Gf.30262/2022/2 – Kúria

(4)bekezdés] azt csupán deklarálja –, és a fél halála vagy megszűnése esetén a jogutód perbelépéséig, vagy perbevonásáig tart. A KÚRIA mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: Gf.VI.30.262/2022/

1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró A felperes: felperes1 A felperes képviselője: Semjén Ügyvédi Iroda cím1 Az I. rendű alperes: alperes1 Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Réder Ügyvédi Iroda cím2 A II. rendű alperes: alperes2 A II. rendű alperes képviselője: Kussinszky és Juhász Ügyvédi Iroda cím3 A III. rendű alperes: alperes3 A III. rendű alperes képviselője: dr. L. B. kamarai jogtanácsos Az V. rendű alperes: alperes4 Kúria VI.Gf.30.262/2022/2 2 A VI. rendű alperes: alperes5 A VII. rendű alperes: alperes6 A VII. rendű alperes képviselője: Dr. Cserich és Dr. Gyovai Ügyvédi Iroda cím4 A VIII. rendű alperes: alperes7 A VIII. rendű alperes képviselője: dr. K. B. kamarai jogtanácsos A IX. rendű alperes: alperes8 A IX. rendű alperes képviselője: Sz. A.-né dr. D. I. kamarai jogtanácsos A X. rendű alperes: alperes9 A XI. rendű alperes: alperes10 A XI. rendű alperes képviselője: dr. R. L. kamarai jogtanácsos A XII. rendű alperes: alperes11 A XIII. rendű alperes: alperes12 A XIII. rendű alperes képviselője: dr. S. Gy. kamarai jogtanácsos A XIV. rendű alperes: alperes13 A XIV. rendű alperes képviselője: dr. Mohai Máté István ügyvéd cím5 A per tárgya: szerződés érvénytelensége Kúria VI.Gf.30.262/2022/2 3 A fellebbezést benyújtó fél: I. rendű alperes A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.045/2022/
2. számú végzés Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 15.000 (tizenötezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Figyelmezteti egyúttal az I. rendű alperest, hogy perbeli jogait jóhiszeműen köteles gyakorolni. Ellentétes a jóhiszemű joggyakorlás követelményével – és emiatt a fél és képviselője egyaránt pénzbírsággal sújtható – a per elhúzására irányuló magatartás, idetartozóan akár a nyilvánvalóan alaptalan és a felhozott jogsérelem orvoslására nem alkalmas fellebbezés benyújtása is. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Fővárosi Törvényszék 20.G.40.571/2020/123-III. számú részítélete ellen – melyben a perbeli ingatlanok tekintetében elrendelte az I. rendű alperes tulajdonjogának törlését, egyidejűleg a felperes tulajdonjogának visszajegyzését – az I. rendű alperes nyújtott be fellebbezést. A fellebbezés alapján a Fővárosi Ítélőtábla előtt 14.Gf.40.045/
3. ügyszámon indult másodfokú eljárás. [2] A fellebbezési eljárás alatt a Budapesti Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt. V. rendű alperes átalakult,
4. március 31-ével beolvadással megszűnt, amelyre tekintettel az ítélőtábla a Kúria VI.Gf.30.262/2022/2 4 polgári perrendtartásról szóló
5. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
6. §

(1)bekezdése alapján megállapította a 14.Gf.40.045/2022/

1. számú végzésében, hogy az eljárás az V. rendű alperes jogutódjának perbelépéséig, illetve perbevonásáig félbeszakadt. [3] Ezt követően a megszűnt V. rendű alperes jogutódjaként az MKB Bank Nyrt.
2. április 11-én bejelentette önkéntes perbelépését és kérte a jogutódlás megállapítását. A fellebbezéssel támadott határozat [4] Az ítélőtábla az rPp.
3. §

(1)és

(2)bekezdése alkalmazásával megállapította az MKB Bank Nyrt. perbelépését az V. rendű alperes jogutódjaként. [5] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a perbelépését bejelentő MKB Bank Nyrt. a cégnyilvántartás adataiból megállapíthatóan jogutódja az átalakulással megszűnt V. rendű alperesnek. Fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem [6] Az I. rendű alperes fellebbezésében az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla utasítását kérte új határozat hozatalára. [7] Arra hivatkozott, hogy a támadott végzés az rPp. 111. §

(1)bekezdésébe, 112. §

(1)és

(2)bekezdésébe ütközik, mert nem tartalmazza a félbeszakadás kezdő és befejező időpontját. Állította továbbá az rPp. 62. §

(1)és

(2)bekezdésének sérelmét amiatt, hogy elmaradt az MKB Bank Nyrt. perbelépő nyilatkozatának megküldése és a felek meghallgatása az ítélőtábla végzésének meghozatala előtt. [8] A felperes fellebbezésében az ítélőtábla végzésének helybenhagyását kérte. Egyetértett a végzés tartalmával és indokaival. A Kúria döntése és annak jogi indokai [9] A Kúria a fellebbezést az rPp. 233/A. §-a alapján bírálta el, és azt nem találta alaposnak. [10] Elsőként kiemeli, hogy a beolvadással megszűnt V. rendű alperes cégadatai szerint törlése a cégjegyzékből

1. március 31-ével történt meg, a cég ezt az időpontot határozta meg a jogutódlás idejeként, és tartalmazza a jogutód (MKB Bank Nyrt.) megjelölését is (Cg.01-10-041037 cégjegyzék 22/001 rovat). A jogutód MKB Bank Nyrt. cégjegyzéke
2. április 1-jétől hatályos adatként ugyancsak rögzíti: az MKB Bank Nyrt.-nek átalakulás folytán jogelődje a per korábbi V. rendű alperese (Cg.01-10-040952 cégjegyzék 16/001 rovat). Kúria VI.Gf.30.262/2022/2 5 [11] Az rPp.
3. §

(1)bekezdése arra az esetre, ha valamelyik fél az eljárás alatt meghal vagy megszűnik – nem értve ide azt, ha a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt – az eljárás félbeszakadását mondja ki az adott fél jogutódjának perbelépéséig, illetve perbevonásáig (61-62. §). Az rPp. 112. §

(1)és

(2)bekezdése értelmében az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, a félbeszakadás megszűnésétől pedig újra kezdődik. A félbeszakadás tartama alatt tett minden – a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a félbeszakadással, illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket. [12] Az rPp. szabályozása – hasonlóan az ügyben nem irányadó polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályaihoz – a peres eljárás nyugvását előidéző félbeszakadási okokat illetően nem egyedül az okok meghatározásában világos, de egyértelmű – egyebek mellett – a félbeszakadás tartamát és a félbeszakadás erre az időre teljesülő joghatását tekintve is. [13] Az eljárás félbeszakadása a törvény erejénél fogva, magával a félbeszakadást előidéző okkal áll be – a bíróság félbeszakadást megállapító végzése [rPp.
2. §

(4)bekezdés] azt csupán deklarálja –, és a fél halála vagy megszűnése esetén a jogutód perbelépéséig, vagy perbevonásáig tart. [14] A

1. január 1-jével hatályba lépett Pp. szabályozási megoldásával szemben, amely nem egyedül a félbeszakadás megállapítását, de azt is elvárja [Pp.
2. §

(2)bekezdés], hogy a félbeszakadás bekövetkezésével a bíróság végzésében megjelölje a félbeszakadás kezdő időpontját, majd pedig a félbeszakadás megszűnése után külön a befejező időpontját, az rPp. nem tartalmaz hasonló előírást. Egyebekben ugyanakkor az ügyben nem irányadó Pp. szabályaiból sem olvasható ki, hogy a félbeszakadás befejezésének idejét a bíróság kizárólag adott, más perbeli cselekményhez kapcsolódó végzésben – jelen ügyre konkretizáltan a perbelépést engedélyező határozatában – lenne köteles megállapítani; a bíróság efelől önállóan külön végzésben rendelkezhet. [15] Mindebből következően a fellebbezéssel támadott határozat az rPp. félbeszakadásra vonatkozó szabályait, így a fellebbezésben megjelölt rendelkezéseit sem sértette, és nem merült fel az ügyben az rPp. 62. §-ának

(1)és

(2)bekezdésének sérelme sem. Tekintettel ugyanis arra, hogy a jogutódlással megszűnt V. rendű alperes jogutódjának önkéntes perbelépése nem igényelte a felek egyikének hozzájárulását sem [rPp. 61. §

(2)bekezdés], az ítélőtábla megengedetten [rPp. 62. §

(2)bekezdés], jogszabálysértés nélkül mellőzte határozatának meghozatala előtt a többi fél meghallgatását és nyilatkozatuk bevárását az V. rendű alperes jogutódjának perbelépésével kapcsolatban, amely a közhiteles cégjegyzékből kitűnő jogutódlás tényén alapult. [16] Megjegyzi végül a Kúria, hogy a fellebbezés álláspontjától eltérően nem pusztán a félbeszakadást, illetve annak időtartamát külön megállapító végzés képes garantálni a felek eljárási jogainak rendeltetésszerű gyakorlását és azt, hogy tisztában legyenek adott nyilatkozatuk hatályos (vagy hatálytalan) jellegével: a bíróságnak ugyanis a félbeszakadás Kúria VI.Gf.30.262/2022/2 6 tartama alatt tett és emiatt hatálytalan perbeli cselekmény kapcsán tájékoztatást kell adnia arról, hogy adott nyilatkozat hatálytalannak minősül. [17] Megalapozatlanul hivatkozott a fellebbezés az ítélőtábla határozatának hatályon kívül helyezését megalapozó további okként arra, hogy a végzés indokolása a félbeszakadás kezdő időpontját – nyilvánvalóan – tévesen rögzíti. Az adott elírás korrigálására más jogintézmény, a határozat kijavítása szolgál (rPp. 224. §). [18] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését az rPp. 259. §-a folytán alkalmazandó rPp. 253. §

(2)bekezdése szerint helybenhagyta. [19] Megjegyzi végül, hogy a jogi képviselővel eljáró I. rendű alperesnek a fellebbezésében írt és így sérelmezett hiányosság mielőbbi megszüntetéséhez – a fellebbezés logikáját követve – a támadott végzés kiegészítését, illetve kijavítását kellett volna kérnie magától az ítélőtáblától; minderre a ténylegesen igénybe vett perorvoslat eleve és nyilvánvalóan nem volt alkalmas. A Kúria erre figyelemmel is figyelmeztette az I. rendű alperest a jóhiszemű joggyakorlás követelményére és elmulasztásának lehetséges következményére. Záró rész [20] A fellebbezés eredménytelensége miatt az I. rendű alperes köteles megfizetni a felperes jelen másodfokú eljárásban felmerült, áfával növelt összegben meghatározott ügyvédi munkadíjból álló perköltségét, valamint az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket [rPp. 270. §

(1)bekezdés, 78. §

(1)bekezdés,32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

(5)és

(6)bekezdés, 4/A. §, az illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény (Itv.)
2. §

(1)bekezdés, 74. §

(3)bekezdés, 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §

(1)bekezdés]. [21] el. A Kúria a fellebbezést az rPp. 257. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta Budapest,

1. június
2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: