Bfv.438/2021/8 – Kúria

(1)bekezdés a) pontjának első fordulata értelmében abszolút eljárási szabálysértés. Ezért a Kúria – a főügyészségi indítvány alapján – az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.438/2021/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Szelényiné dr. Roszik Erzsébet, előadó bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. október
3. Az ügy tárgya: közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette Terhelt(ek): fiatalkorú terhelt2 és társa Elsőfok: Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, 3.Fk.452/2020/9., ítélet, előkészítő ülés,
4. augusztus
5. Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: fiatalkorú Terhelt1 II. rendű terhelt javára Rendelkező rész Kúria 1.Bfv.438/2021/8-I 2 A Kúria a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt fiatalkorú terhelt2 és társa ellen folyamatban volt büntető ügyben a Fővárosi Főügyészség által II. rendű terhelt vonatkozásában előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, mint fiatalkorúak bírósága 3.Fk.452/2020/
6. számú ítéletét fiatalkorú Terhelt1 II. rendű terhelt vonatkozásában hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A Kúria elrendeli a fiatalkorú Terhelt1 II. rendű terhelt által bűnügyi költség címén befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt történő visszatérítését. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, mint fiatalkorúak bírósága a
7. augusztus
8. napján megtartott előkészítő ülésen meghozott 3.Fk.452/2020/
9. számú ítéletével fiatalkorú Terhelt1 II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének kísérletében [Btk.
10. § és Btk.
11. §

(1)bekezdés c) pont,

(2)bekezdés]. Ezért őt nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a bíróság fiatalkorúak fogházában határozta meg. Megállapította, hogy a II. rendű terhelt a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaideje alatt pártfogó felügyelet alatt áll és a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén legkorábban a büntetése kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az elsőfokú bíróság egyesbíróként járt el és hozta meg ügydöntő határozatát. [3] Az elsőfokú bíróság ítélete 2020. augusztus 31. napján jogerőre emelkedett és a felfüggesztett szabadságvesztés kivételével végrehajthatóvá vált. [4] II. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete ellen a Fővárosi Főügyészség 2021. március 30. napján Fk.919/2021/2. számon felülvizsgálati indítványt nyújtott be a II. rendű fiatalkorú terhelt javára a Be. 608. §

(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjában meghatározott okból a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [5] Indítványa indokolásában a Be. 680. §

(1)bekezdés a) pontjára hivatkozott, melynek értelmében fiatalkorú elleni eljárásban az elsőfokú bíróság tanácsban jár el, ha a bűncselekményre a törvény nyolc évig terjedő, vagy ennél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. A bíróság által elbírált bűncselekményt a Btk. 310. §

(2)bekezdése két évtől nyolc Kúria 1.Bfv.438/2021/8-I 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Fiatalkorú Terhelt1 II. rendű terhelt a bűncselekmény elkövetése idején a

1. életévét nem töltötte be. E szabályozás tükrében az előkészítő ülésen az elsőfokú bíróság törvénysértően hozta meg az ítéletét egyesbíróként. [6] A Legfőbb Ügyészség Fk.Bf.390/
2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt – egyetértve a Fővárosi Főügyészség átiratában kifejtettekkel – az alábbi kiegészítés mellett változatlan tartalommal fenntartotta. [7] A
3. március
4. napjától hatályos, a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/
5. (III.
6. Korm. rendelet (Veir.)
7. június
8. napján hatályát vesztette, azaz az előkészítő ülés időpontjában és az elsőfokú ítélet meghozatalakor már nem volt hatályban. A
9. június
10. napján hatályba lépett, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló
11. évi LVIII. törvény (Kivezető tv.) nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelynek alapján lehetőség lett volna arra, hogy az ügyben a bíróság tanácsa helyett egyesbíró járjon el. A Kivezető tv.
12. §

(2)bekezdése rendelkezett arról is, hogy a veszélyhelyzet idején tanács helyett egyesbíróként folytatott – de be nem fejezett – tárgyalásokat tanácsban, a tárgyalás említett részének megismétlésével kell folytatni. Ekként fel sem merülhet, hogy a veszélyhelyzet megszűnése után – amely időponttól a Be.

1. §-ban meghatározott szabályok ismét teljeskörűen érvényesültek – a bíróság a tanács helyett egyesbíróként eljárhatott volna. A bíróság ennek ellenére a
2. augusztus
3. napján tartott előkészítő ülésen a fiatalkorúak ügyeinek intézésére kijelölt egyesbíróként járt el, amelyen ítéletet is hozott. [8] Utalt arra, hogy a főügyészség a felülvizsgálati indítványt a fiatalkorú terhelt javára terjesztette elő, azonban az abszolút eljárási szabálysértésre alapozott felülvizsgálati indítvány általában – ide értve azt az esetet is, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva – semleges jellegű, nem irányul sem a terhelt javára, sem a terhelt terhére, így az a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon túl is előterjeszthető, mert az alakilag törvénysértő eljárásban hozott ügydöntő határozathoz törvényes jogkövetkezmények nem kapcsolódhatnak (Kúria Bfv.I.594/2020/
4. számú határozat, BH 2020.199.). [9] A kifejtettek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria – a Be.
5. § (1 bekezdés a) pontjára tekintettel – a Be.
6. §

(2)bekezdés d) pontjában írt okból a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 3.Fk.452/2020/9. számú ítéletét – a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján – helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. [10] III. A Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [11]

1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, melyre kizárólag a Be.
2. § a-d) pontjában meghatározott okból van törvényes lehetőség. [12] A Be.
3. § b) pontjára tekintettel, a Be.
4. §

(2)bekezdés d) pontja alapján a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés okából felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Kúria 1.Bfv.438/2021/8-I 4 [13] A Be. 608.

(1)bekezdése azoknak a legsúlyosabb eljárási szabálysértéseknek a felsorolását tartalmazza, amelyek megvalósulása esetén a felülvizsgálati eljárásban is a jogerős ügydöntő határozat feltétlen hatályon kívül helyezését és az alapügyben eljárt bíróság új eljárásra utasítását eredményezi. [14] A Be. 608. §

(1)bekezdés a) pont első fordulata értelmében feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. [15] A Be. 659. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során az alapeljárás idején hatályban volt Be. alapján kell vizsgálnia a bíróságok eljárásának törvényességét. [16]

1. Az iratok alapján megállapítható, hogy a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, mint fiatalkorúak bírósága egyesbíróként járt el az előkészítő ülésen és hozta meg ügydöntő határozatát. [17] A jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás szerint az elbírált bűncselekmény elkövetési ideje
2. március
3. napja volt. A II. rendű terhelt
4. február
5. napján született, így a bűncselekmény elkövetésekor
6. életévét nem töltötte be. A fiatalkorú elleni büntetőeljárásnak a Be.
7. §

(1)bekezdése értelmében azzal szemben van helye, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. [18] A Btk. 105. §

(1)bekezdése alapján fiatalkorúnak minősül, tekintettel arra, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. [19] 3. A Be. 13. §

(1)bekezdése értelmében a bíróság összetételére vonatkozó rendelkezés értelmében első fokon – a bíróság hatáskörétől függetlenül – főszabály szerint egyesbíróként jár el, kivéve, ha a törvény eltérően nem rendelkezik. A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a törvény rendelkezéseit a XCV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Be. 680. §

(1)bekezdés a) pontja a bíróság összetételére vonatkozó általános szabályhoz képest különös rendelkezésként írja elő, hogy a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság kötelezően tanácsban jár el akkor, ha a bűncselekményre a törvény nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli. [20] A Be. 680. §

(2)bekezdése szerint a fiatalkorú elleni büntető eljárásban az elsőfokú bíróság tanácsa egy hivatásos bíróból és két ülnökből áll. A fiatalkorúak ügyében eljáró tanács speciális összetételű. A tanács elnöke olyan hivatásos bíró, akit az Országos Bírósági Hivatal elnöke a fiatalkorúak ügyeinek intézésére kijelöl [Be. 680. §

(3)bekezdés és

(4)bekezdés b) pont]. A Be. 680. §

(5)bekezdése szerint a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban ülnökként kizárólag pedagógus, vagy pszichológus, vagy a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, gyámügyi igazgatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, nevelését, gondozását vagy szociális segítését, a Kúria 1.Bfv.438/2021/8-I 5 gyermek sorsának rendezését közvetlenül szolgáló, egyetemi vagy főiskolai végzettséghez kötött munkakörben dolgozó vagy korábban dolgozó személy vehet részt. [21] A Be. 499. §

(1)bekezdése értelmében az előkészítő ülés nyilvános ülés. A Be. 425. §

(3)bekezdése értelmében a nyilvános ülésre – eltérő rendelkezés hiányában – a tárgyalás szabályai irányadóak. A Be.

1. §-a a nyilvános ülésre és a Be.
2. §-a a fiatalkorú elleni büntető eljárásban megtartott nyilvános ülésre vonatkozóan nem tartalmaz eltérő rendelkezést. [22] A fiatalkorúak ügyeiben eljáró bíróság összetétele törvényességének vizsgálatakor a büntetőtörvény Különös Részében megállapított büntetési tételkeret felső határának van jelentősége, ebből a szempontból a fiatalkorúakra vonatkozó külön büntetéskiszabási rendelkezések figyelmen kívül maradnak. [23] Az ügyészség vádiratában a fiatalkorú II. rendű terhelt ellen a Btk.
3. § -ba ütköző és – a Btk.
4. §

(1)bekezdés c) pontjára figyelemmel – a Btk. 310. §

(2)bekezdés szerint minősülő társtettesként, csoportosan elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének kísérlete miatt emelt vádat és a bíróság a II. rendű terhelt bűnösségét e bűncselekményben állapította meg, amelynek a büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Mindezek alapján a fiatalkorú II. rendű terhelt esetében a vád tárgyát képező cselekmény vádirati jogi minősítése megalapozta a büntetőügy tanácsban történő elbírálását. [24] A teljesség érdekében a Kúria – osztva a Legfőbb Ügyészség álláspontját – utal arra is, hogy a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség Bfk.1129-20/

1. számú vádirata a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bírósághoz
2. december
3. napján érkezett, a bíróság az előkészítő ülést – a
4. június
5. napján történt intézkedéssel –
6. augusztus
7. napjára tűzte ki. [25] A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/
8. (III. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Veir.)
9. §-a értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt az elsőfokú bíróság a büntetőeljárás során egyesbíróként jár el, ideértve a külön eljárási szabályokat is, valamint az elsőfokú bíróság tanácsa helyett egyesbíróként a tanács elnöke jár el. A Veir.
10. június
11. napján hatályát vesztette. [26] A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló
12. évi LVIII. törvény (továbbiakban: Kivezető tv.)
13. június
14. napján lépett hatályba. A Kivezető tv.
15. §

(2)bekezdése értelmében, ha a veszélyhelyzet idején tanács helyett a bíróság az eljárást egyesbíróként folytatta, de nem fejezte be, a tárgyalásokat tanácsban, a tárgyalás megismétlésével kell folytatni. Így a veszélyhelyzet megszűnése után megtartott előkészítő ülésen –

1. augusztus
2. napján – az elsőfokú bíróság tanács helyett egyesbíróként nem járhatott volna el. [27] A kifejtettek alapján az alapügyben eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozatát Be.
3. §

(2)bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okot megalapozó, a Be. 608. §

(1)bekezdés a) pont első fordulatában írt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező Kúria 1.Bfv.438/2021/8-I 6 eljárási szabálysértéssel hozta meg, ami a felülvizsgálati eljárásban is – a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján – kizárólag a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését eredményezheti. [28] A Kúria a fent kifejtettek alapján a Be. 660. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva, a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságot új eljárásra utasította. [29] A Be. 663. §

(3)bekezdése szerint a Kúria a megismételt eljárásra előírja, hogy a bíróság a fiatalkorú Terhelt1 II. rendű terhelttel szembeni büntetőeljárás során a Be. XCV. Fejezetében szabályozott fiatalkorú elleni eljárásra vonatkozó külön eljárás szabályainak maradéktalan betartásával járjon el. [30] A Be. 856. §

(1)bekezdés a) pontja értelmében – Be. 857. §

(1)bekezdés c) pontja alapján eljárva – a Kúria a II. rendű terhelt által bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a fiatalkorú terheltnek visszatéríteni rendelte. [31] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,

1. október
2. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Szelényiné dr. Roszik Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró A Kúria Bfv.I.438/2021/
3. számú végzése
4. október
5. napján véglegessé vált. Budapest,
6. október
7. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke