Pf.20385/2025/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(5)és

(6)bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel. [3] A felperes keresetében az előzetes kérelemben megjelöltekkel megegyező adatok kiadására kérte kötelezni az alperest. Perköltségigényt is előterjesztett. [4] Keresete jogalapjaként Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk

(3)bekezdésére, az Info tv. 28. §

(1)bekezdésében foglaltakra és a vasúti közlekedésről szóló

1. évi CLXXXIII. törvény
2. §-ára hivatkozott. [5] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.385/2025/5-II 3 [6] Ellenkérelmében a kért adatok kiadásának megtagadását az Info tv.
3. §

(5)és

(6)bekezdésére alapította. [7] Előadása szerint a kiadni kért dokumentumok egy még le nem zárult döntési folyamat részeként keletkeztek, továbbra is döntéselőkészítő adatnak minősülnek. A határozat és az intézkedési terv (további jövőbeli) döntést alapoz meg, konkrétan a MÁV Zrt. cselekményeinek, mulasztásainak elbírálását. Ezzel összefüggésben utalt az 5/

1. (II. 14.) AB határozatra, amely szerint a szóban forgó döntés meghozatala nem jelenti kényszerítően a döntéselőkészítő jelleg megszűnését és az igényelt adat kiadásának a kötelezettségét. [8] Az adatkezelő szerv vezetőjének mérlegelést igénylő döntésétől függ a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény elutasítása vagy elfogadása. Az általa mérlegelési jogkörben meghozott döntés alapját képező indokok objektív szemléletmód alapján logikusnak, okszerűnek tekinthetők. [9] Hivatkozott arra is, hogy a vasút veszélyes üzem, az üzemeltetését ellátó közszolgáltató üzletpolitikáját, biztonságos üzletmenetét érintő kérdéseket tartalmazó határozatban és intézkedési tervben foglaltak nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a vasúti közlekedés és az annak biztonságát érintő kérdések befolyástól mentes meghozatalát, a közfeladat külső befolyástól mentes ellátását mind a közszolgáltató, mind az alperes oldalán, azáltal, hogy olyan külső nyomás alá helyezné az érintett személyeket, amely a további külső befolyástól mentes közszolgáltatói és köztisztviselői magatartást hátrányosan befolyásolná. [10] Hangsúlyozta, hogy védendő érdeknek minősül a közfeladatot ellátó szerv zavartalan működése. Utalt a 34/
2. (VI. 24.) AB határozatban foglaltakra, amelynek értelmében az aktanyilvánosság nem vonatkozik az ún. munkadokumentumokra. [11] A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20608/2023/
3. számú határozatában foglaltakat idézte, amely szerint az információszabadság korlátozhatósága az adat döntéselőkészítő jellegéhez és nem kizárólagosan a közfeladatot ellátó szerv kapcsolódó tevékenységéhez kötött, a döntés megalapozását szolgáló adatminősítésnek nem szükségszerű feltétele az, hogy a tényleges döntés meghozatalát és az annak megalapozását szolgáló adat keletkezését is ugyanazon közfeladatot ellátó szerv végezze. [12] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül elektronikus úton az e-mail címre való megküldéssel közölje a felperessel a MÁV Zrt. részére kiadott hatósági kötelezést és az alapján a MÁV Zrt. által készített intézkedési tervet. [13] Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 213.360 forint perköltséget. [14] Ítéletének indokolásában alkalmazott jogszabályként az Info tv.
4. §

(1)bekezdésében, 27. §

(5)bekezdésében, 27. §

(6)bekezdésében, 30. §

(2)bekezdésében és 31. §

(2)bekezdésében foglaltakat idézte. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.385/2025/5-II 4 [15] Nem vitatott tényként állapította meg, hogy a kért adatokkal az alperes rendelkezik, azokat kezeli. [16] Figyelembe vette az Alkotmánybíróság által kimunkált négylépcsős, ún. „közérdekűségi tesztet” és megvizsgálta az alperes által becsatolt, a kiadni kért adatokat tartalmazó iratokat. Okfejtése szerint csak az adatigénylés tárgyát képező dokumentum tartalmának vizsgálatával állapítható meg, hogy olyan közérdekű adatokat foglal-e magában, amelyekre valamely nyilvánosság korlátozási indok konkrétan kiterjed, és amelyeknek így feltétlenül szükséges a nyilvánosságtól való elzárása {6/

1. (III. 11.) AB határozat, Indokolás [38] bekezdés}. [17] A tartalmi elemzés alapján azt állapította meg, hogy történt egy felmérés a vasút egyes részei tekintetében, annak alapján az alperes határozatban kötelezte a jövőre nézve bizonyos feladatok elvégzésére a MÁV Zrt.-t. A MÁV a kötelezés alapján intézkedési tervet készített. Mindezek nem egy konkrét jövőbeli döntés alapját képezik, hanem egy már meglévő döntést, és az annak nyomán született intézkedési tervet, tehát annak végrehajtását jelentik. A végrehajtás esetleges elmaradása, vagy nem megfelelő volta nem ad alapot az adatkiadás megtagadására, mivel az egy bizonytalan jövőbeli esemény és egyebekben pedig nem függhet az adat megismerhetőségétől. [18] A felmérés objektív, az elvégzendő feladatok tekintetében ennek alapján született az alperes döntése, így ezen iratok az Info tv.
2. §

(5)bekezdése alapján nem élveznek védelmet a döntés meghozatalára figyelemmel. A 27. §

(6)bekezdésében írt feltételek sem teljesülnek, mivel a MÁV elkészítette az intézkedési tervet. Az alperes nem jelölt meg konkrét döntést a jövőre nézve, amelyeket ezen adatok alapoznának meg. Tehát az alperes nem bizonyította, hogy az adatigénylésben megjelölt adatok pontosan milyen jövőbeli döntés megalapozását szolgálnák és azt sem, hogy az adatok kikerülése milyen okból veszélyeztetné a MÁV esetében a törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását. Önmagában ennek felvetése nem elégséges, annak konkrét tényeken kell alapulnia. [19] Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. [20] Jogorvoslati kérelmében elsődlegesen az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Kérte a felperes perköltségben marasztalását is, díjköltségét húsz munkaóra alapulvételével kérte megállapítani. [21] A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 369. §

(3)bekezdésének

1. c)és
2. d)pontjaira alapította. [22] Érvelése szerint az adatigénylés pillanatában a hatósági kötelezés az Info tv. 27. §

(5)bekezdése alapján döntéselőkészítő adatnak, míg a MÁV Zrt. által benyújtott intézkedési terv az Info tv. 27. §

(6)bekezdése alapján további döntés alapjául szolgáló adatnak minősült, így az adatok kiadására nem kötelezhető. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.385/2025/5-II 5 [23] A Kúria BH

1. 7.181 számú döntése alapján arra hivatkozott, hogy mind a hatósági kötelezésből, mind az intézkedési tervből egyértelműen megállapítható, hogy mely konkrét jövőbeli döntések alapját képezik: vagy a MÁV Zrt. általi intézkedések elfogadását, vagy az intézkedések nem, illetve nem megfelelő teljesítése esetén az alperes mint hatóság általi további lépések megtételét. Ezeknek a döntéseknek a meghozatala nem tekinthető „bizonytalan jövőbeli eseménynek”, hiszen a kiadni kért dokumentumok konkrét előírásokat és azokhoz kapcsolódóan intézkedéseket tartalmaznak, amelyekhez konkrét határidőket is rendeltek. A döntések meghozatalának időpontja így semmiképpen nem tekinthető bizonytalannak, valamint az sem kétséges, hogy ezen időpontokhoz köthetően döntések fognak születni. [24] Az alperes nem tudná a MÁV Zrt. cselekményeit, mulasztásait értékelni a felperes által kiadni kért határozatban és intézkedési tervben foglaltak figyelembevétele nélkül. [25] A határozat és az annak alapján készült intézkedési terv egy többlépcsős, több döntésből álló hatósági folyamat része. A meghozott határozattal az alperes egy hatósági eljárást indított el, amelynek első lépcsője az intézkedési terv és az abban foglaltak végrehajtása. Az intézkedési terv benyújtása nem jelent automatikus végrehajtást a benyújtója részéről, hiszen az alperesnek már az intézkedési tervet is értékelnie kell a határozatban foglaltak függvényében, az értékelésről döntést kell hoznia. Ez irányadó az intézkedési tervben foglaltak tekintetében megteendő intézkedésekre, azt követő hatósági eljárási cselekményekre, döntésekre. [26] A további hatósági eljárását, illetve a MÁV Zrt.-vel szembeni bármely intézkedését arra tudja alapozni, hogy a határozatban és az intézkedési tervben foglaltakat a MÁV Zrt. az ott megjelölt határidőben és módon teljesítette-e. A határozat és az intézkedési terv kétséget kizáróan (további jövőbeli) döntést alapoz meg, konkrétan a MÁV Zrt. cselekményeinek, mulasztásainak elbírálását. E körben utalt az 5/
2. (II. 14.) AB határozatban foglaltakra, miszerint a szóban forgó döntés meghozatala nem jelenti kényszerítően a döntéselőkészítő jelleg megszűnését és az igényelt adat kiadásának kötelezettségét. Az alperes által mérlegelési jogkörben meghozott döntés alapját képező indokok objektív szemléletmód alapján logikusnak, okszerűnek tekinthetők. Az elsőfokú eljárás során a folyamatban lévő döntési folyamatokat kellően bizonyította, míg a törvényes működési rendjének és a feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátásának veszélyeztetését valószínűsítette. [27] A kiadni kért dokumentumok a vasúti közlekedéssel, valamint a vasúti közlekedés biztonságával összefüggésben keletkeztek, az azokban foglalt adatok nyilvánosságra kerülése az alperes és a közfeladatot ellátó szerv, a MÁV Zrt., illetve jogutódja, a MÁV Pályaműködtetési Zrt. törvényes működési rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné. [28] A Kúria Pfv.21537/2016/
3. számú ítéletében foglaltak alapján azt emelte ki, hogy az adott esetben fennáll annak a lehetősége, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése esetén a közvélemény óhatatlanul külső nyomás alá helyezi a (további) döntések előkészítésében érintett személyeket, és ez valóban alkalmas lehet arra, hogy a közfeladatot ellátó szerv Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.385/2025/5-II 6 törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztesse. [29] A 34/
4. (VI. 24.) AB határozatban foglaltak értelmében az aktanyilvánosság nem vonatkozik az ún. munkadokumentumokra: „garanciális intézménye a köztisztviselői munka színvonalának és hatékonyságának, hogy a köztisztviselők döntéselőkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyik.” [30] A (további) döntések meghozatalára irányuló eljárás zavartalansága, valamint a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjének vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátásának biztosítása védendő érdeknek minősül. [31] Az Info tv.
5. §

(5)és

(6)bekezdése nem bizonyítást, csak valószínűsítést vár el az adatkezelőktől. Az Info tv. 27. §

(6)bekezdésében szereplő „veszélyeztetné” megfogalmazás is arra utal, hogy az adatkezelőnek nem bizonyítania, csak valószínűsítenie kell. [32] Az intézkedési terv döntést megalapozó adatként történő minősítése körében hivatkozott arra, hogy az Alkotmánybíróság – a 3486/

1. (XII. 20.) AB határozatban foglaltak alapján – a közérdekű adatok döntéselőkészítő jellegét nem attól teszi függővé, hogy ugyanazon közfeladatot ellátó szerv hozza-e meg a tényleges döntést, mint amelyik a döntést megalapozó adatokat keletkeztette. [33] Az alperes álláspontja szerint az adatigénylés tárgyát képező döntés megalapozását szolgáló adatok olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy az egyes elemek nagy terjedelmű leválasztása értelmezhetetlen adatot eredményezne, ezáltal nincs lehetőség a kiadni kért dokumentumok egyes részeinek megismerhetőségére {3063/
2. (II. 16.) AB határozat, Indokolás [23], valamint a Kúria Pfv.20474/2024/
3. számú határozata}. [34] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Ügyvédi munkadíj igényét 112.000 forint + áfa összegben számította fel. [35] Álláspontja szerint a hatósági kötelezés, egy hatósági eljárás lezárásaként határozat formában született az alperes közfeladat-ellátása körében, ezzel összefüggésben írt elő egy szintén közfeladatot ellátó szerv számára bizonyos kötelezettségeket, ezért azok közérdekű adatnak minősülnek. [36] A határozat az alperes előadásával szemben nem egy hatósági eljárás megindulását, hanem éppen egy már lefolytatott hatósági eljárás lezártát jelenti: az alperes ellenőrzést folytatott a MÁV Zrt.-nél, majd ezen ellenőrzése, vizsgálata alapján hozott egy határozatot. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.385/2025/5-II 7 [37] A határozat végrehajtásához tartozó kérdés, hogy a MÁV Zrt., mint a határozat kötelezettje a határozatra intézkedési tervet készített. [38] Egy esetleges jövőbeli további döntést a MÁV Zrt. mulasztásai alapozhatnak meg, nem pedig ez a határozat. Nem a határozat tartalma, hanem a kötelezett cselekményei, illetve mulasztásai képezhetik esetleges jövőbeli döntés alapját. Az sem biztos, hogy ilyen jövőbeli újabb eljárásra egyáltalán szükség lesz-e, hiszen, ha a MÁV Zrt. eleget tesz az intézkedési tervben vállalt kötelezettségeinek, úgy újabb hatósági eljárás lefolytatása vele szemben indokolatlan lesz. [39] Az alperes nem hivatkozott e körben sem folyamatban lévő hatósági eljárásra, sem jogszabályra, ami ezt alátámasztaná, csupán olyan jogszabályokra, amelyek általánosságban rendelkeznek a MÁV Zrt. feletti ellenőrzési jogról. Ezért egy bizonytalan jövőbeli esemény nem lehet indok az adatok kiadásának megtagadására. [40] Utalt a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20913/2018/4-II. számú ítéletében foglaltakra, miszerint az a feltevés, hogy egy jövőben, bizonytalan időpontban elkészülő (adott ügyben) vélemény tartalmazhat az alperesi döntést befolyásoló adatot, többszörösen feltételes és absztrakt összefüggés, ami nem szolgálhat a nyilvánosság korlátozási indokaként. [41] Nem világos az alperes érvelése abban a körben, hogy a határozat megismerése miért és mennyiben veszélyeztetné a Minisztérium törvényes rendjének, illetve feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását. E körben az alperes csupán arra utal, hogy ha nyilvánosságra kerülnének a kért adatok, akkor az állampolgárok véleményt formálnának ezekről, és ezen vélemény hatással lenne a döntéshozókra. [42] A 24.hu internetes híroldalon „Hét hatósági kötelezést írt elő Lázár minisztériuma a MÁV-nak egy nemrég zárult eljárás nyomán” címmel jelent meg cikk, amely állítólagosan ezen tárgybeli hatósági kötelezés tartalmát ismerteti. A hatósági kötelezés vélt vagy valós tartalma tehát nyilvánosságra került. [43] Az alperes a fellebbezésben nem adott elő az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését megalapozó okokat. [44] A fellebbezés alaptalan. [45] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
4. §

(1)bekezdés a) pontja alapján tárgyaláson bírálta el. A felülbírálat során a Pp.

1. §-ban megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt. Felülbírálati jogkörét a Pp.
2. §

(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. Az elsőfokú ítéletnek fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett rendelkezése nem volt, azt a felülbírálat teljes terjedelmében érintette. [46] Az alperes a másodlagos – az ítélet hatályon kívül helyezését célzó – fellebbezési kérelmét érdemben nem indokolta, a fellebbezés e körben nem felel meg a Pp. 371. §

(1)Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.385/2025/5-II 8 bekezdés b) pontjában foglaltaknak, így a hatályon kívül helyezés iránti kérelem érdemben nem volt vizsgálható. [47] Az alperes a megváltoztatás iránti kérelme körében a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §

(3)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjaiban foglaltakra alapította. [48] Az elsőfokú bíróság a határozatát nem az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozta, így a Pp. 369. §

(3)bekezdés d) pont szerinti felülbírálati jogkör nem volt gyakorolható. [49] A Pp. 369. §

(3)bekezdés c) pont szerinti felülbírálat eredménye pedig az, hogy a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetés nem vonható le, a megállapított tények másként nem minősíthetőek. [50] Az elsőfokú bíróság a saját jogértelmezését a jog alkotmányos tartalmával összhangban alakította ki {3/

1. (II. 2.) AB határozat [18]}, az Alkotmánybíróság általa idézett határozataiban kifejtett alapjogi szempontoknak megfelelően hozta meg a határozatát. [51] Az alperes a kért adatok kiadásának megtagadását a hatósági kötelezés vonatkozásában az Info tv.
2. §

(5)bekezdésére (döntést megalapozó adat), a MÁV Zrt. által benyújtott intézkedési terv tekintetében az Info tv. 27. §

(6)bekezdésére (további döntés alapjául szolgáló adat) alapította. [52] Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az Info tv. 27. §

(5)-

(6)bekezdései a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat nyilvánosság elől történő elzárásáról rendelkeznek az adat keletkezésétől számított tíz évig. E lehetőség azonban nem jelent egyben kötelezettséget is: egyrészt a döntés meghozatalát megelőzően is engedélyezhető az adathoz való hozzáférés az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével. Másrészt a döntés meghozatalát követően az adatigénylés – az említett tíz éves időtartamon belül – csak akkor utasítható el, ha

1. a)az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy
2. b)az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Az adatok keletkezésének a jellegére tekintettel szabályozott ún. automatikus nyilvánosságkorlátozás tehát a közérdekű adatokhoz való hozzáférést korlátozhatja {3069/2019. (IV. 10.) AB határozat [40] bekezdés}. A bíróságnak tartalmi, érdemi vizsgálatot kell folytatnia, amelynek szempontjait az Alkotmánybíróság a 3069/2019. (IV. 10.) AB határozat indokolásának [42]-[46] bekezdéseiben határozta meg. [53] Az alperes védekezése miatt nem volt mellőzhető annak vizsgálata, hogy a nyilvánosság korlátozásának indokait – az Alkotmánybíróság által felállított szempontrendszer alapján – a rendelkezésre álló adatok kellően alátámasztják-e. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.385/2025/5-II 9 [54] A teszt első eleme szerint a döntés megalapozását szolgáló adatnak konkrét döntéshozatali eljáráshoz kell kapcsolódnia. A zártan csatolt iratok megtekintése alapján a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság azon megállapításával, hogy a kért adatok nem döntést, illetve további döntést megalapozó adatok, a nyilvánosságkorlátozás Info tv. 27. §

(5)és

(6)bekezdéseiben foglalt feltételei tehát az adott esetben nem állnak fenn. [55] Az alperes által előadottak szerint egy hatósági eljárásban a vasúti közlekedéssel, valamint a vasúti közlekedés biztonságával összefüggésben meghozott – a MÁV Zrt.-t kötelező – határozat képezi a per tárgyát, amelynek alapján a MÁV Zrt. intézkedési tervet dolgozott ki. Ezen nyilatkozat alapján az állapítható meg, hogy a döntés (a MÁV Zrt.-t kötelező határozat) megszületett, ennek alapján – a határozat végrehajtására – az intézkedési terv is elkészült, nincs tehát olyan döntéshozatali eljárás folyamatban, amelyben a kért adatok a döntés, vagy további jövőbeli döntés megalapozását szolgálnák. Az, hogy az intézkedési tervet az alperes megvizsgálja, értékeli, és arról döntést hoz, nem teszi a terv adatait döntéselőkészítő adattá, az alperes nem annak adatai alapján, hanem arról dönt, annak helyességét, okszerűségét értékeli. [56] Az alperes arra hivatkozott, hogy az intézkedési terv egy többlépcsős, több döntésből álló hatósági folyamat része, ugyanakkor nem jelölt meg folyamatban lévő hatósági eljárást, és olyan jogszabályi rendelkezést sem, amely alapján a határozatot és az intézkedési tervet egy hatósági eljárási folyamat részének kellene tekinteni, amelyek alapján a hatósági eljárás a jövőben folytatódna. Az alperes, illetve a MÁV Zrt. intézkedéseinek egymásra épüléséből még nem következik, hogy a már meghozott kötelezések és annak alapján megvalósult intézkedéseket megalapozó adatok további döntéshozatali eljárást készítenének elő, de az sem, hogy megismerhetőségük illetéktelenül befolyásolná, meghiúsítana valamely későbbi, más javaslat elfogadására irányuló döntést. [57] A belső használatra szánt munkadokumentumok (munkaanyagok, emlékeztetők, tervezetek, vázlatok, javaslatok, szervezeten belül váltott levelek) megismerhetőségének a korlátozottsága a befolyástól mentes, különböző szempontok mérlegelését lehetővé tévő döntéshozatali folyamatot védi. Az Alkotmánybíróság a „döntés megalapozását szolgáló (korábban: döntés-előkészítő) adatok körében már kimondta, hogy »garanciális intézménye a köztisztviselői munka színvonalának és hatékonyságának, hogy a köztisztviselők döntéselőkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyik« (34/1994. (VI. 24.) AB határozat, 21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [43]). [58] Az adott esetben a kiadni kért adatok nem belső használatra szánt munkadokumentumokban szerepelnek, ezért az alperes ezen AB határozatra hivatkozása irreleváns. [59] Helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy az Alkotmánybíróság – a 3486/2022. (XII. 20.) AB határozatban foglaltak alapján – a közérdekű adatok döntéselőkészítő (döntés megalapozását szolgáló) jellegét nem attól teszi függővé, hogy ugyanazon közfeladatot ellátó szerv hozza-e meg a tényleges döntést, mint amelyik a döntést megalapozó adatokat keletkeztette. A perbeli esetben azonban a MÁV Zrt. a hatósági kötelezés alapján a döntést (az intézkedési tervet) már meghozta, így ez a szempont is figyelmen kívül marad. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.385/2025/5-II 10 [60] Az Info tv. 27. §

(6)bekezdésének „az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné” fordulata sem önmagában, hanem a döntés meghozatalával összefüggésben vizsgálandó. [61] Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy az alperes nem valószínűsítette azt sem, hogy az adatok kikerülése milyen okból veszélyeztetné a MÁV Zrt. esetében a törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását. Önmagában ennek felvetése nem elégséges, annak konkrét tényeken kell alapulnia. A társadalmi befolyásolás általános lehetősége ilyen konkrét ténynek nem tekinthető. [62] A fellebbezés eredménytelen, az alperes a másodfokú eljárásban is pervesztes. [63] A Pp. 364. § utaló rendelkezése szerint irányadó Pp. 81. §

(1)és

(2)bekezdése, valamint a 83. §

(1)bekezdése alapján a Fővárosi Ítélőtábla az alperest kötelezte a felperes részére a felperes jogi képviselőjének munkadíjából álló másodfokú perköltség megfizetésére. Annak mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdése szerint 8 munkaóra alapulvételével a csatolt megbízási szerződésben kikötött óradíj (14.000 forint) alapján 112.000 forint + áfa összegben határozta meg. [64] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,

1. október
2. Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró Dr. Stecbauer Anita s.k. bíró