A határozat elvi tartalma: A keretdiszpozíciót kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett változás akkor alapozza meg a Btk.
- § alapján az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását, ha a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti. A vád ki nem merítése jogerő előtt korrigálható, jogerő után rendkívüli jogorvoslat útján nem. ezen esetben ugyanis nincs törvénysértő felmentés, nincs törvénysértő minősítés (Kúria Bfv.III.811/2019/10.; Bfv.III.137/2023/10.). Bfv.III.1.787/2016/
- BH 2015.
- 1/
- Büntető jogegységi határozat Bfv.III.1.467/2014/
- Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.558/2024/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Horváth Péter, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- november
- Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): terhelt Első fok: Másodfok: Szekszárdi Járásbíróság, 13.B.136/2022/15., ítélet, tárgyalás,
- december
- Szekszárdi Törvényszék, 2.Bf.25/2023/13., ítélet, nyilvános ülés,
- október
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt Kúria 3.Bfv.1.558/2024/12-I. 2 elbírálva a Szekszárdi Járásbíróság 13.B.136/2022/
- számú és a Szekszárdi Törvényszék 2.Bf.25/2023/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szekszárdi Járásbíróság a
- december
- napján meghozott 13.B.136/2022/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés] és társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §
(1)bekezdés]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Szekszárdi Törvényszék 6.B.173/2014/
- számú ítéletével kiszabott 1 év 4 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását. A terhelttel szemben 928.500 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] A terhelt javára bejelentett ügyészi, illetve védelmi fellebbezések alapján eljárva a Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- október
- napján jogerős 2.Bf.25/2023/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést 6 évre, a közügyektől eltiltást 7 évre enyhítette, továbbá a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A bíróság által megállapított, és a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás lényege a következő. A terhelt és társa rendszeresen árusítottak részben együtt, részben külön-külön drogokat – egyféle új pszichoaktív anyagot és kétféle kábítószert – különböző személyeknek. Az általuk árusított egyik anyag „biofűként”, „zenes cigarettaként”, vagy egyszerűen „ZEN-ként” megjelölt, a szerfogyasztók számára cigaretta formájában értékesített drog alapanyaga az 5FMDMB-PINACA nevű anyag. Az 5F-MDMB-PINACA az 55/
- (XII. 30.) számú EMMI rendelet az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról
- számú melléklet
- pontjának megfelelő szerkezetű vegyület, amely
- április
- napja óta a Btk. 184-184/C. §-a alkalmazásában a 184/D. §
(1)bekezdése alapján új pszichoaktív anyagnak minősül. A vegyület
- január
- napjától kábítószernek minősül. Emellett a terhelt és társa által árusított egyik kábítószer a feketepiacon „speed”- ként megjelölt drog, amely amfetamint tartalmaz, és a Btk.
- §
(1)bekezdés
- pontja alapján kábítószernek minősül. Az általuk árusított másik kábítószer a feketepiacon „fűként” nevezett marihuána volt, amely kannabiszra jellemző kannabinoid vegyületeket, köztük Delta-9-THC-t Kúria 3.Bfv.1.558/2024/12-I. 3 tartalmaz. A kannabisz és a Delta-9-THC a Btk.
- §
(1)bekezdés
- pontja alapján kábítószernek minősül. A megállapított tényállás I/
- pontja szerint a terhelt
- november
- napján 19 óra körüli időben település1en, egy parkolóban eladott 1 gramm ZEN-t 1.000 forintért kiskorú tanú1 részére, aki annak egy részét még aznap elfogyasztotta. A terhelt által átadott anyag mennyisége nem éri el a csekély mennyiség felső határát, annak 0,001%-a. A nyomozó hatóság kiskorú tanú1től még aznap éjjel lefoglalta a maradék 0,09 gramm tömegű, zöld színű növényi törmeléket, amelyből 5F-MDMB-PINACA volt kimutatható. A lefoglalt anyag mennyisége a lefoglalt anyag tömegéből adódóan nem éri el a csekély mennyiség felső határát. A nyomozó hatóság kiskorú tanú1től
- november 7-én vizeletmintát vett, amelyből 5F-MDMB-PINACA-Karbonsav volt kimutatható, ami 5F-MDMB-PINACA fogyasztásából származhat. Kiskorú tanú1 vizeletéből kimutatható volt még AB-FUBINACAKARBONSAV, amely vagy a kábítószernek minősülő AB-FUBINACA, vagy az új pszichoaktív anyagnak minősülő AMB-FUBINACA, EMB-FUBINACA fogyasztásából egyaránt származhat. A terhelt – egyéb cselekményeivel együtt – összesen 14,75 gramm marihuánát (füvet) értékesített, illetve tartott magánál értékesítési célból. A terhelt további 1,41 gramm pentedront, és 2,47 gramm amfetamint tartott magánál értékesítési célból. Az értékesített és értékesítésre tárolt kábítószerek összmennyisége meghaladja a csekély mennyiség felső határát (128%-a), de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát. A terhelt összesen 761 gramm 5F-MDMB-PINACA-t tartalmazó növényi anyagot (ZEN-t) adott el, illetve adott át. Az átadott mennyiség legalább 2,93-szeresen meghaladja a csekély mennyiség felső határát, annak legalább 293%-a. A terhelt összesen 928.500 forintot vett át az eladott drogokért. