← Magyarország

Kfv.37794/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.II.37.794/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: felperes1 (cím1 A felperes képviselője: Dr. Varga Márton Ferenc ügyvéd (cím2 Az alperes: Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatala cím3 Az alperes képviselője: A per tárgya: jogi képviselő1 kamarai jogtanácsos vadászati ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria II.Kfv.37.794/2021/2 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Veszprémi Törvényszék 12.K.700.367/2021/
  2. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
  3. március
  4. napján kelt VE-05/EBA/00385-1/
  5. számú határozatával az afrikai sertéspestissel kapcsolatosan elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtása céljából a felperest mint vadászatra jogosultat diagnosztikai célú kilövésére kötelezte és rögzítette a kilövendő [2020/2021 vadászati évben 30 db vaddisznó malac; 100 db vaddisznó süldő; 56 db vaddisznó koca (50 kg fölött) és 55 db vaddisznó kan (50 kg fölött) állat] és az előző évben kilőtt vaddisznók számát. Határozata indokolásában az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló
  6. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.)
  7. §

(3)bekezdésére, 51. §
(3)bekezdés i) pontjára, és az Országos Főállatorvos 2/
  1. számú határozatának (a továbbiakban: OFÁ határozat) 4.2.4.
  2. pontjában foglaltakra hivatkozott. [2] A határozat ellen a felperes keresetet nyújtott be, melyet követően az alperes a védirat felterjesztésére nyitva álló határidőn belül VE-05/EBA/00385-1/
  3. számú határozatával a korábbi, VE-05/EBA/00385-1/
  4. számú határozat rendelkező és indokolási részét módosította, a kilövendő egyedszámokat 2020/2021 vadászati évben 20 db vaddisznó malac, 95 db vaddisznó süldő, 70 db vaddisznó koca (50 kg fölött) és 35 db vaddisznó kan (50 kg fölött) írta elő. [3] A felperes a módosító határozat ellen is keresetet nyújtott be, melyre tekintettel az alperes az alap- és módosító határozatát a felperes által előterjesztett keresetlevelekkel és a közigazgatási eljárás iratanyagával együtt az elsőfokú bírósághoz felterjesztette. [4] Az elsőfokú bíróság 6.K.700.730/2020/
  5. számú ítéletével az alperes VE/EBA/00385-1/
  6. számú határozatát megsemmisítette. A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelme folytán megindult felülvizsgálati eljárásban a Kfv.II.37.943/2020/
  7. számú végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásra előírta, hogy a Kúria II.Kfv.37.794/2021/2 3 bíróságnak – tekintettel arra, hogy a felperes által jogorvoslati kérelemmel érintett alperesi határozat és annak módosítására vonatkozó döntés, amely lényegében a rendelkező részben szereplő egyedszámok és az indokolás módosítását tartalmazza, az alaphatározattal egy egységet képez – az alaphatározatot a módosító határozattal együttesen kell elbírálnia, és a módosító határozattal szemben előterjesztett keresettel összefüggésben folyamatban lévő eljárást az alaphatározat vonatkozásában folyó eljáráshoz egyesítve kell döntenie érdemben az alperes határozatainak jogszerűségéről. [5] A megismételt eljárásban a Veszprémi Törvényszék a Kúria iránymutatása alapján a keresetlevelek alapján indult pereket 12.K.700.367/
  8. szám alatt egyesítette, majd a 12.K.700.367/2021/
  9. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy míg az Éltv. felhívott jogszabályhelyei alapján a hatóság mérlegelési jogkörben jár el, addig az alperes döntésének tényleges alapját képező OFÁ határozat alapján nem. Az alperes módosító határozatának indokolása a mérlegelés szempontjait részletesen tartalmazza, és megállapítható, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen értékelte. A felülvizsgálati kérelem [6] Az ítélettel szemben a közigazgatási perrendtartásról szóló
  10. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  11. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Legfelsőbb Bíróság Kfv.35.410/2006/
  1. számú határozatára hivatkozással kifejtette, hogy a hatóság nem élhet vissza hatáskörének gyakorlásával, és előadta, hogy az általa indítványozott bizonyítási indítványokra tekintettel akár eltérő döntés is születhetett volna. A bíróság ezeket a Pp.
  2. §
(5)bekezdésére hivatkozással jogsértően mellőzte. Kiemelte, hogy a jogerős ítélet sérti a Kp. 2. §
(2)bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, e körben a Kúria Kfv.II.37.877/2015/
  1. számú határozatára is utalt. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára hivatkozással kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [8] be, ha A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria II.Kfv.37.794/2021/2 4
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet a befogadási eljárásban alkalmazandó Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt befogadási okok alapján, és megállapította, hogy az ügyben a befogadás feltételei nem álltak fenn. [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] A felperes felülvizsgálati kérelmének a befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára hivatkozással kérte, azonban érvelésében a bizonyítási eljárás alaposságát és a bizonyítékok értékelését vitatta. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet a felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a tényállást a bíróság iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. Az eljárt bíróság ítéletében a Kp. 78. §
(1)folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése szerint állapította meg a tényállást és a jogi álláspontját a Kp. 84. §
(2)folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdése szerint részletesen, alaposan megindokolta. [12] A felperes érvelése lényegében a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésére irányult, amire a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége, e tekintetben a Kúria jogértelmezése kiforrott, a joggyakorlat egységének, illetve továbbfejlesztésének biztosítása nem szükséges (többek között pl. Kfv.VI.37.478/2017/8., Kfv.IV.37.399/2007/5.). A felperes érvelése alapján a Kúria álláspontja szerint nem állapítható meg a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjában foglalt befogadási feltétel. [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelem vizsgálata alapján nem látta indokoltnak az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezését sem. A felülvizsgálat tárgyát képező jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére vonatkozóan pedig az ügyben nem merült fel adat. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok fennállását a Kúria a Kp. 117. §
(4)bekezdésére tekintettel nem vizsgálta. [14] Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta. [15] A Kúria a végzés befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Kúria II.Kfv.37.794/2021/2 [16] 5 A végzés ellen a Kp.
  1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
  2. október
  3. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.