Bfv.476/2024/6 – Kúria
A határozat elvi tartalma: A jogerős ítélet megváltoztatása tanácsülésen. A bíróság a terhelt terhére szóló tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában akkor szabhat ki a büntetővégzéshez képest súlyosabb büntetést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és annak alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amely folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni vagy jelentős mértékben hátrányosabb büntetést kell kiszabni. Ilyen új tény hiányában a súlyosítási tilalmat sérti a büntetővégzésben foglalthoz képest súlyosabb pénzbüntetés kiszabása.
Kúria ítélete Az ügy száma:
Bfv.I.476/2024/6.
A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai:
Dr. Csák Zsolt, a tanács elnöke Dr. Tuba István Krisztián, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Az eljárás helye:
Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2024. szeptember 24.
Az ügy tárgya: közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek):
Terhelt1 Elsőfok:
Budai Központi Kerületi Bíróság, 21.B.1050/2023/22., ítélet, tárgyalás, 2023. november 23.
Másodfok:
Harmadfok:
Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 21.B.1050/2023/22. számú ítéletét megváltoztatja, Terhelt1 terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek (kettőszázötven) napra, az egy napi tétel összegét 1.000 (ezer) forintra enyhíti; számát 250 Kúria 1.Bfv.476/2024/6-I 2 a pénzbüntetés részletekben való megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket mellőzi.
Az így kiszabott összesen 250.000 (kettőszázötvenezer) forint pénzbüntetést kell meg nem fizetése esetén napi tételenként szabadságvesztésre átváltoztatni.
Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.
A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
Indokolás [1] I. A Budai Központi Kerületi Bíróság a 2023. május 26. napján meghozott 32.Bpk.819/2023/5. számú büntetővégzésében Terhelt1 terhelttel szemben lopás vétsége [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 370. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] és közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. § (1) bekezdés b) pont] miatt – halmazati büntetésül – 250 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, egy napi tétel összegét 1.000 forintban állapítva meg. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetésének következményeiről, továbbá az eljárás során lefoglalt bűnjelről. [2] A büntetővégzéssel szemben a védő a bűnösség megállapítását és a kiszabott büntetést támadva – a törvényes határidőn belül – tárgyalás tartása iránti indítványt terjesztett elő. Az ügyészség tárgyalás tartását nem kérte, mindössze a terhelt – büntetővégzés rendelkező részében rögzített – telefonszámának kijavítására tett indítványt. [3] A Budai Központi Kerületi Bíróság a tárgyalás tartása iránti kérelem alapján tárgyalást tűzött, és a 2023. augusztus 29. napján tartott előkészítő ülésen meghozott 21.B.XI.1050/2023/5-I. számú végzésével a büntetővégzést hatályon kívül helyezte. Ezt követően a bíróság a 2023. november 23. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 21.B.1050/2023/22. számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] és közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés b) pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét pedig 1.500 forintban határozta meg. Rendelkezett a pénzbüntetés vonatkozásában 15 havi részletfizetés engedélyezéséről, a pénzbüntetés meg nem fizetésének következményeiről, az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, továbbá a felmerült bűnügyi költség viseléséről. [4] Az elsőfokú ítéletet a tárgyaláson jelenlévő ügyész, terhelt és védő egyaránt tudomásul vette, így az 2023. november 23. napján jogerőre emelkedett. [5] II. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Fővárosi Főügyészség a BF.1342/2024/1. számú beadványában 2024. április 3. napján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt Terhelt1 terhelt javára, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 649. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott okból, és indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. § (2) bekezdés d) pontja alapján a Budai Központi Kerületi Bíróság 21.B.1050/2023/22. számú ítéletét változtassa meg, Terhelt1 terheltet a vele
szemben meghozott büntetővégzésben kiszabott pénzbüntetésre ítélje, egyebekben a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn.
Kúria 1.Bfv.476/2024/6-I 3 [6] A főügyészség álláspontja szerint a bíróság megsértette a Be. 746. § (5) bekezdésében foglalt súlyosítási tilalmat, amikor a terheltet a büntetővégzésben kiszabottnál súlyosabb pénzbüntetésre ítélte, a terhére szóló tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában.
Kiemelte, hogy a tárgyaláson nem merült fel új bizonyíték, amely alapján a büntetővégzésben foglalt tényálláshoz képest új tényt kellett volna megállapítani, az ítélet történeti tényállása teljes egészében megegyezik a büntetővégzésben rögzített tényállással. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.438/2024/3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, az abban kifejtett indokok mellett. A Be. 662. § (2) bekezdés d) pontja alapján indítványozta, hogy a Kúria a Budai Központi Kerületi Bíróság 21.B.1050/2023/22. számú ítéletét változtassa meg akként, hogy Terhelt1 terheltet a büntetővégzésben kiszabott – 250 napi tétel, 1.000 forint egy napi tétel összegű – pénzbüntetésre ítélje, egyebekben a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. [8] A terhelt és védője a felülvizsgálati indítványra észrevételt nem tett. [9] III. A Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, mely a Be. 648. §-a alapján a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen terjeszthető elő, kizárólag a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [11] A terhelt javára az ügyészség is terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt [Be. 651. §
Amennyiben tehát a terhelt terhére szóló tárgyalás tartása iránti indítvány előterjesztésére nem kerül sor, a büntetővégzéssel alkalmazott szankció kapcsán a súlyosítási tilalom érvényesül (Bfv.I.826/2023/5., Bfv.II.1036/2022/9., Bfv.III.593/2023/19.). [18] A bíróság a terhelt terhére szóló kérelem hiányában pedig akkor szabhat ki a büntetővégzéshez képest hátrányosabb büntetést, illetve alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és annak alapján a bíróság olyan új tényt Kúria 1.Bfv.476/2024/6-I 4 állapít meg, amely folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni vagy jelentős mértékben hátrányosabb büntetést kell kiszabni, illetve intézkedést alkalmazni (BH 2018.329.). [19] Jelen esetben az ügyészség tárgyalás tartása iránti indítványt nem terjesztett elő, a büntetővégzésben rögzített személyi adatok kijavítása iránti indítvány ilyennek nem tekinthető. [20] Az iratok alapján megállapítható az is, hogy a tárgyaláson új bizonyíték nem merült fel, és a bíróság olyan, a súlyosítási tilalmat feloldó új tényt sem állapított meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kellene alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kellene kiszabni. A büntetővégzésben és a jogerős ítéletben megállapított történeti tényállás egyező. [21] Ebből következően a Budai Központi Kerületi Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletében a Be. 746. § (5) bekezdésében meghatározott súlyosítási tilalom megsértésével, a Be. 649. § (2) bekezdés e) pontjában írt felülvizsgálati okot megvalósítva szabott ki a terhelttel szemben a büntetővégzésben kiszabott pénzbüntetéstől – mind a napi tételek számát, mind az egy napi tétel összegét tekintve – súlyosabb pénzbüntetést. [22] A Kúria megállapította, hogy kerületi bíróság által megvalósított törvénysértés a felülvizsgálati eljárásban a Be. 662. § (2) bekezdés d) pontja alapján – a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat megváltoztatásával és a törvénynek megfelelő határozat hozatalával – orvosolható. [23] A Kúria a hivatalból lefolytatott vizsgálata [Be. 659. § (6) bekezdés] során a felülvizsgálatot megalapozó más eljárási szabálysértést nem észlelt. [24] IV. A kifejtettek értelmében a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot – a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (2) bekezdése alapján öttagú tanácsban eljárva – a Be. 662. § (2) bekezdés d) pontja alapján megváltoztatta akként, hogy a pénzbüntetés napi tételeinek számát és az egy napi tétel
összegét a terhelttel szemben meghozott büntetővégzésben foglalttal egyezően állapította meg 250 napi tételben, illetve egy napi tételre eső 1.000 forint összegben, ezzel a súlyosítási tilalom megsértését kiküszöbölte. [25] A Kúria az alapítélet részletfizetésre vonatkozó rendelkezéseit mellőzte. A pénzbüntetés összegének megváltoztatása a részletfizetés szabályainak módosítását is igényelte volna. Az illetékes bírósági gazdasági hivatal tájékoztatása szerint a terhelt a pénzbüntetés részleteinek megfizetését nem kezdte meg, emellett megállapítható az is, hogy az alapítélet jogerőre emelkedése óta hosszabb idő, 10 hónap eltelt. A terhelt jelenlegi jövedelmi, vagyoni viszonyai nem ismertek. Mindez az immár jelentősen enyhébb összegű pénzbüntetés esetében a részletfizetés feltételeinek [büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 42. § (1) bekezdés] megállapíthatóságát nem alapozza meg. Ugyanakkor a terhelt sincs elzárva attól, hogy a részletfizetés iránt kérelmet terjesszen elő [Bv. tv. 44. § (3) bekezdés]. [26] A Kúria egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [27] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. § (4) bekezdése, míg a felülvizsgálatát a Be. 650. § (1) bekezdés b) pont 2. fordulata zárja ki. [28] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. § (6) bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 656. § (4) bekezdése értelmében az ugyanazon jogosult Kúria 1.Bfv.476/2024/6-I 5 által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.
Budapest, 2024. szeptember 24.
Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró