Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.180/2024/
- szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (ügyintéző: dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos, cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: dr. Csonka Pál kamarai jogtanácsos A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: alperes
- sorszám alatt A per tárgya: megbízási díj megfizetése Az elsőfokú bíróság: Budapest Környéki Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat: 19.K.700.113/2023/
- számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes hivatásos állományú tagjaként az alperes helység1 Rendőrkapitánysága Rendészeti Osztály Körzeti Megbízotti Alosztály állományában teljesít szolgálatot, működési körzete helység2 településen van. A
- szeptember
- napjától
- szeptember
- napjáig terjedő időszakban (
- január és
- április hónap kivételével) rendszeresen látott el a működési körzetén kívül a kinevezése szerinti beosztásába nem tartozó járőri és egyéb szolgálati feladatokat (pl. átkísérés, elővezetés, akcióban részvétel, rendezvénybiztosítás, fokozott Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.180/2024/5 [2] [3] [4] [5] [6] [7] 2 ellenőrzés, közlekedési ellenőrzés, covid ellenőrzések). A megbízási díj megfizetése iránt benyújtott szolgálati panaszát az alperes elutasította. A felperes keresetében
- január és
- április hónap kivételével a
- szeptember
- napjától
- szeptember 30 napjáig terjedő időszakra, összesen 35 hónapra járó bruttó 1.014.563 forint megbízási díj és ennek
- február
- napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (Hszt.) 71.§
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontjaira,
(2)-
(5)bekezdéseire, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet 10.§
(2)bekezdésére, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet 35.§
(6)bekezdésére, a rendőrségi szolgálati szabályzatról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 26.§
(1)bekezdésére,
(2)bekezdés a)-c) pontjaira, valamint a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
- (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 2., 21., 24-
- pontjaira alapította. A megbízási díj havi mértékét az illetményalap 75%-ában határozta meg. Az alperes védiratában a követelés jogalapját vitatva a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdése szerinti megbízás esetei nem állnak fenn, a felperes a körzeti megbízotti működési körzetéből eseti jelleggel elvonható, közterületi szolgálat ellátására járőr vezetőjeként beosztható volt, a szolgálat tevékenységi körébe tartozó, a feladatköréhez kapcsolódó és a kompetenciáihoz igazodó feladatokat köteles volt ellátni. Az elvonások ideje alatt a feladatokat nem a körzeti megbízotti feladatai mellett, hanem ahelyett végezte. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemnek megfelelően 1.014.563 forint megbízási díj és ennek
- február
- napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest. Ítéletének indokolásában felhívta a Hszt. 2.§
- pontját, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
- (VI. 16.) BM rendelet
- számú mellékletét, a KMB Szabályzat 2.,
- d), 15., 20-22., 24-25.,
- és
- pontjait, a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
- (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőr Szabályzat) 4-5., 10., 60-
- pontjait. Rámutatott, hogy a perben abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontjai szerinti többletfeladat-ellátás a felperes részéről megvalósult-e. Következtetése szerint a felperes perbeli feladatellátása az eredeti beosztásától eltérő többletfeladat-ellátást jelentett, mivel a felperes az alperes utasítása alapján rendszeresen, a KMB szabályzat 2. és 24. pontjában foglaltaktól eltérően (jellemzően nem járőrrel, hanem körzeti megbízottal közösen) teljesített járőri és egyéb szolgálati feladatokat a működési körzetén kívül. A Szolgálati Szabályzatot elemezve, a KMB Szabályzat és a Járőr Szabályzat egyes rendelkezéseit összevetve kiemelte, hogy a körzeti megbízott és a járőr feladatai elválnak egymástól, még akkor is, ha egyes részfeladatok tekintetében átfedés tapasztalható. A körzeti megbízott beosztása nem foglalja magába a járőri beosztást. Rámutatott, hogy a KMB Szabályzat kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetőek (Mfv.I.10.751/2016/4.). Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.180/2024/5 [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] 3 Nem fogadta el az alperes különleges jogrendre (veszélyhelyzetre) való hivatkozását; rögzítette, hogy a veszélyhelyzet 2020. március 11-től június 18-ig és 2020. november 4-től 2022. június 1-ig volt érvényben, a körzeti megbízotti működési körzeten kívüli, eseti jellegű feladatellátás jogalapja erre az időszakra a KMB szabályzat 21.
- c)pontja alapján fennállt, azonban a felperes többletfeladatok ellátására történő utasítására nem csak eseti jelleggel került sor. Nem tartotta alaposnak az alperesnek azt a hivatkozását sem, hogy a járőri feladatok a körzeti megbízotthoz képest alacsonyabb beosztáshoz tartoznak, a Hszt. ugyanis nem csak a magasabb beosztásra írja elő a megbízási díj fizetésének kötelezettségét. Az irányadó ítélkezési gyakorlatra utalással megállapította, hogy az ellátott feladatok a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladatoknak minősülnek, melyekért a felperes részére a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díj jár. A megbízási díj havi összegét a kereseti kérelemnek megfelelően, a rendvédelmi illetményalap 75%-ában határozta meg, figyelemmel arra, hogy az összegszerűséget az alperes nem vitatta, a felperes a többletfeladatokat folyamatosan, munkaidejének túlnyomó részében látta el. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, fellebbezése az elsőfokú ítélet megváltoztatására és a kereset elutasítására irányult. Jogszabálysértésként a Hszt. 71.§
(1)és
(5)bekezdését jelölte meg. Változatlanul fenntartotta azt az álláspontját, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdésében hivatkozott megbízás esetei nem álltak fenn, egyrészt, mert a járőr, járőrvezető és egyéb szolgálati feladatok a körzeti megbízotti feladatrendszerbe beilleszthetőek voltak, többletszolgálatot tehát a felperes nem teljesített, másrészt a felperes a körzetén kívüli „járőr jellegű” szolgálati feladatokat nem az eredeti szolgálati beosztása mellett, hanem a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett, az adott napra meghatározott „egyéb” szolgálati feladatként hajtotta végre és az alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó feladatok elvégzése nem járt magasabb felelősséggel. Rámutatott, hogy a felperesi kimutatásban szereplő alkalmak nem tekinthetőek rendszeresnek. Hivatkozott arra is, hogy a kimutatásban képzések, lövészetek, szemlék, szűrések, állománygyűlések, rendfokozati vizsga is szerepelnek, mindezek pedig a körzeti megbízott beosztásához tartozó feladatok. Hangsúlyozta, hogy a felperes a Hszt. 13.§
(1)-
(2)bekezdéseire figyelemmel a számára jogszerűen előírt és meghatározott feladatokat köteles volt ellátni. A KMB Szabályzat
- pontja alapján fokozott ellenőrzés elrendelése esetén, valamint a különleges jogrend alkalmával eseti jelleggel,
- pontja alapján az ott meghatározott felettes eseti, írásos engedélyével legfeljebb egy hónap időtartamra a működési körzetéből elvonható; a
- pont szerint járőrvezetőként közterületi szolgálatra járőrrel közösen beosztható volt, tevékenységét utóbbi esetben is a KMB Szabályzat szerint látta el. A munkaköri leírás alapján a leírásban meghatározott feladatokon túl köteles volt végrehajtani a külön nem nevesített, de a szolgálati tevékenységi köréhez, feladatköréhez kapcsolódó mindazokat az eseti jellegű feladatokat, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei, valamint tapasztalatai alkalmassá tették. A KMB szabályzat vonatkozó pontjainak felhívásával részletezte, hogy a körzeti megbízott feladatai közé közlekedésrendészeti, idegenrendészeti, bűnügyi tevékenységek elvégzése, rendezvények biztosítása is hozzátartozik, míg a pandémia időszakában a közegészségügyi, járványügyi feladatok ellátása felsőbbrendű közügy volt, melyből az állomány minden tagja kivette a részét. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.180/2024/5 [17] [18] [19] [20] [21] [22] 4 A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Az alperes fellebbezését alapvetően a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjának és
(5)bekezdésének megsértésére alapította, így a másodfokú bíróság elsősorban e rendelkezések alkalmazását vizsgálta. A Hszt. 71.§
(1)bekezdése rendelkezik a hivatásos állomány tagjának átmeneti megbízásáról, ami az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátásának és a tartósan akadályozott személy helyettesítésének [
- a)és
- b)pontok] esetei mellett kiterjedhet a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátásával, mint többletfeladattal történő megbízásra is [
- c)pont]. A Hszt. 71.§
(5)bekezdése a hivatásos állomány tagját a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosítja fel abban az esetben, ha a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi. A Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjának értelmezése során a Kúria több határozatában (Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.; Kf.III.45.090/2021/4.) kifejtette, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. A per elbírálása szempontjából azonban nem ennek a körülménynek van elsődleges jelentősége, mert a munkáltatónak az a joga, miszerint a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. A jelen perben így valójában közömbös, hogy a megbízásra jogszerűen került-e sor. A Kúria iránymutató gyakorlata szerint (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3. stb.) a Hszt. 71.§
(1)bekezdésének
- c)pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak; ebből következően a felperest akkor illeti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezése szerinti beosztásához tartozó feladatkört többletfeladatként látta el. A fentiekből következően a felperesi igény elbírálása során a körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó feladatkör mibenlétéből kell kiindulni. A sokrétű feladatkört a KMB Szabályzat elsőfokú bíróság által is ismertetett rendelkezései mellett a szabályzat V. fejezete, általános (44-49.) rendészeti (50-63.) és bűnügyi feladatok (64-70.) alcímek szerinti bontásban taglalja. Az általános feladatok a lakossággal és az önkormányzattal történő kapcsolattartásra, a körzeti megbízotti működési körzet megismerésére, jellemzőinek elemzésére, értékelésére, a veszélyeztető körülmények felszámolásának kezdeményezésére terjednek ki. A rendészeti feladatok körében a szabályzat vonatkozó rendelkezései szerint a körzeti megbízott a működési körzetében rendszeresen ellenőrzi a bűnügyi és rendészeti szempontból releváns területeket, helyeket; figyelemmel kíséri és biztosítja a kulturális, sport- és egyéb rendezvényeket; különös figyelmet fordít az adott településen multikulturális környezetben élő közösségekre; a közlekedésre vonatkozó szabályokat betartatja, a közlekedőket ellenőrzi, tájékoztatja, a baleset résztvevőit segíti, szükség esetén elősegíti a gyalogosok, különösen a gyerekek úttesten történő balesetmentes átkelését, biztosítja a közlekedés folyamatosságát, a működési körzetének jellegétől függő speciális (vasúti, vízi-) közlekedésrendészeti feladatokat lát el; a schengeni külső határon ellátja a határrendészeti feladatokat, közreműködik a külföldiek ellenőrzésében; figyelemmel kíséri a körzetében tartózkodó pártfogó vagy bűnügyi felügyelet alatt álló, ideiglenes megelőző és megelőző távoltartásra kötelezett személyek részére meghatározott korlátozások betartását; ellátja a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatait; elvégzi a lakcímkutatásokat és lakcím-megállapításokat; jelentést, környezettanulmányt készít, foganatosítja az elővezetéseket. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.180/2024/5 [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] 5 Bűnügyi feladatként a működési körzetében elkövetett egyes kisebb súlyú bűncselekmény felderítése és bizonyítása érdekében a bűnügyi szolgálat ág felügyelete és szakirányítása mellett önálló nyomozati tevékenységet végezhet, bűnügyi megkereséseket teljesíthet; a hatáskörébe nem tartozó bűncselekmények esetén a kapitányságvezető utasítására halaszthatatlan nyomozati cselekményeket foganatosíthat, adatgyűjtést végezhet; figyelemmel kíséri a körözési nyilvántartásokat, a körözési előadóval együttműködve megszervezi a körözött személyek és dolgok felkutatását; bűnmegelőzési tevékenységet végez. Mindezeknek a feladatoknak a közös jellemzője, hogy alapvetően a körzeti megbízotti működési körzethez kötődnek, ahogy azt a KMB Szabályzatnak a perbeli időszak túlnyomó részében (2022. augusztus 11. napjáig) hatályban volt 2. pontja a körzeti megbízott szolgálat céljaként összefoglalóan is meghatározza. Utóbbi, az elsőfokú bíróság által is felhívott rendelkezés értelmében a körzeti megbízotti szolgálat a Rendőrség közrendvédelmi szolgálati ágának az a szolgálati formája, amelynek alapvető célja a körzeti megbízotti működési körzetben található településeken:
- a)a Rendőrség állandó, közvetlen kapcsolatának kialakítása és fenntartása az állampolgárokkal, a települési önkormányzatokkal, a helyi lakossági, civil és gazdálkodó szervezetekkel;
- b)a rendőri jelenlét biztosítása;
- c)a Rendőrség hatáskörébe tartozó – jogszabályban, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott – helyi bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti feladatok folyamatos ellátása. A KMB szabályzat tartalmából következően a körzeti megbízottnak a körzeten kívül teljesített rendőri feladata (ide nem értve a KMB szabályzat 21. pontjában részletezettek szerinti, eseti jelleggel végzett szolgálatot) a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatellátásnak minősült. Ebből kiindulva mindazoknál a járőri szolgálatteljesítéseknél, ahol a szolgálatteljesítés helye körzeten kívüli volt, a körzeti megbízotti és járőri munkakör közötti különbségnek, illetve átfedésnek a perbeli követelést érintően nincs ügydöntő jelentősége. Ezt az álláspontot foglalta el a Kúria több határozatában, kimondva, hogyha a körzeti megbízott járőrfeladatokat a körzeti megbízotti működési körzetén kívül rendszeresen végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). A perbeli esetben a felperes működési körzeten kívüli tevékenysége a másodfokú bíróság megítélése szerint is rendszeresnek volt minősíthető. Amennyiben a felperes keresetleveléhez mellékelt és az alperes által nem vitatott kimutatásból figyelmen kívül maradnak a védiratban és a fellebbezésben hivatkozottak szerinti, a körzeti megbízotti beosztáshoz is szervesen hozzátartozó képzések, gyakorlatok, szemlék, szűrések, állománygyűlések és ehhez hasonló tevékenységek (összesen 19 nap), a fennmaradó 231 (átlagosan havi 6,6) alkalom is arra enged következtetni, hogy a felperes nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végzett a működési körzetén kívüli, beosztásához nem tartozó feladatokat. A Kúria gyakorlata következetes abban is, hogy a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatok alóli mentesítést nem lehet az egyes szolgálati napokra lebontva vizsgálni, az csak a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető, a felperest pedig a körzeti megbízotti szolgálat ellátása alól az alperes nem mentesítette a peresített időszakban. (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.szám, Kf.45.033/2022/6.szám). Ebből pedig az következik, hogy a mentesítés hiányában a többletfeladatokat a felperes a körzeti megbízotti feladatok ellátása mellett végezte. A Kúria több határozatában kifejtette azt is, hogy a veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII. 45.159/2021/7., Kf.VII.45.184/2021/4.). Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.180/2024/5 [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] 6 A Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságnak az alperes fellebbezésében írtakkal ellentétben a többletfeladattal járó magasabb felelősségi kör nem feltétele, a Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot nem szünteti meg az a tény, ha a szolgálati beosztáshoz nem tartozó többletfeladat alacsonyabb besorolásúnak minősíthető beosztáshoz tartozik. A fentieket az alperesnek a Hszt. 13.§
(1)és
(2)bekezdéseire való hivatkozása nem cáfolta, mivel a hivatásos szolgálati jogviszony önkéntes vállalása nem azonos a többletfeladatokért járó ellentételezésről történő lemondással. Az alperes a megbízási díj mértékét nem vitatta, a megbízási díj elsőfokú bíróság által megállapított, a rendvédelmi illetményalap 75%-os mértékével számított 35 havi összegét a másodfokú bíróságnak vizsgálnia nem kellett [Kp. 100.§
(2)bekezdés b) pont]. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítélete nem sérti a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81.§
(1)-
(2)bekezdéseire, 82.§
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése alapján, a 4.§
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával állapította meg. Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség folytán a fellebbezési illeték a Pp. 102.§
(1)és
(6)bekezdései értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99.§
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 77.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- október
- Dr. Kutasi Tünde s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács János s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró