Bfv.1231/2020/6 – Kúria

(1)bekezdésében felsorolt és a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.231/2020/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. április
3. Az ügy tárgya: garázdaság vétsége Terhelt: Első fok: Kunszentmiklósi Járásbíróság, 3.B.40/2018/23., ítélet, tárgyalás,
4. november
5. Másodfok: Kecskeméti Törvényszék, 3.Bf.60/2020/11., végzés, nyilvános ülés,
6. szeptember
7. Kúria 3.Bfv.1.231/2020/6 2 Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a garázdaság vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kunszentmiklósi Járásbíróság 3.B.40/2018/
8. számú ítéletét, illetőleg a Kecskeméti Törvényszék 3.Bf.60/2020/
9. számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Kunszentmiklósi Járásbíróság a
10. november
11. napján kihirdetett 3.B.40/2018/
12. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének kísérletében [Btk.
13. §,
14. §

(1)bekezdés c) pont], ezért őt mint visszaesőt 1 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a büntetés végrehajtása esetére a feltételes szabadságra bocsáthatóságról, a pártfogó felügyeletről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. szeptember 3-án meghozott 3.Bf.60/2020/
2. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. Kúria 3.Bfv.1.231/2020/6 3 [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt eljárási szabálysértésre hivatkozva. [4] Kifejtette, hogy olyan eljárás során került megállapításra a terhelt büntetőjogi felelőssége, ahol a terhelt alapvető jogai közül a védelemhez való jogot nem tudta gyakorolni. Sérelmezte, hogy nem a büntetőeljárásról szóló törvényben szabályozott módon került sor a vád kiterjesztésére. Indokai szerint a nyomozás során az alapos gyanú közlésekor a terhelttel közölt tényállás kizárólag a mentőgépkocsi megkülönböztető jelzése plexi burkolatának terhelt általi megrúgását, illetve eltörését tartalmazta, valamint, hogy a rúgás következtében 20.000 forint értékű kár keletkezett a mentőgépkocsiban. A terhelt gyanúsítotti folytatólagos kihallgatásakor sem került sor a tényállás kiterjesztésére. A vádirati tényállás is a mentőgépkocsiban okozott rongálást tartalmazza, és a vádirati minősítés szerint a terhelt a garázdaság vétségét követte el. Majd a bíróság bizonyítási eljárását követően hivatkozott az ügyész arra, hogy a Be.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján a tényállást kiegészíti. [5] Álláspontja szerint a bizonyítási eljárás semmiféle nóvumot nem tartalmazott, mivel a tanúk már a nyomozás során is a bíróság előtt tett tanúvallomásukkal egyezően nyilatkoztak. Kifejtette, hogy a vádmódosítás tényállása terjedelmében közel háromszorosa a közölt gyanúsításnak, és egy teljesen önálló cselekménysort ír le. Nem arról van szó, hogy a gyanúsításkor közölt tényállás más bűncselekményt valósítana meg, és arról sem, hogy a gyanúsításkor közölt tényállás alapján más bűncselekményben is bűnös a terhelt. Ezáltal a gyanúsítás közlése nélkül egy önálló bűncselekmény tényállásával került az ítélethozatal előtt kiegészítésre a tényállás egy olyan történeti résszel, mely a nyomozás során nem került közlésre. Ezért a vádmódosítással az ügyészség a Be. rendelkezéseivel ellentétesen, garanciális szabályokat és alkotmányos alapjogokat sértve járt el. [6] A vádmódosításban lévő cselekmény bűntett és nem vétség. Az ügyben garázdaság vétsége miatt folyt az egész eljárás, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette helyette. A vétségi eljárásban a védő részvétele nem volt kötelező. Álláspontja szerint a vádmódosítással és az ítélethirdetés előtti védőkirendeléssel nem lehet orvosolni a Be. szabályainak következetes és folyamatos, az egész eljárásra kiható megsértését, mivel a nyomozati szaktól áll fenn a jogellenesség. Ezért csak az eljárásnak a nyomozati szaktól történő megismétlése adja meg azt a jogorvoslatot, mely a garanciális törvényi szabályok érvényesülését eredményezik. [7] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Kecskeméti Törvényszék megtámadott határozatát helyezze hatályon kívül, és utasítsa az eljárt hatóságokat (nyomozó hatóságot
2. is)új eljárás lefolytatására. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.1309/2020/2. számú, a Be. 657. §

(2)bekezdése alapján tett nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. [9] Indokai szerint az indítványozó a nyomozás és a vádemelés eljárási szakaszait érintően is több, a Be. megjelölése szerinti alapvető rendelkezés megsértésére hivatkozik. Továbbá a vádmódosítás tényét és emiatt a védő kései részvételét sérelmezi. Emellett azonban nem jelölt meg felülvizsgálati okként értékelhető büntető anyagi jogi törvénysértést és nem Kúria 3.Bfv.1.231/2020/6 4 jelölte meg pontosan, hogy mely vélt eljárási szabálysértés mely felülvizsgálati okot alapozza meg. [10] Kifejtette, hogy a Be. alapvető rendelkezései között meghatározott alapelvek vélt megsértése csak akkor alapoz meg felülvizsgálati okot, ha az egyúttal a Be. 649. §

(2)bekezdésben meghatározott valamely konkrét eljárási szabálysértésben nyilvánul meg. [11] Álláspontja szerint a vádmódosítás sérelmezése a törvényes vád hiányaként lenne értelmezhető, azonban ez a Be.

1. § tételes felsorolása alapján szintén nem felülvizsgálati ok. Továbbá nem felülvizsgálati ok a vádemelés előtt elkövetett eljárási szabálysértés sem. [12] Rámutatott továbbá, hogy az ügyészség legkésőbb az ügydöntő határozat meghozataláig jogosult a váddal való rendelkezésre. Az ügyész a vád kiterjesztésével a vád tárgyává tett magatartás mellett a terhelt további cselekményét is elbírálni indítványozza, ennek folytán a vád ténybeli alapja, illetve annak jogi megítélése átalakul. A terhelt terhére megállapíthatónak látszó további bűncselekményekre tekintettel újból állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy a vád tárgyává tett cselekményt a büntetőtörvény hogyan minősíti. [13] A vád módosítását követően az elsőfokú bíróságot a vádirati minősítés ugyan nem köti, ám annak eljárásjogi következményeit le kell vonnia, így a kötelező védelem esetén gondoskodnia kell arról, hogy a terhelt védővel rendelkezzen. Amennyiben a vád kiterjesztése a Be.
2. § rendelkezései szerint, az eredetileg a vád tárgyává tett tényekkel szorosan összefüggő tényeken alapul, a bíróságnak a módosított vádat kell elbírálnia. Álláspontja szerint jelen ügyben mindez megállapítható. Az elsőfokú bíróság a vádmódosítást követően a kötelezővé vált védői részvétel mellett fejezte be a bizonyítási eljárást, és hozta meg az ügydöntő határozatát. [14] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Kecskeméti Törvényszék végzése ellen bejelentett felülvizsgálati indítványt utasítsa el. [15] A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett a 659. §

(6)bekezdése alapján vizsgálta a 649. §

(2)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. III. [16] A terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [17] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. A Be. 648. Kúria 3.Bfv.1.231/2020/6 5 § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [18] A Be. 649. §

(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [19] A Be. 608. §

(1)bekezdés a következő eljárási szabálysértéseket tekinti hatályon kívül helyezési oknak: – a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, – az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, – a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, – a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, – a bíróság a 492. §

(1)bekezdés c)-

1. d)és
2. i)pontjában, valamint a

(2)bekezdésében vagy az 567. §

(1)bekezdés a)-

1. b)és
2. g)pontjában, valamint a

(2)bekezdésben meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette, – az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes, – az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be vagy az eltérés az 584. §

(2)bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, – az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. §

(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól. [20] Az indítványozó nem a Be. 649. §

(2)bekezdése szerinti felülvizsgálati okok valamelyikét, hanem a törvénysértő módon történő vádkiterjesztést állítja. [21] Az indítvány szerinti kifogás valójában azt veti fel, hogy a bíróság mennyiben kötött a vád és a védelem álláspontjához. Kúria 3.Bfv.1.231/2020/6 6 [22] A Be. 538. §

(1)bekezdése alapján, ha az ügyészség – a vád tárgyává tett és azokkal összefüggő tények tekintetében – úgy látja, hogy a vádlott

1. a)más bűncselekményben bűnös vagy a vádirati minősítés szerinti bűncselekmény súlyosabban vagy enyhébben minősül, a vádat megváltoztatja,
2. b)más bűncselekményben is bűnös, mint amely miatt ellene vádat emelt, a vádat kiterjeszti. [23] A Be. 538. §

(4)bekezdés szerint az ügyészség a vádat legkésőbb az ügydöntő határozat meghozataláig módosíthatja. [24] A vádmódosítás gyűjtőfogalom, jelenti a vád megváltoztatását és a vád kiterjesztését. Az ügyészi vádmódosításra az eredetileg benyújtott vádiratban szereplő terhelt(ek) vonatkozásában kerülhet sor. [25] A vád megváltoztatása esetében a vádbeli tény legfeljebb kisebb mértékben változhat, a tettazonosság kerete lényegében változatlan marad. Nem lép a vádban eredetileg leírt tényállás helyébe egészen más, új tényállás. A vád megváltoztatása tehát elsősorban az ügy jogi megítélésének, ezen belül a vád tárgyává tett cselekmény jogi minősítésének megváltozását, megváltoztatását jelenti. [26] A vád kiterjesztése – melyről jelen ügyben szó van – esetében az eredeti vád tárgyához képest ténybeli nóvum, ténybeli többlet van, a tettazonosság keretei tágulnak (Kúria Bfv.III.529/2012.). [27] A vád kiterjesztése tehát további tények, és annak alapján további bűncselekmény felrovása. Vádkiterjesztés csak az eredeti vád fenntartása mellett lehetséges, különben nem lenne mit kiterjeszteni. [28] Az eredeti vádirati tényállás a következőket rögzítette: „A terhelt

1. szeptember 26-án 11.00 óra körüli időben az alatti ingatlan előtti utcaszakaszon a szüleivel történt előzetes szóváltást követően szándékosan megrúgta – a szülei hívására érkező – mentőgépkocsi bal első megkülönböztető jelzésének plexiburkolatát, mely a rúgás következtében eltört. A rongálással okozott kár 40.000 forint volt. A terhelt a cselekményével olyan kihívóan közösségellenes és erőszakos magatartást tanúsított, amely alkalmas volt arra, hogy az azt észlelő személyekben megbotránkozást és riadalmat keltsen.” [29] Az ügyész a
2. október 17-i tárgyaláson a következők szerint módosította a vádiratot: „A terhelt a mentőgépkocsi megrúgását követően a jármű vezetőoldali ajtajához lépett, azt feltépte, majd sérelmezve a helyszínre kiérkező mentőegység tagjainak jelenlétét behajolt az utastérbe és tenyérrel megkísérelte arcon ütni a mentőgépkocsi vezetőjét, akit az ütés azért Kúria 3.Bfv.1.231/2020/6 7 nem talált el, mert elhajolt előle. A támadást követően a sértett és a mentőápoló kiszálltak a mentőgépkocsiból és szóváltásba keveredtek a terhelttel a jármű megrongálása miatt, ennek során a terhelt ismét nyílt tenyérrel pofon akarta ütni legalább egy alkalommal a sértettet, aki ezúttal is kitért a bántalmazás elől, így az ütés nem találta el. A sértett az állami mentőszolgálat tagjaként volt jelen mentéssel és betegszállítással összefüggésben, ezért a Btk.
3. §

(1)bekezdés 12/g. pontjára figyelemmel közfeladatot ellátó személynek minősül.” [30] Jelen ügyben tehát az ügyészség a

1. október 17-i tárgyaláson a vádirati tényállást is érintően módosította a terhelttel szemben a vádat garázdaság vétségéről közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettére. [31] Kétségtelen, hogy az eredetileg a vád tárgyává tett tényekkel összefüggő tényekre nézve történt a vád kiterjesztése. Az eljárás bírósági szakaszában lefolytatott bizonyítás eredményeképpen a tényállással kapcsolatos vádhatósági álláspont változott, ami a vádirati tényállás megváltoztatását, illetőleg kiterjesztését tette indokolttá. Az eredeti vádiratban már szereplő tényekkel összefüggő, a vádmódosítást megalapozó tény, mely szerint a terhelt a mentőgépkocsi vezetőjét két alkalommal is megkísérelte megütni. Ez azt jelenti, hogy a nyomozati szakban feltárt adatokon és körülményeken alapuló, térben, időben és tárgyban nem eltérő, az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel összefüggő tények miatt történt a vádkiterjesztés. A vádmódosítás a Be.
2. §

(4)bekezdése szerinti időbeli feltételnek is megfelel, hiszen az ügydöntő határozat meghozatala előtt került rá sor. [32] Az indítványozó álláspontja szerint a vádmódosítás sértette a terhelt tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jogát. [33] Az Alkotmánybíróság a 3376/2012. (XII. 15.) számú határozatában megállapította, hogy az ügyészi vádmódosítási jogosítvány és e jog gyakorlásának módja nem sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdésében rögzített tisztességes eljáráshoz való jogot, azzal összefüggésben nem ellentétes a fegyveregyenlőség elvével, illetőleg az Alaptörvény XVIII. cikk

(3)bekezdésében szereplő védelemhez való joggal. [34] Rámutatott, hogy az eleve korlátozott körben érvényesülő ügyészi vádmódosítással összefüggő törvényi szabályozás a védekezéshez, a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos tartalmával összhangban áll. Ezen alapjogokból ugyanis semmilyen logika mentén sem vezethető le az, hogy a terheltnek joga volna a korábban megválasztott és az eljárás során következetesen végig vitt védekezéshez történő ragaszkodás lehetőségének az igazságszolgáltatás részéről történő garantálásához. Az Alaptörvény a védekezéshez való jogot deklarálja, a változatlan védekezéshez való jogot természetesen nem, hiszen az logikailag a védekezés megcáfolhatatlanságának alkotmányjogi rögzítését jelentené, ami pedig az állami büntetőigény érvényesítésének alkotmányos alapjait, illetőleg magát a bíróság előtti bizonyítási eljárás értelmét kérdőjelezné meg [3376/2012. (XII.15.) AB határozat [23] bekezdés]. [35] A bíróság a vádhoz van kötve, nem pedig a védekezés mikéntjéhez. Kúria 3.Bfv.1.231/2020/6 8 [36] A védelemhez való jogból ered, hogy a vád módosítása esetén a megváltozott vádra figyelemmel biztosítani kell a védelem felkészülését. Ezt a garanciális szabályt a Be. 538. §

(6)bekezdése rögzíti, mely szerint a vád kiterjesztése esetén a bíróság a tárgyalást legalább nyolc napra a vádlott és a védő együttes indítványára elnapolja vagy hivatalból elnapolhatja. [37] A bíróság a vádkiterjesztés folytán védőkötelessé vált ügyben a

1. október 17-ei tárgyalást helyesen elnapolta, és a terhelt részére védőt rendelt ki. Ezzel az eljárt bíróság biztosította, hogy az addigi védő nélküli helyzet helyébe a törvényi rendelkezések szerinti perjogi helyzet léphessen. A védőnek kézbesítette a vádiratot, a vádmódosítást és a tárgyalási jegyzőkönyvet. A
2. november 27-én tartott tárgyaláson már a védő is jelen volt, a bíróság az iratok felolvasásával lényegében megismételte a tárgyalást (Kunszentmiklósi Járásbíróság 3.B.40/2018/
3. számú jegyzőkönyv
4. oldal
5. bekezdés). A bíróság kérdésére a terhelt és a védő úgy nyilatkozott, hogy nem kérik a tanúk ismételt kihallgatását. [38] Ekként a Kúria megállapította, hogy az ügyésznek joga volt a vádkiterjesztésre, ennek a jognak az érvényesítését követően pedig a bíróság a perjogi garanciáknak megfelelően járt el. [39] Ami a nyomozati eljárásban történt, az indítványozó által hivatkozott eljárási szabálysértést illeti, a felülvizsgálat alapját képező eljárási szabálysértés olyan szabálysértésre vonatkozik, amely lényege, hogy a bírói döntést megelőző bizonyítási eljárás törvényessége maradéktalan legyen. A vádat megelőző eljárás szabályossága, illetve annak elvetése nem tartozik ebbe a kimerítően felsorolt körbe. [40] Az indítvány ezen része nem a Be.
6. §

(2)bekezdése szerinti felülvizsgálati okok valamelyikét, hanem a nyomozati eljárásban történt szabálysértést állítja. [41] Rámutat a Kúria, hogy a nyomozati eljárás esetleges hibái vagy hiányosságai nem képezik felülvizsgálat tárgyát. Ezek relatív eljárási szabálysértések, amelyek nem tartoznak a Be. 608. §

(1)bekezdésében felsorolt, és a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe. IV. [42] Ekként a Kúria – a Be. 660. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva – a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak, és a Kunszentmiklósi Járásbíróság 3.B.40/2018/

1. számú ítéletét, illetőleg a Kecskeméti Törvényszék 3.Bf.60/2020/
2. számú végzését a Be.
3. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. [43] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. §

(1)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §

(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria – a Be. 656. §

(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – az ugyanazon jogosult által ismételten Kúria 3.Bfv.1.231/2020/6 9 előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest, 2021. április 13. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző