A határozat elvi tartalma: Nem állnak fenn a felülvizsgálat kivételes engedélyezésének a feltételei, ha joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására alapított engedélyezési kérelmében a fél nem mutatja be a széttartó, illetve a továbbfejlesztendő joggyakorlatot. Nem engedélyezhető a felülvizsgálat a jogkérdés különleges súlyára vagy társadalmi jelentőségére, ha a fél nem hivatkozik a jogegységgel kapcsolatba hozható olyan fontos okra, amely az egyedi ügyön túlmutat, vagy a társadalom széles körét érinti. A jogbiztonsággal összefüggésbe hozható fontos oknak az minősülhet, így engedélyezés alapjául csak az szolgálhat, ha valamely állított alapjogi sérelem az adott ügyben ténylegesen felmerül. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzés Az ügy száma: Pfv.VI.20.726/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Madarász Anna bíró Dr. Farkas Antónia bíró A felperes: név1 (cím1) A felperes jogi képviselője: Dr. Harcos Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző: dr. Harcos Gábor ügyvéd) Az alperesek: cím3 (cím4) I. rendű; név2 (cím5) II. rendű. Az alperes jogi képviselője: Dr. Szűr Balázs Ügyvédi Iroda (cím6, ügyintéző: dr. Szűr Balázs ügyvéd) Az alperesi beavatkozó: cég1 (cím7) Az alperesi beavatkozó jogi képviselője: Dr. Gyürky Éva ügyvéd (cím8) A per tárgya: tartozás megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria VI.Pfv.20.726/2025/4 2 A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla, Pkf.I.25.114/2025/
- számú végzés Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Székesfehérvári Törvényszék, 15.P.20.203/2024/
- számú végzés Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A kereseti kérelem [1] A felperes módosított keresetében az I. rendű és a II. rendű alperesek egyetemleges kötelezését kérte 1.000.000 forint és késedelmi kamata megfizetésére a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §-a és 6:
- §-a alapján. A keresetben előadottak szerint az I. rendű alperes mint a kijelölt felszámoló, a II. rendű alperes mint a felszámolóbiztos a cég2 felszámolási eljárása során megsértették a Ptk. 1:
- §
(1)és
(2)bekezdésében rögzített jóhiszeműség és tisztesség alapelvét, továbbá a Ptk. 1:4. §
(1)bekezdésében meghatározott elvárhatóság alapelvét. Az első- és másodfokú ítélet Kúria VI.Pfv.20.726/2025/4 3 [2] Az elsőfokú bíróság a
- január 27-én megtartott perfelvételi tárgyaláson, a 15.P.20.203/2024/
- sorszám alatti végzésével az eljárást megszüntette. A végzés indokolásában kiemelte, hogy a felperes keresetében lejárt esedékességű követelésként 1 millió forint összegű igényt érvényesített kártérítés jogcímén. Rámutatott, hogy a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésére, amely szerint hárommillió forintos összeghatárig a követelés érvényesítésére kizárólag fizetési meghagyás útján van lehetőség, ezért a Pp. 176. §
(1)bekezdés b) pontjában, valamint a Pp. 240. §
(1)bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezésekre figyelemmel az eljárást hivatalból szüntette meg. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [4] A jogerős végzés ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Utóbbit a Pp. 409. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjára alapította. A felperes felülvizsgálati kérelme szerint a jogerős végzés sérti a Pp. 3. §át, 6. §-át, 183. §
(4)bekezdését, 185. §
(1)bekezdését, az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdését. Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelmében – annak tartalma szerint – kérte a jogerős végzésnek az elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. [5] A felperes a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjára alapított engedélyezés iránti kérelme vonatkozásában kifejtette, hogy a joggyakorlat egységének, illetve továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolt a felülvizsgálat engedélyezése annak érdekében, hogy a peres eljárások során egyértelműen meghatározható legyen, van-e jogszabályi lehetősége az eljáró bírónak a peres eljárás perfelvételi szakaszában, a perfelvételi tárgyalás lefolytatásakor figyelmen kívül hagyni a kontradiktórius eljárási alapelveket, jogellenesen korlátozni a nyilatkozattételi, illetve a keresetváltoztatási jogot. Amennyiben ez ténylegesen megtörténik, az mennyire egyeztethető össze az Alaptörvényben és a Pp.-ben rögzített alapelvekkel. Megvalósulhat e tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése olyan körülmények között, amelyek során a bíróság figyelmen kívül hagyja a peres fél jogszabályokban, eljárásjogi és más törvényekben biztosított jogait, köztük a polgári perrendtartás alapvető szabályait. További kérdés, hogy a perben eljáró bíró helyesen értelmezte-e a Pp. 183. §
(4)bekezdésének és a 185. §
(1)bekezdésének előírásait, és az értelmezést követően azokat megfelelően alkalmazta-e az eljárás perfelvételi szakaszában. [6] A felperes a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjára történő hivatkozása megalapozásaként előadta, a felülvizsgálat engedélyezését a jogkérdés különleges súlya és társadalmi jelentősége is indokolja, mivel abban a kérdésben kell állást foglalnia a Kúriának, hogy figyelmen kívül hagyhatja-e a bíróság a kontradiktórius elvet, korlátozhatja-e a peres eljárás Kúria VI.Pfv.20.726/2025/4 4 során a felek jogszabályban rögzített jogait, különös tekintettel arra, hogy a másik fél által tett jognyilatkozatokra törvényben biztosított a válaszadás joga, továbbá, hogy ezen jogok elvonását a bíróság indoklás nélkül is megteheti-e. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A Kúria elöljáróban rögzíti, az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény 243. §
(4)bekezdése szerint a Pp. felülvizsgálatra vonatkozó módosított szabályozást tartalmazó rendelkezései
- január 1-jén lépnek hatályba. Átmeneti rendelkezés hiányában a módosítással beiktatott új, illetve a módosítással hatályon kívül helyezett régi eljárási jogszabályi rendelkezések alkalmazandóságát a jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény (Jat.)
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján kell megítélni. Mivel a felülvizsgálat a jogerős határozat jogkérdésben állított hibájának az orvoslására szolgáló rendkívüli perorvoslat, a jogerős határozat meghozatala minősül annak az eljárási cselekménynek, amely meghatározza az ellene előterjeszthető rendkívüli perorvoslatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazandóságát, ezért a jogerős ítélet 2025. április 2i keltére tekintettel jelen ügyben a Pp. 2025. december 31-ig hatályos rendelkezései az irányadók (Kúria Pfv.20.061/2026/2.). [8] A jelen ügyben irányadó Pp. 408. §
(1)bekezdése alapján, mivel a vagyonjogi perben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg, a felperesnek felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kellett előterjesztenie, amelynek eleget tett [Pp. 409. §
(1)bekezdés és 412. §
(2)bekezdés]. [9] A kérelemhez kötöttség perjogi szabályából [Pp. 2. §
(2)bekezdés] következően a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti. Erre figyelemmel a felperes által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kizárólag abból a szempontból vizsgálta, hogy az abban előadottak alapján a jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége miatt indokolt-e. [10] A Kúria megállapította, hogy jelen ügyben a Pp. 409. §
(2)bekezdésének
- a)és
- b)pontjában foglalt, a felülvizsgálat kivételes engedélyezésének követelményei az alábbiak szerint nem teljesültek. [11] A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjának első fordulatára alapított kérelem esetén, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha az adott jogkérdésben a bírói gyakorlat széttartó. Erre való hivatkozás esetén a félnek be kell mutatnia a széttartó (divergáló) bírói gyakorlatot [(Kúria Gfv.III.30.129/2024/2., Gfv.VI.30.304/2024/2., Pfv.II.20.035/2024/2.). A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása – mint a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont második fordulatában szabályozott engedélyezési ok – tekintetében pedig azt kell bemutatni, hogy a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a már kialakult és egységes bírói gyakorlat követése mely körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kúria Pfv.V.20.396/2023/2., Kúria VI.Pfv.20.726/2025/4 5 Pfv.II.20.782/2022/3., Pfv.II.20.838/2022/3.). Ha a fél ezekre az engedélyezési okokra hivatkozik – a Pp. 410. §
(2)bekezdés
- c)pont
- ca)alpont alapján – meg kell jelölnie azokat az okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését. Ehhez egyebek mellett arra van szükség, hogy az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő, vagy egységes, de továbbfejlesztendő bírói döntéseket az engedélyezés iránti kérelmében egyértelműen azonosítható módon – legalább a határozatot hozó bíróság nevének és a határozat számának feltüntetésével – megjelölje (Kúria Pfv.V.20.803/2021/2.). [12] A felperes nem jelölt meg az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő (széttartó), illetve továbbfejlesztendő bírói gyakorlatot, és azt sem indokolta, hogy a már kialakult és egységes bírói gyakorlat követése miért nem indokolt. E tartalmi hiányosságok kizárták az Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja mindkét fordulatára alapított engedélyezési kérelem érdemi vizsgálatát. Megjegyzi a Kúria, hogy ugyanabban a jogkérdésben a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont mindkét fordulatára történő hivatkozás egyébként sem alkalmas a felülvizsgálat engedélyezésének megalapozására, ugyanis nem lehet egy jogkérdés kapcsán egyszerre széttartó, illetve egységes a joggyakorlat (Kúria Pfv.VII.20.946/2023/2.). [13] A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pont első fordulata (a felvetett jogkérdés különleges súlya) akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat. Előfordulhat ugyanis, hogy nem alakult ki széttartó bírói gyakorlat, és a joggyakorlat továbbfejlesztésére sincs szükség, de a felülvizsgálati kérelem olyan jogértelmezési kérdést tartalmaz, amellyel kapcsolatban a Kúria korábban még nem foglalt állást. Ez az eset áll fenn például akkor, ha egy új jogszabály értelmezése, vagy egy joghézag kitöltése elvi iránymutatást igényel. Ezekben az esetekben az is szükséges a felülvizsgálat engedélyezéséhez, hogy valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ilyennek tekinthető például, ha a jogkérdés nagy számban előforduló új típusú ügyben merül fel (Kúria Gfv.VI.30.304/2024/2.). [14] A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjának második fordulatában írt engedélyezési ok alapján, a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel akkor engedélyezhető a felülvizsgálat, ha a jogkérdés a jogalanyok széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. Nagy társadalmi jelentősége lehet egy jogkérdésnek akkor is, ha a jogsértő gyakorlat fenntartása másokat is a jogsértő gyakorlat folytatására ösztönözhet (Kúria Gfv.III.30.425/2023/3., Gfv.VI.30.458/2022/2.). [15] A felperes semmilyen indokát nem adta annak, hogy a felvetett jogkérdésnek véleménye szerint miért van különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége. Nem hivatkozott semmilyen, a jogegységgel kapcsolatba hozható fontos okra, illetve nem támasztotta alá, hogy a jelen perben felvetett konkrét jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat, vagy a társadalom széles körét érinti. [16] A jogbiztonsággal összefüggésbe hozható fontos oknak minősülhet, így engedélyezés alapjául szolgálhat valamely állított alapjogi sérelem, azonban csak abban az esetben, ha annak tényleges fennállása az adott ügyben felmerül. A Kúria rámutat arra, hogy amennyiben jogszabályi rendelkezések alapján valamely végzés tárgyaláson kívül történő meghozatalának is helye van, nem sérül az engedélyezési kérelemben felhívott, az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdésében {helyesen: XXVIII. cikk
(1)bekezdésében} biztosított tisztességes eljáráshoz Kúria VI.Pfv.20.726/2025/4 6 való jog, és nem sérti a kontradiktórius eljárás elvét, ha a bíróság az abszolút pergátló akadályra tekintettel a hivatalbóli permegszüntető végzését tárgyaláson – a felek meghallgatása nélkül – hozza meg. Jelen ügyben azonban ez a helyzet sem állt fenn, hiszen az alperesek eljárás megszüntetésére vonatkozó alaki védekezését tartalmazó ellenkérelmét az elsőfokú bíróság a perfelvételi tárgyalást megelőzően közölte a felperessel, aki arra válasziratot, majd (a pertárgy értékét nem érintő) keresetmódosítást is előterjesztett, és a tárgyaláson is jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatot tett. Ez alapján a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme még elvi szinten sem merül fel a konkrét ügyben, ezért erre alapítottan nem kerülhetett sor a felülvizsgálat engedélyezésére. [17] A Kúria megítélése szerint a felperes engedélyezés iránti kérelmében valójában azt sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok vele ellentétes jogi álláspontra helyezkedtek. A jogerős ítélet állított jogszabálysértésének érdemi vizsgálata azonban önmagában az engedélyezés alapjául nem szolgálhat, azt a Kúria – az engedélyezés feltételeinek fennállása esetén – kizárólag a felülvizsgálati eljárásban vizsgálhatja (Kúria Pfv.V.20.132/2022/2.). [18] A Kúria megjegyzi, hogy a felperes 2025. augusztus 25-én előterjesztett felülvizsgálati kérelem pontosítása elnevezésű beadványa a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidőt, azaz 2025. június 13-át követően érkezett, ezért az abban foglaltak – amennyiben azok az eredeti felülvizsgálati kérelmen túlmutattak – nem voltak figyelembe vehetők [Pp. 413. §
(3)bekezdés], egyebekben pedig az eredeti engedélyezési kérelem megismétlését tartalmazta. [19] A fentiek szerint a Pp. 409. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjára alapított kérelem nem alapozta meg a felülvizsgálat engedélyezését, ezért a Kúria a felülvizsgálatot a Pp. 411. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. [20] Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [21] A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. A határozat elvi tartalma [22] Nem állnak fenn a felülvizsgálat kivételes engedélyezésének a feltételei, ha joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására alapított engedélyezési kérelmében a fél nem mutatja be a széttartó, illetve a továbbfejlesztendő joggyakorlatot. [23] Nem engedélyezhető a felülvizsgálat a jogkérdés különleges súlyára vagy társadalmi jelentőségére, ha a fél nem hivatkozik a jogegységgel kapcsolatba hozható olyan fontos okra, amely az egyedi ügyön túlmutat, vagy a társadalom széles körét érinti. A jogbiztonsággal összefüggésbe hozható fontos oknak az minősülhet, így engedélyezés alapjául csak az Kúria VI.Pfv.20.726/2025/4 7 szolgálhat, ha valamely állított alapjogi sérelem az adott ügyben ténylegesen felmerül. Alkalmazott jogszabályok [24] 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 409. §
(2)bekezdés a), b) pont, 411. §
(1)-
(2)bekezdés Budapest,
- március
- Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró, Dr. Farkas Antónia s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző