Gf.30177/2024/10 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés által előírt korlátozása miatt. II. A reális, közvetlenül fenyegető, és más jogi eszközzel egyéb módon el nem hárítható kárveszély esetén kerülhet csak sor a veszélyeztető magatartástól eltiltásra vagy a kár megelőzéséhez szükséges valamely intézkedés megtételének elrendelésére. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.III.30.177/2024/

1. A felperes: felperes neve (felperes székhelye) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Oppenheim Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Fenyvesi József Bulcsú ügyvéd, ügyvédi iroda címe) Az alperes: alperes neve (alperes lakcíme) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Balatonfüredi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Balatonfüredi Sándor ügyvéd, ügyvédi iroda címe) A per tárgya: Nemleges megállapítás és eltiltás Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Kecskeméti Törvényszék 16.G.21.370/2023/23-IV. A fellebbező felek és a fellebbezés sorszáma: A felperes, 16.G.21.370/2023/28.; az alperes 16.G.21.370/2023/
2. és
3. ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Mindkét peres fél maga viseli másodfokú eljárási költségét. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A tényállás Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.177/2024/10 2 [1] A felperes jogelődje a felperesi jogelőd neve gazdasági társaság – melynek egyedüli üzletrész-tulajdonosa a perben nem álló személy 1 neve magánszemély –
4. október
5. napjától
6. május
7. napjáig minősített többségű (74%) befolyással rendelkező tagja volt az E... Kft.-nek (a továbbiakban: E... Kft.), majd
8. május
9. napjától kezdődően a felperes, mint általános jogutód volt a 74%-os arányú üzletrész tulajdonosa. [2] Az alperes
10. október
11. napjától volt kisebbségi (26%) tulajdonos az E... Kft.-ben. [3] A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
12. október
13. napján jogerős Cg.cégjegyzék száma. számú végzésével a felperest jegyezte be az E... Kft. 100%-os arányú üzletrész-tulajdonnal rendelkező tagjaként, míg az alperest
14. október 6-i hatállyal törölte a cég tagjegyzékéből. [4] Az alperes
15. március
16. napjától
17. szeptember
18. napjáig volt az E... Kft. ügyvezetője. A cég taggyűlése a 2/
19. (IX.30.) számú taggyűlési határozattal ezen időponttól kezdődően az alperest a társaság ügyvezetői tisztségéből azonnali hatállyal felmentette. [5] Az E... Kft.
20. október
21. napján kelt társasági szerződése értelmében a társaság tagja az alperes az üzletrész 26%-ában, továbbá a felperes jogelődje az üzletrész 74%-ában. A társaságnak az alapítástól kezdődően soha nem volt tagja személy 1 neve. [6] Az alperes, társasági tagként
22. július
23. napján értesítette a felperest arról, hogy a 74%-os tulajdoni részesedést megtestesítő felperesi üzletrészt magához kívánja váltani a Ptk. 3:
24. §

(2)bekezdése és a társasági szerződés rendelkezései szerint. Az ettől elzárkózó felperesi válasz nyomán indult perben a Kecskeméti Törvényszék a

1. április
2. napján kelt 5.G.20.219/2022/
3. számú ítéletében megállapította, hogy az üzletrész magához váltásához szükséges törvényi feltételek teljesítése hiányában az alperes
4. július
5. napján kelt nyilatkozata folytán az E... Kft. 74%-os részesedését megtestesítő üzletrészéhez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek nem szálltak át az alperesre. Az alperes fellebbezése folytán eljáró Szegedi Ítélőtába
6. november
7. napján kelt Gf.III.30.127/2022/
8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [7] Az alperes
9. május
10. napján a saját nevében, valamint a felperes jogelődje nevében és képviseletében is eljárva egyszerre írt alá egy, az E... Kft. üzletrészére vonatkozó átruházási szerződést. A szerződés szerint a felperesi jogelőd az E... Kft.-ben lévő üzletrészét eladja alperesnek, mint vevőnek. Az üzletrész megszerzése és az alperes minősített többséget biztosító tagságának megszerzése
11. május 24-i hatállyal
12. július
13. napján átvezetésre került a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál. A felperesi jogelőd a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 1.P.87.883/
14. szám alatt pert indított szerződés megszűnésének megállapítása iránt. A bíróság
15. sorszámú ítéletével a keresetnek helyt adott, megállapította, hogy az üzletrész adásvételi szerződés elállás folytán megszűnt. A Fővárosi Törvényszék
16. március
17. napján kelt 67.Pf.634.255/2018/
18. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [8] Az alperes
19. május
20. napján, magát a szavazati jogok 100%-ával rendelkező tagként feltüntetve a felperesi többségi tulajdonos meghívása és jelenléte nélkül taggyűlést hívott össze és taggyűlési határozatokat, valamint alapítói határozatokat hozott. A 11/
21. (V.21.) taggyűlési határozat értelmében alperes neve (alperes) által
22. április
23. napján szintén egyedül meghozott 3/
24. (IV.24.) számú taggyűlési határozat azonnali végrehajtását rendelte el a Ctv. 124/A. §

(2)bekezdése és a Ptk. 3:

1. §-a alapján. A 12/
2. (V.21.) számú taggyűlési határozat értelmében az alperes által
3. április
4. napján egyedül meghozott 3/
5. (IV.24.) számú taggyűlési határozat azonnali végrehajtása Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.177/2024/10 3 körében döntés a felperesi jogelőd felperesi jogelőd neve volt tag tulajdonában állt és
6. május
7. napján a felperesre átruházott üzletrész azonnali hatállyal történő bevonásáról rendelkezett tekintettel arra, hogy az alperes álláspontja szerint a felperesi jogelőd neve volt tag
8. szeptember
9. napján jogutód nélkül megszűnt. A 13/
10. (V.21.) számú taggyűlési határozat a felperesi jogelőd neve volt tag üzletrészének bevonására tekintettel rendelkezett az E.... Kft. társaság törzstőkéjének leszállításáról, és ezzel egyidejűleg a törzstőke felemeléséről. A 14/
11. (V.21.) számú taggyűlési határozat a társaság egyszemélyes társasággá történő alakulásáról szólt. [9] Ezen határozatok alapján az E... Kft.-t képviselő ügyvéd
12. május
13. napján
14. szám alatt változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő a Cégbíróságnál. Egyrészt kérte, hogy az alperes ügyvezetővé történő bejegyzése határozatlan időtartamra
15. augusztus
16. napjától kezdődő visszamenőleges hatállyal történjen meg, a felperesi jogelőd neve (felperesi jogelőd) törlése
17. szeptember 20-i hatállyal, valamint a létesítő okirat módosítása
18. május
19. napjával kerüljön átvezetésre. A kérelem mellékleteként a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot, valamint a társaság egyedüli tagját, az alperest feltüntető tagjegyzéket csatolt. A változásbejegyzési kérelem mellékletét képező jegyzőkönyv, illetve maga a kérelem azonban figyelmen kívül hagyta, hogy az alperest a társaság taggyűlése korábban,
20. szeptember
21. napján az ügyvezetői pozícióból azonnali hatállyal visszahívta, illetve ügyvezetői státusza eltiltás miatt ekkorra már törlésre is került a cégjegyzékből. [10] A 2/
22. (V.26.) számú alapítói határozat értelmében az alperes, mint a társaság egyedüli tagja elhatározta a társaság törzstőkéjének felemelését 97 millió forinttal, amellyel az alperes törzsbetéte 100 millió forintra nőtt. A 3/
23. (V.26.) számú alapítói határozat értelmében az alperes, mint a társaság egyedüli tagja kijelentette, hogy a törzstőke felemelését nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással teljesíti, hanem – állítása szerint –
24. március
25. napján megkötött kölcsönszerződés alapján a társasággal szemben fennálló 107 392 449 forint összegű követelését a társaságra ruházta oly módon, hogy abból 97 000 000 forint társasági törzstőke növelésére került sor, míg 10 392 449 forint a társaság tőketartalékába került elhelyezésre. A 4/
26. (V.26.) számú alapítói határozat szerint az alperes az elhatározott törzstőke emelés vonatkozásában az általa rendelkezésre bocsátani vállalt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelése körében úgy nyilatkozott, hogy annak értékét az őt álláspontja szerint megillető 107 392 449 forint összegű követeléssel azonos mértékben állapítja meg. Az 5/
27. (V.26.) számú alapítói határozat értelmében a törzstőke emelés visszterhes jogügylet volt, az nem minősülhet a társasággal szembeni beszámításnak, ajándékozásnak vagy kölcsön elengedésének. A 6/
28. (V.26.) számú alapítói határozatban az alperes kijelentette, hogy a társaság teljes 100%-os üzletrészére nézve személy 2 neve jogosultat 1 074 000 euró és járulékai erejéig határozatlan időre szóló vételi jog illeti meg. [11] A felperes keresete alapján indult kontroll perben eljáró Fővárosi Törvényszék
29. december
30. napján meghozott, elsőfokon jogerőre emelkedett 21.G.41.080/2020/17-II. számú ítéletével az alperes által
31. május
32. napján egyedül meghozott 11-14/
33. (V.21.) számú taggyűlési határozatokat, és az 1/
34. (V.21.) számú alapítói határozatot, valamint az alperes által
35. május
36. napján egyedül meghozott 2-7/
37. (V.26.) számú alapítói határozatokat hatályon kívül helyezte. A felperes keresete alapján indult további perben a Fővárosi Törvényszék 8.G.40.916/2020/
38. számú ítéletében
39. november
40. napján az E... Kft.
41. április
42. napján megtartott taggyűlésén meghozott 1-9/
43. (IV.24.) számú taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. [12] Az alperes – magát az E... Kft. egyedüli tagjaként és ügyvezetőjeként feltüntetve –
44. augusztus
45. napján változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a Cégbíróságnál, kérve a felperes, mint tag törlését, ő, mint egyedüli tag bejegyzését
46. augusztus 24-i Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.177/2024/10 4 hatállyal. A változásbejegyzési kérelemhez csatolt egy orosz nyelvű, „Megállapodás” elnevezésű iratot, annak magyar fordításával együtt. [13] Az egyszerű magyar fordítás szerint a dokumentum tartalma: „Mi, a
47. óta közös háztartásban élő, két kiskorú gyermekkel rendelkező, 1962.07.
48. születési dátumú személy 1 neve (férj) és az
49. szeptember
50. születési dátumú alperes neve (feleség) belátási képességük teljes tudatában, a közös vagyonukkal kapcsolatos tulajdon- és vagyoni jogok szétválasztási elhatárolását illetően egyhangúlag az alábbi döntésre jutottunk: 1.) „A „B...” és „C...” cégek (mindkettő ország1 neve) birtokában lévő üzleti vállalkozás és bárminemű vagyon (aktívum), beleértve az adott cégek irányítási jogait, az említett cégeket alapító „I... Ltd.” és „felperesi jogelőd neve” (mindkettő – ....) cégek üzleti vállalkozása és vagyona, beleértve az adott cégek irányítási jogait, az F....” (ország 2 neve) Korlátolt Felelősségű Társaság üzleti vállalkozása és vagyona, beleértve az adott cég irányítási jogait, valamint a ország1 neve, ország 3 neve és ország 2 neve területén található bárminemű egyéb vagyon (aktívum) egyszemélyben a Feleséget illeti meg. 2.) A lakásingatlanok (város 1 neve, ország 4 neve) és az ország 4 neve területén található bárminemű más vagyon, valamint bárminemű üzleti vállalkozás (aktívum), illetve azok irányítási joga egyszemélyben a Férjet illeti meg. 3.) Készült város 2 neve (ország 3 neve), 2013.június 19-én orosz nyelven, két példányban. Az okiratot saját kezűleg írtuk alá.” [14] Az alperes magát egyedüli tagként feltüntetve
51. augusztus
52. napján 1017/
53. számú taggyűlési határozatokat hozott, melyekben saját maga, mint ügyvezető, a korábbi ügyvezetést visszahívta. Kérte a tagi határozatoknak megfelelő változások bejegyzését a cégnyilvántartásba. [15] A Fővárosi Törvényszék 3.G.41.945/
54. szám alatt a 10-17/
55. számú taggyűlési határozatok végrehajtását felfüggesztette, majd 30-II. számú ítéletével az érintett taggyűlési határozatokat
56. augusztus
57. napjára visszamenőleges hatállyal hatályon kívül helyezte. [16] Ezt az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla
58. március
59. napján kelt 10.Gf.40.249/2023/
60. számú ítéletével helybenhagyta. A felperes keresetei és alperes érdemi ellenkérelme [17] A felperes elsődleges keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes a közötte és személy 1 neve között
61. június
62. napján állítólagosan létrejött vagyonmegosztási szerződés alapján a felperes tulajdonában álló üzletrész tulajdonjogát az E... Kft. társaságban nem szerezte meg, ennélfogva nem minősül a felperesi társaság egyedüli tagjának és a felperes tulajdonában lévő üzletrészek tekintetében soha nem volt jogosult és jelenleg sem jogosult tagsági jogokat gyakorolni. [18] A felperes másodlagos keresetében kérte, hogy a törvényszék az alperest tiltsa el attól, hogy a közötte és személy 1 neve között
63. június
64. napján állítólagosan létrejött vagyonmegosztási szerződés alapján a felperes tulajdonában álló üzletrészt a saját tulajdonának állítsa és az alapján az E... Kft.-ben tagsági jogokat gyakoroljon, az üzletrészek felett tulajdonosként rendelkezzen. Tiltsa el a bíróság az alperest attól, hogy az E... Kft. álképviseletében ügyvezetőként eljárjon, ideértve a társaság cégkapujához való hozzáférést, illetve annak használatát is. [19] Kötelezze a bíróság az alperest, a jövőben tartózkodjon attól, hogy a közte és személy 1 neve között
65. június
66. napján állítólagosan létrejött vagyonmegosztási Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.177/2024/10 5 szerződés alapján a felperes tulajdonában álló üzletrészt a saját tulajdonának állítsa és az alapján az E... Kft.-ben tagsági jogokat gyakoroljon, az üzletrészek felett tulajdonosként rendelkezzen, továbbá a társaság képviseletében ügyvezetőként eljárjon. [20] A felperes kérte, hogy a bíróság a polgári perrendtartásról szóló
67. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp.)
68. §

(1)bekezdés e) pontja alapján az elsődleges és másodlagos kereseti kérelem tárgyában döntő ítéleti rendelkezését nyilvánítsa fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatóvá. [21] A felperes az elsődleges kereseti kérelem kapcsán arra hivatkozott, ahhoz, hogy valaki üzletrész átruházással való megszerzésre való hivatkozással bármilyen tagsági jogot gyakorolhasson a társaságban, két egymástól elkülönült előfeltétel teljesülése szükséges a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 3:168. és 3:169. §-a alapján. Előbb az új tagnak ténylegesen üzletrészt kell szereznie a társaságban a Ptk. 3:169. §

(1)bekezdés alapján egy korábbi jogosulttól (egy korábbi tagtól), majd az üzletrész szerzést az új tagnak szabályszerű módon be kell jelentenie a társaság ügyvezetése felé a Ptk. 3:168. §

(2)bekezdésében szabályozott feltételeknek megfelelő formában. Ezen garanciális szabályok megszegése azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a tagváltozás nem hatályosul a társaság irányában, azaz a szabályszerű bejelentést megelőzően az új tag semmilyen tagsági jogot nem gyakorolhat a társasággal szemben. [22] A felperes hivatkozása szerint az alperes a változásbejegyzési eljárásban előadott nyilatkozata szerint egy tagnak nem minősülő magánszemélytől (személy 1 neve), mint jogelődtől szerezte meg annak a törzstőke 100%-át kitevő üzletrészét a

1. június
2. napján kelt élettársi vagyonközösség megszüntetéséről szóló szerződés által. személy 1 neve azonban sem
3. június
4. napján, sem azt követő időpontban nem volt az E... Kft. törzstőkéje 100%-át megtestesítő üzletrész tulajdonosa. Az alperes tehát egy nem taggal kötött üzletrész átruházási szerződésre hivatkozással kívánt tulajdonosi jogokat gyakorolni. Az alperes által hivatkozott átruházó (személy 1 neve) nem volt az E... Kft. tagja, úgy értelemszerűen semmilyen tagsági jogviszonyból származó jog vagy kötelezettség sem szállhat át alperesre ezen állítólagos átruházás folytán. A felperes hivatkozott továbbá arra, hogy az alperes a Ptk. 3:
5. § szerinti üzletrész-szerzés bejelentése nem felelt meg a minimális jogszabályi követelményeknek sem, így ennek bejelentése az E... Kft. ügyvezetése felé sem hatályos, ahhoz nem fűződhet semmilyen joghatás. Az alperesnek a társaság akkori ügyvezetője, személy 3 neve felé kellett volna megtennie a bejelentését még azt megelőzően, hogy az alperes tagsági jogait gyakorolta volna (pl. személy 3 neve ügyvezető visszahívása és saját maga ügyvezetővé kinevezése). [23] A felperes akként nyilatkozott, hogy az alperes által a változásbejegyzési eljárásban csatolt állítólagos élettársi vagyonközösség megosztására vonatkozó szerződést létező, érvényes és hatályos szerződésnek nem fogadja el. Nyilatkozata szerint az okiraton szereplő aláírások valódisága aggályos. A felperes előadta, hogy tudomása szerint személy 1 neve kifejezetten tagadja, hogy
6. június
7. napján az alperessel a hivatkozott szerződést megkötötte volna, tagadja, hogy az okiraton szereplő aláírás tőle származik. [24] A felperes előadta, hogy az alperes különféle bírósági eljárásokban ugyanazon szerződés több különböző verzióját használta fel. A felperes csatolta az E... Kft. változásbejegyzési eljárásában alperes által benyújtott vagyonközösséget megszüntető szerződés, illetve a C... Kft. változásbejegyzési eljárása során az alperes által benyújtott vagyonközösséget megszüntető szerződés másolatot. A felperes hivatkozása szerint a két dokumentum esetében a használt betűtípus és a szövegek tördelése is különböző, a sorvégek nem azonosak. Kizárható, hogy azonos felek, azonos napon azonos tartalommal két különböző formátumban megírt dokumentumot írjanak alá. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.177/2024/10 6 [25] A felperes hivatkozása szerint a megállapítás iránti kereset indítására a Pp.
8. §

(3)bekezdésében foglaltak szerinti feltételek fennállnak, a felperes jogainak az alperessel szemben történő megóvása érdekében szükséges a kért megállapítás és a jogviszony természeténél fogva marasztalás nem kérhető. A felperesnek az E... Kft.-ben fennálló, vagyoni értékkel rendelkező tulajdonosi részesedésének megóvása és az alperes visszaélésszerű joggyakorlásának a megszüntetése és következményeinek elhárítása csak akkor lehetséges, ha jogerős ítélet állapítja meg, hogy az alperes a közte és személy 1 neve között állítólagosan létrejött vagyonmegosztási szerződés alapján a felperes tulajdonában álló üzletrész tulajdonjogát nem szerezte meg, nem minősül a társaság tagjának. A felperes, mint valódi tulajdonos jogait súlyosan sérti, hogy az alperes a felperes tulajdonát képező üzletrész tekintetében érvényes jogalap nélkül tagsági jogokat gyakorol, a felperes üzletrésze felett rendelkezik és önmagát a társaság tagjának állítva saját magát az E... Kft. képviseletére jogosult személynek választva a felperes tulajdonában lévő társaság vagyona felett rendelkezni akar, azt meg kívánja terhelni, az E... Kft. vonatkozásában indult perekben a gazdasági társaságot a felperes tudta és akarata nélkül képviselni kívánja. [26] A felperes a másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában jogcímként a Ptk. 6:523. §

1. a)és
2. b)pontját jelölte meg. Indokolásként előadta, az alperes 2022. augusztus 24-től kezdődően saját magát az E... Kft. egyedüli tagjának állítva folyamatosan tagsági jogokat gyakorol a társaságban, a társaság működését alapvetően érintő és befolyásoló tagi határozatokat hoz. E körben az általa a társaság egyedüli tagjaként eljárva meghozott alapítói határozat alapján saját magát a társaság egyedüli ügyvezetőjévé választotta, amely határozatra hivatkozva folyamatosan eljár az E... Kft. képviseletében, a társaság vagyona felett rendelkezik, a társaság peres képviseletére vonatkozó ügyvédi meghatalmazásokat ír alá. Mindazok ellenére teszi ezt, hogy a Fővárosi Törvényszék a 10-17/2022. számú alapítói határozatok végrehajtását 2022. szeptember 15-i hatállyal felfüggesztette, majd ezen taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére vonatkozóan jogerős ítéleti döntés született. A felperes a jogainak gyakorlását, jogi és gazdasági érdekeit folyamatosan és nyilvánvalóan veszélyezteti, ha a tag vagy a társaság törvényes képviseletére jogosult személy helyett más, jogosulatlan személy (alperes) gyakorolja a felperest megillető jogokat, egy arra érvényes jogalappal nem rendelkező személy (alperes) lép fel a társaság egyedüli tagjaként és vezető tisztségviselőjeként. [27] Különösen veszélyezteti a felperes jogi és gazdasági érdekeit, hogy az E... Kft. hivatalos elektronikus elérhetősége felett az alperes, mint álképviselő gyakorol ellenőrzést a 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet 89. §

(1)-

(3)bekezdése szerint. Így az alperes elzárja a felperest, mint a társaság tulajdonosát, valamint a társaság jogszerűen kinevezett törvényes képviselőit attól, hogy az egyes eljárásokról és azok fejleményeiről tudomást szerezzenek, a társaságot, illetve a tagokat megillető jogokat gyakorolják, a társaságot terhelő kötelezettségeket teljesítsék, egyéb jognyilatkozatot elektronikus úton tegyenek meg. [28] A felperes, illetve az E... Kft. vonatkozásában kiemelkedően nagy jogsérelem veszélyét hordozza, hogy az alperes álképviselőként a társaság perbeli képviseletére vonatkozó ügyvédi meghatalmazásokat ad. E meghatalmazottak ugyanis perbeli jognyilatkozataikkal a felperes és az E... Kft. számára visszafordíthatatlan jellegű vagyoni és nemvagyoni hátrányokat okozhatnak. [29] Az alperes alaki védekezésében elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte a Pp. 240. §

(1)bekezdés a) pontjára hivatkozással. Álláspontja szerint a felperes keresete az alperes és személy 1 neve (két külföldi állampolgár) között, külföldön megkötött szerződés érvénytelenségének a megállapítására irányul, ezért a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. tv. (a továbbiakban: Nmjtv.) 35. §

(1)bekezdése alapján a per elbírálására magyar bíróságnak nincs joghatósága. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.177/2024/10 7 [30] Az alperes hatásköri kifogást is előterjesztett abban a vonatkozásban, hogy a per tárgyának értéke nem meghatározható, ezért a jogvita elbírálására (30 millió forint alatti vagyonjogi per) a Kecskeméti Járásbíróság lenne hatáskörrel és illetékességgel bíró bíróság. [31] A felperes ezzel kapcsolatos nyilatkozata szerint a perre a Pp. 20. §

(3)bekezdés ae) alpontja értelmében a törvényszék rendelkezik hatáskörrel. [32] Az alperes nyilatkozata szerint a felperes másodlagos keresete többszörös perfüggőséggel érintett társasági per, amelyre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik illetékességgel. Az alperes kérte, hogy a bíróság a pert a Pp. 123. §

(2)bekezdése alapján függessze fel a Fővárosi Törvényszék előtt indult 3.G.41.945/

1. számú per jogerős befejezéséig. [33] A bíróság még a per folyamatban léte alatt megállapította, a Fővárosi Törvényszék előtt 3.G.41.945/
2. számon indult peres eljárás időközben jogerősen befejeződött, így pergátló akadály nem áll fenn. [34] Az alperes érdemi védekezésében a kereset elutasítását kérte. Elsődleges hivatkozása szerint a felperes kereshetőségi joga hiányzik, mert a
3. június 19-i megállapodást alapul véve annak tartalmára figyelemmel a magyar polgári jog szabályai szerint a szerződés létrejöttének napjától az E... Kft.-n túl a felperes (illetve felperesi jogelőd) is az alperes kizárólagos tulajdonát képezi. [35] Az alperes további védekezése szerint a kereset azért is alaptalan, mert a cégjegyzék adatai igazolják, hogy az alperes az E... Kft. gazdasági társaság bejegyzés alatt álló tagja és vezető tisztségviselője, aki, mint ilyen, a NISZ Zrt. által a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken alapuló protokoll szerint hozzáféréssel rendelkezik a jogi személy (E... Kft.) cégkapujához. Az alperes eltiltásra/tartózkodásra kötelezés iránti kérelem végrehajtási eljárás útján való kikényszeríthetősége kétséges. Az alperes kifejtette, az alperes és a perben nem álló volt élettársa között megkötött élettársi vagyonközösséget megszüntető szerződés semmisségére, illetve érvénytelenségére csak az hivatkozhatna, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, a felperes azonban sem perindítási jogosultságát, sem méltányolható jogi érdekét nem jelölte meg, nem valószínűsítette. Az alperes által felhívott bírói gyakorlat (BDT2004.1041., BDT2005.1220.) egységes abban, hogy a semmis szerződés érvénytelenségére elvileg bárki határidő nélkül hivatkozhat, viszont nem jelenti egyúttal azt is, hogy „akárki” a szerződés érvénytelenségének a megállapítása érdekében semmisségre hivatkozással pert indítson. A joggyakorlat a „bárki” fogalmát szűkítve értelmezi annak kimondásával, hogy a semmis szerződéssel kapcsolatos perindítási lehetőséget csak jogi érdekeltség (jogviszony) vagy perindítási jogosultságot kifejezetten biztosító jogszabályi felhatalmazás alapozhat meg. [36] Az alperes érdemi védekezésként előadta azt is, hogy a felperes megalapozatlanul hivatkozik a jogvita elbírálása kapcsán a Polgári Törvénykönyvről szóló
4. évi V. tv. (Ptk.) szabályaira, hiszen az alperes és az élettársa közötti vagyonjogi szerződés megkötésére a Ptk. hatályba lépése előtt (
5. március 15.) került sor, így az ezzel kapcsolatos jogviszonyokra az
6. évi IV. tv. (
7. évi Ptk.) szabályai lennének alkalmazhatóak. Az elsőfokú bíróság ítélete és döntésének indokai [37] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes az személy 1 neveval
8. június
9. napján megkötött vagyonmegosztási szerződés alapján nem szerezte meg a felperesnek az E... Kft.-ben fennálló üzletrésze tulajdonjogát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, továbbá megállapította, hogy peres költségeiket a felek maguk viselik. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.177/2024/10 8 [38] A joghatósági kérdése tárgyában úgy foglalt állást, hogy a felperes nem terjesztett elő szerződés érvénytelenségének a megállapítására, illetve ezzel kapcsolatosan jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozó keresetet. A felperes azon nyilatkozata, hogy a
10. június
11. napján kelt szerződést nem tekinti érvényesen létrejött, aggálytalan tartalmú szerződésnek, nem minősül az érvénytelenségi kereset előterjesztésének. Ebből következően nem értelmezhető más személy (személy 1 neve) perben állásának szükségességére vonatkozó alperesi kifogás sem. A felperes keresete egy dologi jogi megállapítási és egy lényegében társasági jogi eltiltás iránti keresetet tartalmaz. [39] Megjegyezte, hogy az alperes által felhívott Nmjtv.
12. §

(1)bekezdése nem joghatósági kérdést, hanem az alkalmazandó jog kérdését rendezi adott esetben. Azon körülmény, hogy egy adott jogvitában esetlegesen más állam jogát kell alkalmaznia a magyar bíróságnak, nem jár azzal a következménnyel, hogy a magyar bíróság joghatósága kizárt. A felperes által érvényesített igények tartalmára tekintettel a magyar bíróság joghatóságát az Nmjtv. 89. §-ának tartalma szerint kizáró rendelkezés nem érinti. [40] A bíróság a hatásköri kifogást vizsgálva utalt a Pp. 20. §

(3)bekezdés ae) alpontjára, melynek értelmében a törvényszék hatáskörébe tartoznak a 30 millió forintot meg nem haladó pertárgyértékű vagyonjogi perek abban az esetben, ha a per a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perének minősülnek. Ezért a bíróság az alperes hatásköri kifogását is alaptalannak találta. [41] A bíróság a kereset érdemi elbírálásához kapcsolódó jogi indokolásának elején idézte a perbeli keresetekre vonatkozó Pp. 172. §

(3)bekezdés rendelkezését, majd az

1. évi Ptk. (rPtk.)
2. §

(1)bekezdését, továbbá a Ptk. 1:3. §

(1)bekezdését, mely rendelkezések alapelvi szinten mondják ki a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelő joggyakorlással kapcsolatos jogalkotói elvárást. A bíróság a Ptké. szabályai figyelembevétele mellett megállapította, a perbeli jogvitára a Ptk. rendelkezései az irányadók. [42] A továbbiakban a peradatok alapján arra tért ki, az E... Kft. vonatkozásában nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az alperes közvetlenül veszélyezteti a felperes, mint kizárólagos üzletrész-tulajdonos jogait és törvényes érdekeit. A Kecskeméti Törvényszék 5.G.20.219/2022/

1. számú ítéletének meghozatalát követően megtett alperesi intézkedések kapcsán a bíróság azonban megállapította, az alperes eljárása egyértelműen a társasági jogi jogorvoslati eljárások kijátszására irányul. Mindezek arra utalnak, hogy az alperes visszaélésszerű joggyakorlást megvalósítva el kívánta lehetetleníteni a felperesnek, mint az E... Kft. tulajdonosának joggyakorlását. Ennek következtében a jelen perben kért nemleges megállapítás a felperesnek az alperessel szemben fennálló jogai megóvása érdekében szükséges. [43] A tényállást tovább elemezve a bíróság kitért arra is, az E... Kft. tagjegyzékében a rendelkezésre álló adatok szerint
2. június
3. napján nem szerepelt személy 1 neve, akitől az alperes az üzletrészre vonatkozó tulajdonjogát származtatja. Az említett személy nem volt üzletrész-tulajdonos, így tőle az alperes üzletrész-tulajdonjogot nem szerezhetett érvényesen. Emellett az alperes maga sem állította, hogy a Ptk. 3:
4. §

(1)bekezdésében írt formában és határidőben bejelentette volna az E... Kft.-nek az üzletrész tulajdonszerzését. Mindezek alapján a bíróság megállapíthatónak találta, hogy az alperes 2013. június 19-i keltezésű megállapodás alapján nem szerezte meg az E... Kft. üzletrészének tulajdonjogát a felperestől. [44] A továbbiakban az eltiltásra irányuló kereseti kérelmek vizsgálatára került sor, melyek jogalapjaként a felperes a Ptk. 6:523. §

1. a)pontjára hivatkozott. E jogintézmény arra irányul, hogy akit károsodás veszélye fenyeget, a károsodást elhárító intézkedéseket kényszeríthessen ki a veszélyeztetővel szemben. Alkalmazásának feltétele a veszélyeztető Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.177/2024/10 9 magatartás megvalósulása, célja pedig a reálisan fenyegető károsodás bekövetkezésének megakadályozása. A bíróság hangsúlyozta, a jogszabályi rendelkezés célja nem a károsodást előidéző magatartás elhárítása, hanem a károsodás, mint eredmény bekövetkezésének a megakadályozása. Az alperes eljárása felveti a cég károsodásának lehetőségét, de nem került igazolásra az eljárás során a cég konkrét károsodása. Felperes nem hivatkozott továbbá olyan anyagi jogi szabályra sem, mely lehetővé tenné az alperes vonatkozásában valamely magatartástól való eltiltás alkalmazását. [45] Emellett a felperes különböző megfogalmazásokban, de lényegében egyező tartalmú döntést kért a bíróságtól a kereseteiben. A tartózkodásra kötelezés iránti kereseti kérelem ugyanazon indokokra figyelemmel alaptalan, mint az eltiltásra irányuló kereseti kérelem. A bíróság kitért továbbá arra is, nem áll rendelkezésre peradat arról, hogy az E... Kft. képviseletére jogosult személy a cégkapu szolgáltatónál eljárt volna annak érdekében, hogy a cégkapu megbízottként a tényleges képviselő és ne az alperes legyen megjelölve. Kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó eljárás során az E... Kft. törvényes képviselője járhat el. Nem biztosított közvetlen bírósági út a cégkapu használatával kapcsolatos esetleges problémák rendezésére, ezért a bíróság az ezzel kapcsolatos eltiltást tartalmazó keresetet is elutasította. A felek fellebbezései és felperes fellebbezési ellenkérelme [46] Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezést terjesztett elő. A felperes fellebbezése az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatására irányult akként, hogy a bíróság adjon helyt az alperes eltiltására, illetve tartózkodásra kötelezésére irányuló kereseti kérelmeknek is. A másodlagos fellebbezési kérelem az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányult. [47] A felperesi álláspont szerint az elsőfokú ítélet fellebbezéssel támadott része jogilag megalapozatlan és jogszabályba ütköző. A tényállás ismertetés helyes, az a valóságnak megfelel, azonban a bíróság önmagának ellentmondó jogi következtetésre jutott, amikor az eltiltásra és a tartózkodásra kötelezés iránti másodlagos kérelmet elutasította. Felperes kiemelte, maga az elsőfokú ítélet a tényállás ismertetése körében az általa előadottakkal megegyező módon kifejti, hogy az alperes rendszeresen tagsági jogokat gyakorol a társaságban, valamint következetesen eljár a társaság képviseletében annak ellenére, hogy az alperes által hozott határozatok végrehajtását korábban a bíróság felfüggesztette. A cégjegyzékben sem tagként, sem ügyvezetőként alperes nem került bejegyzésre, ennek ellenére az alperes társasági határozatokat hoz, meghatalmazásokat ír alá, törvényes képviselőként jár el és hozzáfér a társaság cégkapujához. Az ítélet indokolása is kitér arra, hogy ezzel veszélyezteti a felperes, mint kizárólagos üzletrész-tulajdonos jogait és törvényes érdekeit. A rosszhiszemű és visszaélésszerű alperesi joggyakorlás megállapítása esetén fennáll az alapja a reálisan fenyegető, tehát még be nem következett károsodás megakadályozásának. A bíróság ezzel ellentétes álláspontja önellentmondásos, a cég konkrét károsodása nem előfeltétele az alperes meghatározott magatartásra kötelezésének. [48] A felperes fellebbezésében ismertette az ítélet jogi indokolásában kifejtett elsőfokú bírói álláspontot, mellyel kapcsolatban előadta, a bizonyítékokat a bíróság okszerűtlenül, a logika szabályaival és a Pp. előírásaival szembe menve mérlegelte, így az jogszabálysértő. A továbbiakban felsorolta a Pp. és a Ptk. álláspontja szerint megsértett rendelkezéseit. Hangsúlyozta, az eltiltás és a tartózkodásra kötelezés jogi feltételei fennállnak, az elsőfokú bíróság döntését arra az eseti döntésre alapozta, melynek tényállása eltérő a perbeli esettől. A per alapjául szolgáló jogellenes alperesi magatartás több esetben folyamatosan ismétlődően felmerül, ezt a per során okiratokkal alátámasztotta, és erre nézve az elsőfokú ítélet is megállapításokat tartalmaz. Mindezekre tekintettel alappal hivatkozott a Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.177/2024/10 10 Ptk. 6:523. §
2. a)pontjára az eltiltásra irányuló kereseti kérelem jogalapjaként. Aláhúzta, az eltiltás alkalmazásához nincs szükség a cég konkrét károsodásának igazolására, a reálisan fenyegető kárveszély már megalapozza az eltiltást. A veszélyeztető magatartás folyamatosan és ismétlődően bekövetkezik, miután az alperes a társaság cégjegyzékében még mindig „bejegyzés alatt” álló tagként és ügyvezetőként van feltüntetve, mely helyzetet az alperes folyamatosan kihasználja. [49] A felperes károsodásaként kérte figyelembe venni azt is, hogy az alperes által hozott határozatokkal, változásbejegyzési kérelmekkel szembeni bíróság előtt kezdeményezett eljárások (perek, illetve nemperes cégeljárások) költségei őt terhelik. Jellemzően ezeket az eljárásokat nem is az alperessel, hanem magával a társasággal szemben kell megindítania felperesnek, így a költségek alperesre történő áthárítására nincs lehetőség. A költségeket felperes azért kénytelen viselni, hogy megakadályozza a tulajdonában álló üzletrész jogellenes alperesi elidegenítését. Azzal, hogy az alperes a társaság képviseleti jogát magáénak állítja, a felperes jogszerű joggyakorlási igényérvényesítési lehetőségét elvonja. A károkozó alperesi magatartással kapcsolatos eltiltás, illetve tartózkodásra kötelezés szükséges a felperes további károsodástól való megóvásához. [50] Az alperesi cégkapuhasználat közvetett bizonyítékok útján bizonyítást nyert, sajnálatos módon a kialakított rendszer alperes számára lehetővé teszi, hogy mint bejegyzés alatt álló tag is hozzáférjen a társaság cégkapujához és az oda kézbesített iratokhoz. Felperes kérte figyelembe venni, a keresete nem azt célozta, hogy a bíróság közvetlenül intézkedjen a cégkapu szolgáltató irányában, hanem az alperes ezzel kapcsolatos tevékenységétől való eltiltás a kereset tárgya. Felperes előadta, csak közvetett úton tudta bizonyítani az alperesi cégkapuhasználatot oly módon, hogy az alperes több esetben reagált olyan beadványokra is, melyeket a bíróság a társaság cégkapujára küldött meg. Előfordult, hogy az iratokat a társaság jogszerű képviselői már nem találták a cégkapuban, mert azt alperes letöltötte onnan. A felperes kérte figyelembe venni, hogy az eltiltásra kötelezés iránti kereseti kérelmek a Ptk. 6:523. §
3. a)pontján alapulnak, míg a tartózkodásra kötelezés a jövőbeni jogsértések megelőzésére szolgál a Ptk. 6:523. §
4. b)pontja alapján. [51] A fellebbezéssel érintett kereseti kérelmek törvénysértő elbírálására hivatkozással másodlagosan fenntartotta a hatályon kívül helyezés iránti fellebbezési kérelmet is. [52] Az alperes az elsőfokú eljárásban meghatalmazott jogi képviselője útján előterjesztett fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a teljes kereset elutasítását kérte, másodlagos fellebbezési kérelme az ítélet hatályon kívül helyezésére irányult. A Pp. 369. §

(1)és

(3)bekezdésében rögzített valamennyi felülbírálati jogkör gyakorlását kérte és a Pp. 383. §

(1)bekezdés, valamint

1. § idézése mellett az elsőfokú bíróság eljárási és anyagi jogi jogszabálysértését a Pp., valamint a Ptk. felsorolt rendelkezéseinek mellőzése vagy téves értelmezése miatti helytelen ítéleti rendelkezésre kiható, hibás következtetésre tekintettel jelölte meg. A fellebbezés további részletes indokolására 15 napos határidő-hosszabbítás engedélyezését kérte a Pp.
2. §-a alapján. [53] Erre az elsőfokú bíróság alperes részére lehetőséget biztosított, aki időközben a jogi képviselőnek adott ügyvédi meghatalmazás visszavonását jelentette be. A bíróság
3. sorszám alatti végzésével tájékoztatta az alperest, hogy a perre továbbra is irányadó a kötelező jogi képviseletet előíró törvényi rendelkezés, erre figyelemmel ismételten felhívta az alperest fellebbezése hiányosságának, meghatalmazott jogi képviselő útján történő pótlására 8 napos határidőszabással. [54] A hiánypótló végzést az alperes
4. augusztus
5. napján vette át, majd szeptember
6. napján új jogi képviselő meghatalmazása mellett részletesen indokolt fellebbezést terjesztett elő, mely már kizárólag a per Pp.
7. §

(1)bekezdés a) pontja alapján Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.177/2024/10 11 történő megszüntetésére irányult. E fellebbezési kérelem fő indokaként előadta, álláspontja szerint a nem magyar állampolgárságú alperes, illetve a nem ország1 nevei székhelyű felperes vonatkozásában magyar bíróságnak perében nincs joghatósága az eljárás lefolytatására. Ezzel kapcsolatos alperesi álláspont az, hogy a Pp.

1. §-a folytán a felperes elsődleges kereseti kérelme meg nem állapítható pertárgyértékű, külföldi állampolgárok között külföldön kötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereset, így arra nézve a ország1 nevei Kecskeméti Törvényszéknek joghatósága nincsen. Alperes fellebbezési álláspontja szerint a felperes kereshetőségi jog hiányában a Pp.
2. § megsértésével elmulasztotta perbe állítani valamennyi szerződést kötő felet. [55] Az alperes ismertette a felperes kereseti kérelmeit és fellebbezés elbírálása tekintetében álláspontja szerint releváns felperesi jogszabályi hivatkozásokat. A továbbiakban a petitumok értelmezési kérdéseire tért ki, majd utalt az Nmjtv.
3. §

(1)bekezdésére is, mely alapján ugyancsak a Kecskeméti Törvényszék joghatóságának hiányát állította. Felhívta a figyelmet ezzel kapcsolatban, hogy a felperes valójában két orosz állampolgár között ország 3-ban létrejött élettársi vagyonközösséget megszüntető megállapodás érvénytelenségének megállapítását kérte a ország1 nevei székhelyű Kecskeméti Törvényszéktől. Előadta továbbá, hogy az új Ptk.-ra történő felperesi hivatkozás téves, az említett vagyonközösséget megszüntető megállapodás megkötésének időpontjára tekintettel a régi Ptk. irányadó a perbeli jogvitában. Kifogásolta, hogy a felperes érvénytelenségre hivatkozással egyéb jogokat kíván érvényesíteni anélkül, hogy az érvénytelenség megállapítását kérné a bíróságtól. A továbbiakban előadta érveit, melyek – álláspontja szerint – alátámasztják, hogy a vagyonmegosztási szerződés érvényességének vizsgálata valójában nem is képezi jelen per tárgyát. [56] Az elsőfokú ítélet indokolásából közölt idézetekre nézve előadta, az eljáró bíró maga ismeri el, hogy súlyosan megsértette a kérelemhez kötöttség elvét, másrészt a kereseti kérelmen való túlterjeszkedés tilalmát. A fellebbezés II. pontjában a tényszerűség érdekében, az álláspontja szerint releváns előzményeket ismertetett. A III. pont a társaság üzletrészének átszállását, annak módját és idejét írja le, a IV. pont pedig áttér az üzletrész-átruházás egyes aktusaiinak ismertetésére. A fellebbezés V.-XIII. pontjai a per megszüntetése iránti fellebbezési petitumhoz nem kapcsolódó jogi okfejtéseket tartalmaznak. A XIV. pontban egyéb relevánsnak tekintett jogszabályok felsorolásán és idézésén túl az alperes megismételte a per hivatalból történő megszüntetése iránti fellebbezési kérelmét. [57] A felperes fellebbezési ellenkérelme elsődlegesen alperesi fellebbezés elkésettség miatti visszautasítását célozta, az érdemi elbírálhatóság esetén pedig az elsődleges kereseti kérelmének helyt adó rendelkezés helybenhagyására irányult. A fellebbezés elkésettségének indokaként felperes előadta, a hiánypótlásra felhívó végzés 2024. július 11. napján kézbesítésre került az alperes jogi képviselője részére, a hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő 2024. augusztus 26. napján lejárt, így a szeptember 9. napján előterjesztett fellebbezés kiegészítés a határidő eltelte után került benyújtásra oly módon, hogy a késedelmet az alperes nem mentette ki, igazolási kérelemmel nem élt. Mindez megalapozza a Pp. 367. §

(1)bekezdés szerinti visszautasítást. [58] Az alperesi fellebbezésben előadott tények és jogi érvelés vonatkozásában felperes felhívta a figyelmet, az valójában az érdemi ellenkérelemben hivatkozottak megismétlése. A kizárólag permegszüntetésre irányuló kérelmet tartalmazó fellebbezési petitum kapcsán előadta, az Nmjtv. 35. §

(1)bekezdésére alapított kifogás azért alaptalan, mert a jelen pernek nem tárgya az alperes által hivatkozott, külföldi magánszemélyek között, külföldön létrejött megállapodás érvényességének vizsgálata. A per alapját egy ország1 neveon bejegyzett és működő cég tagja és nem tagja között fennálló jogvita képezi, a felperes egy megállapítás és egy eltiltási keresetet terjesztett elő, melyek elbírálására a magyar Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.177/2024/10 12 bíróságok joghatósága fennáll. A Pp. 20. §

(3)bekezdés

1. ae)alpont értelmében a jogi személyek és volt tagjai közötti tagsági jogviszonyon alapuló per a törvényszék hatáskörébe tartozik akkor is, ha a pertárgyérték a 30 millió forintot nem haladja meg. Az alperes hatásköri kifogása ezért alaptalan. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú ítélet a tényállást helyesen állapította meg, a bíróság a bizonyítékokat helyesen értékelte és ez alapján a vonatkozó eljárási szabályok megtartása mellett érdemben helyes ítéletet hozott. Az ítélőtábla döntésének indokai [59] A felperes és az alperes fellebbezése alaptalan. [61] A jelen peres eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) rendelkezései az irányadók. A Pp. 370. §-a egyértelműen meghatározza, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezés során milyen körben bírálhatja el az elsőfokú bíróság ítéletét. A felülbírálati jogkör az adott kérdés vizsgálatának és minősítésének joga, amely magában foglalja az elsőfokú bíróság döntésének a megváltoztathatóságát. A Pp. 369. §-a a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének típusait határozza meg, és azt is szabályozza, hogy a felülbírálati jogkör milyen keretek között gyakorolható. Alapvető, hogy a fellebbezés okát és annak indokait a félnek egyértelműen meg kell határoznia és ezzel kell kijelölnie a másodfokú bíróságtól kért jogvédelem tárgyát és körét (Pp. 371. §). Mind a fellebbező félnek, mind ellenfelének tisztában kell lennie azzal, hogy milyen okból, az elsőfokú eljárás konkrétan milyen cselekményeit sérelmezve terjesztette elő a fellebbezést, és csak ez jelölheti ki a másodfokú jogvita kereteit, az ilyen tartalmú fellebbezés, illetve ellenkérelem alkalmazkodik a tisztességes eljárás követelményéhez. [62] A fellebbezés tartalmát illetően az új Pp. rendelkezései szerint továbbra is a fellebbező fél kötelezettsége annak határozott megjelölése, hogy a jogorvoslat során a másodfokú bíróság milyen döntést hozzon, a kifogásolt rendelkezést vagy annak valamely részét mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül [Pp. 371. §
2. b)pont], továbbá azt anyagi vagy eljárási jogszabálysértést is meg kell jelölnie, amire a fellebbezését alapítja [Pp. 371. §
3. d)pont]. [63] Jelen esetben a felperes az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és az alperes másodlagos kereseti kérelem szerinti további marasztalását, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni hatályon kívül helyezését és a másodlagos kereseti kérelem elbírálása vonatkozásában az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozathozatalra történő kötelezését kérte. [64] Az alperes fellebbezése az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására (tartalma szerint helyesen: hatályon kívül helyezésére) és az eljárás Pp. 240. §

(1)bekezdésének a) pontjára alapított megszüntetésére irányult. [65] A felperes kérte az alperes fellebbezésének a visszautasítását annak elkésettségére hivatkozva. [66] A Pp. 366. §

(1)bekezdése értelmében, ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fellebbezéssel, az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. [67] Az alperes

1. július 11-én benyújtott fellebbezésére figyelemmel az elsőfokú bíróság még ugyanazon a napon,
2. számú végzésében hiánypótlásra hívta fel az alperest. Az alperes jogi képviselője
3. július 23-án benyújtott beadványában bejelentette, hogy az alperes visszavonta a jogi képviseleti megbízását. Ezt követően az elsőfokú bíróság – a jogkövetkezményre történő figyelmeztetés mellett –
4. augusztus 9-én kelt,
5. számú Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.177/2024/10 13 végzésében felhívta az alperest a jogi képviselet pótlására és a tartalmi hiánypótlásra 8 napon belül. A felhívást az alperes
6. augusztus 29-én vette át. Az új jogi képviselője
7. szeptember 9-én nyújtotta be a meghatalmazását és a hiánypótlást. [68] Az AVDH (azonosításra visszavezetett dokumentum hitelesítés) elektronikus szolgáltatásban
8. szeptember
9. (szerda) 11:10 és 17:00 óra között üzemkiesés volt. Erre figyelemmel a Pp.
10. §-a alapján
11. szeptember
12. napja a napokban és munkanapokban megállapított határidőkbe nem számít bele. [69] A Pp.
13. §

(3)bekezdés 1. fordulat alapján a napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.

(5)Ha a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. [70] Az alperes hiánypótlására nyitva álló 8 napos határidő utolsó napja – az üzemkiesésre figyelemmel – munkaszüneti napra (2024. szeptember 7-e, szombat) esett, ezért a határidő a Pp. 146. §

(5)bekezdése alapján csak

1. szeptember 9-én hétfőn telt el. Tekintettel arra, hogy az alperes
2. szeptember 9-én hétfőn benyújtotta a hiánypótlást, így az határidőben érkezett, a felperes eljárási kifogása ezért alaptalan volt, az alperesi fellebbezést hatályosan benyújtottként kellett elbírálni. [71] A Pp.
3. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság – ha az ítélet hatályon kívül helyezésére e törvény szerint nincs szükség – az ügy érdemében dönt. [72] Tekintettel arra, hogy az alperes az ítélet kötelező hatályon kívül helyezésének (Pp.

1. §) alapjául szolgáló okra hivatkozott, míg a felperes másodlagos fellebbezési kérelme az ítélet mérlegelhető hatályon kívül helyezésre (Pp.
2. §) irányult, ezért az ítélőtábla először az alperes fellebbezését bírálta el. [73] A Pp.
3. §-a értelmében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel – teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll – hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, ha a
4. §

(1)bekezdése vagy a 241. §

(1)bekezdése szerinti ok az elsőfokú vagy a másodfokú eljárásban fennáll. Ha az eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható, vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, a felet erre az eljárás megszüntetése előtt – megfelelő határidő tűzésével – fel kell hívni. [74] Az alperes a Pp. 240. §

(1)bekezdésének a) pontjára hivatkozással állította a megszüntetési ok fennálltát. [75] A Pp. 240. §

(1)bekezdésének a) pontja szerint a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti, ha a keresetlevelet már a Pp. 176. §

(1)bekezdés a)-i) pontja … alapján vissza kellett volna utasítani. Az ítélőtábla e ponton külön hangsúlyozza, hogy a Pp. 370. §

(1)bekezdés törvényi korlátjára tekintettel nem vehette figyelembe az alperesi fellebbezés azon tényelőadásait, hivatkozásait, melyeket nem a permegszüntetésre irányuló fellebbezési petitum alátámasztása érdekében adott elő az alperes. Az említett eljárási szabály, mint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének korlátja, csak a fellebbezési kérelem korlátai között teszi lehetővé a felülbírálati jogkörgyakorlást. Ilyen korlátnak minősülnek a Pp. 371. §

(1)bekezdés a)-d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. Megjegyzendő még, hogy az alperes által relevánsként feltüntetett előzmények (fellebbezés II. pont) előadására a felperesnek az elsőfokú eljárásban lehetősége volt, ennek elmaradása a másodfokú eljárásban már nem pótoltható, az e körben előadottak a Pp. 373. §

(2)bekezdés tiltó szabálya miatt sem vehetők figyelembe. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.177/2024/10 14 [76] Az alperes fellebbezésében az eljárás megszüntetésére vonatkozó kérelmét azzal indokolta, hogy a felperes elsődleges kereseti kérelme vonatkozásában a Kecskeméti Törvényszéknek nincs joghatósága, illetve a joghatóság megléte esetén is legfeljebb a Kecskeméti Járásbíróság hatásköre volna megállapítható, míg másodlagos keresete többszörös perfüggőséggel érintett társasági per, amelyre a Fővárosi Törvényszék rendelkezhetne illetékességgel. [77] A Pp. 176. §

(1)bekezdésének a)-

1. i)pontjai közül csupán az
2. a)pont tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a keresetlevelet visszautasítja, ha a perre magyar bíróság joghatósága – törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusai, nemzetközi egyezmény alapján – kizárt vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal. [78] A felperes helytállóan hivatkozott a polgári és kereskedelmi ügyben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2012. december 12-i 1215/12/EU rendelet 4. Cikk

(1)bekezdésére, amely értelmében e rendelet rendelkezéseire is figyelemmel, valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető. [79] Az előbbiek folytán az elsőfokú bíróság joghatósága kifejezetten megállapítható az Európai Unió kötelező jogi aktusai alapján, figyelemmel arra, hogy alperes állandó ország1 nevei lakcímmel rendelkezik. Megjegyzi az ítélőtábla, az elsőfokú bíróság hatáskörének vizsgálatakor helytállóan foglalt állást a tekintetben is, hogy a jelen perre a Pp. 20. §

(3)bekezdés ae) alpontja értelmében a törvényszék rendelkezik hatáskörrel, míg a felperes másodlagos keresete kapcsán az alperes fellebbezésében hivatkozott többszörös perfüggőség vonatkozásában megállapítható, hogy a hivatkozott peres eljárások már befejeződtek, így pergátló akadály már bizonyosan nem áll fenn. [80] A kifejtettekre tekintettel az alperes eljárás megszüntetésére irányuló fellebbezési kérelme megalapozatlan. [81] A felperes másodlagos fellebbezési kérelmében maga is kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését jogszabálysértésre hivatkozással. [82] A Pp.

1. §-a szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezheti és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja, ha szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése, mert az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges vagy nem észszerű. [83] A felperes fellebbezésének
2. pontjában (
3. oldal) arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a felperes előadását és az azt alátámasztó bizonyítékokat okszerűtlenül, a logika szabályaival és a Pp. előírásaival szembe menve, ekként jogszabálysértő módon mérlegelte a Pp.
4. §

(1)bekezdése alapján és ennek folytán a Ptk., illetve az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/

1. (XII.19.) Kormányrendelet egyes rendelkezéseivel ellentétes jogi következtetésre jutott. [84] A Pp.
2. §-a a bizonyítás eredményének mérlegelését szabályozza. Ennek

(1)bekezdése szerint a bíróság a perben jelentős tényeket a felek tényállításainak és a perben tanúsított magatartásának, valamint a per tárgyalása során megismételt bizonyítékoknak és egyéb peradatoknak az egybevetése, egyenként és összességében történő értékelése alapján a meggyőződése szerint állapítja meg. [85] A bizonyítékok értékelésének és mérlegelésének helyessége az ítélet anyagi felülbírálata során vizsgálható, és a téves mérlegelés felülmérlegelésére ad lehetőséget a Pp. 369. §

(2)bekezdés

1. d)pontja alapján. Önmagában a Pp. 279. §-ára mint jogszabálysértésre Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.177/2024/10 15 történő hivatkozás ezért eljárási szabálysértésként az ítélet hatályon kívül helyezésére nem vezethet (BDT2023. 4682). [86] Az előbbiek folytán az ítélőtábla alaptalannak tekintette a felperes hatályon kívül helyezés iránti másodlagos fellebbezési kérelemét is. [87] A felperes fellebbezésében a másodlagos kereseti kérelme kapcsán az elsőfokú bíróság ítéletének ellentmondásosságára kívánta felhívni a figyelmet. Az ítélőtábla álláspontja szerint ugyanakkor az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel érintett kereseti kérelem elutasítása kapcsán kifejtett jogi indokolása megfelel a jogszabályi előírásoknak, illetőleg a bírói gyakorlatnak, helyes tényállás-értékelésen alapul, azzal az ítélőtábla is egyetért, azt az alábbiakkal egészíti ki a fellebbezési hivatkozások tükrében. [88] Elsődlegesen tisztázandó kérdés volt már elsőfokon is, hogy milyen anyagi jogi háttérszabályozás az irányadó. A peres jogvita kereteit – viszontkereset hiányában – a felperes kereseti kérelme határozza meg, mely az elsődleges kereseti kérelem esetében nem az alperes és személy 1 neve magánszemélyek között 2013. június 19-i keltezéssel írásba foglalt vagyonmegosztás tárgyú szerződés érvényességének vagy érvénytelenségének a kérdése volt, erre irányuló felperesi petitum előterjesztésére nem is került sor. Lényeges továbbá, hogy nemleges megállapítási kereset tárgyában kellett a bíróságnak állást foglalnia, melynek főcélja az alperes, üzletrész megszerzésére irányuló törekvéseinek megakadályozása volt. E jogkérdés megoldásához tartozik, hogy még a 2013. június 19-i szerződés hatályossága esetén sem merülhet fel alperesi üzletrész-szerzés az E... Kft.-ben, mivel annak kizárólag a felperesi kft. volt az üzletrész-tulajdonosa, a vagyonmegosztási szerződést kötő magánszemély fél személy 1 neve sem tag, sem üzletrész-tulajdonos nem volt az említett társaságban. Ez a jogi helyzet mind a mai napig fennáll, ezért az irányadó anyagi jog alkalmazás szempontjából nem a vagyonmegosztási szerződés megkötésének dátuma, hanem az alperes által állított üzletrész jogszerzésre vonatkozó alperesi jognyilatkozatok, tényállítás, illetve eljárás indítások időpontja az irányadó, melyek nem vitatottan a 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2014. március 15-én történt hatályba lépését követő időszakra esett jogcselekmények voltak. Ebből következően a Ptk. rendelkezései irányadóak a perbeli jogvita elbírálásához, melynek alkalmazására az elsőfokú bíróság részéről helyesen került sor, a felperesi fellebbezéssel érdemben érintett másodlagos keresethalmazat esetében is. [89] A Ptk. 6:523. §-a szerint károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez képest
2. a)tiltsa el a veszélyeztető magatartástól,
3. b)kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére,
4. c)kötelezze megfelelő biztosíték adására. [90] A felperes másodlagos keresetében a Ptk. 6:523. §
5. a)és
6. b)pontja alapján kérte kötelezni az alperest a veszélyeztető magatartástól való eltiltásra, illetve a jövőre nézve szólóan attól tartózkodásra kötelezésre is irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában helytállóan hivatkozott a Kúria Pfv.21.706/2019/8. számú eseti döntésére, amelyben a Kúria a Ptk. 6:523. §-ára hivatkozással kifejtette; akit károsodás veszélye fenyeget, már a kár bekövetkezése előtt is bírósághoz fordulhat, hogy a károsodását elhárító intézkedéseket kényszerítsen ki a veszélyeztetővel szemben. Leszögezte ugyanakkor, hogy ez a jogintézmény a megelőzést szolgálja. Alkalmazásának ezért előfeltétele a veszélyeztető magatartásnak a megvalósulása; a rendelkezés célja a reálisan fenyegető – és más módon nem elhárítható – károsodás bekövetkezésének a megakadályozása. Helyesen állapította meg tehát az elsőfokú bíróság, hogy a jogszabályi rendelkezés nem a károsodást előidéző magatartás (pl. szerződésszegés) elhárítására szolgál, hanem a károsodás, mint eredmény bekövetkezését hivatott megakadályozni. A veszélyhelyzetet – amely alatt már egyfajta Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.177/2024/10 16 potenciális károsodás értendő – a jogellenes magatartás okozhatja, de az ilyen szándékkal tett lépésekből álló összehangolt magatartás még nem eredményez reális kárveszélyt, csak annak a lehetőségét veti fel. [91] Az előbbi okfejtés jelen peres ügyre vonatkozó jogalkalmazási következtetése az, hogy a Ptk. 6:523. §

(1)bekezdése alapján az alperes valamilyen magatartástól való tartózkodásra, ennek kapcsán a szükséges intézkedések megtételére, előzetesen csak akkor kötelezhető, hogy ha már kifejtett valamilyen károkozásra alkalmas konkrét magatartást. Önmagában az a potenciális veszély tehát, hogy az alperes jogosulatlanul az E... Kft. álképviselőjeként fellép, jognyilatkozatot tesz, cégkapun keresztül eljár, még nem teszi lehetővé vele szemben a Ptk. 6:

1. §-ának alkalmazását. Erre csupán abban az esetben van lehetőség, ha aktuálisan károkozásra törekvő magatartást fejt ki, ezáltal közvetlenül, reálisan veszélyezteti a felperes valamely törvényes érdekét. [92] Itt hangsúlyozza az ítélőtábla, hogy a felperes által sérelmezett alperesi magatartások a felperesi társaság működését reálisan azért nem veszélyeztetik, mert a célzott változások, joghatások kiváltására azok nem voltak alkalmasak, az elhárító jogi lépésekre (perindítások, cégjogi jogorvoslati, egyéb garanciális eljárások) felperesnek megvolt a lehetősége, ezeket eredményesen kezdeményezte is. Megjegyzendő, hogy az ilyen eljárások meg nem térülő költségeit felperes kártérítés címén peres úton követelheti közvetlenül az alperestől, ha az alperesi magatartások megalapozzák a kárfelelősség megállapíthatóságát (jogellenes magatartással okozott költségek). Amennyiben a kárveszélyt jelentő valamely magatartás büntetőjogi felelősségvonásra adhat alapot (pl. csalás, okirathamisítás alapos gyanúja), úgy a felperesnek fennáll a lehetősége büntetőeljárás kezdeményezésére is, mely ugyancsak hatékony védekezési lehetőség az alperesi jogsértő magatartásokkal szemben. Mindezen szempontok egybevetésének eredményeként az ítélőtábla sem látott lehetőséget a Ptk. 6:
2. §

(1)bekezdés a), b) pontjai szerinti intézkedések alperessel szembeni alkalmazására. [93] Az előbbiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletét a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [94] Tekintettel arra, hogy a peres felek fellebbezései egyaránt eredménytelenek voltak, az ítélőtábla a Pp. 83. §

(2)bekezdés

1. fordulatára figyelemmel megállapította, hogy mindkét fél maga viseli másodfokú eljárási költségeit. [93] Az ítélőtábla a fellebbezéseket a Pp.
2. §

(1)bekezdésére figyelemmel tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged,

1. január
2. Dr. Hámori Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Dobler László s.k. előadó bíró Dr. Tolna András s.k. táblabíró