← Magyarország

Bfv.254/2024/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a kábítószer kereskedési célzattal való megszerzése kábítószer-kereskedelem, úgy értelemszerűen a kábítószer rendszeres értékesítési (kereskedési) célzattal való termesztése is az. Az V. rendű terhelt magatartása az értékesíthető kábítószer létrehozására irányult, melyből a tényállásban rögzítettek szerinti mennyiségű élő kannabisz növény, valamint kábítószer származott, következésképpen a cselekménye befejezett. Miután a terheltet kizárták az áramszolgáltatásból, ennek folytán a villamos energia – a lopás törvényi tényállása szempontjából – számára idegenné vált. A lopást lehetővé tevő bemenő mértelen fővezeték megbontása és arra történő jogosulatlan rácsatlakozása az áramlopásnak csak előkészülete, az elkövetési magatartás is az áram mérés előtti elvezetése és felhasználása, így annak nincs jelentősége, hogy a lopást lehetővé tevő megbontást és rácsatlakozást ki és pontosan mikor végezte el. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.254/2024/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. január
  3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): V. rendű Első fok: Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 98.B.294/2021/208., ítélet, tárgyalás,
  4. január
  5. Fővárosi Ítélőtábla, 1.Bf.105/2023/39., ítélet, nyilvános ülés,
  6. november
  7. Az indítvány előterjesztője: az V. rendű terhelt Az indítvány iránya: az V. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az V. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 98.B.294/2021/
  8. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.105/2023/
  9. számú ítéletét az V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Kúria 3.Bfv.254/2024/8-I. 2 Indokolás I. [1] A Fővárosi Törvényszék a
  10. január
  11. napján kihirdetett 98.B.294/2021/
  12. számú ítéletével az V. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] és lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt halmazati büntetésül 5 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 300 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 300.000 forint pénzbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a beszámításról, a vagyonelkobzásról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  1. november 21-én meghozott 1.Bf.105/2023/
  2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet az V. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállásnak a felülvizsgálati indítvánnyal érintett
  3. pontja a következő: – A terheltek közül az I. rendű és a VI. rendű terhelt unokatestvérek, a VI. rendű terhelt a II. rendű terheltet ismerte. A II. rendű és a III. rendű terhelt ikertestvérek, míg a IV. rendű terhelt az unokatestvérük. Az V. rendű terhelt a III. rendű terhelt élettársa. A VII. rendű terhelt az I. rendű terhelt ismerőse, a VII. rendű terhelt ismerte a II. rendű terheltet. Az I. rendű terhelt kőművesként dolgozott a II. rendű terhelt és a III. rendű terhelthez köthető ingatlanok felújításán, ennek révén ismerkedett meg a testvérekkel, valamint a velük rokoni viszonyban álló IV. rendű és V. rendű terhelttel. –
  4. tényállási pont: – Az I. rendű terhelt
  5. év végétől kezdődően
  6. június
  7. napján történt elfogásáig kábítószerrel – marihuánával – kereskedett. A kábítószert a tartózkodási helyén tárolta, és előzetes egyeztetés alapján értékesítette a kiterjedt vevőkörébe tartozó kábítószer-fogyasztók részére. – Az I. rendű terhelt a marihuánát részben saját fogyasztás, részben továbbértékesítés végett több forrásból szerezte be, illetve biztosította az alábbiak szerint. – 1/B. tényállási pont: – Az I. rendű terhelt az általa továbbértékesített marihuána másik részét a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelttől szerezte be, akik
  8. év végétől
  9. június
  10. napján történt elfogásukig az V. rendű terhelt közreműködésével egymással szervezetten együttműködve, „családi vállalkozás” keretében szintén kábítószer – marihuána – kereskedelmével foglalkoztak oly módon, hogy a kábítószert ők maguk termesztették a család tulajdonát képező ingatlanokon. E tevékenység keretében a II. rendű és a III. rendű terhelt az édesanyjuk és testvérük tulajdonában álló ingatlanban a fedett terasz alatti pincehelyiségben, valamint az ingatlan udvarában, egy lakattal lezárt katonai jellegű fém konténerben, továbbá az V. rendű terhelt tulajdonában lévő ingatlanban egyaránt kiépített infrastruktúrával rendelkező, elszívó berendezéssel, ventilátorokkal, nagy teljesítményű, ideális fényintenzitást biztosító időkapcsolóval ellátott lámpatestekkel megvilágított, hő- és fényvisszaverő fóliával bélelt Kúria 3.Bfv.254/2024/8-I. 3 helyiségben marihuána előállítására alkalmas indiai kender termesztését célzó ültetvényeket alakítottak ki. – A kábítószer termesztésével, illetve a marihuána előállításával kapcsolatos mindennapi teendőket mindhárom, az előzőekben megjelölt ingatlanon kialakított ültetvényen a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt végezte, akik az ingatlanokon rendszeresen megjelenve ellátták az egyes ültetvényeken termelt kendernövény egyedek gondozásával, öntözésével, illetve a kialakított világítási és szellőzőrendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat. – A II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt a
  11. június
  12. napján foganatosított rendőri intézkedés időpontjában – az ingatlanon összesen 52 tő, különböző növekedési fázisban lévő (így 26 tő, 55-106 cm magasságú, virágzás előtt álló és 26 tő, 100145 cm magasságú virágzó, szüretelés előtt álló), az ingatlanon lévő fém konténerben összesen 46 tő különböző fejlettségi fokú (így 5 tő, 3-7 cm magasságú, 22 tő, 10-20 cm magasságú, palántakorú, virágzás előtt álló és 19 tő, 60-120 cm magasságú, virágzó), míg az ingatlanon 21 tő virágzó, szüretelés előtt álló, 100-170 cm magasságú – a három ingatlanon mindösszesen 119 női ivarú kendernövényt termesztettek azért, hogy az azokból előállított marihuánát anyagi haszonszerzés végett értékesítsék. – A fenti ingatlanokon feltalált kendernövényekben kannabiszra jellemző kannabinoid vegyületek, köztük delta-9-THC mutatható ki. – A Btk.
  13. §
(1)bekezdés
  1. pontja alapján a marihuána (kannabisz) és a delta-9-THC kábítószernek minősül. – Az I. rendű terhelt maga is közreműködött a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt által üzemeltetett kenderültetvényeken történő kábítószer-termesztésben azáltal, hogy segített a III. rendű terheltnek az ültetvények felszereléséhez szükséges eszközök beszerzésében, továbbá a vele és terhelt társaival történő rendszeres telefonos kapcsolattartás során folyamatos instrukciókkal, tanácsokkal – de az ültetvényeken megjelenve közvetlenül is – segítette a kábítószer termesztését, illetve egymás kábítószer-termesztői tevékenységéről tudva kölcsönösen megosztották egymással az azzal kapcsolatos tapasztalataikat. – Az I. rendű terhelt a vádbeli időben több ízben vásárolt a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt által üzemeltetett kábítószer-ültetvényeken megtermelt marihuánából, amit vagy a II. rendű, vagy a III. rendű, vagy a IV. rendű terhelt adott át neki. – Miután a III. rendű terheltet
  2. június
  3. napján más ügyben kibocsátott elfogatóparancs alapján elfogták, távollétében az ingatlanon kialakított marihuánaültetvényen az V. rendű terhelt (pontosabban meg nem határozható személlyel vagy személyekkel) végezte el a szüretelést. Az I. rendű terhelt ez alkalommal is vásárolni kívánt a megtermelt marihuánából, amire azonban a terheltek
  4. június
  5. napján összehangolt rendőri intézkedés keretében történt elfogása okán már nem került sor. – A
  6. június
  7. napján foganatosított rendőri intézkedés során az egyes ingatlanokon termesztett, lábon álló indiai kendernövény egyedek mellett: az ingatlanon kialakított ültetvényen a kábítószer termesztéséhez szükséges eszközöket, ültetőközeget, növényi tápanyagokat, vegyszereket, szárító szitát, ventilátorokat, szénszűrő szellőztető, szivattyú és áramellátó berendezéseket, az ingatlanon a kábítószer termesztéséhez szükséges ültetőközeget, növényi tápanyagokat, tápoldatokat, ventilátort, mobilklímát, szénszűrő szellőztető és áramellátó berendezéseket, már leszüretelt 11 db kendernövény gyökeres szárcsonkját, valamint 196,3 gramm kendernövény levélzetet, illetve növényi törmeléket, míg az ingatlanon kialakított ültetvényen ugyancsak a kábítószer-termesztéshez szükséges ezközöket, így ültetőközeget, növénynevelő edényeket, növényi tápanyagokat, tápoldatokat, ventilátort, szénszűrő szellőztető, áramellátó, szivattyúzó, locsoló berendezéseket, Kúria 3.Bfv.254/2024/8-I. 4 szárítókereteket, továbbá különböző – a későbbi marihuána fogyasztásra ideális tárolási körülmények között – kartondobozokban, illetve hűtőszekrényben már (
  8. június
  9. napja előtti hétvégén, illetve pontosabban meg nem állapítható időben) leszüretelt és továbbértékesítés végett tárolt, bruttó 2.845 gramm (légszárazon 940 gramm), bruttó 4.285 gramm (légszárazon 600 gramm), illetve bruttó 7.655 gramm (légszárazon nettó 1.065 gramm) összesen nettó 2.605 gramm növényi ágvégződést, azaz marihuánát, továbbá zsákokban 61 darab már leszüretelt kendernövény gyökeres szárcsonkját lelte fel, és foglalta le a nyomozó hatóság. – A II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt által – az I. rendű terhelt közreműködésével – az ingatlanon továbbértékesítés végett megtermelt és tárolt, összesen nettó 2.605 gramm marihuána totál-THC tartalma legkevesebb 260 gramm (272±12 gramm), ami összességében is meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak legkevesebb 217%-a. – Az V. rendű terhelt tartózkodási helyén
  10. június
  11. napján tartott kutatás során a nappali-konyha falánál lévő hűtő tetejéről 32 db 5.000, 13 db 2.000, 5 db 1.000 forint címletű bankjegy, összesen 191.000 forint, a hálószoba komód tetején található könyv alakú dobozból 150.000 forint – összesen 341.000 forint – kábítószer-kereskedelemből befolyt pénzösszeg lefoglalására került sor. – Az V. rendű terhelt a
  12. június
  13. napján történt elfogása, illetve az ugyanazon a napon tőle vett vizeletminta vételét megelőzően kábítószert nem fogyasztott. A II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt az 1/B. tényállási pontban részletezett cselekményeikkel összesen 119 tő – marihuána előállítására alkalmas – kendernövény egyedet értékesítési célból termesztettek, valamint a az ingatlanon (legalább részben a
  14. június
  15. napján történt kutatás előtti hétvégén) leszüretelt állapotú, nettó 2.605 gramm (legkevesebb 260 gramm totál-THC tartalmú) marihuánát értékesítési célból tartottak, amely kábítószerek együttes mennyisége meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak (119%+217%) 336%-a, azaz több, mint 3-szorosa. –
  16. tényállási pont: – A 2020 februártól
  17. június 8 napjáig terjedő időben az V. rendű terhelt tulajdonában lévő, ingatlanban a villamosenergia-szolgáltatást korábban kikapcsolták. – Az ingatlanban kialakított marihuánaültetvény üzemeltetéséhez szükséges villamosenergia biztosítása érdekében az V. rendű terhelt vagy megbízása alapján ismeretlen személy az áramfogyasztás-mérő előtt megbontotta a bemenő méretlen fővezetéket, és arra jogosulatlanul rácsatlakozott, ezáltal az V. rendű terhelt illegálisan, a fogyasztásmérőt megkerülve, mérés és díjfizetés nélkül vételezte az elektromos áramot 2020 februárjától
  18. június
  19. napjáig. Az V. rendű terhelt a jogtalan áramvételezéssel legalább 43.104 forint kárt okozott a Kft.-nek, azonban az V. rendű terhelt szándéka – figyelemmel az elektromos berendezések folyamatos üzemeltetésére, az ültetvény elektromos árammal való ellátásának folyamatos biztosítására, és az illegális áramvételezés rendőrségi ellenőrzés során történt megszakítására – legalább 50.000 forintot meghaladó, de 500.000 forintot meg nem haladó elektromos áram eltulajdonítására terjedt ki. – A jogtalan áramvételezéssel a Kft.-nek okozott kár nem térült meg. A nyomozás során a sértett 111.277 forint összegben polgári jogi igényt terjesztett elő. II. Kúria 3.Bfv.254/2024/8-I. 5 [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az V. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a Be.
  20. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja és a
  3. b)pont
  4. ba)alpontja alapján elsődlegesen a támadott határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan felmentés, harmadlagosan a kábítószerkereskedelem bűntetteként és a lopás vétsége kísérleteként értékelt cselekményei minősítésének megváltoztatása és a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. [5] Álláspontja szerint nem állapítható meg kétséget kizáróan az, hogy részt vett volna a kábítószer-kereskedelemben, ahogyan a lopási cselekményben sem állapítható meg ítéleti bizonyossággal a bűnössége. [6] Amennyiben felmentésnek nincs helye, a cselekményeinek helyes minősítése elsődlegesen a Btk. 282. §
(1)bekezdésbe ütköző és a
(3)bekezdés c) pontja szerint minősülő bűnpártolás bűntette, másodlagosan pedig a Btk. 178. §
(1)bekezdés I. fordulatába ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett kábítószer birtoklása bűntette és a Btk. 370. §
(1)bekezdésbe ütköző és aszerint minősülő szabálysértési értékre bűnsegédként elkövetett lopás vétsége. [7] A helyes minősítés esetén a büntetési tételkeret jóval enyhébb mértékű lett volna, elsődlegesen 1 évtől 5 évig, másodlagosan 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés. [8] Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság kizárólag közvetett bizonyítékokra alapította a ténybeli megállapításait. [9] Kifejtette, hogy a kábítószer-kereskedelem bűntette vonatkozásában a megállapított tényállás nem tartalmaz a személyére szabott elkövetési magatartást. Ugyanakkor az eljárás során következetesen ugyanazt mondta, miszerint nem volt tudomása arról, hogy a többi terhelt mit csinál az ingatlanban. [10] Esetében hiányoznak a tárgyi oldalhoz szükséges törvényi tényállási elemek, ahogyan az alanyi oldali bűnösséghez szükséges szándékosság, és a jogellenesség is. [11] Indokai szerint a bűnössége nem került bizonyításra, és az ítélet indokolása sem elégséges. [12] A Legfőbb Ügyészség BF.276/2024/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [13] Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az V. rendű terhelt vonatkozásában a másodfokú bíróság megalapozottnak találta. Az eljárt bíróság számot adott a ténymegállapítás, az alkalmazott anyagi és eljárásjogi jogszabályok indokairól. A megtámadott jogerős ügydöntő határozat rendelkező része, valamint indokolása egymással összhangban áll. [14] Az indítványnak azon hivatkozása, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást kizárólag közvetett bizonyítékokra alapította, és a bizonyítékok értékelése nem alapulhat feltételezésen, továbbá, hogy az V. rendű terhelt az eljárás során egyező tartalommal nyilatkozott, felülvizsgálatot nem alapoz meg, az indítvány e részében törvényben kizárt. [15] Az irányadó tényállás az V. rendű terhelt terhére rótt mindkét bűncselekmény tekintetében rögzíti a tárgyi oldal elemeinek, köztük az elkövetési magatartásának megfelelő, valamint az alanyi bűnösségre vonható helyes jogi következtetés alapjául szolgáló tényeket is. [16] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét az V. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. Kúria 3.Bfv.254/2024/8-I. 6 [17] Az V. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
  2. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [19] A Be.
  3. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [20] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [21] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – az eljárási szabálysértések kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. [22] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a terhelt bűnösségét, míg a
  3. b)pont
  4. ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [23] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor az V. rendű terhelt bűnösségét a Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző, és a
(3)bekezdés szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében és a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő lopás vétségének kísérletében megállapította. [24] A Btk. 176. §
(1)bekezdése alapján, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A
(3)bekezdés szerint a büntetés öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. [25] A Kúria rámutat arra, hogy a kereskedés fogalma szempontjából továbbra is irányadó az 1/
  1. Büntető Jogegységi Határozat. E szerint a kereskedés, mint elkövetési magatartás, adásvételek által valósul meg, mely haszonszerzésre irányul. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése is. A kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. [26] Amennyiben pedig a kábítószer kereskedési célzattal való megszerzése kábítószerkereskedelem, úgy értelemszerűen a kábítószer rendszeres értékesítési (kereskedési) célzattal való termesztése is az. [27] Az irányadó tényállás – a felülvizsgálattal érintett részében – egyértelműen rögzíti a következőket: – Az I. rendű terhelt az általa továbbértékesített marihuána másik részét a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelttől szerezte be, akik
  2. év végétől
  3. június
  4. napján történt elfogásukig az V. rendű terhelt közreműködésével egymással szervezetten együttműködve, „családi vállalkozás” keretében szintén kábítószer – marihuána – kereskedelmével foglalkoztak oly módon, hogy a kábítószert ők maguk termesztették a család tulajdonát képező ingatlanokon. – E tevékenység keretében a II. rendű és a III. rendű terhelt az édesanyjuk és a testvérük tulajdonában álló két ingatlanban, valamint az V. rendű terhelt tulajdonában lévő ingatlanban egyaránt kiépített infrastruktúrával rendelkező, elszívó berendezéssel, ventilátorokkal, nagy Kúria 3.Bfv.254/2024/8-I. 7 teljesítményű, ideális fényintenzitást biztosító időkapcsolóval ellátott lámpatestekkel megvilágított, hő- és fényvisszaverő fóliával bélelt helyiségben marihuána előállítására alkalmas indiai kender termesztését célzó ültetvényeket alakítottak ki. – A kábítószer termesztésével, illetve a marihuána előállításával kapcsolatos mindennapi teendőket mindhárom, az előzőekben megjelölt ingatlanon kialakított ültetvényen a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt végezte, akik az ingatlanokon rendszeresen megjelenve ellátták az egyes ültetvényeken termelt kendernövény egyedek gondozásával, öntözésével, illetve a kialakított világítási és szellőzőrendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat. – A II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű terhelt és az V. rendű terhelt a
  5. június
  6. napján foganatosított rendőri intézkedés időpontjában a három ingatlanon mindösszesen 119 női ivarú kendernövényt termesztettek azért, hogy az azokból előállított marihuánát anyagi haszonszerzés végett értékesítsék. – Az I. rendű terhelt a vádbeli időben több ízben vásárolt a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt által üzemeltetett kábítószer-ültetvényeken megtermelt marihuánából, amit vagy a II. rendű, vagy a III. rendű, vagy a IV. rendű terhelt adott át neki. – A II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt által – az I. rendű terhelt közreműködésével – az ingatlanon továbbértékesítés végett megtermelt és tárolt, összesen nettó 2.605 gramm marihuána totál-THC tartalma legkevesebb 260 gramm (272±12 gramm), ami összességében is meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak legkevesebb 217%-a. – Az V. rendű terhelt tartózkodási helyén
  7. június
  8. napján tartott kutatás során a nappali-konyha falánál lévő hűtő tetejéről 32 db 5.000, 13 db 2.000, 5 db 1.000 forint címletű bankjegy, összesen 191.000 forint, a hálószoba komód tetején található könyv alakú dobozból 150.000 forint – összesen 341.000 forint – kábítószer-kereskedelemből befolyt pénzösszeg lefoglalására került sor. – A II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt az 1/B. tényállási pontban részletezett cselekményeikkel összesen 119 tő – marihuána előállítására alkalmas – kendernövény egyedet értékesítési célból termesztettek, valamint az ingatlanon (legalább részben a
  9. június
  10. napján történt kutatás előtti hétvégén) leszüretelt állapotú, nettó 2.605 gramm (legkevesebb 260 gramm totál-THC tartalmú) marihuánát értékesítési célból tartottak, amely kábítószerek együttes mennyisége meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak (119%+217%) 336%-a, azaz több, mint 3-szorosa. [28] Az V. rendű terhelt magatartása az értékesíthető kábítószer létrehozására irányult, melyből a tényállásban rögzítettek szerinti mennyiségű élő kannabisz növény, valamint kábítószer származott, következésképpen a cselekménye befejezett. [29] Téves az V. rendű terhelt álláspontja, mely szerint a terhére legfeljebb a kábítószer birtoklása bűntette állapítható meg. [30] Következetes ítélkezési gyakorlat, hogy az alanyi oldal elemeként az úgynevezett alanyi okozatosság, azaz a tudattartalom, bűnösség (szándékos, gondatlan) és emellett a célzat az jogkövetkeztetés, és mint ilyen, felülvizsgálatban kifogás tárgyát képezheti. [31] Kétségtelen, hogy a tényállásban írt elkövetési magatartás mögött a bűnösség kérdésében elengedhetetlen a tudattartalom vizsgálata (alanyi oldal). Felülvizsgálatban azonban a megállapított tényállás alapulvételével kell a jogi álláspontot vizsgálni, mivel a felülvizsgálat nem új tény megállapítását célozza (mint a perújítás), hanem az anyagi vagy eljárási jog esetleges hibás alkalmazásának kijavítását. Kúria 3.Bfv.254/2024/8-I. 8 [32] Jelen ügyben a kábítószer mennyisége, az V. rendű terhelt által kifejtett magatartás, hogy három, az ő, illetve a családja tulajdonában lévő ingatlanban is folytatott a társaival szervezetten, „családi vállalkozás” keretében, rendszeres értékesítési céllal marihuánatermesztést, együttesen az, ami a felrótt bűncselekmény mögötti tudattartalom mibenlétét meghatározza. [33] E tényekből kitűnően egyértelműen megállapítható, hogy az V. rendű terhelt szándéka és tevékenysége a kábítószerrel kereskedésre irányult. [34] Következésképpen a tényállásban rögzítettek alapján egyértelmű, hogy az V. rendű terheltnek felrótt magatartás kimeríti a Btk.
  11. §
(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző, és a
(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettét. [35] Ami az V. rendű terhelt által hivatkozott Btk. 282. §
(1)bekezdés és
(3)bekezdés c) pont szerinti bűnpártolás bűntettét illeti, a Kúria a következőkre mutat rá. [36] A Btk. 282. §
(1)bekezdés szerint, aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna
  1. a)segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság elől meneküljön,
  2. b)a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy
  3. c)közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [37] A Btk. 282. §
(2)bekezdése alapján a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást haszonszerzés végett követik el. [38] A Btk. 282. §
(3)bekezdés
  1. c)pontja szerint a büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást az a)-
  2. b)pontokban fel nem sorolt, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekménnyel kapcsolatban követik el [39] A bűnpártolás a bűnkapcsolat egyik formája, ami csupán utólag, a bűncselekmény elkövetése után fejthető ki. [40] A bűnpártolás alanya tettesként bárki lehet, kivéve az alapbűncselekmény tettesét, vagy részesét. [41] Jelen ügyben az előzőekben kifejtettek szerint azonban nem erről van szó, ezért a bűnpártolás az V. rendű terhelt vonatkozásában szóba sem jöhet. [42] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor az V. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [43] Az V. rendű terhelt kifogása, mely szerint a lopási cselekményben bűnsegédként vett részt, melynek helyes minősítése szabálysértési értékre elkövetett lopás vétsége lenne, az alábbiak szerint téves. [44] A Btk. 370. §
(1)bekezdése alapján, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. A
(2)bekezdés szerint a büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
  1. a)a lopást kisebb értékre, vagy
  2. b)a szabálysértési értékre elkövetett lopást a ba)-
  3. bi)pontokban meghatározott módon követik el. [45] A Btk. 383. §
  4. a)pontja szerinti értelmező rendelkezés szerint dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható energiát is érteni kell. Kúria 3.Bfv.254/2024/8-I. 9 [46] Az irányadó tényállásból kitűnően az V. rendű terheltet kizárták az áramszolgáltatásból, ennek folytán a villamosenergia – a lopás törvényi tényállása szempontjából – számára idegenné vált. [47] A lopást lehetővé tevő bemenő mértelen fővezeték megbontása és arra történő jogosulatlan rácsatlakozása az áramlopásnak csak előkészülete, az elkövetési magatartás is az áram mérés előtti elvezetése és felhasználása, így annak nincs jelentősége, hogy a lopást lehetővé tevő megbontást és rácsatlakozást ki, és pontosan mikor végezte el. [48] A jogerős tényállás szerint az áramnak az V. rendű terhelt ingatlanában az általa és a terhelt társai által kialakított marihuánaültetvény üzemeltetéséhez történő elvezetése és felhasználása, az V. rendű terhelt tudtával és hozzájárulásával történt. Az áramot az V. rendű terhelt tulajdonította el, ő használta fel, melyet a 2020. június 8-i rendőrségi intézkedés szakított meg. [49] Az V. rendű terhelt a jogtalan áramvételezéssel legalább 43.104 forint kárt okozott a Kft.-nek, azonban a szándéka legalább 50.000 forintot meghaladó, de 500.000 forintot meg nem haladó elektromos áram eltulajdonítására terjedt ki. [50] A Btk. 459. §
(6)bekezdés a) pontja szerint e törvény alkalmazásában az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb. [51] Mindezek alapján megállapítható, hogy az V. rendű terhelt a kisebb értékre elkövetett lopás vétségének elkövetését megkezdte, azonban a rendőri elfogása miatt nem fejezte be. [52] A Btk. 10. §
(1)bekezdése szerint kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. [53] A Btk. 10. §
(2)bekezdése alapján a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. [54] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, akkor sem, amikor az V. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [55] Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [56] A felülvizsgálati indítványban hivatkozott, a rendelkező rész és az indokolás ellentétes volta a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok. [57] A Be. szerint feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértést – egyben felülvizsgálati okot – az indokolás egyetlen hibája valósíthat meg, nevezetesen, ha az ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes [Be. 608. §
(1)bekezdés f) pont]. [58] A Be. 451. §
(5)bekezdése szerint a határozat részét képező indokolás a bíróság által megállapított, a döntése alapjául szolgáló, jelentős tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza. [59] Eljárási szabálysértés megállapítását csak az eredményezi, ha az ellentét a büntetőjogi főkérdések – a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása – tekintetében áll fenn a rendelkező rész és az indokolás között. [60] A jogerős ítélet rendelkező részének és indokolásának feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértésként értékelhető ellentétére azonban ténylegesen az indítványozó sem hivatkozott. Kúria 3.Bfv.254/2024/8-I. 10 [61] Az indítvány csupán felhívja ezen felülvizsgálati okot, az indokolása ugyanakkor nem áll azzal összefüggésben. Ugyanis az indítvány e körben kizárólag a mérlegelés hibás voltára és az indokolás hiányosságára vonatkozó érveket tartalmaz. [62] Az elsőfokú ítélet rendelkező része szerint a bíróság bűnösnek mondta ki az V. rendű terheltet társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] és lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont], ezért vele szemben büntetést alkalmazott. Az indokolás pedig erre vonatkozó tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékok elfogadását indokoló mérlegelést, az V. rendű terhelt bűnösségének megállapítását, valamint a cselekmény minősítésének, a büntetés alkalmazásának és egyéb rendelkezéseinek jogi indokolását tartalmazza. [63] Így a rendelkező rész és az indokolás között a Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontjában előírt – ekként a felülvizsgálati eljáráshoz is szükséges – ellentét nem feszül. [64] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [65] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [66] Ezzel szemben az V. rendű terhelt az indítványában a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítékok értékelését kifogásolta, amikor azt sérelmezte, hogy a bíróság közvetett bizonyítékokra alapította a tényállást, kifogásolta, hogy a bíróság nem vette figyelembe, hogy az V. rendű terhelt az eljárás során végig következetesen azt vallotta, hogy nem volt tudomása a terhére rótt bűncselekményről. [67] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [68] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva a Fővárosi Törvényszék 98.B.294/2021/
  1. számú, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.105/2023/
  2. számú ítéletét az V. rendű terhelt tekintetében a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [69] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [70] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. január
  2. Kúria 3.Bfv.254/2024/8-I. 11 Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.