A határozat elvi tartalma: A jogerős ítélet megváltoztatása tanácsülésen. A bíróság a terhelt terhére szóló tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában akkor szabhat ki a büntetővégzéshez képest súlyosabb büntetést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és annak alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amely folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni vagy jelentős mértékben hátrányosabb büntetést kell kiszabni. Ilyen új tény hiányában a súlyosítási tilalmat sérti a büntetővégzésben foglalthoz képest súlyosabb pénzbüntetés kiszabása. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.476/2024/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt, a tanács elnöke Dr. Tuba István Krisztián, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- szeptember
- Az ügy tárgya: közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Budai Központi Kerületi Bíróság, 21.B.1050/2023/22., ítélet, tárgyalás,
- november
- Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 21.B.1050/2023/
- számú ítéletét megváltoztatja, Terhelt1 terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek (kettőszázötven) napra, az egy napi tétel összegét 1.000 (ezer) forintra enyhíti; számát 250 Kúria 1.Bfv.476/2024/6-I 2 a pénzbüntetés részletekben való megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. Az így kiszabott összesen 250.000 (kettőszázötvenezer) forint pénzbüntetést kell meg nem fizetése esetén napi tételenként szabadságvesztésre átváltoztatni. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Budai Központi Kerületi Bíróság a
- május
- napján meghozott 32.Bpk.819/2023/
- számú büntetővégzésében Terhelt1 terhelttel szemben lopás vétsége [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] és közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés b) pont] miatt – halmazati büntetésül – 250 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, egy napi tétel összegét 1.000 forintban állapítva meg. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetésének következményeiről, továbbá az eljárás során lefoglalt bűnjelről. [2] A büntetővégzéssel szemben a védő a bűnösség megállapítását és a kiszabott büntetést támadva – a törvényes határidőn belül – tárgyalás tartása iránti indítványt terjesztett elő. Az ügyészség tárgyalás tartását nem kérte, mindössze a terhelt – büntetővégzés rendelkező részében rögzített – telefonszámának kijavítására tett indítványt. [3] A Budai Központi Kerületi Bíróság a tárgyalás tartása iránti kérelem alapján tárgyalást tűzött, és a 2023. augusztus 29. napján tartott előkészítő ülésen meghozott 21.B.XI.1050/2023/5-I. számú végzésével a büntetővégzést hatályon kívül helyezte. Ezt követően a bíróság a 2023. november 23. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 21.B.1050/2023/22. számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] és közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §
(1)bekezdés b) pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét pedig 1.500 forintban határozta meg. Rendelkezett a pénzbüntetés vonatkozásában 15 havi részletfizetés engedélyezéséről, a pénzbüntetés meg nem fizetésének következményeiről, az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, továbbá a felmerült bűnügyi költség viseléséről. [4] Az elsőfokú ítéletet a tárgyaláson jelenlévő ügyész, terhelt és védő egyaránt tudomásul vette, így az
- november
- napján jogerőre emelkedett. [5] II. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Fővárosi Főügyészség a BF.1342/2024/
- számú beadványában
- április
- napján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt Terhelt1 terhelt javára, a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
- §
(2)bekezdés e) pontjában meghatározott okból, és indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. §
(2)bekezdés d) pontja alapján a Budai Központi Kerületi Bíróság 21.B.1050/2023/
- számú ítéletét változtassa meg, Terhelt1 terheltet a vele szemben meghozott büntetővégzésben kiszabott pénzbüntetésre ítélje, egyebekben a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. Kúria 1.Bfv.476/2024/6-I 3 [6] A főügyészség álláspontja szerint a bíróság megsértette a Be.
- §
(5)bekezdésében foglalt súlyosítási tilalmat, amikor a terheltet a büntetővégzésben kiszabottnál súlyosabb pénzbüntetésre ítélte, a terhére szóló tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában. Kiemelte, hogy a tárgyaláson nem merült fel új bizonyíték, amely alapján a büntetővégzésben foglalt tényálláshoz képest új tényt kellett volna megállapítani, az ítélet történeti tényállása teljes egészében megegyezik a büntetővégzésben rögzített tényállással. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.438/2024/3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, az abban kifejtett indokok mellett. A Be. 662. §
(2)bekezdés d) pontja alapján indítványozta, hogy a Kúria a Budai Központi Kerületi Bíróság 21.B.1050/2023/
- számú ítéletét változtassa meg akként, hogy Terhelt1 terheltet a büntetővégzésben kiszabott – 250 napi tétel, 1.000 forint egy napi tétel összegű – pénzbüntetésre ítélje, egyebekben a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. [8] A terhelt és védője a felülvizsgálati indítványra észrevételt nem tett. [9] III. A Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, mely a Be.
- §-a alapján a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen terjeszthető elő, kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [11] A terhelt javára az ügyészség is terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt [Be.
- §
(2)bekezdés a) pont], amely határidőhöz nem kötött [Be. 652. §
(4)bekezdés]. [12] A Kúria a megtámadott határozatot kizárólag a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, továbbá – hivatalból – a Be. 649. §
(2)bekezdésében írt egyéb okok alapulvételével bírálta felül [Be. 659. §
(5)és
(6)bekezdés]. [13] A Be.
- § b) pontja értelmében felülvizsgálatnak eljárási szabálysértés miatt is helye van. A Be.
- §
(2)bekezdés e) pontja értelmében pedig felülvizsgálati ok, ha a bíróság a jogerős ítéletét a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg. [14] A Be. C. Fejezete szerinti büntetővégzés meghozatalára irányuló külön eljárás speciális szabálya alapján a bíróság a vádlott terhére szóló indítvány hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni [Be. 746. §
(5)bekezdés]. [15] A büntetővégzés meghozatalára irányuló külön eljárás eltérő szabályai nem határozzák meg a súlyosabb büntetés, intézkedés fogalmát, ezért e vonatkozásban a Be. 739. §
(1)bekezdése által alkalmazni rendelt általános eljárási szabályok az irányadók. [16] A súlyosítási tilalomra vonatkozó, Be. 595. §
(1)bekezdésében foglalt általános szabály értelmében az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. [17] A rendelkezések a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban is irányadók. Amennyiben tehát a terhelt terhére szóló tárgyalás tartása iránti indítvány előterjesztésére nem kerül sor, a büntetővégzéssel alkalmazott szankció kapcsán a súlyosítási tilalom érvényesül (Bfv.I.826/2023/5., Bfv.II.1036/2022/9., Bfv.III.593/2023/19.). [18] A bíróság a terhelt terhére szóló kérelem hiányában pedig akkor szabhat ki a büntetővégzéshez képest hátrányosabb büntetést, illetve alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és annak alapján a bíróság olyan új tényt Kúria 1.Bfv.476/2024/6-I 4 állapít meg, amely folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni vagy jelentős mértékben hátrányosabb büntetést kell kiszabni, illetve intézkedést alkalmazni (BH 2018.329.). [19] Jelen esetben az ügyészség tárgyalás tartása iránti indítványt nem terjesztett elő, a büntetővégzésben rögzített személyi adatok kijavítása iránti indítvány ilyennek nem tekinthető. [20] Az iratok alapján megállapítható az is, hogy a tárgyaláson új bizonyíték nem merült fel, és a bíróság olyan, a súlyosítási tilalmat feloldó új tényt sem állapított meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kellene alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kellene kiszabni. A büntetővégzésben és a jogerős ítéletben megállapított történeti tényállás egyező. [21] Ebből következően a Budai Központi Kerületi Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletében a Be. 746. §
(5)bekezdésében meghatározott súlyosítási tilalom megsértésével, a Be. 649. §
(2)bekezdés e) pontjában írt felülvizsgálati okot megvalósítva szabott ki a terhelttel szemben a büntetővégzésben kiszabott pénzbüntetéstől – mind a napi tételek számát, mind az egy napi tétel összegét tekintve – súlyosabb pénzbüntetést. [22] A Kúria megállapította, hogy kerületi bíróság által megvalósított törvénysértés a felülvizsgálati eljárásban a Be. 662. §
(2)bekezdés d) pontja alapján – a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat megváltoztatásával és a törvénynek megfelelő határozat hozatalával – orvosolható. [23] A Kúria a hivatalból lefolytatott vizsgálata [Be. 659. §
(6)bekezdés] során a felülvizsgálatot megalapozó más eljárási szabálysértést nem észlelt. [24] IV. A kifejtettek értelmében a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot – a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(2)bekezdése alapján öttagú tanácsban eljárva – a Be. 662. §
(2)bekezdés d) pontja alapján megváltoztatta akként, hogy a pénzbüntetés napi tételeinek számát és az egy napi tétel összegét a terhelttel szemben meghozott büntetővégzésben foglalttal egyezően állapította meg 250 napi tételben, illetve egy napi tételre eső 1.000 forint összegben, ezzel a súlyosítási tilalom megsértését kiküszöbölte. [25] A Kúria az alapítélet részletfizetésre vonatkozó rendelkezéseit mellőzte. A pénzbüntetés összegének megváltoztatása a részletfizetés szabályainak módosítását is igényelte volna. Az illetékes bírósági gazdasági hivatal tájékoztatása szerint a terhelt a pénzbüntetés részleteinek megfizetését nem kezdte meg, emellett megállapítható az is, hogy az alapítélet jogerőre emelkedése óta hosszabb idő, 10 hónap eltelt. A terhelt jelenlegi jövedelmi, vagyoni viszonyai nem ismertek. Mindez az immár jelentősen enyhébb összegű pénzbüntetés esetében a részletfizetés feltételeinek [büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 42. §
(1)bekezdés] megállapíthatóságát nem alapozza meg. Ugyanakkor a terhelt sincs elzárva attól, hogy a részletfizetés iránt kérelmet terjesszen elő [Bv. tv. 44. §
(3)bekezdés]. [26] A Kúria egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [27] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, míg a felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
- fordulata zárja ki. [28] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
- §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 656. §
(4)bekezdése értelmében az ugyanazon jogosult Kúria 1.Bfv.476/2024/6-I 5 által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- szeptember
- Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró