← Magyarország

Gfv.30449/2023/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Irányadó a felülvizsgálati eljárásban a jogerős végzés jogi álláspontja abban a körben, amelyet nem támad a felülvizsgálatot kérő fél a jogerős végzés indokainak megfeleltethető tartalommal, egyben a szükséges tartalmi elemek mindegyikével bíró felülvizsgálati kérelemmel. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.III.30.449/2023/

  1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Bajnok István bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Dr. Zumbók Péter bíró Az adós: adós1 Az adós felszámolója: felszámoló1 A felszámoló képviselője: Miskolci
  2. számú Ügyvédi Iroda cím1 A kifogást tevő hitelező: hitelező1 A kifogást tevő hitelező képviselője: Szlávik Ügyvédi Iroda cím2 Az eljárás tárgya: kifogás felszámolási eljárásban A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kifogást tevő hitelező Kúria III.Gfv.30.449/2023/4-I 2 A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 11.Fpkhf.43.637/2023/
  3. számú végzés Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 4.Fpkh.319/2022/
  4. számú végzés Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja. Kötelezi a kifogást tevő hitelezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a felszámolónak 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a kifogást tevő hitelező az általa szükségtelenül megfizetett 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését kérheti az adóhatóságtól. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az adós
  5. február 21-i kezdő időponttal került felszámolás hatálya alá. [2] A felszámolási eljárásban az ... Bank Nyrt.
  6. július
  7. napján hitelezői igényt jelentett be 327.165,88 CHF összegben a
  8. július
  9. napján kötött jelzáloghitel szerződés alapján, melyet az adós zálogkötelezettsége biztosított a cím hrsz. szám alatti ingatlanon. [3] A felszámoló az ... Bank Nyrt. hitelezői igényét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
  10. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 49/D. §

(3)bekezdése szerint vette nyilvántartásba. Kúria III.Gfv.30.449/2023/4-I 3 [4] Az ... Bank Nyrt követelését készfizető kezesség is biztosította. A kezes G. Zrt. az általa
  1. január 4-én teljesített 43.256.134 forint erejéig az ... Bank Nyrt. hitelező helyébe lépett. Az ... Bank Nyrt. fennmaradó hitelezői igényének jogosultjává az ... Faktoring Zrt. vált. [5] A felszámoló
  2. november 16-án pályázati értékesítésre hirdetményt tett közzé. A kifogás és a felszámoló védekezése [6] A hitelező a
  3. november 28-án érkezett kifogásában az ... Bank Nyrt. hitelezői igénye mikénti nyilvántartásba vételét támadta. A felszámoló sérelmes intézkedéséről való tudomásszerzés időpontját
  4. november
  5. napjában jelölte meg. [7] A felszámoló ellenkérelme a kifogás elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat [8] Az elsőfokú bíróság végzésével az eljárást a Cstv.
  6. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
  2. § a) pontja,
  3. §
(1)bekezdés h) pontja alkalmazásával megszüntette, mivel a kifogást tevő hitelező a régi Pp. 164. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint, felhívás ellenére sem igazolta a sérelmezett intézkedésről való tudomásszerzésének általa megjelölt idejét és körülményeit, ezáltal a
  1. július 21-i felszámolói intézkedés ellen előterjesztett kifogása elkésettnek minősült. [9] A kifogást tevő hitelező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [10] A jogerős végzés indokolása szerint a Cstv.
  2. §
(1)bekezdéséből következő tartalmi elvárás a kifogással szemben, hogy abban a kifogást tevő megjelölje a jogellenes felszámolói magatartásról történő tudomásszerzés körülményeit, időpontját. Jelen ügyben a kifogásoló a tudomásszerzés időpontjaként
  1. november
  2. napját jelölte meg, de kérelmében az előadását alátámasztó tényeket, bizonyítékokat nem jelölte meg. Az elsőfokú bíróság erre figyelemmel hívta fel – helyesen – a felszámolási intézkedésről való tudomásszerzés körülményeitek és időpontjának hitelt érdemlő igazolására. A kifogást tevő a
  3. február 16-i beadványban a korábban benyújtott kifogását meg nem engedetten kiegészítette egy további, a pályázati eljárás szabálytalanságán alapuló sérelem előadásával, és csak ezzel összefüggésben jelölte meg a tudomásszerzés időpontját
  4. február 1-jében. Az eljárás tárgyát képező kifogás kapcsán nem tett nyilatkozatot a felszámoló jogsértő intézkedéséről való tudomásszerzésről. Erre figyelemmel helytállónak tekintette az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésében levont következtetést arra, hogy a hitelező a bíróság
  5. sorszámú végzésében foglalt felhívásnak nem tett eleget, a Pp.
  6. §
(1)bekezdése szerint őt terhelő Kúria III.Gfv.30.449/2023/4-I 4 bizonyítási kötelezettség ellenére nem igazolta, hogy a sérelmezett intézkedésről milyen körülmények között, mikor szerzett pontosan tudomást. [11] Egyetértett ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság következtésével abban, hogy az eredménytelen hiánypótlási felhívást követően a kifogás elkésettnek minősült. [12] Kitért a jogerős végzés indokolása arra is, hogy a pályázati értékesítés adataiból egyes hitelezők igényeinek besorolása nem volt megismerhető. A pályázati kiírásban tényszerűen az szerepelt, hogy az ingatlant az ... Bank Nyrt. jogosult javára bejegyzett jelzálogjog terheli. Nyilvánvalóan nem ebből az információból szerezhetett tudomást a kifogásoló hitelező az általa sérelmesnek tartott hitelezői igény nyilvántartásba vételéről, ezért az a tudomásszerzése alátámasztására nem volt alkalmas. [13] Mivel a Cstv. által nem szabályozott eljárási kérdésekben a felszámolási kérelem benyújtásának idején hatályos régi Pp. rendelkezései voltak alkalmazandók, az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó régi Pp.
  1. §-ára utalással a régi Pp.
  2. §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján hagyta helyben. Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem [14] A kifogást tevő hitelező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az első-, illetve a másodfokú bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára. [15] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a Cstv. 51. §
(1)bekezdésébe és a régi Pp.
  1. § a) pontjába,
  2. §
(1)bekezdés h) pontjaiba ütközően jogszabálysértő. [16] Előadta, hogy kérelmében a felszámoló támadott magatartásáról a tudomásszerzés időpontjaként
  1. november 16-át jelölte meg, mellyel kapcsolatban az ügyben eljárt bíróságok tévesen jutottak arra a következtetésre, hogy azt nem is valószínűsítette. Állította, hogy a hiánypótlás keretében csatolt bizonyítékokkal ennek a kötelezettségének eleget tett: alátámasztotta, hogy a felszámoló által kiírt pályázat tényéről
  2. november 16-án az EÉR nyilvántartásból szerzett tudomást. A pályázat kezdetéről szóló értesítő dátuma
  3. november
  4. napja volt. [17] Álláspontja szerint a felszámoló jogszabálysértő folyamatos magatartásának megszűnéséig jogosult volt a besorolást érintő kifogás előterjesztésére. Utalt ezzel kapcsolatban arra, hogy a Cstv.
  5. §
(1)bekezdése, ahogy azt a 2/
  1. PJE határozat értelmezte, a 15 napos határidőt eljárásjogi jellegűként határozza meg. [18] A régi Pp.
  2. § a) pontjának
  3. §
(1)bekezdés h) pontjának sérelmét amiatt állította, mert a megjelölt eljárási szabályok – hatályon kívül helyezésük miatt – nem voltak alkalmazhatók az ügyben. Kúria III.Gfv.30.449/2023/4-I 5 [19] A felszámoló felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályban fenntartására irányult. Egyetértett a jogerős végzés indokaival. Rámutatott ugyanakkor, hogy a felülvizsgálati kérelem petituma nem felel meg az eljárásjogi követelményeknek. A Kúria döntése és annak jogi indokai [20] A Kúria a felülvizsgálati ellenkérelem ezzel ellenkező hivatkozása miatt elsőként leszögezi, hogy a felülvizsgálati kérelem petituma megfelelt a Pp. 413. §
(1)bekezdés d) pontjában írt követelménynek. [21] A jogerős végzést a Kúria a Cstv. 6. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó régi Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek. [22] Előrebocsátja a felülvizsgálati eljárás lényegével és korlátaival kapcsolatban – egyben a felülvizsgálati eljárás kereteinek tisztázásához –, hogy a felülvizsgálati eljárás nem folytatása az ügy érdemében hozott jogerős határozattal befejezett eljárásnak. A felülvizsgálat a jogerős ítélet, illetve az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen igénybevehető rendkívüli perorvoslat, amiből nemcsak az következik, hogy a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, és nem lehet tárgya sem olyan tény-, sem pedig jogkérdés, amely a megelőző eljárásban nem merült fel, de következik az is, hogy – ahogy a régi Pp. 272. §
(1)és
(2)bekezdését, 275. §
(1)bekezdését az 1/
  1. (II. 15.) PK vélemény értelmezte – felülbírálati jogkörét a Kúria az adott ügyben nem irányadó, három kivételtől eltekintve, a felülvizsgálati kérelem korlátján belül, a törvényes határidőben érkezett perorvoslati kérelemben előadott jogszabálysértések vizsgálatával gyakorolhatja, amennyiben a felülvizsgálati kérelem hivatkozásai megfelelnek a régi Pp. következőkben ismertetett követelményeinek. [23] A régi Pp.
  2. §
(1)és
(2)bekezdéseiből, 275. §
(2)bekezdéséből következően – ahogy azt az 1/
  1. (II. 15.) PK vélemény értelmezte – a jogerős határozat több rendelkezését támadó, avagy több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel. Ezek a támadott határozat, a jogszabálysértés és azzal összhangban a megsértett jogszabályhely megjelölése, a jogorvoslati kérelem indokainak ismertetése és a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem. Több jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelemnek valamennyi jogszabálysértés tekintetében teljesítenie kell az előzőekben bemutatott tartalmi elvárást, ellenkező esetben a tartalmilag fogyatékos felülvizsgálati kérelmet – vonatkozó részében – a Kúria nem vizsgálhatja érdemben. A tartalmilag hiányos perorvoslati kérelem nem korrigálható utóbb, sem hiánypótlás elrendelésével, sem a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél kiegészítő nyilatkozatával. A felülvizsgálati kérelemnek a kötelező tartalmi, egyben fogalmi elemekkel a benyújtására nyitva álló határidőn belül kell rendelkeznie. A felülvizsgálatot kérő félnek az általa hivatkozott jogszabálysértéssel összefüggésben a megsértett jogszabályhelyet – a régi Pp.
  2. §-át
  3. szeptember 1-jei hatállyal módosító, az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló
  4. évi CXVII. törvény
  5. §-a és
  6. §-a eredményeként a
  7. október 31-e után jogerőre Kúria III.Gfv.30.449/2023/4-I 6 emelkedett határozatok ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmek esetében – konkrétan, a jogforrás, a paragrafusszám, az esetleges bekezdések és pontok számának megadásával kell meghatározni, követelmény továbbá az is, hogy az így megjelölt jogszabályhely megfeleljen a jogszabálysértés szöveges körülírásának [1/
  8. (II. 15.) PK vélemény
  9. pontjához fűzött indokolás]. [24] A fentiekből következő alapvető elvárás egyben a felülvizsgálati kérelemmel szemben – érdemi elbírálásához és eredményességéhez –, hogy hivatkozásai a fenti tartalommal megfeleltethetők legyenek a jogerős határozatnak: a felülvizsgálatot kérő félnek a felülvizsgálni kért határozat indokaival, érveivel szemben, azok cáfolatára kell az ellenérveit megfogalmaznia. A jogerős határozat abban a részében, amelyet a felülvizsgálati kérelem nem, vagy úgy támad, hogy kérelme az adott körben nem rendelkezik maradéktalanul a Pp.-ben előírt tartalmi elemekkel, nem bírálható felül a felülvizsgálati eljárásban. [25] Jelen ügyben a felülvizsgálatot kérő kifogást tevő két körülhatárolható okból támadta a jogerős végzést. A felülvizsgálati kérelem azonban – a következőkben részletezettek szerint – egyik esetben sem tartalmazott a korábban kifejtetteknek megfelelő tartalmú hivatkozást a jogerős végzés cáfolatára. [26] Tartalmi hiányossága zárta ki a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását abban a részében, ami a hiánypótlási felhívás állított teljesítésén, a tudomásszerzés időpontjának és körülményeinek megtörtént igazolásán alapult, és lényegében az ügyben eljárt bíróságok bizonyítékértékelő munkáját támadta. A kifogást tevő mindezt anélkül azonban, hogy a szövegesen előadott eljárási szabálysértéssel összhangban megjelölte volna a konkrét sérült perrendi szabályt. A felülvizsgálati kérelem a hiányos részében nem volt érdemben vizsgálható. A felülvizsgálati eljárásban irányadó volt a jogerős végzés abban a részében, hogy a kifogást tevő a felszámoló sérelmezett intézkedéséről nem az általa megjelölt
  10. november 16-i időpontban – az ingatlan pályázati értékesítésének megindításából –, hanem már korábban tudomást szerzett. [27] Megalapozatlanul állította a felülvizsgálati kérelem a felszámoló támadott intézkedésének „folyamatos jellegét”, és a kifogás benyújtására irányadó 15 napos határidő erre figyelemmel alakuló számítását a Cstv.
  11. §
(1)bekezdése szerint. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a hitelező kifogásának konkrét felszámolói intézkedés volt a tárgya: a vizsgált intézkedés az ... Bank Nyrt. hitelezői igényének nyilvántartásba vételével megvalósult, befejezetté vált. A felszámoló intézkedését sérelmesnek tartó hitelező nem az intézkedés eredményeként fennálló, jogsértőnek tartott „állapot” fennállása alatt, hanem a támadott intézkedésről való tudomásszerzésétől számított törvényes határidőn belül kereshetett jogvédelmet a kifogás benyújtásával. [28] A régi Pp. 157. § a) pontjának, 130. §
(1)bekezdés h) pontjának megsértését egyedül a régi Pp. hatályon kívül helyezése és a régi Pp. rendelkezései alkalmazásának ebből következő kizártsága miatt állította a kifogást tevő. Álláspontjával szemben azonban a megjelölt eljárási szabálysértés – mivel az azonos tartalmú perrendi szabályok miatt nem lett volna kihatása az ügy érdemi elbírálására – fennállása esetén sem vezetett volna a jogerős végzés hatályon kívül helyezéséhez. A hitelező érvelése érdemben sem volt helyes: a polgári Kúria III.Gfv.30.449/2023/4-I 7 perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2018. január 1-jei hatályba lépését megelőzően indult eljárásokban, így a jelen felszámolási eljárásban és az ahhoz kapcsolódó kifogások tárgyában indult eljárásokban is a régi Pp. rendelkezései szerint kell eljárni [Pp. 630. §
(1)bekezdés]. [29] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a régi Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [30] A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán a kifogást tevő hitelező a régi Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó régi Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felszámoló jogi képviseletével felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdései, 4/A. §-a szerint a kifejtett tevékenységgel arányban, áfával növelt összegben meghatározott ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költséget. [31] Mivel a jogerős végzés a régi Pp.
  1. § a) pontjának alkalmazásán alapult, a felülvizsgálati eljárás az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  3. §
(1)bekezdés a) pontja szerint illetékmentes volt. A kifogást tevő hitelező ezért az általa elektronikusan megfizetett összesen 20.000 forint illetéket visszaigényelheti az adóhatóságtól. Erről a Kúria az adóhatóságot határozata egy példánya megküldésével az elsőfokú bíróság útján értesíti [Itv. 80.§
(1)bekezdés i) pont, 81. §
(2)bekezdés, 44/
  1. (XII. 20.) PM rendelet]. Figyelmezteti a hitelezőt, hogy az illeték visszatérítése iránt az adóshatósághoz kérelmet kell előterjesztenie. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A határozat elvi tartalma Irányadó a felülvizsgálati eljárásban a jogerős végzés jogi álláspontja abban a körben, amelyet nem támad a felülvizsgálatot kérő fél a jogerős végzés indokainak megfeleltethető tartalommal, egyben a szükséges tartalmi elemek mindegyikével bíró felülvizsgálati kérelemmel. A határozat alapjául szolgáló jogszabályok és joggyakorlat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. §, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 272. §
(1)és
(2)bekezdés, 275. §
(1)és
(2)bekezdés. Kúria III.Gfv.30.449/2023/4-I 8 Budapest,
  1. július
  2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.