Kfv.45041/2025/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában meghatározott befogadási ok nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.041/2025/2. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Sugár Tamás bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi jogi képviselő: Dr. Horváth Melinda (felperesi képviselő címe) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (alperes címe) A per tárgya: társadalombiztosítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az eljárt bíróság neve: Budapest Környéki Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat: 130.K.700.392/2023/53. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás Kúria III.Kfv.45.041/2025/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felepres 2016. augusztus 1-jétől „B2” minősítési kategória alapján rokkantsági ellátásban részesült. A rehabilitációs hatóság felülvizsgálatot végzett a felperes kérelme alapján, amelynek eredményeként az alperes határozatában az ellátás továbbfolyósításáról rendelkezett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) 19. §

(1)bekezdése alapján. Megállapította, hogy a komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló véleményre figyelemmel a felperes egészségi állapotának mértéke 54%-os, az alapján a felperes a „B2” minősítési kategóriába tartozik, mivel egészségi állapota alapján tartós foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. [2] A felperes keresetében vitatta az egészségi állaptát, mert álláspontja szerint a „B2” minősítést megalapozó 46%-os mértéknél súlyosabb az egészségkárosodásának a mértéke. Előadta, hogy 2012-ben még a „C2” minősítési csoport szerinti ellátásban részesült, amelyet 2016-ban módosítottak „B2”-re. Sérelmezte, hogy bár egészségi állapota 2016 óta jelentősen romlott, a szakértő bizottság csupán 5%-os egészségromlást állapított meg a 2016os állapotához képest. [3] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt jogi és ténybeli indokai fenntartásával. A bíróság ítélete [4] A bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában rögzítette, hogy a felperes indítványára elrendelt igazságügyi-orvosszakértői bizonyítás során elkészült igazságügyi-orvosszakértői vélemény megállapítása szerint a felperes egészségi állapota 54%, és az alapján a felperes a „B2” minősítési kategóriába tartozik. Az elvégzett foglalkozási rehabilitációs vizsgálat alapján megállapította azt is, hogy a felperes foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, újabb orvosi felülvizsgálata csak igazolt állapotváltozás esetén szükséges. [5] A felperes szakvéleményre tett észrevételei alapján a bíróság a szakértőt felvilágosítás adására hívta fel, melyre válaszolva a szakértő a szakvéleményben foglaltakat fenntartotta. Előadta, hogy a felperes 54%-os mértékű egészségi állapota és „B2” minősítési kategóriája

1. november 8-tól véleményezhető, amely időpont óta a felperes állapota nem romlott. [6] A felperes a szakértő nyilatkozatát továbbra is aggályosnak tartotta, ezért új szakértő kirendelését indítványozta, valamint magánszakértőhöz fordult, akinek véleményét csatolta az iratok közé. A bíróság felperes észrevételeit megküldte a perben kirendelt igazságügyi orvosszakértőnek, aki korábbi véleményét ezek ismeretében is fenntartotta. [7] A bíróság a kiegészített szakvéleményt aggálytalannak értékelte. Megállapította, hogy a szakértő megfelelő magyarázatot adott arra, hogy a felperes egyes részkárosodási értékeit miért az adott mértékben vette figyelembe, az össz-szervezeti Kúria III.Kfv.45.041/2025/2 3 egészségkárosodás mértékét milyen szempontok szerint határozta meg, a felperes által állított valamennyi egészségkárosodás tekintetében számot adott arról, hogy azok megállapíthatóak vagy sem, ha megállapíthatóak, akkor miként vehetők figyelembe, ezért további szakértői bizonyítás nem volt indokolt. Erre figyelemmel a bíróság a felperesnek a kirendelt szakértő meghallgatására és másik szakértő kirendelésére tett indítványát mellőzte. [8] Az aggálytalan igazságügyi-orvosszakértői vélemény alapján megállapította, hogy a felperes egészségi állapotának mértéke 54%-os, és a felperes a „B2” minősítési kategóriába tartozik. A felülvizsgálati kérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelemben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatása mellett a közigazgatási cselemény megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [10] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontját jelölte meg , hogy a befogadás a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt indokolt. Utalt arra, hogy a kérelem befogadhatóságának oka megegyezik „az ítélet jogszabálysértő voltával”. [11] Álláspontja szerint a bíróság a – helyesen – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 276. §

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjába, valamint

(5)bekezdésébe ütköző módon járt el, mivel nem adta indokát a bizonyítási indítványok mellőzésének. A bíróság a Pp. 315. §

(1)bekezdését és a Pp. 316. §

(1)bekezdését is sértette, továbbá a Kp.

1. §-ában foglalt hatékony jogvédelmet sem biztosította a felperes részére. [12] A továbbiakban a felperes a felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállást rögzítette, és a felülvizsgálati kérelem jogi érvelésében a megjelölt jogszabálysértéseket indokolta. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [14] A Kp.
2. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria III.Kfv.45.041/2025/2 4
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kp. 3. §

(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A Kp. 115. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [16] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell; a bíróság a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. [17] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek elbírálása során is elláthasson jogegységi funkciót (Kfv.III.45.222/2022/2.). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [18] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozással kérte. [19] A Kúria gyakorlata egységes abban, hogy az
3. ad)alpontra történő hivatkozás esetén a befogadási okot indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében (Kfv.VII.37.077/2024/2.). Nem a Kúria feladata a kérelmező helyett kiválasztani a felülvizsgálati kérelemből azt, hogy mi minősülhet befogadhatósági indoknak, és hogy az érdemi felülvizsgálati kérelem indokai közül esetlegesen mely hivatkozások köthetőek a befogadási kérelemhez. A két indokolásnak – a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően – karakteresen el kell különülnie egymástól (Kfv.VII.37.687/2023/4., Kfv.III.45.001/2025/2.). Ennek ellenére a felperes a befogadhatóság körében megjelölt jogszabálysértésekkel összefüggésben nem fejtette ki, hogy milyen indokok támasztják alá a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdésének ad) alpontja szerinti befogadását. A jogszabálysértések megjelölése önmagában nem elegendő, azok részletes kifejtése, indokolása a befogadhatóság körében is szükséges abból a szempontból, hogy miért indokolt a Kúria felülvizsgálati eljárása. [20] Rámutat a Kúria arra is, hogy a perben eljárt szakértő a felperes által felvetett aggályok ismeretében is fenntartotta szakvéleményét, a bíróság a felperes hivatkozásait a logika szabályai szerint eljárva értékelte és vetette össze a szakvélemény megállapításaival. Önmagában az, hogy a felperes a kirendelt igazságügyi orvosszakértő szakvéleményével nem ért egyet, nem szolgálhat indokul sem további bizonyítás lefolytatására, sem a szakvélemények mellőzésére (Kfv.VII.37.216/2020/4.). A felperes felülvizsgálati kérelmében alapvető eljárási jogának sérelmét nem valószínűsítette, ehelyett lényegében a bizonyítékok ismételt egybevetését, felülmérlegelését kérte, amire a Kúriának a felülvizsgálati kérelem Kúria III.Kfv.45.041/2025/2 5 befogadhatóságának a körében nincs jogszabályi lehetősége, e tekintetben a Kúria jogértelmezése kialakult (Kfv.III.38.141/2018/5., Kfv.VI.37.246/2022/2. stb.). A bizonyíték (szakvélemény) értékelését, mérlegelését támadó felülvizsgálati kérelem befogadása elvi jelentőségű jogkérdés hiányában nem indokolt (Kfv.VII.37.697/2022/2., Kfv. III.45.003/2023/2.). [21] Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta, mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. A döntés rövid tartalma [22] Nincs lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására, ha a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában meghatározott befogadási ok nem áll fenn. Záró rész [23] A végzés ellen a Kp. 112. §

(2)bekezdése alapján fellebbezésnek, a Kp.

1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp.
2. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. április
2. Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő