← Magyarország

Pf.20205/2025/5 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A legfőbb szerv ülésén leadott „tartózkodás” nem tekinthető a határozat meghozatalát támogató szavazatnak. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.205/2025/

  1. A felperes: felperes neve (címe) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Kormányos Nóra Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kormányos Nóra ügyvéd, címe) Az alperes: alperes neve (székhelye) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Csősziné dr. Fellegi Katalin ügyvéd (címe) A per tárgya: Közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Kecskeméti Törvényszék 11.P.21.467/2024/
  2. A fellebbező fél és a fellebbezés sorszáma: A felperes, 11.P.21.467/2024/
  3. ÍTÉLET Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.205/2025/5 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A tényállás [1] A felperes az alperesi vadásztársaság tagja, 1996 és 2021 között annak alelnöke volt. [2] A Kecskeméti Törvényszék
  4. március 7-én Pk.(x) számú végzésével jegyezte be (elnök neve) elnököt, valamint (alelnök neve) alelnököt. (Elnök neve)
  5. március 3-án (alelnök neve) alelnökkel szemben az Alapszabály 3.
  6. pontja alapján írásban fegyelmi eljárást rendelt el, és a 3.
  7. pontja alkalmazásával tagsági jogait felfüggesztette. [3] (Elnök neve)
  8. március 14-én elnöki tisztségéről lemondott, ezt követően 60 napon keresztül ügyvezető elnökként vezette az alperesi vadásztársaságot. [4] Az alperes
  9. május 28-án közgyűlést tartott, melyen (elnök neve) kérte az ülés levezetésére a felperest, tekintettel arra, hogy lejárt a 60 napos ügyvezetői elnöki tisztsége is. [5] A közgyűlést követően (gazdasági vezető neve) gazdasági vezető megkereste az elnökség másik két tagját, (titkár neve) titkárt és (természetvédelmi felelős neve) természetvédelmi felelőst annak érdekében, hogy intézkedjenek a következő közgyűlés időpontjának kitűzéséről, a meghívók elkészítéséről és kézbesítéséről. Ennek indoka az volt, hogy az alperesi vadásztársaság nem rendelkezett elnökkel, az alelnök pedig a vele szemben indított fegyelmi eljárás miatt felfüggesztés hatálya alatt állt. Mivel sem az alperes titkára, sem természetvédelmi felelőse a megkeresésre érdemben nem reagált, ezért (gazdasági vezető neve)
  10. június 28-án kelt meghívóval összehívta az alperes közgyűlését. Ebben tájékoztatta a tagokat arról, hogy sem (titkár neve), sem (természetvédelmi felelős neve) elnökségi tagok nem intézkedtek a közgyűlés összehívásáról, ezért azt elnökségi tagként kezdeményezi. A meghívó tartalmazta azt is, az utóbbi közgyűlésen „megszavazásra, elfogadásra került, hogy a következő közgyűlésen a teljes elnökség maradék 4 tagja lemond. Ennek figyelembevételével a vadásztársaságnak egy új elnökséget lesz lehetősége választani. (…) A közgyűlés helye az (alperes) vadászháza, (cím) szám.” A napirendi pontokat az alábbiak szerint határozta meg: 1) Határozatképesség megállapítása; 2) Levezető elnök megszavazása; 3) Jelölőbizottság megszavazása; Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.205/2025/5 4) 3 Mandátumvizsgáló bizottság megszavazása; 5) (Alelnök neve) alelnök fegyelmi ügyének a megmaradt elnökség által a közgyűlés elé terjesztett határozat ismertetése, fegyelmi ügyben határozat hozatala; 6) (Tag 1 neve) tag fegyelmi ügyének a megmaradt elnökség által a közgyűlés elé terjesztett határozat ismertetése, fegyelmi ügyben határozat hozatala; 7) Elnökség 4 tagjának lemondása; 8) A vadásztársaság elnökére javaslatok ismertetése, elnök személyének megszavazása; 9) A vadásztársaság alelnökére javaslatok ismertetése, alelnök személyének megszavazása; 10) A vadásztársaság titkára javaslatok ismertetése, titkár személyének megszavazása; 11) A vadásztársaság gazdasági vezetőjére javaslatok ismertetése, gazdasági vezető személyének megszavazása; 12) A vadásztársaság természetvédelmi felelősére javaslatok ismertetése, természetvédelmi felelős személyének megszavazása; 13) A vadászattal kapcsolatos fontosabb feladatok megbeszélése, így itatás, vadkár kérdése, őzbak vadászattal kapcsolatos tervek, magas lesek állapota, vendégvadászok vadásztatásának szabályai; 14) Egyebek. A meghívó utalt arra is, amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, úgy a megismételt közgyűlésre fél órával később kerül sor, melyen a jelenlévők számától függetlenül a közgyűlés határozatképes lesz. A meghívót (gazdasági vezető neve) gazdasági vezető írta alá és az alperes bélyegzőjével látta el, melyen szerepelt a vadásztársaság neve, székhelye, adóés számlaszáma. [6] Ebben az időszakban az alperesi vadásztársaság tagnyilvántartásában 25 személy szerepelt, teljes jogú tagsággal 24 személy rendelkezett, mivel (tag 2 neve) tag felvételére ekkor még nem teljeskörűen került sor. [7] A közgyűlési meghívók kézbesítéséről (gazdasági vezető neve) gazdasági vezető és (alelnök neve) alelnök intézkedtek:
  11. június 28-án 12 tag személyesen vette át, azt átvételi elismervénnyel igazolták. Ugyanezen a napon (gazdasági vezető neve) e-mailben Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.205/2025/5 4 küldte meg a meghívót 8 tagnak, köztük a felperesnek is, míg 14 tagnak – a felperesnek is – elsőbbségi postai küldeményként is megküldte a tagnyilvántartás szerinti lakcímre. [8] Ezt követően
  12. július 5-i keltezésű levélben 7 tag – köztük a felperes – tiltakozott a közgyűlés összehívásának szabályszerűtlensége miatt arra hivatkozással, hogy (gazdasági vezető neve)-nek, mint gazdasági vezetőnek nincs jogosultsága a legfőbb szerv ülésének összehívására olyan napirendi pontokkal, melyet a vezetőség tagjai közül senki nem hagyott jóvá. [9] Az alperesi vadásztársaság a meghirdetett napon és helyen közgyűlést tartott, azon 14 tag, köztük a felperes is jelen volt. Az ülésen 8 közgyűlési határozat meghozatalára került sor: 1-2/(dátum 2) számú közgyűlési határozatokban ügyviteli kérdésben döntöttek, a
  13. számú határozattal a tagok elfogadták a napirendi pontokat. Ezt követően 4-
  14. számú határozatban a jelölőbizottság elnökéről és a jelölőbizottsági tagokról döntöttek, míg a
  15. és
  16. számú határozat a fegyelmi ügyekkel érintett alelnök, illetve alperesi tag fegyelmi eljárásának megszüntetéséről rendelkezett. A
  17. számon megválasztották (elnök 2 neve) tagot a vadásztársaság elnökének. A jegyzőkönyv szerint nem volt olyan jelenlévő tag, aki a határozatok ellen szavazott volna. [10] Az alperes korábbi elnöke, (elnök neve)
  18. július 7-én a szervezetet nyilvántartó bíróságnak bejelentette képviselői megbízásról való lemondásának hatályossá válását, ezért törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kezdeményezte a vadásztársasággal szemben. Előadta, képviselői tisztsége megszűnése mellett az alelnök tagsági jogainak felfüggesztése miatt a szervezetnek jelenleg nincs törvényes képviselője. Az eljárás során a bíróság megállapította, a szervezet
  19. augusztus 2-án benyújtott kérelme alapján a Kecskeméti Törvényszék
  20. október 9-én kelt Pk.(Y). számú végzésével nyilvántartásba vette a vadásztársaság új képviselőjét, ezért – a törvényes működés helyreállítására figyelemmel – a törvényességi felügyeleti eljárást
  21. november 14-én kelt Pkt. (Z) számú végzésével megszüntette. [11] Az alperes
  22. február 16-a óta hatályos Alapszabályának III/3.
  23. pontja szerint a vadásztársaság tagja az lehet, aki az alapszabályban foglalt feltételeknek megfelel és akit a szervezet közgyűlése tagnak felvett. Az V. pontja szabályozza a közgyűlés működését: 5.
  24. A vadásztársaság legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összessége és amely ülés tartásával – személyes részvétellel – hozza meg döntéseit. Az elnök a közgyűlést köteles – a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül – összehívni az elnökség szótöbbséggel hozott határozata alapján, továbbá, ha a tagok legalább 1/3-a – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri, valamint, ha azt a bíróság írásban elrendeli. Köteles összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha – egyebek mellett – a vadásztársaság céljainak elérése veszélybe kerül. Rögzíti, az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a vadásztársaság megszüntetéséről dönteni [Ptk. 3:
  25. §

(1)-
(2)bekezdés]. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.205/2025/5 5 5.
  1. A közgyűlést az elnök hívja össze valamennyi nyilvántartásban szereplő tag előzetes írásbeli értesítésével meghívó küldésével. A meghívónak tartalmaznia kell a vadásztársaság nevét, székhelyét, a közgyűlés idejének és helyének pontos megjelölését és az ülés napirendjét. Az összehívás akkor minősül szabályszerűnek, ha a tagok az ülés helyéről és pontos időpontjáról legalább 10 nappal az ülés időpontját megelőzően, igazolható módon értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról, napirendi pontjairól leírást kapnak. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ha a közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az azon valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. 5.
  2. Igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: - közgyűlési meghívó személyes kézbesítés útján (átvételi igazolással), - tértivevényes küldeményként postai úton történő kézbesítéssel vagy - a tagnak az általa kifejezetten a kézbesítés céljára megadott elektronikus (e-mail) levelezési címére történő elküldése. 5.
  3. A közgyűlést a Vadásztársaság elnöke – akadályoztatása esetén – a vadásztársaság alelnöke vezeti. Az 5.
  4. pont rendelkezése szerint, ha törvény, illetve az Alapszabály eltérően nem rendelkezik, a közgyűlés határozatait nyílt szavazással, általában a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével (jelenlévő szavazásra jogosult tagok több, mint felével) vagyis egyszerű szótöbbséggel hozza. 6.
  5. A Vadásztársaság ügyvezetését az öttagú elnökség (elnök, alelnök, titkár, gazdasági vezető, természetvédelmi felelős, továbbiakban: elnökségi tagok) látja el. 6.
  6. Az elnökségi tag lemondása esetén az elnökség a közgyűléshez fordul a tisztség betöltése érdekében és rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezi. Ha a vadásztársaság működésképessége ezt megkívánja, a lemondás az új elnökségi tag megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított
  7. napon válik hatályossá. A 6.
  8. pont szerint az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei körébe tartozik – többek között – rendszeresen és tevékenyen részt venni a vadásztársaság feladatainak megvalósításában, észrevételek, javaslatok tétele a vadásztársaság működésével kapcsolatban, a társaság szervei munkájának segítése, tevékenysége során kizárólag a vadásztáraság érdekeit szem előtt tartva jár el. A 6.
  9. szerint az elnökség hatáskörébe és feladatkörébe tartozik – egyebek mellett – a szervezet napi ügyeinek vitele, a vadásztársasági tevékenység két közgyűlés közötti irányítása, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala, az Alapszabály szerinti szervek megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése, a vadásztársaság eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése, a közgyűlés összehívása, a közgyűlés előkészítése. Az elnökség működéséért és döntéseiért a közgyűlésnek tartozik Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.205/2025/5 6 felelősséggel. Az Alapszabály VIII.
  10. pontja szerint az alelnök az elnököt távollétében helyettesíti, általános, önálló jogkörrel képviseli a vadásztársaságot. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [12] A felperes keresetében az alperes (dátum 2)-n megtartott közgyűlésén meghozott valamennyi, 1-8/(dátum 2) számú közgyűlési határozatai hatályon kívül helyezését kérte. Igényét a Ptk. 3:35-
  11. §-ára, 3:
  12. §-ára, valamint az alperesi Alapszabály V/5.4., 5.6., valamint VIII. fejezetének
  13. pontjára alapította. [13] Előadta, az alperes közgyűlését
  14. június 28-án kelt meghívóval (gazdasági vezető neve) gazdasági vezető hívta össze, erre azonban nem lett volna jogosult az Alapszabály rendelkezései szerint. Ennek alátámasztására a Kúria Pfv.20.883/2017/
  15. számú határozatára hivatkozott. [14] Az ülés megtartása ellen a vadásztársaság hét tagja levélben tiltakozott. Hangsúlyozta, az Alapszabály VIII/
  16. pontja szerint a közgyűlést csak az elnök, illetve az alelnök jogosult összehívni, az, hogy a közgyűlés idején a társaságnak nem volt elnöke, illetve alelnöke, nem írhatja felül az alapszabályi rendelkezéseket. [15] Utalt arra, a meghívók kiküldésére nem igazolható módon került sor és az nem tartalmazta a vadásztársaság székhelyét. A meghívó kiküldését arra tekintettel tartotta Alapszabályba ütközőnek, hogy 14 személy részére sima postai küldeményként történt a kézbesítés, holott az Alapszabály 5.
  17. pontja szerint azt tértivevényes levélként kellett volna megküldeni. Kétségbe vonta, hogy az alperes 12 tagja ténylegesen az általuk aláírt elismervénynek megfelelően
  18. június 28-án átvette a meghívót. Megítélése szerint nem teljesült az Alapszabály 5.
  19. pontjának azon feltétele sem, hogy a tagokat az ülés helyéről és időpontjáról legalább 10 nappal az ülést megelőzően, igazolható módon kell tájékoztatni. [16] részére. Kifogásolta, hogy az alperes e-mailben, két különböző meghívót küldött a tagok [17] Előadta, a közgyűlés összehívása azért sem volt szabályos, mert a meghívóban a napirendi pontok nem voltak kellő részletezettséggel megjelölve, némelyik értelmezhetetlen volt. Hozzátette, a közgyűlést (gazdasági vezető neve) gazdasági vezetőként nem is vezethette volna le, hiszen arra az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök jogosult. A napirendi pontokról csak akkor lehetett volna szavazni, ha a közgyűlésen valamennyi vadásztársasági tag jelen van. [18] A per során a közgyűlés összehívásának szabálytalanságát arra is alapította, hogy (tag 2 neve) tagfelvételéről a 6/(dátum 1) számú közgyűlési határozat döntött, vagyis a meghívót neki is kézbesíteni kellett volna. [19] Az alperes érdemi ellenkérelmében elsődlegesen vitatta a felperes perindítási jogosultságát. Ezt a Ptk. 3:
  20. §
(2)bekezdésére alapította, mivel a felperes a határozat Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.205/2025/5 7 meghozatalához szavazatával hozzájárult. Kifejtette, a közgyűlés jegyzőkönyve szerint egyik határozat esetén sem volt „nem” szavazat, következésképpen a felperes azokat vagy igennel szavazta meg vagy tartózkodott. Megítélése szerint ez azt jelenti, hogy a felperes nem akarta megakadályozni az egyes határozatok meghozatalát, azaz indirekt módon hozzájárult szavazatával a döntésekhez. [20] Érdemben kifejtette, az Alapszabály rendelkezéseinek értelmezése szerint az elnökség hatáskörébe tartozó feladatköröket az elnökre, az alelnökre és a gazdasági vezetőre vonatkozó részletszabályok mellett a Ptk. 3:17. §
(1)bekezdése, 3:
  1. §-a, valamint 3:
  2. §ában foglaltakkal együtt kell értelmezni. Lényeges volt, hogy a vadásztársaság korábbi elnöke lemondott, míg az alelnökkel szemben fegyelmi eljárás volt folyamatban és felfüggesztés hatály alatt állt. Álláspontja szerint a gazdasági vezetőnek nemcsak jogosultsága, hanem kötelezettsége is volt a közgyűlés összehívása a szervezet törvényes működés érdekében. [21] Vitatta, hogy kétféle meghívó került volna kiküldésre a tagok részére. Tény, a gazdasági vezető néhány tag részére e-mailben küldte meg a meghívó tervezetét, ezeket azonban sem aláírásával, sem pedig az alperes pecsétjével nem látta el, a hivatalos meghívók pedig ugyanazon szövegrésszel kerültek minden tag részére kézbesítésre, ezeken a vadásztársaság pecsétje és (gazdasági vezető neve) eredeti aláírása is szerepelt. Hangsúlyozta, 12 tag személyesen, átvételi elismervény útján aláírásával igazolta a meghívó átvételét, 8 tag részére az általuk megadott e-mail címre küldte meg a meghívót, míg 14 tagnak postai küldeményként adta fel. A gazdasági vezető a meghívókat nem tértivevényes küldeményként adta fel, ugyanakkor álláspontja szerint az Alapszabály 5.
  3. pontja ezt kötelező jelleggel, taxatíve módon nem is írja elő. [22] Elismerte, hogy a meghívó fejrésze nem tartalmazta a vadásztársaság székhelyét, álláspontja szerint ez azonban köztudomású tény, a tagokat a közgyűlésen való részvételben nem akadályozta, egyebekben pedig ez a hiba nem minősül olyan fokúnak, mely a határozatok hatályon kívül helyezését eredményezhetné. [23] Álláspontja szerint a napirendi pontokat kellően részletesen jelölte meg. Kifejtette, szükségtelen volt ennél bővebben meghatározni, hiszen azt a tagok értelmezhették, az előzményekkel, vagyis az elnök lemondásával és a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatban kialakult helyzetet ismerték. [24] A közgyűlés vezetése kapcsán azzal érvelt, a kialakult helyzetben (gazdasági vezető neve) gazdasági vezetőnek nemcsak jogosultsága, hanem kötelezettsége volt a vadásztársaság érdekeinek szem előtt tartásával levezető elnökként eljárni a közgyűlésen az Alapszabály 6.
  4. és X. fejezetében foglaltaknak megfelelően. [25] Kiemelte, (tag 2 neve) a közgyűlés idején nem volt teljes jogú tagja a szervezetnek. Az elsőfokú ítélet Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.205/2025/5 8 [26] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperes 650 000 forint perköltség megfizetésére. Határozatának indokolásában a Ptk. 3:
  5. §-ára, 3:
  6. §
(1)és
(2)bekezdéseire, valamint 3:37. §
(1)bekezdésére hivatkozott. [27] Elsődlegesen megállapította, a felperes nem volt jogosult a jelen per megindítására az alperessel szemben. Kifejtette, a közgyűlési jegyzőkönyv az egyes határozatok vonatkozásában nem tartalmazta a személy szerinti szavazásra vonatkozó adatokat, hiszen az név nélkül történt. Azt sem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a felperes valamennyi határozat meghozatalánál tartózkodott a vélemény-nyilvánítástól, hiszen erre kizárólag az ő személyes előadása állt rendelkezésre, amely bizonyítékként nem volt figyelembe vehető, mivel az alperes ezt vitássá tette, ezért a Pp. 266. §
(1)bekezdése alapján azt tényként megállapítani nem lehetett. [28] Ugyanakkor érdemben is vizsgálta a felperes által megjelölt, a közgyűlés összehívására vonatkozó kifogásait. Kifejtette, a perbeli közgyűlés összehívásának időpontjában,
  1. június 28-án az alperesi vadásztársaságnak elnöke nem volt, hiszen bejegyzett elnöke (elnök neve)
  2. március 14-én lemondott, a közgyűlés megtartásakor pedig már ügyvezető elnöke sem lehetett. (Alelnök neve) alelnökkel szemben
  3. március 3-án indult fegyelmi eljárás, tagsági jogai az Alapszabály 3.
  4. pontja értelmében felfüggesztésre kerültek, következésképpen a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdődően a közgyűlés összehívására nem volt jogosult. Rámutatott, az Alapszabály rendelkezése szerint a közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, melyből az következik, a további közgyűlés összehívása csak lehetőség, hiszen 2023-ban a perbeli közgyűlést megelőzően, már legalább két alkalommal (2023.03.25., 2023.05.28.) volt legfőbb szervi ülés, így jelen esetben a vitatott közgyűlés összehívása jogosultságnak is minősült. [29] Kifejtette, az Alapszabály 6.
  5. pontja az elnökség hatáskörébe utalja a közgyűlés összehívását, ugyanakkor az arra jogosult személyre nézve további szabályozást nem tartalmaz. A létesítő okirat 6.
  6. pontja értelmében a vadásztársaság ügyvezetését öttagú elnökség látja el, a kérdéses időszakban az elnökség tagjai közül intézkedésre jogosult volt (titkár neve) titkár, (gazdasági vezető neve) gazdasági vezető és (természetvédelmi felelős neve) természetvédelmi felelős. A bizonyítási eljárás során megállapítást nyert, hogy (gazdasági vezető neve) gazdasági vezető sikertelenül próbálta felvenni a kapcsolatot a titkárral és természetvédelmi felelőssel a következő közgyűlés összehívására. Az Alapszabály nem tartalmaz konkrét rendelkezést arra vonatkozóan, amennyiben sem az elnök, sem az alelnök nem képes vagy jogosult összehívni a közgyűlést, akkor erre ki válik jogosulttá. Ugyanakkor az Alapszabály 16.
  7. pontja alkalmazásával a Ptk. megfelelő rendelkezései az irányadók: a Ptk. 3:
  8. §
(1)bekezdése szerint a közgyűlés ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze, a Ptk. 3:
  1. § f) pontja szerint pedig az ügyvezetés feladatkörébe tartozik a közgyűlés összehívása. A Ptk. 3:
  2. §-a értelmében az egyesület vezető tisztségviselőinek az ügyvezető vagy az elnökség tagjai minősülnek, ezzel összhangban az Alapszabály 6.
  3. pontja értelmében a gazdasági vezető, mint elnökségi tag, a vadásztársaság vezető tisztségviselőjének minősül. Következésképpen a Ptk. 3:
  4. §
(1)bekezdése szerint megillette az a jog, hogy a közgyűlést összehívja, sőt, a kialakult helyzetre tekintettel ez egyben a kötelezettségének is tekinthető volt a Ptk. 3:81. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében. Tekintettel arra, hogy a közgyűlést az arra jogosult személy hívta össze, nem tartotta irányadónak a felperes által hivatkozott Kúriai döntést. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.205/2025/5 9 [30] A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, nem két különböző tartalmú meghívó kiküldése történt meg, továbbá a meghallgatott tanúk előadása szerint, azokat személyesen át is vették átvételi elismervény útján. Kifejtette, az átvételi elismervények alakiságát illetően sem az Alapszabály, sem egyéb jogszabály nem írja elő kötelező jelleggel a Pp. 325. §
(1)bekezdése szerinti teljes bizonyító erejű magánokirati formát. A meghívót átvevő tagok valamennyien megjelentek a perbeli közgyűlésen, közülük egyike sem kifogásolta a kézbesítés szabályszerűségét. A meghívók e-mail útján történő kézbesítésének megtörténtét a felperes nem vitatta, és mivel egyik érintett tag vonatkozásában sem merült fel peradat arra vonatkozóan, hogy az e-mail címről hibaüzenet érkezett volna a kézbesítéssel kapcsolatosan, megállapította, részükre a meghívó szabályszerűen kézbesítésre került. [31] Az alperes nem vitatta, hogy nem tértivevényes, hanem elsőbbségi küldeményként adta postára a meghívót, e vonatkozásban viszont az Alapszabály 5.
  1. pontja az igazolható kézbesítési módok közül nem taxatíve, hanem példálódzó jelleggel sorolja fel a kézbesítési lehetőségeket. A Kúria BH
  2. 71 számú döntésére hivatkozással kifejtette, a taggyűlési meghívót nem kötelező ajánlott küldeményként vagy tértivevényes iratként postára adni, azt a cég egyszerű postai küldeményként is eljuttathatja a címzetthez. [32] A bizonyítási eljárás eredményeként azt is megállapította, a tagok a közgyűlés időpontjáról megfelelő időben értesültek. [33] Kifejtette, az Alapszabály 5.
  3. pontja, valamint a Ptk. 3:
  4. §
(2)bekezdése szerint a meghívónak tartalmaznia kell a vadásztársaság székhelyét, azonban arra vonatkozóan nincs előírása, hogy annak a fejrészben kell szerepelnie. Tekintettel arra, hogy a meghívót a gazdasági vezető bélyegzővel látta el, azon szerepel az alperes székhelye. [34] A napirendi pontok nem kellő részletezettségével kapcsolatban hangsúlyozta, a felperes nem fejtette ki, azokat mely okból tartja nem kellően részletesnek, ez pedig már önmagában alaptalanná teszi az erre való hivatkozását. Ugyanakkor rámutatott, az alperes a napirendi pontokat olyan körben határozta meg a közgyűlési meghívóban, mely egyértelmű volt, további értelmezést nem igényelt. [35] Abban az esetben, ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták volna össze, jöhetett volna szóba az a felperesi hivatkozás, hogy csak valamennyi tag jelenléte és hozzájáruló szavazata esetén tartható meg a közgyűlés. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés összehívása szabályszerű volt, ez fel sem merülhetett. [36] Az indokolásban részletesen taglalta (tag 2 neve) tag felvételével kapcsolatos körülményeket. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [37] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést elsődlegesen annak megváltoztatása és keresete szerint a (dátum 2)-n megtartott közgyűlésen hozott valamennyi Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.205/2025/5 10 közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében. [38] Hangsúlyozta, jogosult volt a perindításra, hiszen a közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint a közgyűlés megtartása ellen tiltakozott, passzívan vett részt, a szavazásnál tartózkodott. Kifejtette, a keresetindítási jog, mint anyagi jogosultság a tagsági jogviszonyhoz kapcsolódik. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság nem helyesen mérlegelte a határozathozatal során leadott szavazatokra vonatkozó és rendelkezésére álló adatokat. Hangsúlyozta, mivel az elsőfokú bíróság ezen az alapon utasította el a keresetet, szükségtelen perköltséget okozott azzal, hogy több felesleges tárgyalást tartott, erre tekintettel a perköltség viselésére vonatkozó ítéleti rendelkezés is téves. [39] Véleménye szerint abban a kérdésben, amelyben a létesítő okirat rendelkezéseket tartalmaz, nem lehet a Ptk. szabályait alkalmazni. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor megállapította, ha a vadásztársaságnak nincs elnöke, illetve alelnöke, akkor a Ptk. rendelkezéseit lehet és kell alkalmazni. Rámutatott, az Alapszabály 5.
  1. pontja egyértelműen meghatározza, csak és kizárólag az elnök jogosult a közgyűlés összehívására, tehát a gazdasági vezető arról Alapszabályba ütközően rendelkezett. A létesítő okirat 6.
  2. pontja szerint az elnökségnek, mint testületnek is joga van összehívni a közgyűlést, azonban bármely elnökségi tagnak, vezető tisztségviselő erre egyedül nem jogosult. Az Alapszabály X. fejezete rögzíti a gazdasági vezető hatáskörét, abban nincs a legfőbb szerv ülésének összehívására vonatkozó lehetősége. [40] A Ptk., melynek szabályaitól a társaság Alapszabálya eltérő rendelkezést tartalmaz, feljogosítja a jogi személy valamennyi vezető tisztségviselőjét a közgyűlés összehívására. Ez a szabály azonban nem alkalmazható jelen esetben, hiszen a bíróság nem írhatja felül a vadásztársaság létesítő okirati rendelkezését, azt nem értelmezheti kiterjesztően. Hangsúlyozta, az elnökség – két elnökségi tag hiányában is – jogosult lett volna a közgyűlés összehívására az Alapszabály szerint. Változatlanul hivatkozott a Kúria Pfv.20.883/2017/
  3. számú határozatára. [41] A meghívó kézbesítésével kapcsolatban kiemelte, az Alapszabály 5.
  4. pontja egyértelműen megfogalmazza, hogy csak és kizárólag mely kézbesítési módok fogadhatók el. A postai úton, de nem tértivevényes levéllel történő közlés nem tekinthető szabályszerűnek. Véleménye szerint az Alapszabály taxatíve tartalmazza az igazolható módon történő kézbesítést, nem példálódzó jelleggel. Álláspontja szerint az egyesület autonómiáját vonná el a bíróság, ha az Alapszabályt kiegészíthetné további kézbesítési módokkal. [42] Kifejtette, az alperesi vadásztársaság két részre szakadásának ténye miatt nem volt meglepő, hogy a közgyűlésen jelenlévő tagok úgy nyilatkoztak, személyesen megkapták a meghívót. A vadásztársaság másik fele nem kapott személyes meghívót, ez is jelzi, milyen ellentétek voltak a tagok között. [43] Kifogásolta (tag 2 neve) tagságára vonatkozó ítéleti indokolást. Álláspontja szerint (tag 2 neve) tagfelvételéről a 6/(dátum 1) számú közgyűlési határozat döntött, vagyis a meghívót neki is kézbesíteni kellett volna, ennek hiányában ebből az okból sem volt szabályszerű a közgyűlés összehívása. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.205/2025/5 11 [44] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Az ítélőtábla döntésének indokai [45] A fellebbezés alaptalan. [46] A Pp.
  5. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés 371. §
(1)bekezdésében megjelölt tartalmi követelményei körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy korlátot nemcsak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy ezt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik. [47] A felperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A Pp. 383. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy a másodfokú bíróság – ha az ítélet hatályon kívül helyezésére e törvény szerint nincs szükség – az ügy érdemében dönt. E jogszabályi rendelkezésből az következik, hogy az ügy érdemében abban az esetben lehet dönteni a másodfokú eljárás során, amennyiben nem áll fenn az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező ok. Ezért amennyiben a fellebbezés az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására és hatályon kívül helyezésére is irányul, a másodfokú bíróságnak először a hatályon kívül helyezés iránti kérelmet kell vizsgálnia, és csak ennek megalapozatlansága esetén dönthet az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásra irányuló fellebbezési kérelemről. Ezért az ítélőtábla a fellebbezés kapcsán elsőként a Pp. 369. §
(1)bekezdése szerinti felülbírálati jogkörében eljárva azt vizsgálta, hogy az abban megjelöltek miatt helye van-e az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének. [48] A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését arra alapította, hogy annak indokolása okszerűtlen, iratellenes, a bizonyítékokat tévesen mérlegelte. Ennek alapján azonban nem volt helye az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének. A bizonyítás eredményének mérlegelése sérelmezésével a fél ugyanis az elsőfokú bíróságnak a megállapított tényeken alapuló következtetései helyességét vitatja. A Pp. 279. §
(1)bekezdésében foglaltak esetleges megsértése azonban nem eljárási szabálysértés, az elsőfokú bíróság ítéletének a Pp.
  1. §-a alapján történő hatályon kívül helyezéséhez nem vezethet. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és az abból levont jogi következtetést a másodfokú bíróság nem a Pp.
  2. §
(1)bekezdése szerinti eljárásjogi, hanem a Pp. 369. §
(3)bekezdése szerinti anyagi jogi felülbírálat körében vizsgálhatja, az ennek megfelelő – az ítélet megváltoztatására irányuló – fellebbezési kérelem esetén. Miután a felperes anyagi jogi felülbírálatot is lehetővé tevő tartalmú fellebbezési kérelmet is előterjesztett, az ítélőtábla az anyagi jogi felülbírálat körében vizsgálta az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységét. [49] Az ítélőtábla először azt vizsgálta, a felperest megillette-e a jog a perindításra. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.205/2025/5 12 [50] A Ptk. 3:
  1. §-a szerint a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A Ptk. 3:
  2. §
(2)bekezdése értelmében nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. [51] Az alperes véleménye szerint a felperes nem volt jogosult a jelen per megindítására, tekintve, hogy a sérelmezett határozatok meghozatalához szavazatával hozzájárult. Nem vitatta, hogy a (dátum 2)-n megtartott közgyűlés jegyzőkönyve nem tartalmazza személy szerint a határozatokra leadott szavazatokat, azonban azáltal, hogy „nem” szavazat leadásra nem került, nyilvánvaló, a felperes a döntések meghozatalát nem ellenezte. [52] Az alperes álláspontja téves. A tagot, a vezető tisztségviselőt, vagy a felügyelőbizottság tagját csak akkor lehet olyannak tekinteni, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, ha részt vett a határozat meghozatalában, leadott szavazatot, és a szavazat kifejezetten támogatta a határozati javaslatot. Az alperesi jegyzőkönyvből tényszerűen nem állapítható meg, hogy a felperes hogyan szavazott. Azt az alperes sem állította, hogy a felperes a döntéseket megszavazta, csak azt, hogy nem szavazott ellene, vagyis tartózkodott. A tartózkodás azonban – ellentétben az alperesi állásponttal - nem tekinthető a határozat meghozatalát támogató szavazatnak, már csak azért sem, mert a határozat meghozatalához szavazattöbbség kell (Alapszabály V/5.
  1. pontja), a tartózkodó szavazatok pedig nem számíthatóak a szavazattöbbséget alkotó szavazatok közé. [53] Ezért is fontos leszögezni, elvárható, a legfőbb szerv üléseiről olyan jegyzőkönyvek készüljenek, amelyek nemcsak a szavazás összesített végeredményét rögzítik, hanem azt is, hogy kik támogattak egy-egy határozati javaslatot és kik voltak ellene. Ennek hiányában éppen annak bizonyítása válik kétségessé, hogy a tag a javaslat mellett vagy ellene szavazott. Ha ugyanis a társaság nem tudja bizonyítani, hogy a határozatot megtámadó személy támogatta a határozatot, akkor a megtámadás jogát nem lehet elvitatni. Nem a felperesnek kell tehát bizonyítania azt, hogy szavazatával nem járult hozzá a döntés meghozatalához, hanem a társaságnak azt, hogy a tag szavazatával hozzájárult a határozatokhoz. Ezt eredményesen csak a legfőbb szerv üléséről készült részletes, a szavazati arányokat és a szavazásban résztvevők által leadott szavazatokat tartalmazó jegyzőkönyvvel lehet igazolni. [54] Mindezekre figyelemmel – ellentétben az elsőfokú bíróság álláspontjával – az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a felperes a (dátum 2)-n megtartott legfőbb szervi ülésen hozott határozatokhoz szavazatával hozzájárult volna, következésképpen a felperest megillette a perindítás joga. [55] kifogásait. Ezt követően az ítélőtábla érdemben vizsgálta a felperes keresetében foglalt Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.205/2025/5 13 [56] A felperes már nem támadta azt az ítéleti rendelkezést, mellyel az elsőfokú bíróság a meghívóban megjelölt napirendi pontokat kellően részletesnek minősítette, továbbá azt sem, hogy a székhely nem a meghívó fejrészében került feltüntetésre. [57] (Tag 2 neve) tagságával, illetve a közgyűlési meghívó részére való megküldésével kapcsolatos, a határozatok hatályon kívül helyezésére okot adó érvelésére vonatkozóan az ítélőtábla az alábbiakat fejti ki: [58] A Ptk. 3:
  2. §
(1)bekezdése a határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset előterjesztésének elévülési jellegű, szubjektív és jogvesztő objektív határidejét szabályozza. Kimondja, hogy attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Ezen határidők tehát megszabják, hogy a társasági határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset érdemi elbírálása során a határozat jogsértő, illetve létesítő okiratba ütköző volta alapjául tett mely tényelőadások, bizonyítékok vehetők figyelembe. A szubjektív határidőnek nem csupán a per megindítása szempontjából van jelentősége, hanem ez a határidő áll rendelkezésre a határozat felülvizsgálatára okot adó körülmények meghatározására is. Olyan okokat, amelyeket e határidőn belül nem hozott fel a felülvizsgálatot kérni jogosult személy, a perben nem vizsgálható. [59] A felperes nem a keresetében, hanem a per során adta elő, hogy (tag 2 neve) részére is kellett volna meghívót küldeni, vagyis a határozatok hatályon kívül helyezését erre az okra is alapítja. A felperes azonban ezt az érvelését a szubjektív keresetindítási határidőn túl, illetve a fellebbezésében adta elő, ezért ezt az okot a határozat jogsértő voltának megállapítása során figyelmen kívül kellett hagyni. [60] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a felperesnek csak azon kifogásait vizsgálta, amelyeket a határozat jogsértő volta alapjául határidőben előadott. [61] Az ítélőtáblának először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, a (dátum 2)-n megtartott közgyűlés összehívása szabályszerű volt-e. [62] A felperes elsősorban arra hivatkozott, hogy a legfőbb szerv összehívására (gazdasági vezető neve) gazdasági vezető nem volt jogosult. [63] Az alperesi Alapszabály V/5.1. pontja szerint a vadásztársaság legfőbb, döntéshozó szerve a közgyűlés, annak összehívására az elnök köteles az elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján. Köteles összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha – egyebek mellett – a vadásztársaság céljainak elérése veszélybe kerül. Hasonlóan az Alapszabály V/5.4. pontja is az elnök kötelezettségévé teszi a közgyűlés összehívását. A 6/3. pont előírja, az elnökségi tag lemondása esetén az elnökség a közgyűléshez fordul a tisztség betöltése érdekében és rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezi. A 6.5. pont előírása szerint az elnökség hatáskörébe és feladatkörébe tartozik (Ptk. 3:80. §) – többek között - a tisztségviselők megválasztásának előkészítése, a közgyűlés összehívása, előkészítése. Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei körébe tartozik – Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.205/2025/5 14 egyebek mellett – a társaság szervei munkájának segítése, tevékenysége során kizárólag a vadásztársaság érdekeit szem előtt tartva jár el (6.4. pont). [64] Az alperes Alapszabálya összhangban van a Ptk. 3:21. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakkal. [65] A felperes határozott véleménye szerint az Alapszabály rendelkezése egyértelmű a tekintetben, az elnök, illetve az alelnök jogosult a vadásztársaság legfőbb szervének összehívására, azt kiterjesztő jelleggel a bíróság sem értelmezheti, következésképpen a gazdasági vezető annak összehívására nem volt jogosult. [66] A Ptk. 3:21. §
(1)bekezdése szerint a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő, vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. [67] A Ptk. alkalmazásában ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a létesítő okirat alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. Az ügyvezetés egy döntéshozatali tevékenység, mely a szervezet belső jogviszonyai körébe tartozik. Nyilvánvaló, több tagból álló ügyvezetés esetén nem várható el a tagoktól, hogy a szervezet működésével kapcsolatos minden egyes döntést ők hozzanak meg, ráadásul, mint testület nem is tud állandóan funkcionálni, hanem csak esetenkénti ülésen gyakorolhatja döntéshozatalát, ezért nem is lehet elvárás, hogy a vezető tisztségviselők minden döntést együtt hozzanak meg. [68] Vezető tisztségviselő a Ptk. fogalomrendszerében egy gyűjtőfogalom, amely az egyes szervezeteknél a törvény szerint ügyvezetésre jogosult személyek közös elnevezése. [69] A Ptk., valamint az alperesi Alapszabály fent idézett rendelkezéseit összevetve egyértelműen megállapítható, az elnökség, mint ügyvezető szerv tagjai vezető tisztségviselők, így ennek minősül a gazdasági vezető is. [70] Az Alapszabály az elnökségi tag, így a gazdasági vezető jogai és kötelezettségei között határozza meg, hogy elnökségi tag lemondása esetén a tisztség betöltése érdekében rendkívüli közgyűlés összehívását kell kezdeményezni (6.
  1. pont). Perbeli esetben a vadásztársaság elnöke lemondott, az hatályosult, míg az alelnök esetében az ellene folyamatban lévő fegyelmi eljárás folytán tagsági jogai felfüggesztésre kerültek. A perben bizonyítást nyert, a gazdasági vezető az elnökség további tagjait, a titkárt, valamint a természetvédelmi felelőst megkereste a közgyűlés összehívásának Alapszabályban foglalt kötelezettsége érdekében, az azonban nem vezetett eredményre. A gazdasági vezető a lemondott elnökségi tagok pótlása érdekében hívott össze rendkívüli közgyűlést, ez kiderül a meghívóban feltüntetett napirendi pontokból, a közgyűlési jegyzőkönyv tartalmából. Ez következtethető a
  2. május 28-án megtartott közgyűlésen felvett jegyzőkönyvből is, ahol a tagok egyhangúan elfogadták a következő legfőbb szervi ülés összehívását a kialakult helyzetre tekintettel. Ezen a közgyűlésen a levezető elnök a felperes volt, a határozatok tartózkodás és ellenszavazat nélkül születtek, vagyis lényegét tekintve a felperes szavazatával Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.205/2025/5 15 hozzájárult ahhoz, hogy az elnökség regnáló tagjai fogják összehívni a következő közgyűlést az Alapszabályban foglalt eljárásrend mellett. [71] Mindezekből megállapítható, a vadásztársaság gazdasági vezetője az Alapszabály szerint jogosult volt a rendkívüli közgyűlés összehívására a kialakult helyzetre, vagyis a szervezet törvényes működésének helyreállítása érdekében. A szervezet ellen folyamatban volt, a lemondott elnök által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás célja is ez volt, melyet a bíróság az újonnan megválasztott tisztségviselők személyére tekintettel utóbb megszüntetett. A közgyűlés összehívásával a gazdasági vezető eleget tett Alapszabályban és jogszabályban foglalt azon kötelezettségének, hogy biztosítsa a szervezet törvényes működését. [72] Figyelemmel arra, hogy a gazdasági vezető az Alapszabályban foglaltakat nem sértette meg, így ebben a kontextusban nem volt releváns a felperes által hivatkozott, a Kúria Pfv.20.883/2017/
  3. számú határozatának alkalmazása. [73] A felperes fellebbezésében a közgyűlés összehívásának szabálytalanságát abban is látta, hogy a meghívók nem az Alapszabályban meghatározott módon kerültek kézbesítésre. [74] A létesítő okirat V/5.
  4. pontja értelmében igazolható módon történő kézbesítésnek minősül a közgyűlési meghívó személyes kézbesítése útján (átvételi igazolás), tértivevényes küldeményként postai úton történő kézbesítése vagy a tagnak az általa kifejezetten a kézbesítés céljára megadott elektronikus (e-mail) levelezési címére történő elküldése. Rögzíti, amennyiben a tag által megadott e-mail címről hibaüzenet érkezik a kézbesítéssel kapcsolatosan, úgy a tagnak személyes kézbesítése útján vagy tértivevényes küldeményként postai úton történő kézbesítéssel kell a meghívót kézbesíteni. [75] A felperes határozott véleménye szerint a felsorolás taxatív, minden más, egyéb kézbesítési mód nem minősül igazolható módon történő kézbesítésnek. [76] Az alperes szervezeténél nem volt elnök és az alelnök működése is felfüggesztésre került. Az Alapszabály az elnökségi tagok tisztségének betöltésére rendkívüli közgyűlés összehívását írja elő (6.
  5. pont). A létesítő okirat azonban nem rendezi a rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó speciális szabályokat, és azt sem tartalmazza, hogy arra a közgyűlés összehívására irányadó szabályok vonatkoznának. [77] Ahogy arra egyébként helyesen hivatkozott a felperes fellebbezésében, az autonóm szervezet életébe történő bírósági beavatkozásra csak kivételesen és csak meghatározott esetben van lehetőség. Az alperes a törvényi keretek között az alapszabályban maga határozhatta meg működési szabályait. A bíróság csak abban az esetben avatkozhat be az alperes működésébe, és helyezheti hatályon kívül határozatait, ha azok kifejezett jogszabályi rendelkezésbe vagy az alapszabályba ütköznek. Ez egyúttal azt is jelenti, a bíróság által az alperes alapszabályának kiterjesztő értelmezésére sem kerülhet sor. Az alapszabály hiányossága, pontatlan megfogalmazása nem jelentheti azt, hogy a bíróság azt kiegészítően értelmezze, az ellentmondásokat feloldja és ekként az alapszabályba ütközést megállapítva a határozatokat hatályon kívül helyezze. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.205/2025/5 16 [78] Az Alapszabály 6.
  6. pontja kifejezetten a perbeli esetre írja elő a rendkívüli közgyűlés összehívásának kötelezettségét, de nem rendelkezik annak pontos szabályairól, illetve a rendes közgyűlésre irányadó szabályok alkalmazásáról. A fenti jogelvek folytán azonban a bíróság az Alapszabály hiányosságát nem értelmezhette oly módon kiterjesztően, hogy a rendes közgyűlés szabályait alkalmazza a meghívó kézbesítésére vonatkozóan. [79] Alapszabályi rendelkezés hiányában a Ptk. szabályai az irányadóak. A jogszabály ugyanakkor nem követeli meg a meghívó tértivevény útján való kézbesítését, nem kötelező ajánlott küldeményként postára adni, azt a szervezet egyszerű postai küldeményként is eljuttathatja a címzetthez; ebben az esetben azonban számolnia kell azzal, hogy kétség esetén a szervezetet terheli annak bizonyítása, hogy a tag értesült a legfőbb szerv összehívásáról. [80] Azt a felperes nem vitatta, hogy az alperes tagjai értesültek a közgyűlés összehívásáról. [81] A felperes által felhozott, a tagok közötti esetleges belső vita, nézeteltérés, konfliktus nem ad alapot a legfőbb szerv ülésén hozott határozatok hatályon kívül helyezésére. [82] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  7. §
(2)bekezdése alapján – eltérő indokolással – helybenhagyta. [83] Az alperes perköltséget nem számított fel a másodfokú eljárásban, ezért arról az ítélőtáblának döntenie nem kellett. Szeged,
  1. november
  2. Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k. Dr. Jobbágy Ildikó s.k. Dr. Tolna András s.k. a tanács elnöke, előadó bíró táblabíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.