A határozat elvi tartalma: Az Alkotmánybíróság IV/964/2026.AB határozatából eredő teendők meghatározása (választási ügy) A Kúria végzése Az ügy száma: Kpk.IV.39.073/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Bajnok István bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró, Dr. Sugár Tamás bíró Kérelmező: hivatalból Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.V.39.043/2026/
- számú végzésének – az Alkotmánybíróság IV/964/
- számú határozat által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása Az Alkotmánybíróság határozatának száma: IV/964/
- számú határozat Rendelkező rész A Kúria az Alkotmánybíróság IV/964/
- számú határozata alapján a Kúriát – mint választási ügyekben eljáró bíróságot – új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az ügy alapjául szolgáló tényállás [1] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a egyéb1 mint jelölő szervezet (a továbbiakban: kérelmező) kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) arra hivatkozással, hogy a egyéb2 és a egyéb3 (a továbbiakban együtt: indítványozók) megsértették a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §
(1)bekezdés
- c)és
- e)pontjai szerinti alapelveket azáltal, hogy az M1 megnevezésű tájékoztató hírcsatorna Híradó című adásában, a hirado.hu internetes sajtótermékben és a hozzátartozó ’hirado.hu’ Facebook oldalon 2026. március 5. napján nagyrészt a egyéb4 és a egyéb5-höz köthető politikusokat és szakértőket szólaltattak meg. Az Kúria IV.Kpk.39.073/2026/3 2 NVB 2026. március 10-én meghozott 131/2026. számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott. [2] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a Kvk.V.39.043/2026/6. számú végzésében az NVB 131/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében helybenhagyta. Indokolásában kiemelte, hogy a Kúria gyakorlatában az esélyegyenlőség biztosításának megtartása a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségéből fakadóan a lineáris médiaszolgáltatás esetében a műsorfolyam egészében történő vizsgálatával történik. Rögzítette, hogy egy műsorfolyam vizsgálata adott esetben egyetlen napra is kiterjedhet, a vélemények egy napon belül kiegyensúlyozhatók, különösen, ha az adott napon a műsorfolyam az adott műsor hét különböző időpontban sugárzott adását, műsorszámát érinti. [3] A Kúria végzése szerint továbbá az esélyegyenlőség megsértése megállapításának nem feltétele minden esetben, hogy az érintett kifogástevő megjelölje, hogy milyen tartalmak közzététele maradt el. A kiegyensúlyozott, az esélyegyenlőséget biztosító közzététel azt is jelenti, hogy a vizsgálandó műsorfolyam vagy közzétett tartalmak a kampány szempontjából túlnyomórészt vagy kizárólagosan nem csak egy jelölőszervezet vagy jelölt álláspontját közölhetik. [4] A Kúria elvi szinten azt mondta ki, hogy a Ve. 2. §
(1)bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség biztosítását célzó választási alapelv a választási kampányidőszakban a médiaszolgáltatókkal szemben azt a követelményt támasztja, hogy ne csak egyoldalúan, vagy túlnyomórészt csak az egyik jelölő szervezet vagy jelölt kampányüzenetét közvetítse. [5] Az indítványozók alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve a Kúria Kvk.V.39.043/2026/6. számú végzésének megsemmisítését. A Kúria végzésével összefüggésben az indítványozók az Alaptörvény IX. cikk
(1)bekezdés szerinti véleménynyilvánítás szabadságához való jog, a IX. cikk
(2)bekezdésben garantált sajtószabadsághoz való jog és a XXVIII. cikk
(1)bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét állították. Az Alkotmánybíróság határozata [6] Az Alkotmánybíróság a IV/964/
- számú határozatában egyrészt azt vizsgálta, hogy a Kúria eleget tett-e az indokolási kötelezettségének az alkotmányjogi panasszal támadott döntésében, másrészt pedig azt, hogy a sajtószabadság és a választási esélyegyenlőség ütközése esetén az esélyegyenlőség tartalmának és mércéjének (különös tekintettel a kiegyensúlyozottság követelményéhez való viszonyra) a bírói döntés szerinti meghatározása alkotmányosan igazolható-e. [7] Az Alkotmánybíróság határozatában megerősítette, legutóbb a IV/825/
- számú határozatában összefoglalt, az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező indokolási kötelezettség alkotmányos tartalmával kapcsolatos gyakorlatát. E szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból levezetett indokolt bírói döntéshez való jog az eljáró bírósággal szemben a döntés érdeme szempontjából lényeges körülmények megfelelő indokokkal történő alátámasztását követeli meg. Az indokolt bírói döntéshez való jogra irányadó szempontokat az Alkotmánybíróság a Ve. kapcsán is irányadónak tekintette. {3210/
- (VI. 13.) AB határozat, Indokolás [35] és [37]; 3131/
- (IV. 1.) AB határozat, Indokolás [27]–[29], [35]; 3256/
- (X. 30.) AB határozat, Indokolás [31]–[32]} [8] Az Alkotmánybíróság – a IV/825/
- határozatának érveit alapul véve – megállapította, hogy a Kúria támadott végzése a hirado.hu internetes oldallal és a hozzá tartozó hirado.hu Facebook–oldallal kapcsolatos részében hiányos indokolást tartalmazott, Kúria IV.Kpk.39.073/2026/3 3 ugyanis abban nem szerepelt, hogy szabályozás hiányában a kiegyensúlyozatlanságra alapított kifogásnak helyt adó NVB határozat helybenhagyásnak mi az alapja. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy nem elég felhívni az esélyegyenlőség alapelvét, hanem meg kell indokolni, hogy a nyilvánosság figyelme elé került, közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósítás, tájékoztatás, illetve az esetlegesen elmaradt tájékoztatás miért sérti a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlőségét. Nem elég általánosságban utalni arra, hogy a vizsgálat alapját nem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
- évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) kiegyensúlyozottsági szabályai képezik. [9] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria a Ve. esélyegyenlőségi alapelvét tartalmilag lényegében változatlanul azonosította az Mttv. kiegyensúlyozottsági követelményével. Utóbbihoz igazodva az esélyegyenlőségi sérelem megítélésére korábban kialakított mércétől való eltérést, így a lehetséges tényelőadásokra, bizonyítékokra, és azok elégségességére vonatkozóan kellő indokolást nem adott. Az indokolási kötelezettség teljesítésének hiánya arra is vonatkozik, hogy a Kúria végzésében nincs kellő érvelés arról, hogy a Ve. esélyegyenlőségi alapelvét tartalmi szempontból miért kiegyensúlyozottsági követelményként kezeli, miközben ennek a fogalomnak az Mttv. más jelentést ad. [10] Az Alkotmánybíróság határozata kiemelte, hogy a választási kampány idején sem kerül át a médiahatóság jogköre a választási bizottságokhoz. A hozzá érkező kifogásokat nem az Mttv. szabályai, hanem a Ve. szabályai alapján kell megítélnie. Ez a választási ügyek NVB általi és bíróság általi elbírálására is irányadó. [11] Az Alkotmánybíróság szerint általánosságban valamely híradóban és ismétléseiben lineárisan és online közvetített műsorok darabszáma és jelölő szervezethez kapcsolódása önmagában nem alapozhatja meg a marasztalást az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét illetően. A médiaszolgáltató internetes oldalával és Facebook—oldalával kapcsolatban hasonló tartalmi követelmények és mércék állíthatók. Itt azonban értékelni kell, hogy ezek szerkesztése más módon történhet, mint a műsorszolgáltatás esetében. [12] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy részben a kellő indokolás hiánya, részben a választási esélyegyenlőség alkotmányos tartalmának és mércéjének elégtelensége, s így a tudósítások körében a szerkesztői szabadság tényekkel nem alátámasztott korlátozása miatt a Kúria Kvk.V.39.043/2026/
- számú végzése alaptörvényellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntés indokolása [13] A Ve.
- §
(2)bekezdése alapján a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. [14] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. §
(2)bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. §
(1)bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. [15] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. §
(1)bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. §
(2)Kúria IV.Kpk.39.073/2026/3 4 bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. §
(1)bekezdése alkalmazásával a Kúria soron kívül jár el. [16] Az alkotmánybírósági megsemmisítés következtében a Kúria előtt elbírálatlan választási felülvizsgálati kérelem van folyamatban, ezért a Kúria jelen eljárásban a Kúriát, mint választási ügyekben eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [17] Az új eljárásra a Kúria – az Alkotmánybíróság IV/964/
- számú határozatára tekintettel –a következő iránymutatást adja: - Az eljáró tanács vegye figyelembe, hogy az esélyegyenlőség Ve.-beli alapelve és a kiegyensúlyozottság Mttv. közötti fogalma között – az Alkotmánybíróság szerint – lényegi különbség van, az új eljárás során tekintettel kell lenni arra, hogy a választási eljárásra vonatkozó szabályokat a Ve. állapítja meg, azok nem bővíthetők jogértelmezéssel. Az alkotmánybírósági határozatból következően nemcsak eljárási (további indokolási) kötelezettség áll fenn, hanem az anyagi jogi szabályok – alkotmánybírósági határozatban feltárt– helyes értelmezése is követelmény; - Az új eljárás során továbbá a tanács vizsgálja meg, hogy van-e olyan előadás, tény vagy bizonyíték a kifogásban vagy az NVB határozatban, amely szerint a kifogás benyújtója konkrét kampányesemények vagy nyilatkozatok megjelölésével igazolta, hogy jelölő szervezetként megtartott valamely eseményéről a médiaszolgáltató nem tájékoztatott, mivel az alapelvi sérelem bizonyítottsága szempontjából ez is jelentős körülmény. Ennek során legyen figyelemmel arra, hogy a jelölő szervezetek, jelöltek között objektív különbség lehet a közérdeklődésre számot tartó események között; - Vegye figyelembe az Alaptörvény IX. cikkébe foglalt véleménynyilvánítási- és sajtószabadságból eredő szerkesztői szabadság érvényesülését. Záró rész [18] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Bajnok István s.k. bíró Dr. Balogh Zsolt s.k.előadó bíró Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Sugár Tamás bíró helyett A kiadmány hiteléül: Kúria IV.Kpk.39.073/2026/3 tisztviselő 5