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője – a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjára alapítottan – terjesztett elő felülvizsgálati indítványt elsődlegesen a megtámadott határozatok megváltoztatása és a büntetés enyhítése, másodlagosan a hatályon kívül helyezésük és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [5] Indokolása szerint tévedett az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében is megállapította. [6] Hivatkozott arra, hogy az irányadó tényállás szerint a terhelt 5-F-MDMB-PINACA vegyületet tartalmazó ZEN-t adott el különböző személyeknek, mely anyag 2015. április 2. napjától, vagyis az elkövetés idején új pszichoaktív anyagnak minősült, azonban 2019. január 1. napja óta, azaz a bűncselekmény jogerős elbírálásakor már kábítószer. [7] Ekként az elbírálásakor hatályos törvény szerint a terhelt azon magatartása, hogy ilyen vegyületet tartalmazó ZEN-t árusított, nem új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének, hanem kábítószer-kereskedelem bűntettének minősül. [8] Ha a bűncselekmény az elbíráláskor hatályos szabályok alapján került volna elbírálásra, és a ZEN árusítását kábítószer-kereskedelemnek minősíti a bíróság, akkor a terhelt ezen magatartása egységbe foglalható a más kábítószer-kereskedelmet megvalósító magatartással, és a büntetőjogi felelősség is csak e bűncselekményben állapítható meg. Kúria 3.Bfv.1.558/2024/12-I. 4 [9] Ebben az esetben azonban nincs helye a halmazati szabályok alkalmazásának, a büntetési tétel felső határa felével történő emelésének, és a megemelt büntetési tételeket, vagyis a 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés alapján számított 7 éves középmérték alapulvételének. A kábítószer-kereskedelem bűntettének büntetési tétele ugyanis 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, mely esetben a kiszabható szabadságvesztés középmértéke 5 év. [10] Kifejtette, hogy teljesen egységes a jogtudomány és a joggyakorlat abban, hogy az elkövetéskor, illetve az elbíráláskor hatályos törvény közötti Btk. 2. § szerinti választás során összességében kell vizsgálni azt, hogy melyik szabályozás kedvezőbb a terheltre nézve. [11] Álláspontja szerint jelen ügyben ez nem kétséges, mert az elbíráláskor hatályos törvény szabályainak figyelembevételével a terheltet csak egy bűncselekmény miatt lehet felelősségre vonni, amelynek a kiszabott büntetésre is nyilvánvalóan hatása van. [12] Érvelése alátámasztására hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla egyik határozatára, mely alapján kifejtette, hogy ha az elkövetéskor új pszichoaktív anyagnak minősülő anyag az elbírálásakor már kábítószerként minősül, azonos elkövetési magatartás (kereskedés) esetén ez egységet képez a terhelt egyéb kábítószer-kereskedelmet megvalósító cselekményével, feltéve, hogy az elbíráláskori szabályok alkalmazása számára kedvezőbb. [13] Mindezek alapján indítványozta, hogy Kúria a terhelt terhére rótt bűncselekmények minősítését változtassa meg, a bűnösségét kizárólag kábítószer-kereskedelem bűntettében állapítsa meg, és vele szemben a halmazatra vonatkozó szabályok mellőzésével enyhébb büntetést szabjon ki. [14] A Legfőbb Ügyészség BF.1545/2024/2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [15] Mindenekelőtt leszögezte, hogy az I/1. tényállásban írt cselekmény minősítése téves. Az e tényállásban írtak szerint ugyanis a tizennyolcadik életévét betöltött terhelt egy kiskorú, azaz tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek adott el új pszichoaktív anyagot, amely cselekmény az elkövetéskor hatályos Btk. 184/A. §. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének felel meg. [16] Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy valamely személy életkora ténykérdés, ami csak akkor nem róható fel az elkövetőnek, ha annak kapcsán tévedésben volt. Ehhez képest a tényállásnak nem azt kell tartalmaznia, hogy a terhelt tisztában van a másik személy életkorával, hanem azokat a tényeket, amelyek a valósággal ellentétes tudatát megalapozzák. Ilyen körülményt az irányadó tényállás nem tartalmaz, ebből következően jelen ügyben a terhelt tisztában volt a kiskorú személy életkorával. [17] Mindennek van jelentősége, mert természetes egységet csak az azonos törvényi tényállásban írt magatartások képeznek, melyre figyelemmel a Btk. 184. § és a Btk. 184/A. § külön törvényi tényállásnak tekintendők. Az előbbi az új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos kereskedői magatartásokat kizárólag felnőtt korú, míg az utóbbi kizárólag tizennyolcadik életévét be nem töltött személyeket érintően szabályozza. A különböző alaptényállásra tekintettel nem lehet szó arról, hogy a súlyosabb elkövetési magatartás elnyeli az enyhébbet, hanem a két önálló bűncselekmény valódi anyagi halmazatot alkot. [18] A Btk. 184/A. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjának értelmezése kapcsán kifejtette, hogy a Btk. 184/A. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával történő forgalomba hozatal, kereskedés azt jelenti, hogy az elkövető a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt az elkövetési magatartás tanúsítására vonja be, azaz a forgalomba hozatal, illetve a kereskedés elkövetésében vesz részt a tizennyolcadik éven aluli személy. Ebből következően a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy Kúria 3.Bfv.1.558/2024/12-I. 5 részére ellenérték fejében történő értékesítés a Btk. 184/A. §
(1)bekezdés a) pont körében értékelendő, a többen a kevesebb elve alapján az átadás magában foglalja a kereskedést. [19] Megjegyezte, hogy ezek alapján a felülvizsgálati indítványban felvetett érvek elfogadása esetén az elbíráláskori jogszabály rendelkezései szerint a cselekmények a Btk.
- § és a Btk.
- § szerinti bűncselekményeknek minősülnének, amelyek ugyancsak önálló bűncselekmények. Ebből következően, e két bűncselekmény halmaza miatt ugyancsak halmazati büntetést kellene kiszabni, ha a szóban forgó anyagot kábítószernek tekintenénk. [20] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. [21] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a védő azzal érvelt, hogy a Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványban írtakon kívüli más okból tartja jogszabálysértőnek a megtámadott határozatot, azonban a Be.
- §
(5)bekezdése szerint a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [22] Kifejtette, hogy az eljárt bíróság semmilyen értékelő tevékenységet nem végzett azzal összefüggésben, hogy a terhelt tisztában volt-e az érintett személy életkorával, így ez tényként nem állapítható meg, és a bíróság sem rögzítette a tényállásban. A kétséget kizáróan nem bizonyított tény pedig a terhelt terhére nem értékelhető. [23] Ebből következően a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában írt esetleges jogszabálysértés amellett, hogy nem tárgya a jelen felülvizsgálati eljárásnak, a rendelkezésre álló tényállás alapján nem is állapítható meg. III. [24] A terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [25] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [26] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [27] A törvénysértő minősítés, illetve a Btk. más szabályának megsértése tehát nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem abban az esetben, ha ehhez törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik. [28] Ennek feltételei az alábbiak: – a jogerős ítéletben a cselekmény minősítése törvénysértő, vagy más anyagi jogszabálysértésre került sor, – a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés is törvénysértő és – a két említett körülmény között oksági összefüggés van, azaz a törvénysértő büntetés a törvénysértő minősítés és/vagy az anyagi jogszabálysértés következménye. Kúria 3.Bfv.1.558/2024/12-I. 6 [29] A felülvizsgálati indítványában a védő azt kifogásolta, hogy az alkalmazandó törvény téves megválasztása okán a terhelt hátrányosabb helyzetbe került, mert az általa árusított 5FMDMB-PINACA elnevezésű szer az elkövetéskor még új pszichoaktív anyagnak, azonban a cselekmény elbírálásakor hatályos törvény szerint már kábítószernek minősült, így az elkövetéskori törvény alkalmazásával az e szerrel való kereskedés egységbe került volna a terhelt terhére megállapított kábítószer-kereskedelemmel, ekként nem kerülhetett volna sor halmazati büntetés kiszabására. [30] A Btk. 2. §
(1)bekezdése értelmében a bűncselekményt – a
(2)-
(3)bekezdésben foglalt kivételekkel – az elkövetése idején hatályban lévő büntetőtörvény szerint kell elbírálni. A
(2)bekezdés alapján, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntetőtörvényt kell alkalmazni. [31] Kétségtelen, hogy a büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés megsértése a jogerős határozatban felülvizsgálati eljárás alapja lehet. Mindig felülvizsgálati ok, ha az elbírálás idején hatályos rendelkezés alkalmazásával utóbb már nem bűncselekmény az a cselekmény, ami az elkövetéskor hatályos törvényi rendelkezések alapulvételével még bűncselekmény volt [Be. 649. §
(1)bekezdés b) pont második fordulat]. [32] Ha a büntetőtörvény megválasztásának kérdése az enyhébb elbírálás szempontjából merül fel, az ebben való tévedés nem minden esetben alapoz meg felülvizsgálati okot. Az alkalmazandó jogszabály téves megválasztása (a büntetőjog más szabályának megsértése révén) csak akkor vezethet felülvizsgálati eljárásban eredményre, ha az egyúttal törvénysértő büntetés kiszabását is eredményezte. [33] Ez utóbbi feltétel – törvénysértő büntetés kiszabása – érvényesülése a Btk.
- §-ával összefüggésben egyben azt is jelenti, hogy a törvényválasztás folytán az alkalmazott büntetés neme vagy mértéke kerül összeütközésbe a törvény rendelkezéseivel. Ez esetben is csak akkor, ha az adott jogszabálysértés kiküszöbölése mellett az adott büntetési nem nem alkalmazható, vagy az adott bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret megsértésével, vagy a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütköző módon került kiszabásra (Kúria Bfv.III.1.467/2014/
- szám, Kúria Bfv.III.1.787/2016/
- szám). [34] Amennyiben az ítéletben kiszabott büntetés neme és mértéke az elkövetés és az elbírálás időpontjában hatályban volt törvény szerint egyaránt törvényesen kiszabható volt, az elkövetéskori vagy elbíráláskori törvény – akár téves – megválasztása nem felülvizsgálati ok (BH 2015.209.). [35] Jelen ügyben erről van szó. [36] A Legfőbb Ügyészség a nyilatkozatában azzal érvelt, hogy jelen ügyben azért is van helye bűnhalmazat megállapításának és halmazati büntetés kiszabásának, mert a terhelt I/
- tényállási pontban írt cselekménye valójában önálló bűncselekmény, mely a Btk. 184/A. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének minősül, mivel a terhelttől új pszichoaktív anyagot vásárló személy az elkövetéskor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. [37] Kétségtelen, hogy a vásárló életkorára vonatkozó tényt mind a Szegedi Járási Ügyészség 40.B.617/2018/
- számú vádirata, mind pedig az irányadó ítéleti tényállás, illetve a jogerős ítélet indokolása is tartalmazza. [38] A Kúria rámutat arra, hogy a törvénysértő minősítés az elbírált cselekmény törvénysértő, ekként eltérő jogi értékelését jelenti. Ez azonban jelen esetben nem történt meg, ugyanis az I/
- tényállási pontban írt cselekményt a vádhatóság a vádiratban, továbbá az eljárt bíróság az ügydöntő határozatában külön bűncselekményként nem minősítette. Kúria 3.Bfv.1.558/2024/12-I. 7 [39] Ekként e valóságos anyagi halmazatot képező cselekmény minősítése, értékelése sem az ügyészség, sem a bíróság részéről nem merült fel. [40] Másként fogalmazva, sem a vád, sem az ítélet szerint nem minősített – ugyan a vádban és az ítéletben is leírt – cselekmény ekként nem törvénysértően minősített cselekmény, hanem (szó szerint) el nem bírált cselekmény. [41] A vád ki nem merítése jogerő előtt korrigálható, jogerő után rendkívüli jogorvoslat útján nem. Ezen esetben ugyanis nincs törvénysértő felmentés, nincs törvénysértő minősítés (Kúria Bfv.III.811/2019/
- szám; Bfv.III.137/2023/
- szám). [42] Ilyen cselekménynek jogerő után, a Kúria által felülvizsgálatban történő – ehhez képest első – elbírálása nem lehetséges. [43] Ekként a Kúria a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [44] A döntés elvi tartalma A keretdiszpozíciót kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett változás akkor alapozza meg a Btk.
- § alapján az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását, ha a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti. A vád ki nem merítése jogerő előtt korrigálható, jogerő után rendkívüli jogorvoslat útján nem. Ezen esetben ugyanis nincs törvénysértő felmentés, nincs törvénysértő minősítés. IV. [45] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [46] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- november
- Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria 3.Bfv.1.558/2024/12-I. tisztviselő BÉ 8