Bf.186/2024/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdés szerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében, ezért 2 év szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és annak végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtása esetére megállapította, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, továbbá a szabadságvesztés tartamába az őrizetben töltött időt beszámítani rendelte. Az elsőfokú bíróság a vádlottat 5 évre eltiltotta a biztonsági őr foglalkozás gyakorlásától, továbbá kötelezte 289.705,- forint bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. [3] Az ítélettel szemben a kihirdetését követően a vádlott és védője enyhítés érdekében, a foglalkozástól eltiltás büntetés mellőzése érdekében jelentett be fellebbezést. [4] A vádlott védője a Be. 584. §

(6)bekezdésében foglalt kötelező rendelkezés ellenére a bejelentett fellebbezést nem indokolta írásban. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.186/2024/5 2 [5] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.395/2024/4. számú átiratában rámutatott, hogy a védelmi fellebbezések tartalmára tekintettel a másodfokú felülbírálat a Be. 590. §

(3)bekezdése értelmében korlátozott terjedelmű. [6] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta és az irányadó tényállás alapján a vádlott bűnösségének megállapítása és a cselekménye minősítése is törvényes. [7] A büntetéskiszabás körében irányadó körülményeket az elsőfokú bíróság helytállóan feltárta és megítélése szerint az alkalmazott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés megfelel a büntetési céloknak. Mind a szabadságvesztés, mind a próbaidő tartamát helyénvalónak és egyben szükségesnek találta. Megítélése szerint a határozott ideig tartó foglalkozástól eltiltás büntetés tartama is törvényes, megfelelően igazodik a cselekmény és a foglalkozási szabályszegés súlyához. [8] Megjegyezte, hogy a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre tekintettel az elsőfokú bíróságnak az Alkotmánybíróság 8/

1. (IV. 17.) AB határozata alapján hivatalból vizsgálnia kellett volna, hogy a vádlott érdemes-e az előzetes mentesítésre. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság ezt pótolja és a vizsgálat eredményeként állapítsa meg, hogy az előzetes mentesítésre a vádlott érdemtelen, mert más büntetőeljárás hatálya alatt, jelentős tárgyi súlyú, testi épség elleni bűncselekményt követett el biztonsági őrként. [9] Az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezéseket ugyancsak törvényesnek találta, ezért mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. [10] A vádlott és védőjének fellebbezése nem alapos. [11] Az iratok alapján az ítélőtábla megállapította, hogy az ügyészség a vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést és nyilvános ülés kitűzését sem a vádhatóság, sem a fellebbező vádlott és védője nem indítványozta, ezért a másodfokú bíróság a Be.
2. §

(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét tanácsülésen bírálta felül. [12] A Fővárosi Ítélőtábla a perorvoslatok alapján eljárva megállapította, hogy a fellebbezéseket a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján szűkített tartalommal jelentették be, ezért a Be. 590. §

(3)és

(5)bekezdése értelmében a felülbírálat korlátozott. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.186/2024/5 3 [13] A korlátozott felülbírálat azt jelenti, hogy a másodfokú bíróságnak kizárólag a Be. 590. §

(5)bekezdés a) pontjában írt eljárási szabálysértések vizsgálatára volt törvényes lehetősége, melynek során a fellebbviteli főügyészséggel egyezően megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta. [14] A másodfokú bíróság észlelte, hogy az elsőfokú ítélet [1] bekezdése hibásan tartalmazza a vádemelés adatait, mert a Fővárosi Főügyészség az NF.3445/2022/22-I. számú vádiratában – helyesen – a Btk. 164. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdés I. fordulata szerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat, majd a

1. március
2. napján benyújtott NF.3445/2022/
3. számú átiratában a tényállás módosításával egyidejűleg a minősítést is módosította és a vádlottat a Btk.
4. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdés I. fordulata szerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével vádolta. [15] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja értelmében a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, ha a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. Ennek megfelelően az ítélőtábla nem vizsgálta az elsőfokú ítélet megalapozottságát, jelen határozatát a hivatkozott törvényi előírás szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján hozta meg. [16] A tényállásból a törvényszék okszerűen vont következtetést Terhelt1 vádlott bűnösségére, valamint cselekménye minősítése is megfelel az anyagi jogi rendelkezéseknek. [17] A másodfokú bíróság a vádlott terhére megállapított bűncselekményt testi sértés bűntettének nevezte meg, mert a 61. BK vélemény 1. pontja, valamint a Be. 561. §

(2)bekezdés c) pontja értelmében az ügydöntő határozat rendelkező részében a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését kell feltüntetni. [18] A joghátrány megválasztása körében az elsőfokú bíróság a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló

1. BK véleményben írtakat szem előtt tartva hiánytalanul vette számba a vádlott terhére és javára szóló alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket. [19] A szabadságvesztés törvényszék által meghatározott tartama arányban áll a vádlott személyében és cselekményében megnyilvánuló társadalomra veszélyességgel. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.186/2024/5 4 [20] A szabadságvesztés tekintetében a másodfokú bíróság annyiban egészíti ki az elsőfokú ítéletet, hogy e büntetés törvényhelyeként feltünteti a Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pontját és a Btk.

1. § I. fordulatát is. [21] A másodfokú bíróság abban is egyetértett az elsőfokú bírósággal, hogy a büntetés célja a szabadságvesztés próbaidőre való felfüggesztésével is elérhető. A jövőbeni visszatartó erő érdekében a próbaidőnek 4 évben történt meghatározását az ítélőtábla megfelelőnek találta, azt a vádlott és védője sem sérelmezte. [22] A szabadságvesztés börtön fokozata, valamint végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezés és az őrizetben töltött időtartam beszámítása is törvényes, az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette ítéletében, hogy ezen rendelkezések mely törvényi előírásokon alapulnak. A börtön fokozat esetében a másodfokú bíróság még utal a Btk.
2. § II. fordulatára is. [23] A törvényszék helyesen járt el, amikor a vádlottat a Btk.
3. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti foglalkozástól eltiltás büntetésre is ítélte. A Fővárosi Törvényszék helytálló indokokra hivatkozással fejtette ki, hogy a vádlottat miért ítélte határozott tartamú biztonsági őri foglalkozástól eltiltásra, az általa rögzített érvekkel a másodfokú bíróság maradéktalanul egyetértett, azok kiegészítésre nem szorulnak. [24] Az ítélőtábla rögzíti, hogy a szabadságvesztés és a foglalkozástól eltiltás büntetések egymás melletti kiszabására a Btk. 33. §

(3)bekezdése biztosít lehetőséget. [25] A fellebbviteli főügyészség átiratában írtak miatt az ítélőtábla rámutat, hogy az Alkotmánybíróság a 8/2015. (IV. 17.) AB határozata szerint az Alaptörvény XXVIII. cikkének

(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén hivatalból vizsgálja az előzetes bírósági mentesítés lehetőségét, és arról ítéletében rendelkezzen. [26] Az ítélkezési gyakorlat szerint az előzetes bírósági mentesítésre való érdemesség megítélésénél az elkövető személyiségét, az életvitelét, a bűncselekmény jellegét, az elkövetés körülményeit és annak indítóokát összevetve kell értékelni (BJD 9986). [27] A Kúria az EBH2018.B.

1. számú határozatában ezzel kapcsolatban rögzítette, hogy az érdemesség szempontjából a bűncselekmény jellegén, a büntetés mértékén túlmenően, alapvetően a vádlott személyének jövőbeni társadalomra veszélyessége mérlegelendő, vagyis azt szükséges eldönteni, hogy a kiszabott büntetés mellett a társadalom védelme igényli-e a személyére háruló, a büntetett előélethez fűződő hátrányos következményeket is. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.186/2024/5 5 [28] Mindezen szempontokat figyelembe véve az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlott terhére megállapított testi épség elleni bűncselekmény típusa a személyében rejlő kockázatot mutatja, így nem érdemes az előzetes mentesítésre. [29] Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek voltak. [30] Fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Be.
2. §

(2)bekezdése alapján megtartott tanácsülésen, a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,

1. év november hó
2. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke Dr. Patassy Bence s.k. előadó bíró Dr. Kováts Katalin s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék 214.B.216/2023/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.186/2024/
4. számú végzése által
5. év november hó
6. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
7. év november hó
8. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke