Bfv.1174/2020/10 – Kúria

(1)bekezdés a) pont] miatt 2 év szabadságvesztésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén a VII. rendű terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés 2/3 része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a beszámításról és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. február
2. napján meghozott 2.Bf.1004/2015/
3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a VII. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A felülvizsgálati eljárásban irányadó jogerős tényállás VII. rendű terheltet érintő lényege a következő. – A jogerős ítélet
4. tényállási pontja szerint az I. rendű terhelt
5. év őszén a VII. rendű terhelt részére engedély nélkül készített, majd adott el – ismeretlen összegért – egy darab 22 Kúria 3.Bfv.1.174/2020/10 3 kaliberű, ismeretlen típusú és gyártási szám nélküli, házilagosan összeállított egylövetű puskát, a hozzá tartozó hangtompítóval együtt. – Ezt követően pár hónappal a VII. rendű terhelt részére készített egy ismeretlen eredetű, 22 kaliberű kispuskára szerelhető üzemképes hangtompítót, amit 10.000 forint ellenében át is adott részére. – Az I. rendű terhelt által készített, majd a VII. rendű terhelt által megszerzett és magánál tartott 22 kaliberű, ismeretlen típusú és gyártási szám nélküli, házilagosan összeállított egylövetű puska a
6. évi XXIV. törvény
7. §
8. pontja, valamint
9. pontja alapján lőfegyvernek minősül, készítése, megszerzése, tartása hatósági engedélyhez kötött. A házi készítésű csőtoldatok a
10. évi XXIV. törvény
11. §
12. pontja alapján hangtompítónak minősülnek, tartásuk engedélyköteles. [4] Következetes ítélkezési gyakorlat, hogy a felülvizsgálatban irányadó tényálláshoz tartozóként kell tekintetbe venni minden, a határozat indokolásának bármely részében rögzített ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésébe esik (BH 2006.392.). [5] Az ítéletszerkesztés folytán az indokolás más részében lévő ténymegállapítás a következő. A
13. tényállási ponttal kapcsolatban az, hogy a VII. rendű terhelt az I. rendű terhelttől az engedély nélkül készített lőfegyvert akként szerezte, hogy azon lőfegyverre vonatkozóan ő maga fegyvertartási engedéllyel rendelkezett volna (elsőfokú ítélet
14. oldal
15. bekezdés). II. [6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a VII. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
16. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára hivatkozással a VII. rendű terhelt felmentése érdekében. [7] A védő indokai szerint az eljárt bíróságok anyagi jogszabályt sértettek. A VII. rendű terhelt vonatkozásában a nyomozás során foganatosított házkutatás nem vezetett eredményre, egy nem átalakított légpuskát foglaltak le, melyet a szakértői vizsgálatot követően visszaadtak a részére, mert nem minősült lőfegyvernek. Álláspontja szerint a lőfegyver és ennélfogva szakértői vélemény nélkül nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy történt-e bűncselekmény. [8] Kifejtette, hogy a jogerősen megállapított tényállást elfogadva sincs bizonyíték arra, hogy a VII. rendű terhelt által megszerzett fegyver lőfegyvernek minősül. Hiszen egy fegyverről egy laikus személy nem tudja megállapítani, hogy abból 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú lövedék lőhető-e ki, vagyis, hogy az lőfegyvernek minősül-e. Kúria 3.Bfv.1.174/2020/10 4 [9] Az indítványozó szerint a különleges szakértelmet igénylő kérdés bíróság általi elbírálása, illetőleg megítélése a büntetőeljárás alapelveit, így az eljárási feladatok megoszlásának elvét, vagy a védelem jogát sérti. A büntetőeljárási jog alapvető szabályainak megsértésére alapozott indokolás, függetlenül attól, hogy az a tényállás megállapítására, a bűnösségre, a jogi minősítésre, avagy a büntetőjogi következményekre vonatkozik, nem tekinthető az indokolási kötelezettség teljesítésének. [10] Álláspontja szerint az eljárt bíróságok anyagi jogszabályt sértettek, mivel szakértői kompetenciába tartozó kérdésben foglaltak állást úgy, hogy az a tárgy, amelyről szakértői véleménynek kellett volna születnie, nem volt fellelhető az eljárás során. [11] Mindezek alapján indítványozta a VII. rendű terhelt felmentését. [12] A Legfőbb Ügyészség BF.1224/2020/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. Az ügyészi álláspont szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéleti tényállás megalapozottsága nem vizsgálható, nincs lehetőség a bizonyítási eljárás mikénti lefolytatásának, a bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységének és ezen keresztül az anyagi jogi kérdések vitatására. Tekintettel arra, hogy az indítvány a szakértő kirendelésének mellőzését sérelmezi, ekként a tényállás megalapozottságát vitatja, ezért az a törvényben kizárt. [13] Mindezek alapján a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta. [14] A Legfőbb Ügyészség átiratára a védő észrevételt tett, melyben visszautasította, hogy az indítványban a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét támadta volna. Továbbra is fenntartotta, hogy a bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy a szakértői kompetenciába tartozó kérdésben szakértői vélemény nélkül foglalt állást. [15] A Legfőbb Ügyészség BF.1224/2020/4. számú átiratában a védő észrevételeire akként nyilatkozott, hogy a korábbi nyilatkozatát fenntartja, azt sem módosítani, sem kiegészíteni nem kívánja. III. [16] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [17] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 648. § a)-
3. d)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a Kúria 3.Bfv.1.174/2020/10 5 felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. A Be. 650. §

(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [18] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapján vizsgálható. [19] Ezzel szemben a védő az indítványában részben a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítást, a bizonyítékok értékelését kifogásolta. Ekként a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg a VII. rendű terhelt terhére a lőfegyverrel visszaélés bűntette, mivel nincs szakértői vélemény arra vonatkozóan, hogy a VII. rendű terhelt által megszerzett fegyver lőfegyvernek minősül. [20] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [21] Megjegyzi a Kúria, hogy értelemszerűen nem előfeltétele az elkövetés eszközének megléte a büntetőjogi felelősség megállapításának. Kétségtelen, hogy a bizonyítás szempontjából könnyebbség, de nem kizáró feltétel. Ebben az esetben értelemszerűen közvetett bizonyításról van szó. [22] A bíróság ténymegállapító tevékenysége eredendően közvetett – ténybeli következtetésen alapuló – megismerő tevékenység, mivel nem közvetlen észlelője a bizonyítandó ténynek. A közvetett bizonyítás további közvetítést (áttételt) jelent. [23] A Be. 163. §

(1)bekezdése értelmében bizonyítandó tény, ami adott ügyben a büntető anyagi vagy eljárási jogszabály alkalmazása szempontjából jelentős. Bizonyítandó tény bizonyítója a bizonyíték, aminek forrása (megismerésének biztosítója) pedig a bizonyítási eszköz. Bizonyítási eszköznek különösen olyan vallomás, irat, dolog minősülhet, aminek alapján, illetve amiből következően a bíróság megállapítja a tényállást. Személyi vagy tárgyi bizonyítási eszköz (tanú, okirat stb.) pedig, akinek, illetve aminek révén a bíróság megismeri a bizonyítékot. [24] A bizonyíték és a bizonyítandó tény viszonya – ekként a bizonyítás, illetve a bizonyíték - lehet közvetlen vagy közvetett. Közvetett a bizonyíték, ha nem vonatkozik eleve, egyenesen, nyíltan (kifejezetten) és perdöntő módon a bizonyítandó tényre, hanem csupán másik – egy, vagy több, közbeeső, kisegítő – tényre mutat, ami azonban releváns, mert következtetés vonható belőle a bizonyítandó (perdöntő) tényre. [25] Közvetett a bizonyítás, ha nincs közvetlen bizonyíték, nincs beismerő, vagy a történtek közvetlen érzékelésén, észleletén alapuló vallomás, illetve az nem hitelt érdemlő. Mindig közvetett bizonyítás a tudati tények (szándékosság, gondatlanság) bizonyítása, Kúria 3.Bfv.1.174/2020/10 6 rendszerint közvetett bizonyíték a tudományos módszer által szolgáltatott bizonyíték és a tárgyi bizonyíték. [26] A közvetett bizonyíték (mint más bizonyíték) eredményezhet ténymegállapítást, ami azonban önmagában elégtelen, mivel még nem a bizonyítandó tényre ad következtetési lehetőséget. A közvetett bizonyíték alapján megállapított ténynek arra kell alkalmasnak lennie, hogy önmagában, vagy más közvetett bizonyítékból nyert ténnyel együtt olyan további tényre adjon következtetési lehetőséget, aminek alapján a bizonyítandó tény is megállapítható. [27] A közvetett bizonyítás valójában tényből tényre következtetés. Közvetett bizonyíték esetében a lényeg nem a bizonyíték mibenléte, hanem a más bizonyítékhoz kötődés. Ehhez képest, amíg közvetlen bizonyíték esetében csupán a hitelt érdemlőség a ténymegállapítás feltétele, közvetett bizonyíték esetében vizsgálandó a ténybeli következtetés helyessége is. [28] Ilyenkor ugyanis a következtetés, illetve annak eredménye pótolja a közvetlen bizonyíték érzékelésen, észleleten alapuló (hitelt érdemlőnek tartott) tartalmát. A bizonyítandó tényre vonatkozó megállapítás lényege ténybeli következtetés. [29] Ehhez képest a közvetett bizonyíték elfogadhatósága kapcsán, illetve a közvetett bizonyítás esetében egyaránt vizsgálandó – – a tény-, illetve tárgyszerűség, – a logikai zártság és – a formállogika ellensúlyaként a relevancia. [30] A következtetés tényszerűsége azt jelenti, hogy az adott közvetett bizonyíték, bár nem a bizonyítandó, viszont olyan tény észleletén alapul, ami, mint alapadat hiteltérdemlő, ésszerű érvvel indokolt, igazolt és okszerű következtetés levonására alkalmas. Ha a közvetett bizonyíték forrása tárgyi bizonyítási eszköz, annak – értelemszerűen – szintén vizsgálandó a hitelt érdemlősége, ezen belül keletkezése, állapota, helye, illetve fellelésének körülménye, valamint következtetésre alkalmassága. [31] A következtetés logikai zártsága azt jelenti, hogy a közvetett bizonyíték a belőle következő, vagy a más közvetett bizonyítékból nyert ténnyel együtt – egyedül (kizárólag) a bizonyítandó tényre következtetést biztosítja; és nincs olyan további tény, vagy körülmény sem, ami mindezt cáfolná, vagy kétségessé tenné; – kizárja vagy cáfolja a nem a bizonyítandó tényre, vagy attól eltérő, azzal ellentétes következtetés (más verzió) lehetőségét. Kúria 3.Bfv.1.174/2020/10 7 [32] A relevancia pedig azt jelenti, hogy bár önmagában közvetett bizonyítékból nem vonható kizárólagos következtetés a bizonyítandó tényre, azonban tartalma nem zárja ki eleve a bizonyítandó tény időbeli, térbeli, illetve egyéb fizikai környezetéhez tartozását. Következésképpen összefüggése a bizonyítás tárgyával ésszerű alapon áll. Nem kizárólag vélemény, feltevés alapú, és a bizonyítandó tény tárgyi oldalához is kötődő. [33] Mint ahogy arra az előzőekben a Kúria rámutatott, az indítványnak a tényállás megalapozatlanságával kapcsolatos megállapításai – szakértői bizonyítás hiányának kifogásolása – kívül esnek a felülvizsgálati eljárásban vizsgálandó kérdések körén. A felülvizsgálati eljárás szigorú szabályrendszere okán az irányadó tényállás támadhatatlanságát sérti a bizonyítékok értékelésének vitatása, mérlegelésük támadása. [34] A Kúria megjegyzi, hogy a szakértő kirendelésének megalapozatlansági ok, ami miatt nincs helye felülvizsgálatnak. hiánya csupán [35] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [36] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a VII. rendű terhelt bűnösségét lőfegyverrel visszaélés bűntettében megállapította. Az elbíráláskor hatályos Btk. 325. §

(1)bekezdés

1. a)pontja szerint, aki lőfegyvert engedély nélkül megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel bűntetendő. [37] A lőfegyver fogalmát a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (továbbiakban Löf. tv.) 2. § 16. pontja határozza meg. Eszerint lőfegyver a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú szilárd anyagú lövedék lőhető ki. A 2. § 29. pont
2. a)pontja szerint tűzfegyver az 1. mellékletben meghatározott „A” vagy „B” kategóriába tartozó olyan – vagy olyanná átalakítható – kézifegyver, amelynek csövéből gyúlékony hajtóanyag segítségével szilárd anyagú lövedék lőhető ki, ideértve a szilárd anyagú lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére átalakítható fegyvert. A házi készítésű csőtoldatok a Löf. tv. 2. § 10. pontja alapján hangtompítónak minősülnek. [38] A Löf. tv. 3. §

(1)bekezdés c) pontja szerint a rendőrség által kiadott engedély szükséges a tűzfegyver és a hangtompító tartásához. [39] A VII. rendű terhelt tekintetében irányadó tényállás

1. pontja rögzíti, hogy a VII. rendű terhelt által megszerzett és magánál tartott egylövetű puska a Löf. tv.
2. § 16., valamint a
3. pontja alapján lőfegyvernek, míg a házi készítésű csőtoldatok a Löf. tv.
4. §
5. pontja alapján hangtompítónak minősülnek, melyek megszerzése, tartása engedélyhez kötött. Ilyen engedéllyel a VII. rendű terhelt nem rendelkezett. [40] Rámutat a Kúria arra, hogy a Btk.
6. §

(1)bekezdés a) pontja szerint minősülő lőfegyverrel visszaélés bűntette tényállásszerűsége szempontjából annak van jelentősége, Kúria 3.Bfv.1.174/2020/10 8 hogy az elkövető a Löf. tv. szerinti lőfegyvert úgy szerez meg vagy tart, hogy ehhez nem rendelkezik engedéllyel. [41] Az eljárt bíróság megállapította, hogy a VII. rendű terhelt által megszerzett és magánál tartott egylövetű puska lőfegyvernek, míg a csőtoldatok hangtompítónak minősülnek, megszerzésük, tartásuk hatósági engedélyhez kötött. Ilyen engedéllyel a VII. rendű terhelt nem rendelkezett, így a lőfegyverrel visszaélés bűntettének elkövetési magatartását megvalósította. IV. [42] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. [43] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [44] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. április
2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző