A határozat elvi tartalma: A befogadás megtagadásának van helye, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a törvényi hely felhívása mellett egyáltalán nem jelöli meg, hogy milyen okból kéri a befogadást, így azt sem, hogy az általa állított eljárási jogsértés miért hatott ki az ügy érdemére. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.193/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Dobó Viola bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Felperesi képviselő Cím3 ügyintéző: Dr. Tóth T. Zsolt ügyvéd) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Cím1 Az alperes képviselője: Dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott 106-T-28470/9/
- számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata Kúria IV.Kfv.37.193/2024/2 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (
- sorszám alatt) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Törvényszék 15.K.704.124/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- október
- napján az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Vármegyei1 Regionális Igazgatóságánál munkavállalás célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be, amelyet az elsőfokú hatóság
- március
- napján kelt, 106-117614/2023-T. számú határozatával elutasított, mert a felperes nem igazolta magyarországi tartózkodási célját, megélhetését, a tovább-, vagy visszautazáshoz szükséges anyagi fedezetet, egészségbiztosítását, és a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot közölt. [2] A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes
- október
- napján kelt 106-T-28470/9/
- számú határozatában az elsőfokú hatóság határozatát az indoklási rész kiegészítésével helyben hagyta. Indokolása szerint az elsőfokú hatóság a
- április
- napján kelt, 106-1-6437/6/2023-T. számú, a felperes által nem fellebbezett határozatára figyelemmel a felperes nem rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel, továbbá nem igazolta magyarországi tartózkodási célját, megélhetése költségének anyagi fedezetét. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedő megsemmisítését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte, és perköltséget igényelt. Kúria IV.Kfv.37.193/2024/2 3 [4] Sérelmezte, hogy annak ellenére, hogy az alperes folyamatosan engedélyezte a munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti kérelmeit, az alperes azt állapította meg, hogy nem rendelkezik jogszerű jövedelemmel. Azt állította, hogy már több, mint egy éve önhibáján kívül nem tud dolgozni Magyarországon. Sérelmezte azt is, hogy az alperes elsőfokú hatósága azt állapította meg, hogy valótlan tényt és hamis adatot közölt az elsőfokú hatósággal. Kifejtette, hogy az általa benyújtott dokumentumok, a bankszámlakivonat, a megbízási szerződések azt igazolják, hogy rendelkezik megtakarítással és az alperes által elhúzódó eljárások ellenére rendelkezik rendszeres bevétellel is, elég megtakarítással rendelkezik magyarországi költségei, lakhatása és kiutazása fedezésére egyaránt. [5] Álláspontja szerint az alperes megsértette az eljárása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(2)bekezdés a) pontját, az Ákr.
- §-át, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (Harmtv.)
- §
(1)bekezdés
- d)és
- f)pontját, a 17. §
(1)bekezdés b) pontját, valamint a 18. §
(1)bekezdés b) pontját, 87/M. §
(1)bekezdését. [6] igényelt. Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte és perköltséget [7] Álláspontja szerint az eljárása során sem anyagi jogi, sem eljárásjogi jogszabályt nem sértett meg, a tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett. A rendelkezésre álló bizonyítékokat, egyenként és összességében értékelve, okszerűen hozta meg a döntését, amely az irányadó jogszabályoknak megfelel. Az elsőfokú felülvizsgálni kért jogerős határozat [8] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. [9] A jogerős ítélet szerint a rendelkezésére álló adatok alapján helyesen állapította meg az alperes, hogy a felperes egyéni vállalkozási tevékenységének folytatását hitelt érdemlő módon nem támasztotta alá, így nem igazolta a jövedelemszerzést mint tartózkodási célt. Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy az alperesnek azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes a per tárgyát képező tartózkodási engedély iránti kérelmének előterjesztésének időpontjában a felperes a tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik-e a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel. Mivel a felperesnek a munkaviszonyból nem keletkezhet jogszerű jövedelme, és nem igazolta hitelt érdemlően az eljárása során azt sem, hogy egyéni vállalkozói tevékenységéből olyan bevételre tesz szert, amely magyarországi megélhetését biztosítaná, az alperes helyesen jutott arra a következtetésre is, hogy a felperes magyarországi megélhetése nem igazolt. [10] Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy az alperes a másodfokú eljárása során megállapította, hogy a felperes esetében hamis adatközlés a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében nem valósult meg. Kúria IV.Kfv.37.193/2024/2 4 [11] A jogerős ítélet szerint a felperes az Ákr. alapelvi rendelkezésére való hivatkozása sem volt megalapozott. A felülvizsgálati kérelem [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és helyette kereseti kérelmének helyt adó határozat meghozatalát kérte. [13] Álláspontja szerint a jogerős ítélet az általános közigazgatási perrendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 2. §
(2)bekezdés a) pontját,
- §-át, a Harmtv.
- §
(1)bekezdés a) pontját,
(2)bekezdését,
(3)bekezdésének a) pontját, 19. §
(1)bekezdését, 87/M. §
(1)bekezdését, ezért a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésébe ütközik. Felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjaira tekintettel kérte. Felülvizsgálati kérelmében azonnali jogvédelem keretében halasztó hatály elrendelését is kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria IV.Kfv.37.193/2024/2 5 [16] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára {Kfv.VII.38.147/2021/2.}. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [18] A perbeli esetben a felperes nem fejtette ki, hogy a felülvizsgálati kérelme befogadását a fenti szempont miért és miként tenné indokolttá. Nem mutatta be, hogy a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a támadott jogerős ítélet ellentétes jogértelmezése miatt fenyegetne a jogegység megbomlásának veszélye. Nem hivatkozott e körben a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, felsőbírósági iránymutatást igénylő jogi problémára sem. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletet jogszabálysértőnek tartja, az abban foglaltakkal nem ért egyet. [19] A felperes a jogkérdés különleges súlya, társadalmi jelentősége okán is kérte a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. A felvetett jogkérdés különleges súlya akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagy számú új típusú ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti. {Kfv.IV.37.960/2020/2.} [20] Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson. {Kfv.III.37.778/2020/2.} [21] A Kúria az ügyben a felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét nem látta megállapíthatónak, jelen ügy ugyanis a jogalanyok széles körét sem Kúria IV.Kfv.37.193/2024/2 6 közvetlen, sem közvetett módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A felülvizsgálati bíróság továbbá nem észlelte az adott ügytípus – és a benne foglalt jogkérdések – tömeges számban történő előfordulását sem. [22] A Kúria egységes gyakorlata szerint a befogadás megtagadásának van helye, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a törvényi hely felhívása mellett egyáltalán nem jelöli meg, hogy milyen okból kéri a befogadást, így azt sem, hogy az általa állított eljárási jogsértés miért hatott ki az ügy érdemére {Kfv.VII.37.196/2023/2.}. [23] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei tehát nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. Minderre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben foglalt azonnali jogvédelem iránti kérelemről nem kellett dönteni. A döntés elvi tartalma [24] A befogadás megtagadásának van helye, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a törvényi hely felhívása mellett egyáltalán nem jelöli meg, hogy milyen okból kéri a befogadást, így azt sem, hogy az általa állított eljárási jogsértés miért hatott ki az ügy érdemére. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [26] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért az illeték megfizetésről a Kúriának nem kellett rendelkeznie. [27] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2024. április 23. Dr. Kalas Tibor s.k. Kúria IV.Kfv.37.193/2024/2 7 a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró