A határozat elvi tartalma: A csődeljárás során bármilyen joghatás kiváltására alkalmas határozat meghozatala vagy megállapodás megkötése csak szabályszerűen összehívott egyezségi tárgyaláson történhet. A jogszabálysértően összehívott egyezségi tárgyaláson létrejött csődegyezség nem tekinthető a jogszabályoknak megfelelően létrejöttnek, ezért az ilyen csődegyezség nem hagyható jóvá, a csődeljárás megszüntetésének van helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.III.30.237/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Bajnok István előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Dr. Zumbók Péter bíró Az adós: adós1 Az adós képviselője: Dr. Kun Tamás Attila ügyvéd (1136 Budapest, Tátra utca 20/B. I/3.) Az ügy tárgya: csődeljárás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: adós A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 11.Cspkf.43.836/2025/
- számú végzés Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Kúria III.Gfv.30.237/2025/8-I 2 Fővárosi Törvényszék 39.Cspk.15/2024/
- számú végzés Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az adós
- november 20-án benyújtott kérelme alapján az elsőfokú bíróság elrendelte a csődeljárást, ennek kezdő időpontja
- november
- napja. Az adós
- május 6-án bejelentette, hogy
- április 30-án csődegyezségi tárgyalást tartott, amelyen csődegyezség jött létre. Beadványához csatolta többek között a csődegyezségi tárgyalás jegyzőkönyvét, az aláírt és a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett csődegyezségi megállapodást, az adós fizetésképessége helyreállítását célzó programot és a képviselővel eljáró hitelezők meghatalmazottainak képviseleti jogát igazoló okiratot. [2] A vagyonfelügyelő a
- május 6-án és 20-án előterjesztett beadványához csatolta a hitelezői igények nyilvántartását, valamint a nyilatkozatát arról, hogy az egyezség megfelel a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX törvény (a továbbiakban: Cstv.)
- §-ában és 21/A. §
(3)bekezdésében foglaltaknak. Az első- és másodfokú határozat [3] Az elsőfokú bíróság végzésével a csődegyezséget jóváhagyta és a csődeljárást befejezetté nyilvánította. [4] Határozatának indokolása szerint az adós igazolta, hogy a csődegyezségi tárgyalásra szóló meghívót a Cstv. 17. §-a szerint eljuttatta a hitelezők részére. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az egyezség megfelel a Cstv. 19-21. §- aiban foglalt feltételeknek, ezért azt a Cstv. 21/A. §
(3)bekezdése alapján jóváhagyta, egyúttal megállapította, hogy a Cstv. 20. §
(2)bekezdése szerint az egyezség azon hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt (kényszeregyezség). Kúria III.Gfv.30.237/2025/8-I 3 [5] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) hitelező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság kijavított végzésével az elsőfokú végzést megváltoztatta, az adós csődegyezség jóváhagyása iránti kérelmét elutasította és a csődeljárást megszüntette. [6] A másodfokú bíróság a többirányú fellebbezést annyiban találta alaposnak, hogy az egyezségi tárgylás összehívása során elkövetett alaki szabályok megszegése miatt a csődegyezség jóváhagyására nem kerülhetett sor, emiatt a csődeljárás megszüntetésének van helye. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a Cstv. 21/A. §
(1),
(3)bekezdése és 21/B. §-a értelmében a bíróság ellenőrzési feladata kettős a csődegyezség jogszabályi megfelelősége szempontjából. Vizsgálnia kell az egyezségi megállapodás alaki és tartalmi megfelelőségét, továbbá az egyezség létrehozására irányuló eljárást akként, hogy az nem áll-e nyilvánvaló ellentétben a vonatkozó jogszabályokkal. A Cstv. 21/A. §
(3)bekezdésében előírt ellenőrzési kötelezettsége a bíróságnak hivatalból is fennáll (BH
- 75). A fentiek alapján a csődegyezség akkor hagyható jóvá, ha az, valamint az ahhoz vezető eljárás a jogszabályoknak megfelel. A törvényben írt formai követelményeket az adósnak, illetőleg a vagyonfelügyelőnek be kell tartania. Abban az esetben, ha e szabályok be nem tartása a csődeljárás céljának elérését veszélyezteti, illetve a hitelezői érdekek sérelmével jár, ez értelemszerűen a csődegyezség jóváhagyásának megtagadását eredményezi. Az alaki szabályok betartása a hitelezők védelmét szolgálja, vagyis garanciális jelentőségű. Ilyen formai szabály – többek között – az adós ismert hitelezőinek törvényi határidőben történő értesítése a csődeljárás megindulásáról, illetve további teendőiről, valamint szabályos meghívásuk az egyezségi tárgyalásra. [7] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság megállapításával szemben a rendelkezésre álló iratok alapján – egyetértve a fellebbezésben kifejtettekkel – azt a következtetést vonta le, hogy az adós nem igazolta, hogy a fellebbező hitelező, valamint a fellebbezésre egyetértő észrevételt előterjesztő másik hitelező részére a törvényi határidőn belül küldte volna meg a csődegyezségi tárgyalásra szóló meghívót. A jogerős végzés szerint a Cstv.
- §
(1)bekezdése az első csődegyezségi tárgyalásra szóló meghívó esetében alkalmazható. Adott esetben az első csődegyezségi tárgyalás
- február 19-én volt, majd ezt követően a következő
- április 30-ára kitűzött egyezségi tárgyalással összefüggésben a meghívó és mellékleteinek megküldésére már a Cstv.
- §
(3)bekezdésében foglaltak az irányadók. E szerint a hitelezők bármelyik egyezségi tárgyaláson kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelezők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelezőkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. A meghívót és mellékleteit – ideértve az átdolgozott egyezségi javaslatot is – azonban legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni. [8] Jelen esetben a
- április 30-át megelőző 8 munkanap utolsó napja
- április 15-e volt, így
- április 17-én a meghívó késedelmesen került megküldésre. Az ítélőtábla osztotta a fellebbezésben kifejtett azon álláspontot, hogy a korábbi egyezségi tárgyalás jegyzőkönyvében foglalt időpont nem pótolja a meghívó törvény szerinti megküldési határidejének megtartását, hiszen az egyezségi tárgyalás eredménytelensége következtében az egyezségi javaslat és reorganizációs terv átdolgozása vált szükségessé. A Cstv. idézett rendelkezése szerint pedig a meghívó melléklete az átdolgozott dokumentáció is. Ezért az egyezség alapjául szolgáló dokumentumokat a hitelező jogainak biztosítása érdekében a határidő megtartásával kellett volna megküldeni. Jelen esetben a fellebbezési érvelés is kiterjedt arra, hogy a meghívó és mellékletei késedelmes megküldésével az egyezség alapját Kúria III.Gfv.30.237/2025/8-I 4 képező dokumentáció áttanulmányozására biztosított törvényi határidő rövidült le, ami a fellebbező hitelezőnek érdeksérelmet okozott. [9] Az elsőfokú bíróság ezért tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az adós a csődegyezségi tárgyalásra szóló meghívót a hitelezők részére határidőben juttatta el, helytelenül ítélte meg azt is, hogy a meghívó kiküldése során nem szegett szabályt az adós. Ezzel szemben az ítélőtábla megállapította, hogy a
- április 30-án megtartott tárgyalás nem tekinthető szabályszerűen összehívottnak, így a megkötött csődegyezség sem hagyható jóvá. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] Az jogerős végzés ellen az adós terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, egyúttal felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. Felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Cstv.
- §
(3)bekezdését és 21/A. §
(3)bekezdését jelölte meg. [11] Álláspontja szerint a másodfokú végzés a Cstv. 18.§
(3)bekezdésébe ütközően állapította meg, hogy az adós megsértette az egyezségi tárgyalás összehívására vonatkozó rendelkezéseket. Megismételte, hogy a folytatólagos tárgyalás időpontját már a
- február 19-én megtartott egyezségi tárgyaláson is kijelölte, azt az egyezségi tárgyalásról szóló, a hitelezők által is aláírt jegyzőkönyv is rögzítette, így a hitelezők meghívása a
- április 30án megtartandó folytatólagos egyezségi tárgyalásra jegyzőkönyvbe foglaltan (írásban) megtörtént. [12] Tévesnek tartotta a másodfokú bíróság azon jogértelmezését, hogy a meghívó késedelmes megküldése miatt el lehetne utasítani a csődegyezség jóváhagyását, mert a Cstv.
- §
(3)bekezdése nem rendel ilyen jogkövetkezményt a meghívó megküldésére vonatkozó határidő esetleges elmulasztásához. Álláspontja szerint a meghívó megküldésével egyébként is megtartotta a Cstv. 18.§
(3)bekezdésében foglalt határidőt, mivel a
- április 30-án megtartott tárgyalásra a meghívót
- április 17-én, azaz a tárgyalást megelőző nyolcadik munkanapon megküldte. [13] Az adós érvelése szerint tévesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a hitelezők érdeke bármilyen módon sérült volna azzal, „hogy ne állt volna rendelkezésükre a teljes idő a reorganizációs terv áttanulmányozására”. Egyrészt a hitelezők, így a fellebbező hitelező is a reorganizációs tervet áttanulmányozták, arra a
- április 30-án megtartott egyezségi tárgyaláson érdemi észrevételeket is tettek. Másrészt arra is figyelemmel, hogy a bírói gyakorlat szerint a reorganizációs terv tartalmát, gazdasági megvalósíthatóságát a bíróság sem vizsgálhatja, így a hitelezőnek is arra van csak lehetősége, hogy a reorganizációs tervet vagy támogatja, vagy nem. E jogával a fellebbező hitelező is élt, és úgy nyilatkozott, hogy a reorganizációs tervet, és így az egyezségi javaslatot sem támogatja. Ezért nem lehet szó a hitelezők bármilyen érdekének a sérelméről. Kúria III.Gfv.30.237/2025/8-I 5 [14] A fentiekre figyelemmel álláspontja szerint a csődegyezség a jogszabályoknak megfelelt, a másodfokú bíróság a Cstv. 21/A. §
(3)bekezdésének megsértésével tagadta meg a csődegyezség jóváhagyását és szüntette meg az eljárást. [15] A NAV hitelező a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria elsőként rögzíti, hogy az adott esetben a felülvizsgálat kizártságának a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ában írt esetei nem állnak fenn. Az értékhatárkorlát szabály nem zárta ki az ügyben a felülvizsgálatot, és az első- és másodfokon eljárt bíróságok sem hoztak azonos jogi indokoláson alapuló egybehangzó döntést, ezáltal nem volt szükség a Pp.
- §-a alapján a felülvizsgálat engedélyezésére. [17] A jogerős végzést a Kúria a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [18] A felülvizsgálati kérelemben megsértettként megjelölt Cstv. 18. §
(3)bekezdésének utolsó mondata a folytatólagos csődegyezségi tárgyalást érintően azt rögzíti, hogy arra a meghívót és mellékleteit – ideértve az átdolgozott egyezségi javaslatot is – legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni. E kötelező rendelkezésből következően – az adós téves hivatkozásával szemben – a meghívó és mellékletei határidőben történő megküldését az nem pótolhatja, hogy a folytatólagos tárgyalás időpontját már az első tárgyalásról készült jegyzőkönyv rögzítette, amiről a hitelezők is tudomást szereztek. A másodfokú bíróság helyes megállapítása szerint ugyanis az első egyezségi tárgyalás eredménytelensége következtében az egyezségi javaslat és reorganizációs terv átdolgozása vált szükségessé, ezeket pedig a hitelezőknek szintén határidőben meg kellett ismerniük ahhoz, hogy felelős döntést hozhassanak. Ezek az iratok pedig az első egyezségi tárgyaláson értelemszerűen nem álltak rendelkezésre, azokat a hitelezők ott nem ismerhették meg. A Cstv. 18. §
(3)bekezdésének sérelmét a másodfokú bíróság abban látta, hogy az adós nem tudta igazolni a meghívó és a törvényben rögzített mellékletei kézbesítését, átvételének időpontját, és ezáltal a jogszabályban előírt 8 munkanapos időköz megtartását. A Kúria osztja a jogerős végzés e körben elfoglalt álláspontját. Rámutat, hogy a csődegyezségi tárgyalás nem tekinthető szabályszerűnek, ha arra a hitelezőket az adós nem szabályosan hívja meg. Garanciális jelentősége van annak, hogy az adós valamennyi bejelentkezett hitelezőjét meghívja a csődegyezségi tárgyalásra, valamint, hogy a Cstv. 18. §
(3)bekezdés utolsó mondatában meghatározott határidőt is betartva a meghívó mellékleteit tartalmazó előírásnak is eleget tegyen. Az ezek megsértésével megtartott tárgyalás nem tekinthető szabályszerű csődegyezségi tárgyalásnak. [19] A Kúria hangsúlyozza továbbá, hogy az adós téves értelmezésével szemben a folytatólagos egyezségi tárgyalás szabályszerű megtartásának nem az a feltétele, hogy arra a meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a „tárgyalást megelőzően el kell küldeni”. A jogszabályban rögzített „eljuttatni” kifejezés helyes értelmezéséből következően a Kúria III.Gfv.30.237/2025/8-I 6 folytatólagos tárgyalást szabályszerűen csak akkor lehet megtartani, amennyiben – egyebek mellett – az adós hitelt érdemlően igazolja, hogy a meghívónak és a törvényben rögzített mellékleteinek a megküldése valamennyi bejelentkezett hitelező részére megtörtént olyan időpontban, hogy azokat a meghívott legalább 8 munkanappal a tárgyalás előtt meg is kapta. Ha az az eset fordulna elő, hogy valamely hitelező aktív vagy passzív magatartásával meghiúsítja az egyébként megfelelő időben igazolhatóan megküldött meghívó és mellékletei átvételét, ez nem teszi szabálytalanná az adós által összehívott egyezségi tárgyalást, ilyenkor ugyanis az iratokat abban az időben kézbesítettnek kell tekinteni, amikor az átvételük lehetősége a hitelező számára megnyílt. [20] Az adott esetben a folytatólagos csődegyezségi tárgyalás szabályszerű összehívására az adós szintén téves érvelésével szemben nem került sor, ugyanis a meghívó
- április 17i megküldése és az egyezségi tárgyalás között eleve is csak hat munkanap telt el, így
- április 17-én a meghívó a fellebbező hitelező részére is késedelmesen került megküldésre. A Kúria hangsúlyozza ugyanakkor, hogy jogértelmezése szerint egyébként, ha a hitelezők esetlegesen késedelmesen kapják meg a meghívót és a mellékleteit, azonban az adott egyezségi tárgyaláson nem kerül sor érdemi szavazásra, vagy szavazásra kerül sor úgy, hogy valamennyi hitelező jelen van, és egyikük sem kifogásolja a késedelmes kézhezvételt, ilyen esetben a szabálytalanság nem zárja ki a tárgyalás megtartását, illetve az egyezség jóváhagyását (Kúria Gfv.30.227/2025/12.). A
- április 30-án megtartott folytatólagos csődegyezségi tárgyalásról készült jegyzőkönyvből megállapíthatóan azonban a fellebbező hitelező, és egy további hitelező is kifogásolta a késedelmes kézbesítést, a Cstv. által biztosított nyolc napos időtartam megsértését. Ez pedig a fentiek szerint önmagában kizárja a tárgyalás megtartásának szabályszerű voltát, illetve mellőzhetetlenné teszi a szabálytalanság jogkövetkezményének levonását. Ezen nem változtat az sem, hogy a hitelező egyébként észrevételeket tett a tárgyaláson és szavazott az adós által átdolgozott csődegyezségi javaslatról. A jogszabályban írt garanciális szabályok ugyanis azt a célt szolgálják, hogy a hitelezőknek kellő idő álljon rendelkezésre az átdolgozott csődegyezségi javaslat és reorganizációs terv megismerésére. A jogszabályban írt határidő nem rövidíthető le, annak meg nem tartása mellett szabályszerű tárgyalás megtartására csak a jelen lévő hitelező(k) tiltakozása hiányában kerülhet sor. [21] A Kúria megítélése szerint – a felülvizsgálati érveléssel szemben – a másodfokú bíróság a megállapított szabálysértés jogkövetkezményét helyesen alkalmazva járt el akkor is, amikor – megtagadva a létrejött egyezség jóváhagyását – az eljárást megszüntette. A Cstv. 21/B. § első mondata szerint ugyanis, ha az egyezség nem jött létre, vagy az a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően pedig a Cstv. III. fejezete szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból megállapítja [Cstv.
- §
(2)bekezdés e) pont], és elrendeli felszámolását. A Kúria precedenshatározatában (Gfv.30.227/2025/12.) e jogkérdés kapcsán már rámutatott, hogy a jogszabály szövege szerint nem csak az egyezség létrejöttének hiánya, hanem az is a csődeljárás megszüntetését vonja maga után, ha bár létrejön a csődegyezség, de az a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg. Ez utóbbi fordulattal kapcsolatban pedig kiemelte, hogy a csődeljárás során bármilyen joghatás kiváltására alkalmas határozat meghozatala vagy megállapodás megkötése csak szabályszerűen összehívott egyezségi tárgyaláson történhet. Ebből következően a jogszabály megsértésével összehívott egyezségi tárgyaláson létrejött csődegyezség nem tekinthető a jogszabályoknak megfelelően létrejöttnek. A Kúria álláspontja szerint ez a jogértelmezés felel meg a Cstv. preambulumában Kúria III.Gfv.30.237/2025/8-I 7 írtaknak, valamint az Alaptörvény 28. cikke szerinti józan észnek és közjónak megfelelő értelmezés elvének. [22] Mindezekre figyelemmel a Cstv. 21/A. §
(3)bekezdésében írt feltételek nem álltak fenn, ezért a jogerős végzés e rendelkezés, valamint a Cstv. 18. §
(3)bekezdésében foglaltak megsértése nélkül, helytállóan állapította meg, hogy a csődegyezség nem hagyható jóvá és az eljárás megszüntetésének van helye a Cstv. 21/B. §-a alapján. [23] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [24] Az adós felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, de a felülvizsgálati ellenkérelmet előterjesztő hitelező a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati eljárási költségeit nem számította fel, ezért arról a Pp. 81. §-a és 82. §
(3)bekezdése alapján a Kúria nem rendelkezhetett. [25] A Kúria a határozatát tárgyaláson kívül hozta meg. [26] A végzés ellen a felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A határozat elvi tartalma A csődeljárás során bármilyen joghatás kiváltására alkalmas határozat meghozatala vagy megállapodás megkötése csak szabályszerűen összehívott egyezségi tárgyaláson történhet. A jogszabálysértően összehívott egyezségi tárgyaláson létrejött csődegyezség nem tekinthető a jogszabályoknak megfelelően létrejöttnek, ezért az ilyen csődegyezség nem hagyható jóvá, a csődeljárás megszüntetésének van helye. Budapest, 2026. január 20. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró