A határozat elvi tartalma: Végleges hatállyal nem utasítható ki az ország területéről a szabad mozgás és tartózkodás jogával, így uniós állampolgársággal rendelkező személy. E rendelkezés olyan kógens anyagi jogi szabály, amelynek a megsértése felülvizsgálati eljárásban támadható. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.842/2025/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Horváth Péter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): I. rendű II. rendű Első fok: Fővárosi Törvényszék, 15.B.186/2024/94., ítélet, előkészítő ülés,
- október
- jogerő:
- október
- Az indítvány előterjesztője: a Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: Rendelkező rész az I. rendű és a II. rendű terhelt javára Kúria 3.Bfv.842/2025/11-I. 2 A Kúria az embercsempészés bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 15.B.186/2024/
- számú ítéletét az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja, az I. rendű és a II. rendű terhelttel szemben kiszabott kiutasítás tartamát 10 (tíz) - 10 (tíz) évben állapítja meg. Egyebekben a megtámadott határozatot az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 62.220 (hatvankettőezer-kettőszázhúsz) forint bűnügyi költséget az állam viseli Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Fővárosi Törvényszék a
- október
- napján meghozott, és ugyanazon a napon jogerős 15.B.186/2024/
- számú ítéletével az I. rendű és a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés]. Ezért a bíróság mint bűnszervezetben elkövetőket az I. rendű terheltet 15 év, a II. rendű terheltet 14 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte, valamint mindkét terheltet Magyarország területéről végleges hatállyal kiutasította. Megállapította, hogy az I. rendű és a II. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható, az általuk előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztések tartamába beszámította. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről, a vagyonelkobzásról és a bűnügyi költségről. II. [2] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség BF.17/2025/4. számon terjesztett elő felülvizsgálati indítványt az I. rendű és a II. rendű terhelt terhére a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont 2. fordulat
- ba)alpontjára alapítottan a Kúria 3.Bfv.842/2025/11-I. 3 megtámadott határozat megváltoztatása, és a kiutasítás tartamának – mindkét terhelt tekintetében – 10 évben történő megállapítása érdekében. [3] Kifejtette, hogy a kiutasítás Btk. 59. §
(3)bekezdése szerinti törvényi előfeltétele fennáll, az a Btk. 60. §
(2a)bekezdése értelmében nem mellőzhető, ugyanakkor olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, végleges hatállyal nem utasítható ki. [4] A határozott tartamú kiutasítás tartama a Btk. 60. §
(2a)bekezdése alapján a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év, a Btk. 60. §
(2)bekezdése szerint pedig a határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. [5] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot változtassa meg, és a kiutasítás tartamát I-II. rendű terheltenként 10 évben állapítsa meg, egyebekben a megtámadott határozatot az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [6] A Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítvány alapos. [7] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [8] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [9] A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és/vagy mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. [10] Törvénysértő büntetés miatt – a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont második fordulat
- ba)alpontja szerinti – felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény a bíróság számára korlátok közé szorítva biztosítja. [11] Kétségkívül e körbe tartozik, ha a bíróság az általa alkalmazott büntetési nem tartamát nem a törvényi keretek között, kötelező tartam meghatározása esetén pedig nem azzal egyező mértékben határozza meg. [12] Az ügyészi indítványban foglaltakkal a Kúria egyetértett. [13] A Btk. 60. §
(2a)bekezdése alapján az embercsempészés esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – az 59. §
(2)és
(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető. Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év, míg a Btk. 60. §
(2)bekezdése szerint a határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. [14] Az I. rendű és a II. rendű terhelt kiutasítását kizáró Btk. 59. §
(2)és
(4)bekezdése egyiküknél sem áll fenn, ezért a kiutasításuk – a Btk. 60. §
(2a)bekezdése alapján – kötelező. Kúria 3.Bfv.842/2025/11-I. 4 [15] A Btk. 60. §
(3)bekezdése szerint végleges hatállyal az utasítható ki, akit tíz évig vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélnek, és – figyelemmel a bűncselekmény kiemelkedő súlyára, az elkövetés jellegére és az elkövető kapcsolataira – az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy végleges hatállyal nem utasítható ki. Ez utóbbi rendelkezés kógens anyagi jogi szabály, annak elvétése törvénysértő, amelynek orvoslása egyszerűsített felülvizsgálattal nem lehetséges. [16] Magyarország a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 1. §
(1)bekezdés a) pontja alapján biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását az Európai Unió tagállama állampolgárának. [17] Minthogy Románia
- január
- napjától az Európai Unió tagja, a román állampolgárságú I. rendű és II. rendű terhelt szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek minősül, így Magyarország területéről végleges hatállyal nem utasítható ki. [18] Amint arra a Legfőbb Ügyészség helytállóan rámutatott, jelen ügyben az I. rendű terhelttel és a II. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetések tartamára figyelemmel – a kiutasítás tartamának a Btk.
- §
(2a)bekezdésével történő megállapítása – a határozott ideig tartó kiutasítás törvény szerinti generális maximumát, a tíz évet meghaladná. [19] Ebből következően – mivel a bíróság által az I. rendű és a II. rendű terhelt vonatkozásában kiszabott végleges hatályú kiutasítás tartamában az alkalmazandó törvény kötelező rendelkezését sérti, ekként nyilvánvalóan törvénysértő – jelen ügyben a határozott ideig tartó kiutasítás esetében a törvény által meghatározott törvényi maximum alkalmazása indokolt. [20] Ekként a Kúria a Legfőbb Ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Fővárosi Törvényszék 15.B.186/2024/94. számú ítéletét a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, és a kiutasítás tartamát velük szemben a Btk. 60. §
(2)bekezdése szerint 10 évben állapította meg; egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [21] A felülvizsgálati eljárásban a fordító díjaként felmerült bűnügyi költségről a Kúria a Be. 664. §
(1)bekezdés második mondata alapján rendelkezett. [22] A döntés elvi tartalma Végleges hatállyal nem utasítható ki az ország területéről a szabad mozgás és tartózkodás jogával, így uniós állampolgársággal rendelkező személy. E rendelkezés olyan kógens anyagi jogi szabály, amelynek a megsértése felülvizsgálati eljárásban támadható. IV. [23] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Kúria 3.Bfv.842/2025/11-I. 5 [24] A Be. 652. §
(7)bekezdése úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Budapest,
- október
- Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr Horváth Péter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