Bf.337/2022/24 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés 5. fordulat,

(2)bekezdés c) pont], ezért őt 6 év szabadságvesztésre és 6 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani és megállapította, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a vádlott által

1. december
2. napjától
3. március
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottat, hogy az eljárás során felmerült 4.251.623,- forint bűnügyi költségből fizessen meg Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.337/2022/24/v 2 2.603.516,- forintot, míg megállapította, hogy a fennmaradó 1.648.107,- forint bűnügyi költséget a Magyar Állam viseli. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor: az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának fegyházban történő megállapítása, valamint a vádlott Magyarország területéről hosszabb időtartamra történő kiutasítása, a vádlott és védője a kiszabott büntetés enyhítése érdekében, a szabadságvesztés tartamát és a kiutasítás tartamát érintően. [3] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.119/2022/
5. számú átiratában a bejelentett ügyészi fellebbezést változatlanul fenntartva az enyhítésre irányuló védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta. [4] Indítványozta, hogy a bejelentett fellebbezések irányára tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét korlátozottan bírálja felül a Be.
6. §

(3),

(5),

(5a)és

(7)bekezdésében írtak szerint. [5] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket nem maradéktalanul vette számba és azokat nem a súlyuknak megfelelően értékelte. Így a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartama nem igazodik megfelelően a cselekményét haszonszerzési céllal megvalósító vádlott terhére rótt bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyához és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességhez. A vádlott cselekményét a súlyosabb minősítést megalapozó hatóanyagtartalmat lényegesen, több mint másfélszer meghaladó kábítószerre követte el, amely tényt további súlyosító körülményként indítványozott értékelni. Az ügyészség véleménye szerint az elsőfokú bíróság túlzott nyomatékot tulajdonított a megállapított enyhítő körülményeknek, így a kiszabott szabadságvesztés tartama eltúlzottan enyhe, az nem alkalmas arra, hogy akár a vádlottat, akár mást bűncselekmény elkövetésétől visszatartson. [6] Kifogásolta, hogy a törvényszék a Btk. 35. §

(2)bekezdése alapján a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását eggyel enyhébb, börtön fokozatban határozta meg. [7] Véleménye szerint a külföldi állampolgár vádlottnak, aki az országba a jelentős tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetése céljából érkezett, számolnia kellett a lebukás veszélyével, miként azzal is, hogy az általa elkövetett bűncselekményt minden állam, így Magyarország is szigorúan, szabadságvesztéssel bünteti. Mindezek összességében a vádlott vonatkozásában nem indokolják a szabadságvesztés eggyel enyhébb fokozatban történő végrehajtását. [8] Álláspontja szerint a kiutasítás tartama nem igazodik megfelelően a vádlott terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösségi körülményekhez, ezért annak súlyosítását is indokoltnak tartotta. Az elkobzással kapcsolatos rendelkezések törvényesek, a bűnügyi költség tekintetében hivatkozott arra, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalát követően további bűnügyi költség keletkezett az ügyben, az elkobozni rendelt gépkocsi tárolásával összefüggésben. Ezen összeg megfizetésére indítványozta kötelezni a vádlottat. [9] Összességében indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg akként, hogy a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés és kiutasítás tartamát súlyosítsa, a szabadságvesztést fegyházban rendelje végrehajtani, a vádlottat kötelezze további 28.448,- forint bűnügyi költség megfizetésére, egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. [10] A vádlott védője írásban indokolt fellebbezésében továbbra is fenntartotta a kiszabott büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezését és arra hivatkozott, hogy a Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.337/2022/24/v 3 bíróság nem vette figyelembe kellő súllyal az enyhítő körülményeket. A teljeskörű, bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást, azt, hogy a vádlott megbánta a bűncselekmény elkövetését, továbbá, hogy Magyarországon büntetlen előéletű, valamint, hogy idős és beteg édesanyjáról, illetve nagykorú, továbbtanuló gyermekéről gondoskodik. További enyhítő körülmény a jelentős időmúlás, mert a bűncselekmény elkövetése óta már több mint két év eltelt. Kérte az ügyészség fellebbezésével szemben a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára vonatkozó rendelkezés helybenhagyását, figyelemmel a Szegedi Ítélőtábla ítélkezési gyakorlatára is. Összességében kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kiszabott büntetés enyhítését, rövidebb tartamú szabadságvesztés és rövidebb tartamú kiutasítás kiszabását. [11] Az ítélőtábla a fellebbezéseket egyik irányban sem ítélte alaposnak. [12] Jelen ügyben a fellebbezések bejelentésére a vádlott terhére, illetve javára, a kiszabott büntetés súlyosítása, illetve enyhítése érdekében került sor [Be. 583. §

(3)bekezdés a) pont]. A Be. 590. §

(3)bekezdése szerint, ha a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül. [13] A Be. 590. §

(5)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a Be. 590. §

(3)és

(4)bekezdésében meghatározott esetben az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja a) az elsőfokú bírósági eljárást és ennek során vizsgálja azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén a Be. 607. §

(1)bekezdés, 608. §

(1)bekezdés, illetve 609. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni,

1. b)a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, ha a terheltet fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni,
2. c)a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést, továbbá
3. d)a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezést. [14] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, ha a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. [15] A Be. 606. §

(3)bekezdése szerint, amennyiben az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapul, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó rendelkezéseit akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának van helye. [16] Az ítélőtábla e jogszabályi keretek között elvégzett, korlátozott felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az előkészítő ülést a perrendi szabályokat megtartva, a Be. LXXVI. Fejezetében részletezett eljárási szabályoknak megfelelően folytatta le, az ítélet írásba foglalásakor a jogi indokolás terjedelmét illetően a Be. 562. §

(2)bekezdése és az 564. §

(4)bekezdése szerint járt el. Megjegyzi ugyanakkor az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást nem teljesen a vádirati tényállásnak megfelelően állapította meg, abból azonban helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a terhére rótt bűncselekmény minősítése is törvényes. [17] A vádirati tényállás szerint a vádlottól lefoglalt növényi anyagok mért kábítószer tartalma (totál-THC tartalma) 1.921 (± 174) gramm. Azaz nem legkevesebb 1.921 gramm, hanem legkevesebb 1.747 gramm volt a lefoglalt növényi anyagok kábítószer tartalma. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.337/2022/24/v 4 [18] Ez az eltérés a bűncselekmény minősítését nem befolyásoló mértékű volt, mert ha azt befolyásolta volna, akkor a másodfokú bíróságnak a Be. 608. §

(1)bekezdés h) pontja alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül kellett volna helyeznie. Erre figyelemmel látta indokoltnak az ítélőtábla észlelni és megjegyezni ezt az eltérést. [19] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során a bűnösségi körülményeket nagyrészt helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság csupán annyival egészítette ki, hogy az ítélet indokolás [28] bekezdésében hivatkozott azt a tényt, hogy a vádlott külföldi állampolgár, aki a magyar nyelvet nem ismeri, az enyhítő körülmények körébe emeli az 56/

1. BK vélemény
2. pontja alapján, hiszen a büntetés kiszabása során irányadó körülményekre tekintettel került sor arra, hogy a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozatban rendelte végrehajtani a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést. További enyhítő körülményként értékelte az ítélőtábla, hogy a vádlott közel két éve van letartóztatásban. [20] Az így helyesbített bűnösségi körülményekre is tekintettel a másodfokú bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság arányos büntetést szabott ki a vádlottal szemben, amely büntetés igazodott a vádlott által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyához és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokához, valamint a felsorolt enyhítő és súlyosító körülményekhez, ezért az ítélőtábla sem a kiszabott büntetés súlyosítását, sem annak enyhítését nem tartotta indokoltnak. [21] Helyesen hivatkozott arra a törvényszék, hogy a középmértéktől a vádlott javára jelentősen eltérve állapította meg a szabadságvesztés tartamát, elmulasztotta azonban rögzíteni, hogy az ügyészség az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetésének beismerése esetére indítványozta a vádlottal szemben hét év hat hónap fegyházbüntetés és hét év Magyarország területéről történő kiutasítás kiszabását (elsőfokú ítélet [24] bekezdése). Az elsőfokú bíróság az ügyészség által indítványozott büntetéstől a vádlott javára tért el, a büntetés súlyosítását azonban a figyelembe vett súlyosító körülmények száma és nyomatéka nem indokolja. [22] Nem osztotta a másodfokú bíróság az ügyészség azon álláspontját, mely szerint indokolt súlyosító körülményként értékelni, hogy a vádlott a súlyosabb minősítést megalapozó hatóanyag tartalmat lényegesen – több mint másfélszer – meghaladó kábítószerre követte el a bűncselekményt, tekintve, hogy a különösen jelentős mennyiségnek nincs felső határa és nincs következetes bírói gyakorlat abban a kérdésben, hogy mi az az alsó határt meghaladó mennyiség, amely súlyosító körülményként értékelendő. [23] Az ítélőtábla a szabadságvesztés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezést sem találta alaposnak, mert az elsőfokú bíróság a bűncselekmény tárgyi súlyához és a bűnösségi körülményekhez igazodva szabta ki a büntetést, melynek lényeges enyhítése veszélyeztetné a büntetési célok megvalósulását. [24] Az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, mely szerint a vádlottal szemben indokolt a Btk.
3. §

(2)bekezdésének az alkalmazása. Helyesen hivatkozott e körben az elsőfokú bíróság a Szegedi Ítélőtábla gyakorlatára, melyet a másodfokú bíróság kiegészített azzal, hogy a Szegedi Ítélőtábla Bf.I.532/2020/15., illetve Bf.I.27/2020/

1. számú határozataiban is követte ezt a gyakorlatot. Így az ítélőtábla a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának fegyházban történő megállapítására irányuló ügyészségi fellebbezést is alaptalannak ítélte. [25] A bűncselekmény tárgyi súlyára és a kiszabott szabadságvesztés tartamára tekintettel az ítélőtábla arányosnak ítélte a külföldi vádlott kiutasításának tartamát, ezért a Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.337/2022/24/v 5 kiutasítás tartamának súlyosítása iránt előterjesztett ügyészségi fellebbezést szintén alaptalannak találta. [26] A törvényszék a feltételes szabadságra bocsátás időpontja, a bűnjelekről történő rendelkezés és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezések tekintetében is a törvénynek megfelelően határozott. [27] A fent részletezettekből következik, hogy az ítélőtábla a bejelentett fellebbezéseket nem találta alaposnak, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [28] A vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a másodfokú ügydöntő határozat meghozataláig előzetes fogvatartásban töltött időt a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. [29] A fellebbezési eljárás során felmerült bűnügyi költség tekintetében az ítélőtábla a vádlottat a Be. 613. §

(1)bekezdése alapján, figyelemmel a Be. 574. §

(1)bekezdésére is, kötelezte a másodfokú eljárásban felmerült 109.124,- forint bűnügyi költség megfizetésére (gépjármű tárolási díja és kirendelt védő díja), míg 351.071,- forint vonatkozásában (fordítási díjak) megállapította, hogy azt a Be. 576. §

(1)bekezdés b) pontja alapján az állam viseli. [30] A végzés ellen a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdése alapján fellebbezésnek helye nincs. Szeged,

1. november
2. Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács elnöke Dr. Katona Dorottya s. k. előadó bíró Sefta Márta dr. s. k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.337/2022/
3. számú végzése és a Szegedi Törvényszék 6.B.1704/2021/
4. számú ítélete a jelen végzés folytán a mai napon jogerős. Szeged,
5. november
6. Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács elnöke