← Magyarország

Kfv.37569/2023/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a felek részére megküldött ítéleti kiadmány tartalmában eltér a kisítélettől és az írásbafoglalt ítélettől, az olyan súlyú eljárási jogszabálysértés, amely a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatát nem teszi lehetővé. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VI.37.569/2023/

  1. Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) Győző és Lencs Ügyvédi Iroda (cím2, eljáró ügyvéd: Dr. Győző Gábor) A felperes jogi képviselője: Az I. rendű alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala II. Kerületi Hivatala (cím3) Az II. rendű alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím4) Az I-II. rendű alperesek képviselője: Dr. Tóth Éva kamarai jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási jogvita gyermekvédelmi gyám elmozdítása tárgyában indult A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: az I. rendű és a II. rendű alperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Fővárosi Törvényszék
  2. június
  3. napján 112.K.704.559/2022/
  4. számú ítélete Kúria VI.Kfv.37.569/2023/7/2 2 Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 112.K.704.559/2022/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A felek felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét 60.000 (azaz hatvanezer) – 60.000 (azaz hatvanezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes a
  6. október 4-én kelt BP-02/004/1385-19/
  7. számú határozatával a még rendezetlen családi jogállású, ismeretlen szülőktől származó kiskorú gyermek (született: Hely1 dátum1) nevelésbe vételét rendelte el
  8. szeptember
  9. napjával, egyidejűleg a kiskorú gyermek részére a felperest gyermekvédelmi gyámul kirendelte, helyettes gyermekvédelmi gyám kirendelésével egyidejűleg. Megállapította továbbá, hogy a gyermek örökbefogadható, valamint gondozási helyet jelölt ki a kiskorú gyermek részére. [2] Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgála Örökbefogadási Szolgálata (a továbbiakban: Szakszolgálat) a gyermek örökbefogadásának előkészítését megkezdte, melynek eredményeként kiválasztotta az örökbefogadásra alkalmas házaspárt. [3] A Szakszolgálat kérte a gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezését az örökbe fogadni szándékozó házaspárhoz
  10. november
  11. napjától. [4] A felperes
  12. november
  13. napjától a kötelező gondozásba kihelyező határozat meghozataláig a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
  14. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)
  15. §

(1)bekezdés e) pontja alapján engedélyezte a kiskorú gyermek távozását az örökbe fogadni szándékozó személyek háztartásába. [5] Az I. rendű alperes a
  1. november 14-én kelt BP-02/004/1385-32/
  2. számú végzésével a Polgári Törvénykönyvről szóló
  3. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:
  4. §
(1)és
(2)bekezdései alapján felhívta a felperest, hogy soron kívül intézkedjen a gyermek a nevelőszülő háztartásába történő visszaviteléről. Kúria VI.Kfv.37.569/2023/7/2 3 [6] A felperes az I. rendű alpereshez
  1. november 16-án benyújtott kérelmében kérte az örökbefogadási kérelem elbírálását, valamint a gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezését az örökbefogadni szándékozó házaspárhoz. [7] Az I. rendű alperes a
  2. november 17-én kelt BP-02/004/1385-36/
  3. számú végzésével - elmozdítás terhe mellett - utasította a felperest, hogy soron kívül intézkedjen a gyermek visszavitele iránt a gondozási helyére. [8] A felperes a
  4. november 21-én érkezett beadványában a végzés visszavonását kérte, vitatva annak jogszerűségét, tekintettel arra, hogy a gyermekvédelmi gyámi tevékenysége során a gyermek érdekeinek és a jogszabályoknak megfelelően járt el. [9] Az I. rendű alperes a
  5. november 21-én kelt BP-02/004/1385-41/
  6. számú végzésével értesítette a felperest, hogy a kirendelt gyermekvédelmi gyám elmozdítása, valamint a gyermekvédelmi gyám kirendelés ügyében hivatalból eljárást indított, egyben tájékoztatást adott az ügyintézési határidőről, valamint az ügyféli jogokról. [10] Az I. rendű alperes - gyermekvédelmi és gyámügyi hatáskörében eljárva - a
  7. november 23-án kelt BP-02/004/1385-45/
  8. számú határozatával (a továbbiakban: alaphatározat) a felperest a gyermekvédelmi gyámi tisztségből – azonnali hatállyal – elmozdította, a helyettes gyermekvédelmi gyámot a helyettes gyámi tisztsége alól felmentette, ezzel egyidejűleg új gyermekvédelmi gyámot és új helyettes gyermekvédelmi gyámot rendelt ki, valamint a felperest végszámadás benyújtására kötelezte. Indokolásában a Ptk. 4:
  9. §, a 4:
  10. – 4:
  11. §, a Gyvt. 85-87.,
  12. és
  13. §, valamint a a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/
  14. (IX.10.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Gyer.)
  15. §,
  16. § és 158/A. §, 158/C. § és
  17. § rendelkezéseire hivatkozással megállapította, hogy a felperes elmozdítása szükségessé vált, mivel a gyámhivatal felhívásának, illetve utasításának nem tett eleget. A kereset és a védiratok [11] A felperes közigazgatási pert kezdeményezett az alaphatározattal szemben. Keresetlevelében az alaphatározat megsemmisítését, valamint személyes költségmentesség engedélyezését kérte, tekintettel arra, hogy a pert a kiskorú gyermek törvényes képviselőjeként kellett megindítania. [12] A II. rendű alperes a keresetlevél bírósághoz történő felterjesztése előtt - felügyeleti hatáskörében eljárva - a
  18. december 6-án kelt BP/0506/01754/10/
  19. számú határozatával (a továbbiakban: megváltoztató határozat) az alaphatározatot akként változtatta meg, hogy a rendelkező részt pontosította és az indokolási rész helyébe a módosító döntés indokolási része lépett. Indokai szerint az elmozdításra az adott okot, hogy felperes a gyámhivatali intézkedést nem hajtotta végre, a gyámhivatal utasításában foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyva a gyermek gondozását továbbra is bizonytalan jogi helyzetben lévő házaspárra bízta, a gyámi jogaival visszaélt, ezzel a gyámsága alatt álló gyermek érdekeit súlyosan veszélyeztette. Az elmozdítás jogalapjaként a Ptk. 4:
  20. §
(1)bekezdését jelölte meg. Hatáskörét az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  2. §-ára, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/
  3. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.)
  4. § a) pontjára alapította. Kúria VI.Kfv.37.569/2023/7/2 4 [13] A felperes keresetet terjesztett elő a megváltoztató határozattal szemben, kérve elsődlegesen annak megsemmisítését, másodlagosan a megsemmisítés mellett az I. rendű alperes új eljárásra kötelezését. Személyes költségmentesség iránti kérelmét visszavonta. [14] Az I. rendű és a II. rendű alperesek védirataikban - alaki védekezésük körében - a megváltoztató határozat elleni kereset visszautasítását kérték, annak elkésettségére hivatkozással. Az ügy érdemében kérték a kereset elutasítását, tekintettel arra, hogy sem az alaphatározat, sem a megváltoztató határozat nem jogszabálysértő. [15] Az elsőfokú bíróság az alap- és a megváltoztató határozatokkal szemben benyújtott keresetek folytán indult pereket egyesítette. Az elsőfokú ítélet [16] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a megváltoztatott alperesi határozatot megsemmisítette. Döntése kereseti illeték és perköltség vonzatát két határozatra figyelemmel állapította meg. [17] Indokai szerint a keresetlevél visszautasítására tett indítvány nem alapos. A megváltoztató határozat elleni kereset nem késett el, mivel az az alaphatározattal szemben előterjesztett kereset kiterjesztésének minősül, továbbá arra is tekintettel, hogy a megváltoztató határozat az alaphatározattal egységet képez, ezért a két határozat csak együttesen bírálható el. [18] A per kereteinek meghatározása körében rögzítette, hogy a per tárgyát két határozat – az alap- és a megváltoztató határozat – jogszerűségének vizsgálata képezte. Leszögezte, hogy kereshetőségi jog hiányában az új gyám rendelésének jogszerűségének vizsgálata nem képezhette a per tárgyát. [19] A hatáskör hiányára alapított semmisségi kifogás vizsgálata körében rámutatott, bár nem vitatottan a gyám elmozdításáról rendelkező határozat meghozatalára a gyámhivatal hatáskörrel bírt, azonban a kereset alapján nemcsak a határozatot kellett felülvizsgálnia, hanem az azt megelőző eljárást is. E vizsgálat eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az örökbefogadás előkészítése nem hatósági eljárás, ezért az örökbefogadási eljárás előkészítésére a gyámhatóságnak nincs hatásköre, annak lefolytatása a Szakszolgálat hatáskörébe tartozik. Mindebből következően az I. rendű alperesnek a felperes Gyvt.
  5. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti intézkedése vonatkozásában nem volt hatásköre, így utasítási jogköre sem, mindez semmisségi okot eredményez. [20] Hangsúlyozta, ha még az I. rendű alperes hatáskörének fennállása megállapítható is lenne az örökbefogadás előkészítése során, abban az esetben is az állapítható meg, hogy az I. rendű alperes általi elmozdítás feltételei nem álltak fenn, tekintettel arra, hogy a Gyvt. 87. §
(1)bekezdés e) pontjában szabályozott gyámi intézkedés minden tényállási eleme fennállt. [21] A semmisségi okok vizsgálata körében megállapította továbbá, hogy az I. rendű alperes az általa indított hatósági eljárásban a felperes ügyféli jogait nem biztosította, és ezzel az Ákr. 123. §
(1)bekezdés szerinti semmisségi okot - az ügyfél eljárásba való bevonásának mellőzése - megvalósította. [22] Az eljárási jogszabálysértések vizsgálata körében rámutatott arra, hogy az alaphatározat érdemi indoklást nem tartalmaz, amely sérti az Ákr. 81. §
(1)bekezdését. Az I. rendű alperes a mérlegelési kötelezettségének sem tett eleget, tekintettel arra, hogy nem Kúria VI.Kfv.37.569/2023/7/2 5 reagált a felperesnek a felhívásra, utasításra tett nyilatkozataira, az abban foglaltakat nem cáfolta meg. [23] Kitért arra, hogy bár a megváltoztató döntés meghozatalának feltételeit az Ákr. tágan szabályozza, azonban - a Kúra Kfv.I.35.122/2016/
  1. számú határozatában foglaltakra is figyelemmel - az alaphatározat megváltoztatásával az indokolás módosítása olyan nagy terjedelmű és jellegű volt, amely a tisztességes eljárás követelményeibe ütközött. Az indokolás módosítása a felperes nyilatkozattételi, észrevételezési, valamint a jogorvoslati jogának sérelmét is okozta, mivel az abban foglaltakra elsőként csak a perben tudott reagálni. [24] A rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy formálisan ugyan a felperest értesítették az eljárás megindításáról és tájékoztatták az ügyféli jogairól, azonban az I. rendű alperes arra nem biztosított lehetőséget, hogy a felperes ténylegesen is részt vegyen az eljárásban, ügyféli jogait gyakorolhassa. Álláspontja szerint a felperes személyes meghallgatásának Gyvt.
  2. §
(1)bekezdése alapján történő mellőzésének feltételei nem álltak fenn. [25] Az elsőfokú bíróság – elektronikus úton –
  1. július 19-én megküldte a felek részére az elsőfokú ítélet kiadmányát, azon azonban nem szerepelt a tanács elnökének és tagjainak neve és aláírása, az aláírások melletti „s. k.,” toldat, az eredeti keltezés, „a kiadmány hiteléül” záradék, a kiadmány készítésére feljogosított személy aláírása, valamint a bíróság körbélyegzője. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [26] Az I. rendű és a II. rendű alperesek felülvizsgálati kérelmükben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását kérték. [27] Álláspontjuk szerint az elsőfokú ítélet sérti a Ptk. 4:
  2. §
(1)bekezdését, a Gyvt. 85. §
(1)és
(4)bekezdéseit, valamint a Gyár.
  1. § c) pontját. [28] Kiemelték, hogy a gyermekvédelmi gyám működése feletti gyámhatósági felügyelet, mint állami kontroll kereteinek meghatározása, kijelölése körében a támadott jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdéseket vet fel, amelyekben a Kúria még nem foglalt állást. [29] A hatáskört illetően előadták, hogy a Gyár.
  2. §
(1)bekezdése és a
  1. § c) pontja szerint felperes irányítása és felügyelete az I. rendű alperes hatáskörébe tartozik. A gyámhivatal szakmai irányító tevékenysége olyan hatalmi viszony, amelyben az irányító gyámhivatal az irányított — a gyermekvédelmi gyám — viszonyaira meghatározó befolyást gyakorol. A gyámhivatal részéről pedig az utasítás a legerősebb szakmai irányítási eszköz. [30] Álláspontjuk szerint az I. rendű alperes a Ptk. 4:
  2. §
(2)bekezdése és a Gyvt. 85. §
(4)bekezdése alapján hatáskörrel rendelkezett arra vonatkozóan, hogy felperesnek a Gyvt. 87. §
(1)bekezdés e) pontjában rögzített gyámi jogát korlátozva, azt megváltoztatva a felperest a gyermeknek a gyámhivatal által kijelölt gondozási helyére történő visszavitelére utasítsa. [31] Nézetük szerint - korlátozó, vagy tiltó törvényi rendelkezés hiányában - a gyámhivatal szakmai irányítási jogköre a Ptk. 4:237. §
(1)bekezdése és a Gyvt. 85. §
(4)bekezdésében foglaltak alapján a gyermekvédelmi gyámnak a gyermek törvényes képviselete körében Kúria VI.Kfv.37.569/2023/7/2 6 kifejtett minden tevékenységére, így a hatósági eljárás(ok) körén kívüli tevékenységére is kiterjed. [32] Hangsúlyozták, hogy a felperes gyámi tisztsége alóli elmozdítására nem azért került sor, mert felperes a Gyvt. 87. §
(1)bekezdés e) pontjában rögzített gyámi jogait gyakorolta, hanem azért, mert felperes az alperesi gyámhivatal többszöri utasításában foglaltaknak nem tett eleget, a gyámhivatal utasításának végrehajtását szándékosan megtagadta. [33] Leszögezték, hogy a gyámhivatal utasítási jogának gyakorlása során az utasított gyám felé indokolási kötelezettség nem terheli. A gyermekvédelmi gyám a gyámhivatal utasításában foglaltakat csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályba, munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik; ha az utasítás végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné; ha az utasítás végrehajtásával saját életét, egészségét, testi épségét közvetlenül súlyosan veszélyeztetné; avagy az utasítás végrehajtása közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné mások életét, testi épségét, egészségét. Ezért jelen esetben a felperes részéről az utasítás végrehajtásának megtagadásaként felhozott indok — a gyermek érdeke — nem alapozta meg a gyámhivatali utasítás végrehajtásának jogszerű megtagadását. [34] Hangsúlyozták, hogy a gyámhivatal az utasításának meghozatala előtt a Ptk. 4:2 §.
(1)bekezdése alapján már vizsgálta, hogyan tudja biztosítani a gyermek érdekeinek fokozott védelmét, és e vizsgálata alapján döntött arról, hogy felperest a gyermeknek a gondozási helyre történő visszavitelére utasítja. [35] Rámutattak arra, hogy az I. rendű alperes a felperest a hatósági eljárás megindításáról értesítette, azonban az értesítést követően bizonyítási eljárás lefolytatására már nem került sor, figyelemmel arra, hogy már az értesítés meghozatala előtt az I. rendű alperes rendelkezésére állt a felperes írásbeli nyilatkozata. A felperesnek az értesítés meghozatala előtt, az utasításainak kiadásával kapcsolatos eljárása során is lehetősége volt az iratokat megismerni, így a bizonyítékok ismertetésének elmaradása az ügy érdemére nem hatott ki. [36] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, tekintettel arra, hogy az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben felhívott jogszabályokat. [37] Hangsúlyozta, hogy az elektronikus okiratról készült kiadmánynak nem kötelező kelléke az aláírás, ezért az írásbafoglalt ítéletről készült kiadmány az elektronikus okiratra vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelel. [38] A II. rendű alperes utasításadási joga körében kiemelte, hogy a Ptk. 4:237. §
(2)bekezdése és a Gyvt. 85. §
(4)bekezdéséből következően az alperesek nem voltak jogosultak a felperes utasítására. [39] Az utasítás megtagadása, mint elmozdítási ok körében rámutatott arra, hogy az alperesek még a felülvizsgálati ellenkérelmükben is adósak maradtak annak kifejtésével, hogy az utasítás megtagadása a Ptk. 4:242. §
(1)bekezdés melyik fordulatának felel meg, különösen annak fényében, hogy a jogerős ítélet a felperes intézkedését teljes mértékben jogszerűnek és a gyermek érdekében állónak értékelte. A Kúria döntése és jogi indokai [40] A jogerős ítélet – az írásbafoglalt ítéletről készített és a felek részére megküldött kiadmány orvosolhatatlan formai hiányosságára tekintettel – érdemi felülvizsgálatra Kúria VI.Kfv.37.569/2023/7/2 7 alkalmatlan, amelyet a Kúriának a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül hivatalból észlelnie kellett. [41] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(7)bekezdése rögzíti, hogy az ítélet záró része tartalmazza az ítélethozatal helyének és idejének megfelelő keltezést, továbbá az egyesbírónak vagy a tanács elnökének és tagjainak nevét és aláírását. [42] A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002 (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: BÜSZ)
  1. pontja határozza meg a kiadmány fogalmát, amely az eredeti iratról készített olyan másolat, amelyet az arra feljogosított személy „a kiadmány hiteléül” záradékkal, aláírásával és a bíróság körbélyegzőjével lát el, vagy elektronikus okirat esetében a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló
  2. július 23-i 910/2014/EU rendelet szerinti, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus bélyegzőt (a továbbiakban: elektronikus bélyegző) helyez el. [43] A BÜSZ
  3. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a kiadmányon fel kell tüntetni a bíróság megnevezését, az ügyszámot, szükség esetén a tanács elnöke vagy tagja által megjelölt szöveget, a tanács elnökének és tagjainak nevét, az „s. k.,” toldattal, az eredeti keltezést, továbbá azt el kell látni a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával. [44] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által kihirdetett kisítélet és a papíralapú okiratként készült írásbafoglalt ítélet a Pp. 346. §
(7)bekezdésben foglaltaknak megfelelően tartalmazza a tanács elnökének és tagjainak nevét és aláírását. Az írásbafoglalt ítélet felek részére megküldött kiadmányain azonban nem szerepel a tanács elnökének és tagjainak neve és aláírása, valamint hiányoznak a BÜSZ 38. §
(1)bekezdésében a kiadmányra meghatározott alaki kellékek, nevezetesen az aláírások melletti „s. k.,” toldat, az eredeti keltezés, „a kiadmány hiteléül” záradék, a kiadmány készítésére feljogosított személy aláírása, továbbá a bíróság körbélyegzője. A felsorolt alaki kellékek hiányában a feleknek megküldött irat nem minősül az elsőfokú ítéletről készített hiteles kiadmánynak, ahhoz joghatás nem fűződhet. [45] A Kúria kiemeli, hogy a perben kihirdetett és írásbafoglalt ítélet papír alapú és nem elektronikus okiratként készült, így annak kiadmányára a BÜSZ. 38. §
(1)bekezdésben meghatározott követelmények, nem pedig az elektronikus okirattal szemben támasztott követelmények vonatkoznak. [46] Az írásbafoglalt ítélet és annak kiadmánya között eltérés van, a feleknek megküldött ítéleti példány nem hiteles kiadmány, amely olyan súlyú eljárási hiba, amely a jogerős ítélet felülvizsgálatra alkalmatlan voltát eredményezi. [47] A fentiekre tekintettel a Kúria a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontját alkalmazva a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [47] Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak a perrendi szabályoknak megfelelően dönteni kell a keresetről, amelynek eredményeként meghozott határozatot a perrendi és a bírósági ügyviteli szabályoknak megfelelően kell írásba foglalni és kiadmányozni. [48] Az új eljárás során különösen abból kell kiindulni, hogy a közigazgatási per tárgyát – a kereseti kérelem és a hivatalbóli vizsgálat korlátai között – a megváltoztatott határozat képezi. Az alap és a megváltoztató határozat egy egységet képez, amelyet nem két külön, hanem egy határozatként – megváltoztatott határozatként – kell elbírálni. Ennek figyelembevételével kell döntenie a perköltség és az illeték tárgyában is. Kúria VI.Kfv.37.569/2023/7/2 8 [49] Mindebből azonban is következik, hogy az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak a megváltoztatott határozat jogszerűségéről kell állást foglalnia, nem pedig az egyes előzményi eljárások és döntések jogszerűségéről. [50] Az elsőfokú bíróságnak tisztáznia kell a per felperesének személyét, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a keresetet Név1 a gyermek törvényes képviseletében, vagy mint gyermekvédelmi gyám, vagy mint magánszemély nyújtotta-e be, figyelemmel arra is, hogy az alap és a megváltoztató határozatot a Szakszolgálat útján kézbesítették a felperes részére. [51] Mindezeket követően lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy van-e helye közigazgatási jogvitának a felek között fennálló - a Kp. 4. §
(4)bekezdés c) pontja szerinti jogviszonyra tekintettel. [52] Ha mindezen vizsgálat eredményeként az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jut, hogy van helye közigazgatási jogvitának, akkor figyelemmel kell lennie arra is, hogy a megváltoztatott határozat több személyt érintő rendelkezést tartalmaz. Mindezért vizsgálnia kell, hogy a felperes keresete alapján hozandó ítéleti rendelkezés a megváltoztatott határozat többi rendelkezésére kiterjedhet-e, ezért kell-e más személynek is perben állnia (Kp. 20.§
(6)bekezdése), illetőleg szükséges-e más személyt a perbelépés lehetőségéről értesítenie (Kp. 20. §
(4)bekezdése). [53] Az I. rendű alperesi hatáskör terjedelmét a Ptk. 4:237. §
(1)–
(2)bekezdés és a Gyvt. 85. §
(4)bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell vizsgálni, a hatáskör korlátozását konkrét jogszabályhely megjelölésével kell alátámasztani. [54] A kereset elbírálása során szem előtt kell tartani, hogy a mérlegelési jogkörben hozott határozat nem egyenlő a bizonyítékok értékelésén, súlyozásán alapuló határozattal. [55] A további ügyfél bevonásának hiánya miatti semmisség nem egyenlő azzal, hogy bevonják az ügyfelet az eljárásba, azonban az ügyféli jogokat nem, vagy csak részlegesen biztosítják számára. Mindezt megelőzően vizsgálni kell, hogy egyáltalán ügyfélnek minősül-e a felperes. [56] Az új eljárásban arra is ki kell térni arra, hogy az Ákr. 121. §
(2)bekezdése szab-e bármilyen korlátot is a megváltoztatás tekintetében. A döntés elvi tartalma [57] Ha a felek részére megküldött ítéleti kiadmány tartalmában eltér a kisítélettől és az írásbafoglalt ítélettől, az olyan súlyú eljárási jogszabálysértés, amely a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatát nem teszi lehetővé. Záró rész [58] A felülvizsgálati eljárásban felmerült költség megállapítása a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.110. §
(3)bekezdésén alapul. A Kúria az alperesek által felszámított felülvizsgálati perköltség összegét a felszámított összeggel egyező összegben állapította meg, mert az arányban áll a jogi képviselet munka- és időigényével, színvonalával. Kúria VI.Kfv.37.569/2023/7/2 9 A felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség összegét a felperes részére mérlegeléssel állapította meg, tekintettel a felülvizsgálati eljárásban kifejtett munkára, annak munka- és időszükségletére, színvonalára. [59] A Kúria végzésével szembeni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. [60] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felek kérelmére, a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.