← Magyarország

Kbf.57/2023/15 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A Be. 591. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Megállapítható, hogy a pótmagánvádló fellebbezésében új tényre, új bizonyítékra nem hivatkozott. Megállapítható továbbá az is, hogy az elsőfokú bíróság által rögzített tényállás megalapozott, mentes a Be. 592. §
(1)és
(2)bekezdésében írt megalapozatlansági okoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Így a pótmagánvádlónak a bizonyítékok újraértékelésére, a tényállás átmérlegelésére, és ezen keresztül a vádlottak bűnösségének megállapítására irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.57/2023/
  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság a Budapesten,
  2. március
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt Haraszti terhelt1 I. rendű vádlottal és társaival szemben indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
  4. november
  5. napján kihirdetett 41.Kb.17/2023/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
  7. november
  8. napján kihirdetett 41.Kb.17/2023/
  9. számú ítéletével terhelt1 I. rendű, terhelt2 II. rendű, terhelt3 III. rendű és terhelt4 IV. rendű vádlottakat az ellenük társtettesként elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette (Btk.
  10. §
(1)bekezdés), társtettesként elkövetett rongálás bűntette (Btk. 371. §
(1)bekezdés és
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont) és 2 rendbeli, társtettesként, csoportosan elkövetett kifosztás bűntette (Btk. 366. §
(1)bekezdés c) pont,
(2)bekezdés b) pont) miatt emelt vád alól felmentette. A magánfelek által előterjesztett polgári jogi igények érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. A pótmagánvádlót kötelezte az eljárás során felmerült 168.610.- forint bűnügyi költség állam javára történő megfizetésére, továbbá kötelezte a pártfogú ügyvéd díjának a viselésére. [2] Az ítélet kihirdetésekor a pótmagánvádló és jogi képviselője a jognyilatkozat megtételére három munkanapi határidőt tartottak fenn, majd a pótmagánvádló a törvényes határidőben fellebbezést nyújtott be elsődlegesen az ítélet megváltoztatása, másodlagosan annak hatályon kívül helyezése érdekében. A vádlottak és védőjük a kihirdetett ítéletet tudomásul vették. [3] A pótmagánvádló a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál – jogi képviselője útján –előterjesztette fellebbezése részletes írásbeli indokolását, melyben kifejtette, hogy álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság a felmentő rendelkezések meghozatalakor. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.57/2023/15-II. 2 Előadta, hogy az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás megalapozatlan, ugyanis részben iratellenes, részben pedig helytelenül tartalmaz tényekből további tényekre való következtetéseket, ugyanakkor a bíróság egyes bizonyítékok figyelmen kívül hagyását indokolatlanul mellőzte. A pótmagánvádló álláspontja szerint az elsőfokú bíróság indokolása több ponton is önellentmondást tartalmaz, illetve ellentétben áll a bizonyítás során megállapított tényekkel. Jelen pótmagánvádas eljárás fontos kérdése volt, hogy a vádlottak által biztonsági vizsgálatnak nevezett eljárás során szándékosan megrongálták-e a sértettek személyes tárgyait, okoztak-e nekik anyagi kárt, illetve elkövették-e a kifosztás bűntettét, amikor a sértettek élelmiszereit és egyéb tárgyait elvitték és „megsemmisítették.” A pótmagánvádló vélekedése szerint az elsőfokú bíróság indokolása a bizonyítékok értékelése vonatkozásában nem helytálló, ugyanis a bíróság okszerűtlen indokolást adott abban a vonatkozásban, hogy a következetes vallomást tevő sértettek állításaival szemben miért a vádlottak védekezésére alapította a tényállást és miért fogadta el tanú3 tanúvallomását ítélkezése alapjául. A pótmagánvádló kifejtette a vádlottak által tett jelentésekkel kapcsolatos aggályait is, hangsúlyozva, hogy azokat ki kellett volna rekeszteni a bizonyítékok köréből. A pótmagánvádló a megtekintett felvételek kapcsán tett elsőbírói megállapításokat is kifogásolta. Előadta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság megállapítása több okból kifolyólag is téves azzal kapcsolatban, hogy a sértettek jogszerűen tárolták-e a zárkában a boltban vásárolt élelmiszereiket és a vádlottaknak volt-e joguk, illetve kötelességük volt-e azokat elvenni tőlük. E körben hangsúlyozta a kiétkezés körében vásárolt és az intézet által biztosított ételek természete közötti különbséget. A „biztonsági vizsgálat” valós céljának megkérdőjelezése körében a pótmagánvádló utalt a kézi fémkereső detektor, illetve a fémkereső kapu használatának hiányára. [4] Az előadottak alapján a pótmagánvádló a megalapozatlanság kiküszöbölése útján az elsőfokú ítélet megváltoztatására és a vádlottak bűnösségének megállapítására, velük szemben büntetés kiszabására tett indítványt. [5] A védő az ítélettel kapcsolatban benyújtott észrevételei között utalt arra, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a perrendi szabályok megtartásával folytatta le az elsőfokú eljárást, a rendelkezésre álló bizonyítékokból okszerű és logikus következtetést vont le, amikor a vádlottakat felmentette az ellenük emelt vád alól. Ez alapján az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A védő a fellebbezés indokolásának ismeretében a fellebbezés elutasítását kérte, tekintettel arra, hogy az alapvetően az első fokon eljárt törvényszék mérlegelési jogkörében meghozott ítéletét támadja, amely a hatályos Be. szerint nem foghat helyt. [6] A pótmagánvádló fellebbezésének tartalmára figyelemmel az ügyben a felülbírálat a Be. 590. §
(1)és
(2)bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel teljeskörű. Ezért a másodfokú bíróság a felülbírálat során vizsgálta az eljárási szabályok megtartását, az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség meglétére vagy hiányára vonatkozó megállapítását, valamint az indokolás helyességét. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.57/2023/15-II. 3 [7] Előzményként megállapítható, hogy pótmagánvádló1 pótmagánvádló 2021. október 2. napján feljelentést tett a vádlottakkal szemben hivatali visszaélés bűntette (Btk. 305.§), garázdaság bűntette (Btk. 339.§
(2)bekezdés a) pont), rongálás vétsége (Btk. 371.§
(2)bekezdés a) pont) és kifosztás bűntette (Btk. 366.§
(2)bekezdés b) pont) miatt. tanú1 sértett
  1. október
  2. napján tett feljelentést a vádlottakkal szemben lelkiismereti és vallásszabadság megsértésének bűntette (Btk. 215.§), közösség tagja elleni erőszak bűntette (Btk. 216.§), garázdaság bűntette (Btk. 339.§
(2)bekezdés a) pont) és rongálás vétsége (Btk. 371.§
(2)bekezdés a) pont) miatt. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a fenti ügyeket egyesítette, majd a
  1. április
  2. napján kelt 2.Nyom.1911/
  3. számú határozatával az eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette. A egyéb érdekelt1 a
  4. június
  5. napján kelt NF.1152/2022/
  6. számú határozatával a feljelentő által bejelentett panaszt – mint alaptalant – elutasította. A pótmagánvádló a védője útján a bírósághoz
  7. szeptember
  8. napján benyújtott vádindítványában – a törvényes határidőn belül – pótmagánvádat terjesztett elő, melyben a vádlottakat csoportosan elkövetett garázdaság bűntette (Btk. 339.§
(1)és
(2)bekezdés), hivatali visszaélés bűntette (Btk. 305.§ c) pont), közösség tagja elleni erőszak bűntette (Btk. 216.§
(1)bekezdés) és 2 rendbeli csoportosan elkövetett kifosztás bűntette (Btk. 366.§
(1)bekezdés c) pont –
(2)bekezdés b) pont) elkövetésével vádolta. tanú1 és pótmagánvádló1 sértettek megegyezése alapján a pótmagánvádat pótmagánvádló1 terjesztette elő. [8] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
  1. november
  2. napján kelt 41.Kb.93/2022/
  3. számú végzésével a pótmagánvádat a csoportosan elkövetett garázdaság bűntette és hivatali visszaélés bűntette vonatkozásában elutasította, egyúttal felhívta a pótmagánvádlót, hogy a társtettesként elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette, a csoportosan elkövetett kifosztás bűntette és a rongálás vétsége tekintetében pontosan jelölje meg a vádlottak személyét. A bíróság végzése
  4. december
  5. napján az elutasító rész vonatkozásában véglegessé vált. [9] A pótmagánvádló és jogi képviselője a tárgyaláson a tényállást lényegében változatlanul fenntartotta, a jogi minősítést pedig megváltoztatta annyiban, hogy a vádlottakat rongálás bűntettével (Btk. 371.§
(1)bekezdés és
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont) is vádolta, ezt a bíróság nem értékelte – meg nem engedett – vádkiterjesztésként. [10] A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács eljárási szabálysértést nem követett el, a Be. 698. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjának és
(3)bekezdésének megfelelően egy katonai bíróból és két katonai ülnökből járó tanácsban járt el. Az ügyben a vádindítványban megjelölt személyek név szerinti beazonosítását követően előkészítő ülést tűzött ki, majd tárgyalásra tért át, figyelemmel arra, hogy a vádlottak nem tettek a váddal egyező beismerő nyilatkozatot. A katonai tanács mind az előkészítő ülés, mind a tárgyalás során a vádlottakkal és a tanúkkal szemben törvényes kioktatásokat és figyelmeztetéseket alkalmazott, és az ügy egyéb bizonyítékait is a jogszabályban előírt módon tette a bizonyítás anyagává. Az elsőfokú bíróság nem követett el olyan eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné. Erre az érdekeltek sem hivatkoztak. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.57/2023/15-II. 4 [11] A katonai tanács az ügyben széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlottak a tárgyaláson tagadták, hogy magatartásukkal bűncselekményt követtek volna el. Védekezésük szerint szabályos zárkaellenőrzést tartottak, egy fő fogvatartott jelenlétében, amelynek célja tiltott tárgy, nevezetesen mobiltelefon feltalálása volt. Az ellenőrzés során egy vízzel teli vödörben hűtést igénylő termékeket találtak, a vödörből a víz kiborult, ahogy az ágyat, ami alatt volt, elhúzták. A biztonsági ellenőrzésről jegyzőkönyv készült, annak végeztével egyik fogvatartott sem tett panaszt, nem volt kifogásuk, a fektetési anyag cseréje iránt azonnal történt intézkedés. A vádlotti érvelés szerint az élelmiszerek megsemmisítése is jegyzőkönyv felvétele mellett, szabályosan történt. A közösség tagja elleni erőszak bűntettével összefüggésben a vádlottak mind elmondták, hogy nem vezetnek a fogvatartottak által gyakorolt vallásról nyilvántartást, erről többnyire nincs is tudomásuk, de ha valakinek speciális vallása van, az szabadon gyakorolhatja azt, a vallása gyakorlásához szükséges kegytárgyakat is magánál tarthatja, emiatt senki nincs megkülönböztetve és nem is hallottak olyat, hogy bárki bárkit sértegetett vagy fenyegetett volna a vallása miatt. [12] Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállást a vádlottak vallomása, a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomása, továbbá a kamerafelvételek megtekintése és az egyéb okirati bizonyítékok alapján állapította meg. [13] Logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért a vádlottak bűnösséget tagadó vallomását fogadta el a tényállás alapjául. Az elsőfokú bíróság ítélete [41] bekezdésétől az [53] bekezdéséig rögzítette a történeti tényállást. [14] Az elsőfokú bíróság az általa megismert bizonyítékok alapján helyesen rögzítette a történteket. [15] A Be. 591. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Megállapítható, hogy a pótmagánvádló fellebbezésében új tényre, új bizonyítékra nem hivatkozott. Megállapítható továbbá az is, hogy az elsőfokú bíróság által rögzített tényállás megalapozott, mentes a Be. 592. §
(1)és
(2)bekezdésében írt megalapozatlansági okoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Így a pótmagánvádlónak a bizonyítékok újraértékelésére, a tényállás átmérlegelésére, és ezen keresztül a vádlottak bűnösségének megállapítására irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.57/2023/15-II. 5 [16] Nem tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor terhelt1 I. rendű, terhelt2 II. rendű, terhelt3 III. rendű és terhelt4 IV. rendű vádlottakat valamennyi bűncselekmény miatt az ellenük emelt vád alól felmentette. [17] A Btk. 216. §
(1)bekezdésében írt bűncselekményt az követi el, aki más valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen. Az elsőfokú bíróság helyesen fejtette ki, hogy tanú1 fogvatartott zsidó vallásának semmi köze nem volt a biztonsági vizsgálathoz, arra dokumentált ellenőrzések alapján, kockázatelemzést követően került sor. A vádban írt időt röviddel megelőzően két alkalommal is tiltott tárgyak kerültek elő a zárkából. [18] A kifosztás bűntettével kapcsolatban helyesen utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy az eltulajdonítás jogtalan volta mellett – hiszen a tárgyak, élelmiszerek elvételére és megsemmisítésére alapos okkal, indokoltan került sor – a további törvényi tényállási elemek is hiányoztak. Az intézeti házirend kiadásáról szóló parancsnoki intézkedés, a hűtést igénylő élelmiszerek elfogyasztására vonatkozó figyelemfelhívás, az ilyen ételek elvételének jegyzőkönyvezése, és önmagában az, hogy arra indokolt és dokumentált biztonsági vizsgálat keretében került sor, kizárja a kifosztás megállapíthatóságát. [19] Egyetértett a másodfokú katonai tanács az ítéletben írtakkal a tekintetben is, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a rongálás bűntette vonatkozásában marasztaló rendelkezést hozni nem lehetett. A vádban írt vallási kegytárgy semmilyen módon nem lett a bizonyítás anyagává téve, sem, mint a bűncselekmény elkövetésének nyomát viselő tárgyi bizonyíték, sem fénykép, vagy egyéb formában. Így arra sem volt lehetőség, hogy a bíróság egyáltalán vizsgálja annak rongálódását, de akár meglétét vagy kegytárgy minőségét. [20] Az előzőekben foglaltakra figyelemmel nem tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor a vádlottakat az ellenük társtettesként elkövetett közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216.§
(1)bekezdés), továbbá 2 rendbeli társtettesként, csoportosan elkövetett kifosztás bűntette (Btk. 366.§
(1)bekezdés c) pont,
(2)bekezdés b) pont) miatt emelt vád alól a Be. 566.§
(1)bekezdés a) pontja alapján – bűncselekmény hiányában –, míg a rongálás bűntette (Btk. 371.§
(1)bekezdés és
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont) vonatkozásában a Be. 566.§
(1)bekezdés c) pontja alapján – bizonyítottság hiányában – felmentette. Az ítélet egyéb – a polgári jogi igények érvényesítését egyéb törvényes útra utasító, a bűnügyi költség és a pártfogó ügyvédi díj viselését előíró – rendelkezései is törvényesek. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét – helyes indokai alapján – helybenhagyta. [21] alapszik. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 605. §
(1)bekezdésén Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.57/2023/15-II. 6 Budapest,
  1. március
  2. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. előadó bíró bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 41.Kb.17/2023/
  3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.57/2023/
  4. számú végzése folytán
  5. március
  6. napján terhelt1 I. rendű, terhelt2 II. rendű, terhelt3 III. rendű és terhelt4 IV. rendű vádlottak tekintetében jogerőre emelkedett. Budapest,
  7. március
  8. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke ...

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.