Kfv.37279/2026/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.279/2026/2. A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Neiger, Papp és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Neiger Éva Kata cím2) Az alperes: Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Bera Krisztina kamarai jogtanácsos Kúria VI.Kfv.37.279/2026/2-1 A per tárgya: 2 közlekedés-felügyeleti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Győri Törvényszék 2026. február 9. napján kelt 10.K.700.072/2025/56. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes ellenőrzést tartott a felperes telephelyén, és megállapította, hogy egyes járművekkel úgy végeztek áruszállítási tevékenységet, hogy a perben nem álló járművezetők a menetíró készüléket nem az előírásoknak megfelelően használták, a felperes nem bocsátotta maradéktalanul rendelkezésre a járművezetők vezetési és pihenőidejének ellenőrzésére szolgáló adatokat. Az alperes a 2024. november 11. napján kelt KE/043/0170533/2024. számú határozatával a felperest ezért az elkövetett „Járművezetői kártya nélküli vezetés”, „A vállalkozás nem őrzi meg legalább 1 évig az adatrögzítő lapokat, kinyomatokat és letöltött adatokat”, „Az adatok nem tartalmazzák azoknak az országoknak a betűjeleit, amelyekben a járművezető a napi munkaidejét megkezdte és befejezte”, „Nem elegendő, 3 + 9 óránál rövidebb megosztott napi pihenőidő” megnevezésű jogszabálysértések miatt 8.716.500,- Ft Kúria VI.Kfv.37.279/2026/2-1 3 közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. Emellett több, perben nem álló járművezetőt – különböző jogszabálysértések miatt – közigazgatási bírság megfizetésére kötelezett, illetve figyelmeztetésben részesített. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében az alperes határozata rá vonatkozó részének hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [3] Vitatta az alperes határozatának ténybeli megalapozottságát, és állította, hogy az az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 62. §

(1)-

(2)bekezdéseit, a Bírságrendelet

1. és
2. mellékleteit sérti, és arra is hivatkozott, hogy az alperes tévesen értelmezte az 561/2006/EK. rendeletet és a 165/2014/EU rendeletet, illetve az NFM rendelet
3. §

(3)bekezdésében foglaltakat. [4] A felperes kereseti kérelme nyomán az alperes a

1. január
2. napján kelt KE/043/00027-4/
3. számú határozatával úgy módosította a KE/043/0170533/
4. számú határozatát, hogy a felperest az elkövetett „Járművezetői kártya nélküli vezetés” és „Az adatok nem tartalmazzák azoknak az országoknak a betűjeleit, amelyekben a járművezető a napi munkaidejét megkezdte és befejezte” megnevezésű jogszabálysértések miatt 8.190.000,Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. Egy járművezető esetén nem állapított meg jogszabálysértést, ezért felelősségét nem állapította meg, vele szemben szankciót sem szabott ki, egy másik esetében a megállapított jogszabálysértést és a kiszabott bírság összegét módosította. [5] Az elsőfokú bíróság felhívására a felperes – annak ténybeli és jogi megalapozottságát vitatva - a módosító határozatra is kiterjesztette a keresetét. [6] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes KE/043/00027-4/
5. számú határozatával módosított KE/043/01705-33/
6. számú határozatát megsemmisítette és alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [8] A jogerős ítélet szerint a felperes csak egy járművezető vonatkozásában nem tett eleget oktatási kötelezettségének mert ő az évente egy alkalommal megtartott oktatást követően állt Kúria VI.Kfv.37.279/2026/2-1 4 csak munkába a felperesnél. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a járművezető 1993 óta nemzetközi viszonylatban dolgozik, így a az irányadó szabályokat ismeri. Azt is megállapította, hogy az oktatási tematikához csatoltjelenléti íven szereplő gépjárművezetők a járművezetői kártya nélküli vezetéssel, az országkód beírásával, a napi pihenőidővel, a vezetési idővel kapcsolatos szabályokról megkapták a szükséges oktatást. A felülvizsgálati kérelem [9] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, valamint – közelebbről meg nem jelölt – azonnali jogvédelem elrendelését kérte. [10] Felülvizsgálati kérelme befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló
7. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
8. §

(1)bekezdés

1. a)pontja
2. ab)alpontja alapján, felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva kérte. A jogalanyok széles körét érintő, elvi jelentőségű kérdést abban látta, hogy a szállítási vállalkozásoknak a járművezetői felé fennálló képzési, oktatási kötelezettsége akkor is jogszabályszerűnek teljesítettnek tekinthető-e, ha arra nem a járművezető munkába állásakor, hanem a munkáltató által kialakított gyakorlat szerint, adott esetben a munkába lépést követően egy év múlva kerül sor, mondván a járművezető korábbi munkaköréből fakadóan rendelkezik a feladatellátáshoz szükséges (jelen esetben nemzetközi árufuvarozás kapcsán szerzett) ismeretekkel. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [12] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [13] ha A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be,

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, Kúria VI.Kfv.37.279/2026/2-1 5
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. A Kp. 117. §

(4)bekezdésének az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló

1. évi XLIX. törvény
2. § b) pontjával módosított,
3. augusztus
4. napján hatályba lépett szövege egyértelművé tette, hogy a befogadási kérelmet valamennyi befogadási ok körében indokolni kell. Mivel e rendelkezés csak a Kp.
5. §

(1)bekezdés ad) pontja esetében kívánja meg a részletes indokolást, más befogadási okok esetén annyit mindenképpen ki kell fejtenie a felülvizsgálati kérelmet előterjesztőnek, hogy a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2.). [15] A Kp. 117. §

(4)bekezdése azonban nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A befogadásról döntő bíróság a felülvizsgálati kérelem alapján vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. [16] Az alperes a jogkérdés különleges súlyára, társadalmi jelentőségére hivatkozással is kérte a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. A felvetett jogkérdés különleges súlya akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagy számú új típusú ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti (Kfv.IV.37.960/2020/2.). [17] Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson (Kfv.III.37.778/2020/2.). Az alperes felülvizsgálati kérelméből nem volt megállapítható, hogy a perbeli ügy mikénti eldöntése az abban félként szereplőkön kívül, más jogalanyok jogi helyzetét akár közvetve befolyásolná, és nem volt azonosítható olyan kiemelt, egyedi ügyön túlmutató társadalmi érdeklődésre számot tartó jogkérdés sem, amely a befogadást lehetővé Kúria VI.Kfv.37.279/2026/2-1 6 tenné. A Kúria a felülvizsgálati kérelemmel érintett, részben a gépjárművezetők rendszeres kötelező képzésének teljesítésével, részben a vezetési- és pihenőidő dokumentálásával és nyilvántartásával kapcsolatok közlekedésfelügyeleti üggyel kapcsolatban maga sem látott olyan körülményt, amely a jogalanyok széles körét érinthetné, és nincs tudomása arról sem, hogy a hasonló – az alperes által a járművezetők kötelező képzésére vonatkozó előírások értelmezésére korlátozott – ügyek nagy számban fordulnának elő. A felülvizsgálati kérelem befogadása ezért az ab) alpont alapján nem volt indokolt. [18] A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának indokoltságát önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az alperes vagy az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet (Kfv.VII.37.357/2022/2.). [19] A Kúria mindemellett hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntésekor kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra ugyanis csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában kerülhetne sor. [20] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei a fentiek alapján nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A befogadás megtagadására figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben foglalt azonnali jogvédelem – halasztó hatály elrendelése – iránti kérelemről nem kellett dönteni. A döntés elvi tartalma [21] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [23] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Kúria VI.Kfv.37.279/2026/2-1 7 Budapest,
2. április
3. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás sk. Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró