A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú bíróság a perköltség megállapítása során okszerűtlenül mérlegelt, ezért a másodfokú bíróság e körben megváltoztatta az ítéletet. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.078/2022/
- A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Felperes1 képviselő neve (Felperes1 képviselő címe; ügyintéző: dr Fazekas Róbert ügyvéd) által képviselt Felperes1 (Felperes1 címe) felperesnek, a dr. Hegedűs D. Andrea ügyvéd (Alperes1 képviselő címe) által képviselt Alperes1 neve (Alperes1 címe) alperes ellen munkaviszony iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 1.M.70.051/2021/
- számú ítélete ellen, a felperes
- sorszámú fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül – meghozta az í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részében megváltoztatja és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 290.000 (kétszázkilencvenezer) forint + Áfa elsőfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint + Áfa másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 7.000 (hétezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás [1] A felperes a
- június
- napján kelt munkaszerződéssel, ugyanezen naptól kezdődően ügyvédjelölti munkakörben létesített határozatlan idejű munkaviszonyt az alperessel. Az alperesi munkáltató a
- december
- napján kelt felmondásával szüntette meg a felperes munkaviszonyát. A felmondás indokolása szerint a felperes eredményes jogi Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.078/2022/6 2 szakvizsgát tett, így ügyvédjelöltként nem foglalkoztatható tovább, de ügyvédként a munkáltató nem kívánta a továbbiakban foglalkoztatni. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [2] A felperes a keresetében a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel 1.194.139 forint kártérítés, kamat és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [5] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem létezik olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint az ügyvédjelölti munkakörre létesített munkaviszony sikeres jogi szakvizsgára tekintettel megszűnik, de ilyet a munkáltató sem állított. Így a munkáltatói felmondás jogszerű, figyelemmel arra, hogy a munkáltató nem kötelezhető arra, hogy a felperessel ügyvédi munkaviszonyt létesítsen. [6] Az elsőfokú bíróság 588.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte a felpereset. A bíróság rögzítette, hogy a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdése szerint felszámított megbízási szerződésen alapuló ügyvédi munkadíjból (600.000 x 57 %kal) + 150.000 + (3 x 60.000) megfizetésére köteles a felperes Fellebbezés és ellenkérelem [7] Az ítéletnek kizárólag a perköltségre vonatkozó része ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen az elsőfokú perköltséget 59.706 forint + Áfa összegben, másodlagosan 81.000 + Áfa összegben kérte megállapítani. [8] A felperes a fellebbezés indokolásában előadta, hogy a sérelemdíj iránti kereseti kérelmétől elállt, e körben pedig az elsőfokú és másodfokú bíróság a perköltség Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.078/2022/6 3 vonatkozásában már rendelkezett. Ennek következtében egy tárgyalási nap munkadíját le kell vonni az elsőfokú perköltségből. [9] A felperes hivatkozott arra, hogy az alperes egyetlen perfelvételi iratot nyújtott be, amelyért 600.000 forint + Áfa ügyvédi munkadíjat számított fel. Előadta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság számítása matematikailag is hibás, mivel az ítéletben feltüntetett számítást figyelembevéve 672.000 forint + Áfa lenne az elsőfokú perköltség. [10] A felperes álláspontja szerint az alperes által kért ügyvédi munkadíj eltúlzott. [11] Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú ítéletben szereplő 150.000 forint + Áfa költség értelmezhetetlen, mivel az alperes nem csatolt be válasziratot. A tárgyalásonként megjelölt 60.000 forint pedig rendkívül magas a piaci árakhoz képest. [12] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelel. Előadta, hogy a megbízási szerződésben szereplő ügyvédi munkadíj nem eltúlzott. Előre ugyanis nem lehet látni a peres ügyben, hogy melyik tárgyalás, mennyi időt fog igénybe venni, azt azonban igen, hogy a tárgyalásra, különösen a perfelvételi tárgyalásra fel kell készülni. A másodfokú bíróság döntése [13] A felperes fellebbezése nagyobb részben alapos. [14] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság okszerűtlenül mérlegelt a perköltség megállapítása során, annak összege eltúlzott. Az elsőfokú ítéletnek a perköltségre vonatkozó részét ezért a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 383. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta a fellebbezéssel érintett körben. [15] A Pp. 80.§-a szerint a perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.078/2022/6 4 [16] A Pp. 512.§
(2)bekezdése értelmében, ha a per tárgya pénzkövetelés, a pénzkövetelés összegét, a bérkülönbözet követelése esetén, legfeljebb annak egyévi összegét kell a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként figyelembe venni. [17] A felperes 1.194.130 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest, így ezt az összeget kell a pertárgy értékének tekinteni. [18] A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja szerint az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként, a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj összegét számíthatja fel. A
(2)bekezdés szerint az
(1)bekezdés alapján felszámított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles. [19] A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy az elsőfokú ítéletből nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság ténylegesen milyen indokok alapján állapította meg a perköltséget, mely körülményeket mérlegelte. A felperes fellebbezése megalapozott volt abból a szempontból is, hogy számítási hibát is elkövetett az elsőfokú bíróság. [20] A másodfokú bíróság álláspontja szerint, figyelemmel a kialakult bírói gyakorlatra, az ügyvédi munkadíjat a pertárgyértékből kiindulva kell megállapítani, de e mellett figyelembe kell venni, egyéb szempontokat is, így a per bonyolultságát, az ügyvéd perben kifejtett tevékenységét is, tehát az érdemi elbírálás esetén nem a pertárgy értéke az irányadó kizárólag. E körben a bíróság utal BDT.2005/1532. számú eseti döntésre. [21] A Pp. 82.§
(3)bekezdése szerint a bíróság a perköltség összegét a felszámítás és az ahhoz csatolt okiratok alapulvételével határozza meg. A felszámítani elmulasztott vagy a felszámítottnál magasabb összegű költséget a fél javára nem lehet figyelembe venni. [22] A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy az alperesi képviselő nem nyújtott be költségjegyzéket, így a perköltség iránti igényét nem lehet figyelembe venni. Az alperes a perköltségét a költségjegyzék előterjesztése hiányában és érvényesítheti az irányadó jogszabályi rendelkezések, és bírói gyakorlat szerint. [23] A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban az alperes által benyújtott perköltség iránti igénye rendkívül eltúlzott. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.078/2022/6 5 [24] A felperes fellebbezési hivatkozása helytálló volt abban a vonatkozásban, hogy az alperes mindösszesen egy érdemi előkészítő iratot nyújtott be, amely 17 oldal volt, és ennek vonatkozásában az alperes 600.000 forint perköltség iránt terjesztett elő. A másodfokú bíróság álláspontja szerint, figyelemmel arra, hogy az ügy jogi megítélése nem volt bonyolult, egyszerűbb megítélésű ügynek tekintendő, ezért 200.000 forintban állapította meg az ügyvédi munkadíjat. [25] Szintén megalapozatlan volt a 150.000 forintra előterjesztett válaszirat vonatkozásában megjelölt perköltség iránti igény, mivel az alperes nem terjesztett elő válasziratot. [26] A másodfokú bíróság eltúlzottnak találta az alperes által előterjesztett 60.000 forintos tárgyalási díjat, figyelemmel arra, hogy az ügyben az elsőfokú bíróság mindösszesen négy tárgyalást tartott, amelyből három tárgyalás egy-egy óra, egy tárgyalás pedig 15 perc időtartamú volt. A másodfokú bíróság a három érdemi tárgyalást figyelembevéve 3X30.000 = 90.000 forint tárgyalás díjat állapított meg. Ennek következtében az alperes részére járó elsőfokú perköltséget 200.000 Ft + 90.000 Ft = 290.000 forintban határozta meg. Záró rész [27] Az alperes a fellebbezési eljárásban nagyobb részben pervesztes lett, ezért a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdése alapján kötelezte másodfokú perköltség viselésére. A másodfokú bíróság a felperes által előterjesztett 80.000 forint + Áfa perköltséget mérsékelte, figyelemmel az ügy egyszerű jogi megítélésére, valamint arra, hogy a bíróság tárgyaláson kívül döntött, ezért 25.000 forint + Áfa perköltség megfizetését tartotta arányban állónak a kifejtett ügyvédi tevékenységgel. [28] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. (Itv.) 47.§
(1)bekezdése alapján köteles fellebbezési illeték megfizetésére. [29] A másodfokú bíróság az ítéletet a Pp. 376.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [30] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Pp. 365.§-a zárja ki. Budapest,
- május
- Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.078/2022/6 dr. Vajas Sándor s.k. a tanács elnöke 6 dr. Kovács Edit s.k. előadó bíró dr. Kulisity Mária s.k. bíró