Debreceni Ítélőtábla Bf.IV.211/2021/
- A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Debrecenben, a
- június
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő v é g z é s t: A vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Törvényszék
- március 26 napján kihirdetett 8.B.108/2021/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott anyja neve: ... A másodfokú eljárásban 11 077 (tizenegyezer-hetvenhét) Ft bűnügyi költség merült fel, melyet az állam visel. Indokolás [1] A Nyíregyházi Törvényszék a rendelkező részben írt ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (továbbiakban Btk.)
- §
(1),
(2)bekezdés] és embercsempészés bűntettében [Btk. 353. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont]. Ezért 2 év, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett, börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év kiutasításra ítélte. A szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Határozott továbbá a végrehajtás elrendelése esetére a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi időpontjáról és a lefoglalt bankjegyek vagyonelkobzásáról. [2] Az ítélet ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlott terhére a büntetés súlyosítása, a vádlottal szemben hosszabb tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása és a kiutasítás időtartamának felemelése érdekében. Indokai szerint a korrupciós cselekményt elkövető vádlottal szemben kiszabott, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés és a 2 éves kiutasítás nem alkalmas a büntetési célok elérésére, ezért a büntetés lényeges súlyosítását tartotta szükségesnek. [3] A vádlott és a védő tudomásul vették az elsőfokú ítéletet. A védő a másodfokú eljárásban előterjesztett írásbeli észrevételében a törvényszék határozatának helybenhagyását indítványozta. [4] A ... Fellebbviteli Főügyészség a ... számú átiratában a súlyosítást célzó ügyészségi fellebbezést fenntartva az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatására, a kiutasítás hosszabb tartamban való megállapítására, egyéb részekben a határozat helybenhagyására tett indítványt. Debreceni Ítélőtábla 4.Bf.211/2021/13/III 2 [5] A másodfokú bíróság az ügyészségi perorvoslatot a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban Be.) 599. §
(1)bekezdés alapján, figyelemmel a védői indítványra, nyilvános ülésen bírálta el. [6] A védő a nyilvános ülésen az észrevételében foglaltakkal egyezően nyilatkozott. [7] Az ügyészség fellebbezése nem alapos. [8] Tekintettel arra, hogy a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján jelentették be (mértékes fellebbezés), a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül. [9] A Be. 590. §
(5)bekezdésének szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik a szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre, ha a vádlottat fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, valamint a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezésre [Be. 590. §
(5)bekezdés a-c) pont]. Értelemszerűen szankciós fellebbezésnél a büntetés kiszabása a fellebbezés oka és a cél: a büntetésre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §
(5)bekezdés d) pontban foglaltak jelen esetben a Be. 593. §
(3)bekezdésében írtaknak feleltethetők meg. Ezen túl a másodfokú bíróság hivatalból döntött a Be. 590. §
(7)bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben. Megjegyzi a felülbírálat terjedelme kapcsán az ítélőtábla, hogy az Alkotmánybíróság ugyan megállapította, miszerint a Be. 590. §
(5)bekezdése nem az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményeknek megfelelően szabályozza az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében a felülbírálat kiterjesztésének a lehetőségét (azt túl szűken vonta meg), ezért felhívta az Országgyűlést, hogy
- január
- napjáig tegyen eleget jogalkotói feladatának (III/1231/2020.). A jogszabályi rendelkezés azonban még érvényes és hatályos, így alkalmazni kell. [10] A Be.
- §
(2)bekezdés a) pontja értelmében ugyanakkor a másodfokú bíróság nem vizsgálta a támadott ítélet megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította, mert a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdése, konkrétan a
(3)bekezdés a) pontja alapján jelentették be. A mértékes fellebbezésnél az első fokon megállapított tényállás rögzül, azaz a tényálláshoz kötöttség teljes. [11] Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást perrendszerűen, alaposan, körültekintően folytatta le, nem vétett abszolút, az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező eljárási hibát. [12] A vádlott bűnösségének megállapítása törvényes, nem merült fel olyan körülmény, mely a vádlott felmentését vagy az eljárás megszüntetését indokolná, hiszen büntethetőségi akadály nem valósult meg. [13] A cselekmények minősítése is megfelel a büntető anyagi jogi szabályoknak. Debreceni Ítélőtábla 4.Bf.211/2021/13/III 3 [14] A büntetés kiszabása során irányadó szempontokat az elsőfokú bíróság feltárta és azokat nyomatékuknak megfelelően értékelte. [15] A törvényszék a büntetlen előéletű, megfelelő életvezetésű, a felelősségét döntően elismerő vádlottal szemben a büntetési célok elérésére alkalmas, a büntetéskiszabási elvekkel összhangban álló, tettarányos és az egyéniesítésnek is megfelelő büntetést szabott ki, mely túl enyhének nem tekinthető, ezért lényeges súlyosítása nem indokolt. A kedvező személyi körülmények indokolják a feltételes elítélés alkalmazását és a kiutasítás sem tekinthető túl enyhének, ezért az ügyészség fellebbezése alaptalan. [16] Megfelelnek a törvénynek a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, a beszámításra, a feltételes szabadságra bocsáthatóságra, a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezések is. [17] Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatában nem rendelkezett a tolmács díjáról. A díjat a 2021. április 13. napján meghozott és 2021. április 14-én véglegessé vált 10. sorszámú végzésében állapította meg, rögzítve azt is, hogy a költséget az állam viseli. A fordító díjának megállapítása indokolt volt és helyes, mint ahogy az is megfelel a törvénynek, hogy a magyar nyelvet nem ismerő vádlottra a tolmács díja nem terhelhető, azt az állam viseli a Be. 576. §
(1)bekezdés b) pontja szerint. A költségviselésről ugyanakkor perrendszerűen külön, a díjmegállapító végzés véglegessé válása után lehet dönteni és az adott helyzetben, az ítélet elleni fellebbezés miatt arról a másodfokú bíróságnak kellett volna határozni. A joghatályos perorvoslatot követően az elsőfokú bíróságnak már nincs hatásköre a jogerő előtt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyában a rendelkezésre. Mindez azonban nem jelentős relatív eljárási szabálysértés, kiemelése azonban a helyes gyakorlat érdekében indokolt volt. [18] Az ítélőtábla a kifejtettekre tekintettel a fellebbezés alaptalansága miatt a Be. 605. §
(1)bekezdés alkalmazásával helybenhagyta azzal, hogy a nyomozási iratok tartalmával egyezően pontosította a vádlott anyja nevét. [19] A másodfokú eljárásban a főügyészségi indítvány török nyelvre fordításával kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget a Be. 613. §
(1)bekezdése alapján állapította meg, melyet a Be. 576. §
(1)bekezdés b) pontja alapján az állam visel. Debrecen,
- június
- Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. előadó bíró, Dr. Bakó József sk. bíró Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 8.B.108/2021/
- számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.IV.211/2021/
- számú végzése által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
- június
- Debreceni Ítélőtábla 4.Bf.211/2021/13/III Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke 4