A határozat elvi tartalma: Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásban az adós személyét érintő jogutódlás hiányában jogszerű, ha a teljesítés elmulasztása miatt a végrehajtással érintett épületrész korábbi tulajdonosát – mint építtetőt - az adóhatóság eljárási bírsággal sújtja ... A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.V.35.199/2024/
- A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Márton Gizella bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró dr. Demjén Péter bíró A felperes: Kft. Kft. (cím1) A felperes képviselője: Mihály és Schneidler Ügyvédi Iroda, (ügyintéző: dr. Mihály Róbert ügyvéd; cím2) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím3) Kúria V.Kfv.35.199/2024/6-II Az alperes képviselője: 2 dr. Darai Péter kamarai jogtanácsos A per tárgya: végrehajtási ügyben hozott végzés elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Törvényszék
- május
- napján kelt 15.K.701.950/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 15.K.701.950/2023/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az esedékesség napjáig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal „Bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számla” elnevezésű eljárási illeték beszedési számlájára. A Kúria tájékoztatja a felperest, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria V.Kfv.35.199/2024/6-II 3 [1] A helyrajzi szám1 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: érintett ingatlan) a Kft.1 Kft. tulajdonában áll. Az érintett ingatlanon lévő csarnoképületet az érintett ingatlan tulajdonosának engedélyével a felperes és az O Kft. (a továbbiakban: O. Kft.) bővítette. A csarnoképület nincs önálló ingatlanként nyilvántartva. [2] Gödöllő Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Hatósági Irodája iktatószám számú határozatában az O. Kft. és a felperes által az érintett ingatlanon található csarnoképület bővítésével kapcsolatban benyújtott fennmaradási engedély iránti kérelmét elutasította, egyidejűleg a kérelmezőket egyetemlegesen kötelezte a jogerős építési engedély nélkül megépült bővítmény elbontására, illetve az ingatlan szabályossá tételére. A határozat
- december
- napján véglegessé vált, a teljesítési határidő
- december
- napján lejárt. [3] A Gödöllői Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: megkereső hatóság)
- december
- napján megkereséssel élt a NAV Pest Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) felé, amelyben az építésügyi határozatban foglalt kötelezés végrehajtását kérte. [4] Az O. Kft.
- május
- napján jogutód nélkül megszűnt, erre tekintettel az elsőfokú adóhatóság vele szemben a végrehajtási eljárást megszüntette. [5] A felperes a csarnoképületet
- február
- napján a K Kft. (a továbbiakban. K. Kft.) magánszemély tulajdonosának eladta. [6] Az elsőfokú adóhatóság a
- május
- napján tartott helyszíni szemlén megállapította, hogy szabálytalan építményt nem bontották le, ezért
- május
- napján a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívta a felperest az engedély nélküli megépített bővítmény elbontására és az ingatlan szabályossá tételére. [7] A felperes
- május
- napján a teljesítési határidő 60 nappal történő meghosszabbítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az érintett épületnek új tulajdonosa van, aki az építményre fennmaradási kérelmet szándékozik előterjeszteni. Az elsőfokú adóhatóság
- május
- napján 60 napos teljesítési határidővel újabb felhívást adott ki. [8] A K. Kft.
- július
- napján az önkéntes teljesítésre nyitva álló határidő 90 nappal történő meghosszabbítását kérte arra hivatkozással, hogy az ingatlant szabályossá kívánja tenni. A K. Kft. ügyintézője
- augusztus
- napján benyújtott az elsőfokú adóhatósághoz egy épületfeltüntetés iránti ingatlan-nyilvántartási kérelmet. [9] Az elsőfokú adóhatóság megkeresésére a megkereső hatóság
- október
- napján nyilatkozott, hogy a K. Kft. nem tulajdonosa az érintett ingatlannak, ezért a végrehajtási eljárás folytatását kérte. A válaszában kifejezetten rögzítette, hogy a tulajdonosváltozásának a kötelező határozatban foglaltakra és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási eljárásra nincs hatással. Kúria V.Kfv.35.199/2024/6-II 4 [10] Az elsőfokú adóhatóság
- december
- napján ismételten helyszíni eljárást folytatott, majd a
- május
- napján kiadmányozott iktatószám1 iktatószámú végzésével 250.000 Ft eljárási bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A végzéssel szemben a felperes fellebbezést és a végrehajtási eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmet terjesztett elő. Az elsőfokú adóhatóság a végzését visszavonta, majd újabb megkereséssel élt a megkereső hatóság felé. A megkereső hatóság
- augusztus
- napján kiadmányozott iktatószám
- számú végzésével jogszabályváltozás miatt hatáskörének hiányát állapította meg, valamint az elsőfokú adóhatóság megkeresését áttette a hatáskörrel rendelkező Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz (a továbbiakban: behajtást kérő hatóság). [11] Az elsőfokú adóhatóság
- szeptember
- napján nyilatkozatot kért a felperestől arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket tett az építmény szabályossá tétele érdekében. A felperes válaszában érdemi információval nem tudott szolgálni. [12] A behajtást kérő hatóság
- november
- napján közölte az elsőfokú adóhatósággal, hogy az érintett ingatlan vonatkozásában előtte nincs eljárás folyamatban, ezért a végrehajtási eljárás felfüggesztése nem indokolt. A behajtást kérő hatóság kitért arra, hogy a K. Kft. ügyvezetője ügyféli minősítést kért az ingatlanon felépült csarnok fennmaradásával kapcsolatos ügyben, azonban kérelmét folyamatban lévő eljárás hiánya miatt nem fogadta be. [13] Az elsőfokú adóhatóság a felperes végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmét
- december
- napján kiadmányozott iktatószám3 iktatószámú végzésével elutasította. Az elutasított döntéssel szemben felperes fellebbezéssel élt. Az alperes a lefolytatott jogorvoslati eljárás során
- március
- napján kiadmányozott iktatószám4 iktatószámú végzésével az elsőfokú adóhatóság döntését helybenhagyta. Az alperes rögzítette, hogy a tulajdonosváltozásnak nincs hatása arra, hogy a végrehajtandó cselekmény kötelezettje a felperes. [14] Az elsőfokú adóhatóság
- december
- napján újabb helyszíni eljárást folytatott és megállapította, hogy a bontására nem került sor. A csarnok új tulajdonosa a helyszíni szemlén akként nyilatkozott, hogy az épület fennmaradási engedélyének beszerzése folyamatban van, melynek igazolására bemutatta a behajtást kérő hatóság iktatószám
- számú végzését, amely szerint az érintett épület fennmaradási engedélyre vonatkozó eljárás az építtető kérelmére
- november
- napjától legfeljebb hat hónapig szünetel. A behajtást kérő hatóság
- január
- napján tájékoztatta az elsőfokú adóhatóságot, hogy az eljárás
- november
- napján megszűnt. [15] Az elsőfokú adóhatóság
- január
- napján ismételten helyszíni szemlét tartott, majd a
- február
- napján kelt iktatószám6 iktatószámú végzésével a felperest ismételten a kötelezettség 60 napon belül történő önkéntes teljesítésre hívta fel, azzal a figyelmeztetéssel, hogy az önkéntes teljesítés elmaradása esetén eljárási bírságot szab ki. A felperes a végzést
- február
- napján átvette. [16] Az elsőfokú adóhatóság
- május
- napján helyszíni eljárás során megállapította, hogy a csarnoképület bontására nem került sor, továbbá rögzítette, hogy a K. Kft. tulajdonosának elmondása szerint a csarnoképület engedély nélküli megépítése Kúria V.Kfv.35.199/2024/6-II 5 vonatkozásában per van folyamatban. Az elsőfokú adóhatóság megkeresésére a behajtást kérő hatóság
- június
- napján nyilatkozott, hogy nincs peres eljárás folyamatban, ezért a végrehajtás felfüggesztése nem indokolt. [17] Az elsőfokú adóhatóság ezt követően a
- június
- napján kiadmányozott iktatószám7 iktatószámú, jelen perben támadott végzésével a felperes terhére a meghatározott cselekmény önkéntes teljesítésének elmulasztása miatt 250.000 Ft eljárási bírságot szabott ki, valamint felhívta a felperest a kötelezettség 60 napon belül történő önkéntes teljesítésére. [18] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
- augusztus
- napján meghozott iktatószám8 iktatószámú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. [19] Döntését az adóhatóság által foganatosító végrehajtási eljárásokról szóló
- évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.)
- §-ára,
- §
(2)bekezdésére, 22. §
(1)bekezdésére, 29. §
(1)bekezdésére, 30. §
(1)bekezdésére, 106. §
(7)bekezdésére, 122. §
(1)és
(3)bekezdésére, 129. §
(1a)bekezdésére, továbbá az adóigazgatási rendtartásról szóló
- évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.)
- §
(4)bekezdésére, 76. §
(2)bekezdésére, 124. §
(1)bekezdésére, 127. §
(1)bekezdésére alapította. [20] Indokolása szerint az Avt. 122. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 106. §
(6)bekezdése értelmében a végrehajtási eljárást foganatosító adóhatóság a megkeresésben foglaltakhoz – így a megkeresésben rögzített kötelezetti körhöz is – kötve van. A végrehajtható okiratot hozó hatóság a felperest és az időközben jogutód nélkül megszűnt másik Kft-t, mint a szabálytalanul bővített építményre fennmaradási kérelmet előterjesztő jogalanyokat kötelezte az építmény elbontására, illetve átalakítására. A végrehajtási eljárást megelőző közigazgatási eljárás során sem a tulajdonosi, hanem a fennmaradási engedélyhez kapcsolódó kérelmezői minőség alapozta meg a kötelező határozatban foglaltakat, hanem a szabálytalan építkezés. A megkereső hatóság az eljárás során kifejezetten akként nyilatkozott, hogy az esetleges tulajdonosváltás a kötelező határozatban foglaltakra, és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási eljárásra nincs hatással, és a behajtást kérő az eljárás során több alkalommal is a végrehajtási eljárás folytatását kérte. A felperes tulajdonosváltozásra vonatkozó hivatkozását a másodfokú adóhatóság a végrehajtási eljárás felfüggesztésének tárgyában lefolytatott eljárás során is megvizsgálta és rögzítette, hogy a tulajdonosváltás ellenére a meghatározott cselekmény kötelezettje a felperes. A felperes tehát tudomással bírt arról, hogy az általa hivatkozott tulajdonosváltás a végrehajtás alapját képező kötelezettség vonatkozásában relevanciával nem bír, a felperes önkéntes teljesítésének hiányában az eljárási bírság kiszabása jogszerű. A felperes keresete és a védirat [21] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására való kötelezését kérte. Kúria V.Kfv.35.199/2024/6-II 6 [22] Az Avt. 2. §-ára, 3. §-ára, 4. §-ára, az Air. 12. §
(1)bekezdésére, a bírósági végrehajtásról szóló 1994.évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 39. §
(1)bekezdésére hivatkozva előadta, hogy az Avt. nem tartalmaz a jogutódlásra vonatkozó rendelkezéseket, azonban az Air. 12. §
(1)bekezdése az adózó polgári jog szerinti jogutódját megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt is megillették, továbbá terhelik a jogelőd által nem teljesített kötelezettségek. Az Avt. 3. §-a alapján alkalmazandó Vht. 39. §
(1)bekezdése szerint „Ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult bíróság (hatóság), ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után végzéssel (határozattal) dönt.” Az Avt. 4. §
(3)bekezdése alapján ahol a Vht. bíróságot említ, ott a foganatosító adóhatóságot kell érteni. Mindezek értelmében a végrehajtható okirat kiállítása után a végrehajtást foganatosító adóhatóságnak kell döntenie a jogutódlásról. A felperes már
- május
- napján értesítette az adóhatóságot, hogy a meghatározott cselekménnyel érintett ingatlannak már nem a tulajdonosa és nem is a birtokosa. A felperes nem rombolhatja le más ingatlanát, még akkor sem, ha erre hatósági döntés kötelezi. A végrehajtást foganatosító adóhatóságnak tehát a jogutódlást meg kellett volna állapítania, ennek elmulasztása miatt törvénysértő módon járt el, és jogszabálysértően szabott ki vele szemben eljárási bírságot. [23] Az alperes a védiratában – a határozataiban foglaltak fenntartásával – a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet [24] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [25] Indokolása szerint a felperes nem nyújtott be jogutódlásra vonatkozó kérelmet a közigazgatási eljárás során sem az elsőfokú adóhatósághoz, sem a megkereső vagy a behajtást kérő hatósághoz, ezért a Kp.
- §
(4)bekezdése értelmében a jogutódlás megállapításának elmaradására az adásvételi szerződés alapján a perben nem hivatkozhat. Az elsőfokú adóhatóság felhívásaira a megkereső, illetve a behajtás kérő hatóság úgy nyilatkozott, hogy jogutódlás megállapításának nincs helye, kérték a végrehajtás foganatosítását. Az alperes az Avt. 122. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 106. §
(6)bekezdése alapján a megkereső hatóság döntését nem vizsgálhatja felül sem jogalapjában, sem összegszerűségében, így eljárása során nem alkalmazható a Vht. 39. §
(1)bekezdése. Utalt arra, hogy a végrehajtható okiratban a felperes és a jogutód nélkül megszűnt társaság nem tulajdonosként, hanem a fennmaradási engedélyt benyújtó személyként került kötelezésre, ezért a csarnoképület tulajdonosváltozása a végrehajtandó kötelezettség szempontjából nem releváns. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem Kúria V.Kfv.35.199/2024/6-II 7 [26] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes végzésének megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítását kérte. [27] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Avt. 4. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Vht. 39. §
(1)bekezdését, az Air. 12. §
(1)bekezdését, az Avt. 106. §
(4)bekezdését, az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az Avt. 106. §
(6)bekezdésében és a 122. §
(3)bekezdésében foglalt rendelkezéseket. [28] Előadta, hogy az Avt. nem tartalmaz rendelkezést a jogutódlás kérdésében, így arra az Avt. 3. §-a értelmében a Vht. szabályai, ezen belül 39.§
(1)bekezdése az irányadó. Az Air. 12. §
(1)bekezdés első mondata is egyértelműen rendelkezik arról, hogy az adózó polgári jog szabályai szerinti jogutódját milyen jogok és kötelezettségek terhelik. A felperesnek a polgári jog szerint a bontandó építmény új tulajdonosa a jogutódja, így őt ugyanazok a jogok illetik és ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint a felperest. Az Air. 12. §
(1)bekezdése és a Vht. 39.§
(1)bekezdése szerint a felperes nem tekinthető adósnak, így nem is bírságolható. Téves az elsőfokú bíróság álláspontja, mely szerint az alperes helyesen járt el, amikor a jogutódlás kérdését nem vizsgálta, ugyanis az Avt. 122. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó
- §-a szerint az eljárási bírság csak az adóssal szemben szabható ki. Az elsőfokú bíróság lényeges, az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértően értelmezte az Avt.
- §
(6)bekezdését és 122.§
(3)bekezdését, hiszen a jogutódlás kérdése az eljárási bírság kiszabásának az előfeltétele. Az Avt. 106. §
(4)bekezdése egyértelműen elkülöníti a
- b)pontjában az adós személyét, a
- c)pontjában a tartozás jogalapját, az
- f)pontjában a tartozás összegét, mint a megkeresés kötelező tartalmi összetevőit. A megkeresésben a jogalaptól és az összegszerűségtől teljesen elkülönülő rész az adós személye. Nem szabható ki a nemteljesítés miatt bírság arra a személyre, aki már több, mint 4 éve nem tulajdonosa, nem birtokosa a lebontandó építménynek. [29] Álláspontja szerint az alperesnek a jogutódlás kérdésében hivatalból kellett volna eljárnia, mivel tudomást szerzett az építmény eladásáról. A felperes végrehajtási eljárás felfüggesztésére irányuló kérelme és a nyilatkozatai tartalma jogutódlás megállapítására irányuló kérelemnek volt tekintendő. [30] kérte. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását A Kúria döntése és jogi indokai [31] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [32] A jogerős ítélettel szemben jogszabálysértésre, vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással van helye felülvizsgálatnak. A felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet közlésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni [Kp. 115. §
(1)Kúria V.Kfv.35.199/2024/6-II 8 bekezdés, 117. §
(1)bekezdés], annak kötelező tartalmi eleme a kérelmet megalapozó pontos jogszabályhely, illetve a közzétett kúriai határozat és azon részének megjelölése, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér [Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pont]. A felülvizsgálati kérelmet megváltoztatni a felülvizsgálati határidőn túl nem lehet [Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 100. §
(5)bekezdése]. A Kúria a jogerős ítéletet - a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül csak a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem, és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül [Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése], az eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 120. §
(5)bekezdése]. [33] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes keresetét. [34] Az Avt.
- §-a szerint „E törvény eltérő rendelkezése hiányában az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásban az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szabályait kell alkalmazni.” [35] Az Avt.
- § bekezdése értelmében „E törvény, valamint az Air. és az Art. eltérő rendelkezése hiányában az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásban – e törvénnyel összhangban – a bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a Vht.
- §-ában és 82/A. §
(5)bekezdésében foglaltak alkalmazásának nincs helye.” [36] Az adóhatóság által foganatosított eljárásban alkalmazandó jogszabályok tehát többszörösen szubszidiárius jellegűek: elsősorban az Avt., az Avt. tárgyra vonatkozó rendelkezéseinek hiányában másodsorban az Air. és az Art., míg az Avt, az Air. és az Art. speciális rendelkezésének hiányában, harmadsorban a Vht. szabályait kell alkalmazni. A Vht. alkalmazásának tehát csak abban az esetben van helye, amennyiben sem az Avt., sem az Air. vagy az Art. nem tartalmazza az irányadó rendelkezéseket. [37] Az Avt. nem rendelkezik a végrehajtási eljárásban történő jogutódlásról, az Air. 12. §a viszont szabályozza az adós személyében történő változást, azaz a jogutódlást. Az Air. 12. §
(1)bekezdésében kimondja, hogy „Törvény eltérő rendelkezése hiányában az adózó polgári jog szabályai szerinti jogutódját megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá terhelik a jogelőd által nem teljesített kötelezettségek a jogutódlással szerzett vagyonnal arányosan. Több jogutód esetén a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek, a költségvetési támogatásra – eltérő megállapodás hiányában – vagyonarányosan jogosultak.” [38] Figyelemmel arra, hogy az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásban második lépcsőben alkalmazandó Air. rendelkezik a jogutódlásról, ez kizárja a felperes által hivatkozott, a bírósági végrehajtásra vonatkozó, az adós személyében bekövetkező változást szabályozó Vht. 39. §
(1)bekezdése alkalmazásának lehetőségét. Kúria V.Kfv.35.199/2024/6-II 9 [39] Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásban tehát az Air 12. §
(1)bekezdése alapján kell a jogutódlás kérdését megítélni. [40] Rámutat a Kúria, hogy az Air. ezen rendelkezése az „adózó”, mint az eljárás ügyfele személyében történő változásról szól. Az Avt. 3. §-a értelmében az Air. szerinti „adózó” az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásban az Avt. 7. §
(1)bekezdés
- pontja szerinti „adós”. Ennek megfelelően az adós személyében történő változás akkor következik be, ha az adós személyében a polgári jog szabályai szerint jogutódlás történik. [41] A felperes gazdasági társaság, az építésügyi kötelezés óta változatlanul működő jogi személy, polgári jogutódlással nem érintett. Ebből következően a személyét illetően jogutódlás megállapítását jogszabálysértés nélkül mellőzte az adóhatóság. A végrehajtás alapjául szolgáló közjogi (építésfelügyeleti) jogviszonyban a behajtást kérő hatóság szintén nem állapított meg jogutódlást. Az adóhatóság a megkeresésben foglaltakhoz az Avt.
- §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 106. §
(6)bekezdése alapján kötve van. Mivel a kötelezés alapjául szolgáló jogviszonyban sem történt változás, a behajtást kérő hatóság a végrehajtás foganatosítását több alkalommal kérte, a felperes személyét jogutódlás nem érintette, ezért a végrehajtási eljárás adósa a felperes. [42] Ennek megfelelően vele, mint adóssal szemben – az önkéntes teljesítése hiányában – az Avt. 122. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó
- §-a szerint - eljárási bírság kiszabására jogszabálysértés nélkül került sor. [43] A Kúria rámutat, hogy egyébként a jogutódlás megállapítására mind hivatalból, mind ilyen tartalmú kérelem alapján sor kerülhet. Az adóhatóság a végrehajtási eljárás lefolytatására köteles, és amennyiben az adós személyét illetően jogutódlás történik, a jogutódlás megállapítása a végrehajtási eljárás törvényes folytatásának feltétele. Jelen esetben azonban a felperes változatlan formában, jogutód nélkül működő gazdasági társaság, ezért az adóhatóság jogszabálysértés nélkül kötelezte eljárási bírság viselésére, illetve hívta fel a végrehajtási eljárás tárgyát képező kötelezettség határidőn belül történő teljesítésére a felperest. [44] Mindezen indokok alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sérti, ezért a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján azt hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [45] Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásban az adós személyét érintő jogutódlás hiányában jogszerű, ha a teljesítés elmulasztása miatt a végrehajtással érintett épületrész korábbi tulajdonosát – mint építtetőt - az adóhatóság eljárási bírsággal sújtja Kúria V.Kfv.35.199/2024/6-II 10 Záró rész [46] A Kúria a felperest a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 81. §
(1)bekezdése, 82. §
(1)bekezdése és 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése szerint megállapított felülvizsgálati perköltségének viselésére. [47] A Kúria felülvizsgálati illeték viselésére vonatkozó rendelkezése az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 50. §
(1)bekezdésén és a Kp. 35. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 101. §
(1)bekezdésén és 102. §
(1)bekezdésén alapul. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. §
(4)bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni. [48] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. [49] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró dr. Demjén Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Márton Gizella s.k. bíró Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró