Kfv.37575/2023/4 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjához kapcsolódó indokolásában nem fejti ki, hogy a megjelölt megsértett jogszabályhely miként veti fel az alapvető eljárási jogainak sérelmét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Az alperesi érdekelt: A per tárgya: indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az elsőfokú jogerős határozat: Kfv.V.37.575/2023/4. Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró Dr. Darák Péter bíró Dr. Demjén Péter bíró Dr. Stefancsik Márta bíró helység1 Községi Önkormányzat (cím1) Dr. Besenyei Gyula ügyvéd (cím2) Heves Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Dr. Prokaj Zsuzsanna kamarai jogtanácsos érdekelt1 (cím4) ingatlan-nyilvántartási ügyben a felperes Miskolci Törvényszék 7.K.700.190/2023/12. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati ügy előzménye Kúria V.Kfv.37.575/2023/4 2 [1] Az alperesi érdekelt 2010. április 11-én kelt adásvételi szerződéssel megszerezte a helység1 belterület helyrajzi szám1 hrsz-ú, szám1 m² nagyságú ingatlan (a továbbiakban: tárgyi ingatlan) tulajdonjogát, amelynek adataiban az ingatlanügyi hatóság a „kivett mocsár” megnevezésű, művelés alól kivont területet „kivett anyaggödörré” minősítette át a tulajdonos személyében bekövezett változás átvezetésével egyidejűleg. Az alperesi érdekelt az ingatlan feltöltésére munkálatokat végzett, amelyre tekintettel a tárgyi ingatlan beépítetlen területté történő átminősítése iránt telekalakítási kérelmet terjesztett elő a felperes jegyzőjéhez 2020. november 4-én. [2] Ezen előzményi ügyben a felperes az alperesi érdekelt fenti kérelmét rendeltetésmód változás átvezetése iránti kérelemnek, településképi eljárás alá tartozónak tekintette és a B/342/2021. számú határozatával azt elutasította. A felperes rendelkezésére állt – a megkeresésre kiadott – 2021. június 28-i ingatlanügyi hatósági tájékoztatás (134371/2021.), amely szerint a rendeltetetésmód változás átvezetéséhez a polgármester által kiadott hatósági bizonyítvány szükséges, mely igazolja, hogy az érintett földrészlet nem anyaggödör, hanem beépítetlen terület. A felperes a fenti határozatával megállapította, hogy a rendeltetésváltozással érintett tárgyi ingatlan nem felel meg a településképi követelményeknek és a helyi építési szabályzatban foglaltaknak. Az övezet nem beépíthető nádas, vízállásos terület, vegyes nádassal, vízállással tagolt rét esetében, és a tárgyi ingatlan egy „kivett vízállás” megnevezésű ingatlannal szomszédos. Egyebek között hivatkozott helység1 Község Önkormányzat Képviselő-testületének helység1 Község településkép védelméről szóló 2/2019. (III. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 39. §

(2)bekezdés c) pontjára,

(3)bekezdés ab) pontjára,

1. §-ára. [3] Az alperesi érdekelt keresetlevele folytán indult perben a Miskolci Törvényszék a 21.K.700.224/2021/
2. számú ítéletével ezt a felperesi határozatot megsemmisítette, és a felperest új eljárás lefolytatására kötelezte, többek között előírva az Ör. rendelkezéseinek figyelembevételét és azt, hogy főépítész, vagy annak alkalmazása hiányában építész szakértő szakvéleményének beszerzésével kell döntenie arról, hogy a tárgyi ingatlan annak talajviszonyait, felszíni formáját figyelembe véve átminősíthető-e beépítetlen területté. A megismételt eljárás befejeződött, azzal összefüggésben per nem indult. [4] Ilyen előzményeket követően az alperesi érdekelt az alpereshez terjesztett elő kérelmet
3. augusztus 30-án. Az alperes, mint ingatlanügyi hatóság a 134.823/2/2022.09.
4. számú egyszerűsített határozatával (szemle) az ingatlan kivett megnevezését anyaggödörről beépítetlen területre változtatta. Döntését a kérelem, az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemléről készített hivatalos feljegyzése alapján hozta meg, az ingatlan-nyilvántartásról szóló
5. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) végrehajtására kiadott 109/
6. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.)
7. §

(1)és

(2)bekezdéseire hivatkozással. Az alperesi határozat a felperesnek, mint címképző szervnek került megküldésre elektronikus úton. [5] A felperes az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálatára irányuló keresetlevelében a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Perbeli legitimációját a Miskolci Törvényszék fenti 21.K.700.224/

1. számú ügyben meghozott ítéletére, és az ingatlanügyi hatóság korábbi tájékoztatására alapította. Kifejtette, hogy az átminősítés feltételeinek vizsgálata kapcsán a jogszabályban biztosított hatáskörrel rendelkezik. Az alperesi határozat ezért sérti az önkormányzat hatósági feladatainak ellátásával összefüggésben fennálló, jogszabályban biztosított jogainak és kötelezettségeinek gyakorlását, az állásfoglalását be kellett volna szerezni, figyelemmel a településkép védelméről szóló
2. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tvtv.)
3. §-ára,
4. §

(1)Kúria V.Kfv.37.575/2023/4 3 bekezdésére, továbbá a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) egyes rendelkezéseire, az Ör. 39. §

(2)-

(3)bekezdésére. Hangsúlyosan utalt az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. §

(1)bekezdésére (szakhatóság kötelező állásfoglalásának beszerzése). Az Inytv. 28. §

(1)bekezdésére is hivatkozott, amely rendelkezés előírásai – azaz, hogy mely okiratok szükségesek az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez –, a jelen esetben nem teljesültek. Utalt arra, hogy a korábbi ítéletben előírás volt az új eljárásra nézve az Ör. figyelembevétele és főépítészi szakvélemény beszerzése a vonatkozásban, hogy a perbeli ingatlan annak talajviszonyait, felszíni formáit figyelembe véve átminősíthető-e beépítetlen területté. [6] Az alperes a védiratában a felperes perbeli legitimációjának hiányára hivatkozott, a kereset elutasítását kérte. Visszautalt a helyszíni szemlén tapasztaltakra, miszerint a tárgyi ingatlan egy főleg fűfélékkel benőtt, valószínűleg kaszált, sarkon álló terület, amelyen pár db – a nagyságuk alapján több, mint húsz éves – fa található. Burkolt úton megközelíthető sík terület; a talaj felszíne fentebb van az utcánál; az ingatlanon olyan tereptárgy vagy objektum nem található, melynek megépítése engedélyköteles lett volna; azon tevékenységet nem folytatnak; a környezetében lakóingatlanok találhatóak. Jogi álláspontja szerint az Ör. rendelkezései nem alkalmazhatók, mivel annak hatálya, rendelkezései nem terjednek ki a kivett terület megnevezésének megváltoztatására, és az Inytv.vhr. 65. §-a is csak építési (bontási) tevékenységhez kapcsolódóan írja elő az ingatlan egyes adatváltozásához, hogy ahhoz mely hatóság okirata szükséges. A felperes által hivatkozott Inytv. 28. §

(1)bekezdése sem irányadó, mert nincs jelenleg olyan jogszabály, amely meghatározza a kivett megnevezés megváltozása ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez szükséges okiratot. [7] Az alperesi érdekelt a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a kérelme átnevezésre és nem művelési ág változásra irányult, az ingatlanon terepfeltöltés valósult meg. A jogerős ítélet [8] Az elsőfokú bíróság a 7.K.700.190/2023/

1. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint hivatalból vizsgálta – a keresetben írtak mentén – a felperes kereshetőségi jogának fennállását, azt, hogy van-e közvetlen jogi érdeke az alperesi határozat vitatásához. Ehhez áttekintette, hogy a felperesnek van-e hatásköre állásfoglalás kiadására; településképi eljárás lefolytatása szükséges-e a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez a Tvtv., az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
2. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), a Korm. rendelet és az Ör. alapján. [9] Az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a jelen esetben az alperesi érdekelt művelési ág elnevezésének változása iránti kérelmet terjesztett elő az illetékes ingatlanügyi hatóságnál és nem rendeltetésváltozás iránti kérelmet. Megállapította, hogy a felperesnek ezért nem áll fenn a perbeli legitimációja a Miskolci Törvényszék 21.K.700.224/2021/
3. számú ítélete és az ingatlanügyi hatóság korábbi tájékoztatása alapján (utóbbit a hatóság illetékes osztálya azóta felülvizsgálta). Kúria V.Kfv.37.575/2023/4 4 [10] A korábbi peres eljáráshoz képest más a tényállás és eltérő az ügy jogi megítélése is, más-más fogalmak irányadóak: a „művelési ág” „építési övezeti besorolás” és a „rendeltetés” eltérő fogalmak; azok megkülönböztetése indokolt a jogalkalmazás során. [11] Mindebből következően megállapította, hogy a felperes hatáskörrel nem rendelkezik az irányadó jogi szabályozás alapján a művelési ág megnevezés módosításra irányuló ingatlanügyi eljárás során, településképi eljárás lefolytatásának nincs helye. Az alperes a kérelemről az Inytv.
4. §-a,
5. §

(1)bekezdése és az Inytv.vhr. 64. §

(1)bekezdése,

1. §-a alapján helyszíni szemrevételezést követően érdemben határozhatott, ahhoz nem volt szükséges az önkormányzat megkeresése, településképi bejelentési eljárás lefolytatása; erre az esetre az Ör.-ből sem vezethető le, hogy a változás átvezetéséhez településképi bejelentési eljárás lefolytatása lett volna kötelező. [12] A jogerős ítélet szerint a felperesnek nem áll fenn kereshetőségi joga sem a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(1)bekezdés

1. a)pontja, sem annak
2. c)pontja alapján. A felülvizsgálati kérelem [13] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását. A felülvizsgálati kérelem befogadásának jogszabályi alapjaként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontját jelölte meg. [14] Összefoglalóan rögzítette, hogy indokolt a kérelem befogadása, mert a törvényszék ítélkezési gyakorlata nem következetes, ugyanazon jogkérdésben egymásnak ellentmondó döntések születtek. A korábbi 21.K.700.224/2021/14. számú ítélet azt emelte ki, hogy speciális szaktudást, szakértelmet igényel annak megítélése, hogy az ingatlan talajviszonyai, felszíni formája alapján átminősíthető-e anyaggödörből beépítetlen terület művelési ágú ingatlanná, és a főépítész, építész szakértő szakvéleményének beszerzését írta elő az Ör. alapján, addig a jelen jogerős ítélet szerint ezt az előfeltételt nem kell vizsgálni amiatt, mert a művelési ág változása és a rendeltetésváltozás nem azonos. A korábbi ítélet továbbá úgy értelmezhető, hogy az adott kérdésben az önkormányzat hatáskörrel rendelkezik, hiszen általa kerül kiállításra az a hatósági bizonyítvány, melynek alapján az ingatlanügyi hatóság a változást majd átvezeti, míg jelen ügyben hozott ítélet szerint ezen előkérdés tisztázására nincs szükség, anélkül is átvezethető a változás az ingatlan-nyilvántartásban. [15] Mindezek alapján előadta, hogy alapvető eljárási jogának sérelme abban áll, hogy a jogerős ítélet indoklása szerint az adott ügyben a felperesnek nincs hatásköre állásfoglalás kiadására, településképi eljárás lefolytatására a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez, azazaz a tárgyi ítélet megvonja a kereshetőség jogát. Jogszabályi hivatkozásként az Ákr. 55. §

(1)bekezdésének megsértésére utalt. A Kúria döntése és annak jogi indokai Kúria V.Kfv.37.575/2023/4 5 [16] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [17] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [18] A Kp. 118. §

(1)szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [19] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását. Ezek a befogadási okok – a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés – két külön befogadási oknak minősülnek, és a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a féltől indokolást igényelnek. [20] A felperes a perbeli legitimációjának megvonása kapcsán utalt az alapvető eljárási jogai sérelmére, amelyre vonatkozó érvelését részletesen a felülvizsgálati kérelem érdemi részében adta elő. Az ügy érdemére kiható egyéb szabályszegést is felhozta a befogadás indokaként. Mindezek alátámasztásaként a befogadás iránti kérelmében a Miskolci Törvényszék ítélkezési gyakorlatának az álláspontja szerinti ellentmondásosságára utalt, és azzal érvelt, hogy ugyanazon jogkérdésben eltérő döntések születtek. A tárgyi jogerős ítélet vonatkozásában a jogszabálysértést az Ákr. 55. §

(1)bekezdésének – mint szakhatóság kötelező állásfoglalásának beszerzésére vonatkozó előírásnak – a megsértését jelölte meg. [21] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság megvizsgálta a felperes perbeli legitimációját a kereseti kérelmében foglaltak mentén, vagyis azt az érvelést, hogy a felperesnek van-e hatásköre az alperesi érdekelt kérelmének elbírálását illetően a törvényszék korábbi 21.K.700.224/2021/14. számú ítélete és az abban figyelembe vett ingatlanügyi hatósági tájékoztatás alapján, és úgy ítélte meg, hogy a felperesnek kereshetőségi joga nem áll fenn. A felperes a kereseti kérelmében és a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelemében is az Ákr. 55. §

(1)bekezdésének a megsértésére hivatkozott. A felülvizsgálati kérelmében a szakhatósági állásfoglalás kérdését nem kötötte össze a hatáskörére vonatkozó konkrét szabályozással, holott az elsőfokú bíróság a felperesi hatáskör hiányával indokolta a kereshetőségi jog hiányát és utasította el ezen az alapon a keresetet. A felperes elsősorban a Tvtv., az Ör. rendelkezéseivel, a településképi bejelentési eljárással érvelt és a törvényszék korábbi 21.K.700.224/2021/

1. számú ítéletének új eljárásra vonatkozó, kötelező iránymutatásának tartalmával, amely a főépítész, építész szakértő bevonását írta elő, de a megismételt eljárás lezárult, azzal kapcsolatban nem indult per. A Kúria V.Kfv.37.575/2023/4 6 jelen esetben azt kellett volna láttatnia és kifejtenie a felperesnek, hogy az alperesi érdekelt tárgyi kérelme folytán megindult ingatlanügyi hatósági eljárásra tekintettel, annak során mely jogszabályi rendelkezés(ek) értelmében milyen hatásköre állt fenn (ez hogyan és miért kapcsolódik a kötelező szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó érveléséhez), és ez miként alapítja meg a perbeli legitimációját. A felperes nem támadta az elsőfokú ítéletben a településképi eljárás törvényi, kormányrendeleti, önkormányzati rendeleti szabályai alapján az elsőfokú bíróság által levont következtetéseket, megállapításokat, csupán az Ákr.-nek egy általánosságban megfogalmazott, törvényi vagy kormányrendeleti előíráson alapuló szakhatósági eljárásra vonatkozó
2. §

(1)bekezdésének a megsértésére utalt, nem fejtette ki, nem indokolta meg, hogy az elsőfokú bíróság jogszabályi levezetése, jogi indokolása mely részében téves, mely jogszabály, mely rendelkezése alapítaná meg hatáskörét a jelen ügyet érintően és teremtene kereshetőségi jogot a felperes számára. A Kp. 117. §

(4)bekezdése a felperes számára indokolási kötelezettséget ír elő, mely kötelezettségének a felülvizsgálati kérelemben a felperes nem tett eleget. [22] Mindezekre figyelemmel a Kúria nem tudott olyan garanciális jogsérelmet, illetve olyan eldöntendő elvi tartalmú jogkérdést azonosítani a befogadás iránti kérelem kapcsán, amely az állásfoglalását tenné szükségessé. [23] A Kúria az egyéb befogadási ok(ok) fennállását sem állapította meg, mindezek folytán a rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. Az alperes névváltozását az elsőfokú bíróság a 7.K.700.190/2023/

1. számú végzésével Heves Megyei Kormányhivatal elnevezésről Heves Vármegyei Kormányhivatal elnevezésre megállapította, az ítélet bevezető részében az alperes nevének téves feltüntetését a Kúria olyan elírásnak tekintette, amely nem volt akadálya a döntéshozatalnak. A döntés elvi tartalma [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a fél a Kp.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjához kapcsolódó indokolásában nem fejti ki, hogy a megjelölt megsértett jogszabályhely miként veti fel az alapvető eljárási jogainak sérelmét. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [26] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [27] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §

(2)bekezdése és

1. § d) pontja zárja ki. Kúria V.Kfv.37.575/2023/4 7 Budapest,
2. október
3. Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró Dr. Demjén Péter bíró Dr. Stefancsik Márta bíró Dr. Darák Péter bíró