka az eredeti és a kinevezése szerinti szolgálati beosztáshoz tartozó feladatellátás alapján, míg megbízási díj a munkaköri feladatokon felül teljesített többletfeladat-ellátás esetén jár, azaz a két juttatás az alperes által kifejtett módon nem mosható össze, egymást nem váltja ki. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság az alperesnek a hivatásos pótlék megfizetéséből származó megbízási díj alóli mentesülésre hivatkozását nem találta megalapozottnak. [19] A megbízási díj összegszerűsége tekintetében az alperes az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörben hozott döntését támadta, azonban elmulasztotta megjelölni az ehhez a Kp. 100. §

(2)bekezdés b) pontja által megkövetelt eljárási jogszabálysértést; sőt e tekintetben határozott fellebbezési kérelmet sem fogalmazott meg. E mulasztás következtében az ítélőtábla felülbírálati jogköre kizárólag arra terjedhetett ki, hogy az elsőfokú bíróság a díj összegének megállapítása során megsértette-e az alperes által felhívott anyagi jogi rendelkezést: a Hszt. 71. §

(5)bekezdését. A fellebbezés azonban e körben sem volt megalapozott, miután nem fejtette ki, hogy az általa előadottak ezen jogszabályhely megsértését miként és milyen oksági összefüggés mentén támasztják alá. Az ítélőtábla rögzíti, hogy a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladat ellátásának ténye önmagában, a törvény erejénél fogva (ex lege) megalapozza a megbízási díjra való jogosultságot, legalább annak törvényben rögzített minimumösszegében. A díj konkrét mértékének meghatározása – a törvényi keretek között – az irányadó ítélkezési gyakorlat (Kf.VII.37.780/2020/

1. [BHGY – K-KJ-2021-1281]) szerint a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, amelyet a bíróság csak a mérlegelés jogszerűségének szempontjából vizsgálhat felül. [20] Miután az alperes a megbízási díj összegét nem állapította meg és nem fizette meg, annak mértékéről a bíróság volt jogosult mérlegelési jogkörében dönteni. Az elsőfokú bíróság a rendvédelmi illetményalap 100%-ában meghatározott díjjal a mérlegelés törvényi kereteit nem lépte túl és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket sem sértette meg, hangsúlyosan vette figyelembe a többletterhelést és azt, hogy a felperes eredeti beosztása szerinti feladatai háttérbe szorultak. Az ítéleti mérlegelés vitatása esetén az alperesnek – a megfelelő eljárási jogszabálysértés megjelölése mellett – a 31/
2. BM rendelet
3. §

(6)bekezdésével összhangban álló konkrét tényekkel és érvekkel kellett volna alátámasztania, hogy az összegszerűség megállapítása milyen okból jogellenes. E körben ki kellett volna munkálnia, hogy az elsőfokú bíróság hol vétett mérlegelési hibát, és melyek azok a figyelmen kívül hagyott körülmények, amelyek más összegszerűségi eredményre vezettek volna. A többletfeladat-ellátás rendszeres jellege és a körzeti megbízotti alapfeladatok beosztásba nem tartozó egyéb feladatokkal együtt történő változatlan ellátása nem az összegszerűség, hanem a jogalap körében értékelendő. A jogalkotó a megbízási díjat a beosztásba nem tartozó többletfeladat ellátásához, nem pedig a többletteher felmerüléséhez köti; ennek megfelelően a juttatásra az a személy válik jogosulttá, aki a munkakörén kívüli feladatot ellátja. Nincs továbbá olyan törvényi feltétel sem, amely a megbízási díjra való jogosultságot a magasabb beosztáshoz tartozó vagy komplexebb szaktudást igénylő feladatok ellátásához társítaná. A megbízási díj megállapítása és összege szempontjából a túlszolgálat alperes által hivatkozott hiányának szintén nincs jelentősége. Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.003/2026/4 7 [21] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §

(1)bekezdése értelmében – helyes indokainál fogva – helybenhagyta. [22] A másodfokú bíróság a Kp. 99. §

(3)bekezdése értelmében a 35. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81. §

(1)-

(2)bekezdéseire, 82. §

(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §

(3)bekezdés a) pontjára, 3. §

(1)bekezdés a) pontjára és

(4)bekezdésére figyelemmel állapította meg. [23] Az illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
2. §

(1)bekezdésében és 46. §

(1)bekezdésében meghatározott (95.852 forint összegű) fellebbezési illeték az alperes Itv. 5. §

(1)bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége folytán a Kp. 99. §

(3)bekezdése értelmében a 35. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 96. §

(1)bekezdés b) pontja, 102. §

(1)és

(6)bekezdései alapján az állam terhén marad. [24] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §

(3)bekezdése szerint alkalmazandó

1. §-a értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [25] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
2. §

(1)bekezdése zárja ki. Záró rész Budapest,

1. január
2. dr. Kecskés Zsófia s.k. dr. Farkas Ervin s.k. dr. Kincsesné dr. Szalai Kornélia s.k. a tanács elnöke, előadó bíró bíró