← Magyarország

Kfv.45074/2024/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nincs lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására, ha a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott befogadási okok nem állnak fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.074/2024/
  1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: Dr. Császi Zsüliet ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (alperes címe) A per tárgya: társadalombiztosítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 112.K.700.499/2023/
  2. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.45.074/2024/2 2 [1] A felperes kérelme alapján indult adategyeztetési eljárás eredményeként módosított határozatával megállapította az
  3. július
  4. és
  5. december
  6. közötti időszak tekintetében a felperes szolgálati idejét. A felperes keresete alapján az alperes a módosított határozatát felülvizsgálva a
  7. július
  8. napján hozott határozatával a felperes egyetemi időszakát szolgálati időként elismerve a fenti időszakra 38 év 145 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati időt, 34 év 160 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időt, ezen belül 34 év 160 nap keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időt állapított meg. A bíróság ítélete [2] A bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperes által vitatott időszakokban a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időt az alperes a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  9. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
  10. §
(2)bekezdése, 37. §
(1)és
(4)bekezdése, 18. §
(2a)-
(2b)bekezdései, 38. §
(1)bekezdés e) pontja alapján helyesen, anyagi, és eljárási jogszabálysértés nélkül állapította meg. A perben a felperesnek kellett volna az alperes határozatában megállapított tényekkel szemben állításait bizonyítania a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 265.§
(1)bekezdésének megfelelően, ezért bizonyítás sikertelensége is a felperesre hárult. A felülvizsgálati kérelem [3] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát, másodlagosan az alperesi határozatok megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [4] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés „
  1. a)és
  2. b)pontja” megjelölésével kérte. Befogadhatóságot alátámasztó indokokat nem jelölt meg, azonban utalt a „felülvizsgálat engedélyezése” elnevezésű kérelmére, amelyet a felülvizsgálati kérelméhez csatolt. [5] A felperes a „felülvizsgálat engedélyezése” iránti kérelmében – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási okok megjelölésének mellőzével – azt adta elő, hogy álláspontja szerint az ügy érdemére kiható jogszabálysértés miatt a felvetett jogkérdés különleges súlyára, de különösen annak társadalmi jelentőségére tekintettel, illetve a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása céljából indokolt a befogadás, tekintettel arra, hogy az alperes nem a jogszabályok alapján járt el. Az alperes nem tett maradéktalanul eleget indokolási kötelezettségének, ezért a bíróság helytelen tényállást állapított meg, a bizonyítékokat tévesen mérlegelte, ebből következően a jogszabályokkal ellentétes döntést hozott. Az alperes által folytatott, vagy ehhez hasonló gyakorlat terjedése az Kúria III.Kfv.45.074/2024/2 3 egyébként jóhiszeműen eljáró, társadalmilag széles csoportot is képező feleket rendkívül hátrányos és méltánytalan helyzetbe hozza, ezért az alperes ezen gyakorlata nem támogatható. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [7] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [9] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. [10] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés „
  1. a)és
  2. b)pont” megjelölésével kérte, azonban hivatkozása tartalmában a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos 118. §
(1)bekezdésének
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ab)alpontjának felelt meg, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében – a Kp. 2. §
(4)bekezdése alkalmazásával – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ab)alpontjában meghatározott okok fennállását vizsgálta. [11] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek elbírálása során is elláthasson jogegységi funkciót (Kfv.III.45.222/2022/2.). [12] Kiemeli a Kúria azt is, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdésének azon szabálya, mely szerint meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél Kúria III.Kfv.45.074/2024/2 4 szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján ezért a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, ebben a Kúria még nem foglalt állást, e vonatkozásban a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.II.38.109/2019/2, Kfv.V.35.525/2019/2, Kfv.I.35.484/2019/2.) [14] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjához kapcsolódóan nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében miért tartja indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Nem jelölte meg azt sem, hogy ebben a körben mi lenne az az elvi kérdés, amelynek megválaszolását várja, továbbá nem támasztotta alá érveivel vagy joggyakorlatra való hivatkozással, hogy a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben sem adott elő érvelést ezzel összefüggésben. [15] A felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége [Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont,
  2. ab)alpont] okán kizárólag akkor lehetséges a jogerős ítélet felülvizsgálata, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat. A befogadáshoz ebben az esetben az is szükséges, hogy valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ezen pontra hivatkozással a felülvizsgálat különösen abban az esetben engedélyezhető, ha a jogkérdés nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült fel, valamint, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti (Kfv.I.35.456/2019/2, Kfv.V.35.513/2019/2., Kfv.IV.37.960/2020/2., Kfv.I.35.194/2021/2.). [16] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontjával összefüggésben ugyan utalt arra, hogy az alperes által folytatott gyakorlat terjedése társadalmilag széles csoportot képező feleket hoz rendkívül hátrányos és méltánytalan helyzetbe, azonban nem fejtette ki, hogy mely társadalmi csoportot tartja az alperes határozatával érintettnek, nem tett tényállítást arra sem, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató, különös súlyú, jelentőségű jogkérdés eldöntése érdekében szükséges lenne, csupán általánosságban hivatkozott arra, hogy szerinte az alperes gyakorlata nem megfelelő. [17] A felperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében a fentieken túl azt is előadta, hogy az alperes indokolási kötelezettségének nem tett maradéktalanul eleget, a bíróság helytelen tényállást állapított meg, a bizonyítékokat helytelenül és tévesen mérlegelte, ezáltal jogszabályokkal ellentétes döntést hozott. Ezek az állított eljárási szabálysértések a Kp. 118. §
(1)bekezdése
  1. a)pont
  2. ad)alpontja körében lehettek volna vizsgálhatóak, de csak abban az esetben, ha a Kp. 117. §
(4)bekezdésének megfelelően indokolja e befogadási okra alapított kérelmét a felperes. Nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását, ha a Kúria III.Kfv.45.074/2024/2 5 kérelmező csupán általánosságban utal az alapvető eljárási jogainak sérelmére, az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre (Kfv.IV.37.343/2021/6., Kfv.VII.45.025/2021/2.), a kérelmezőnek meg kell jelölnie, hogy a jogerős határozatot hozó bíróság melyik eljárási szabályt sértette meg, és ez miként befolyásolta az alapvető eljárási jogának gyakorlását. A felperes azonban törvényi kötelezettsége ellenére nem mutatta be, hogy a hivatkozott eljárási cselekmények mely alapvető eljárási jogát sértik, nem jelölte meg, hogy az ügy érdemére kiható milyen egyéb eljárási szabályt szegett meg a bíróság. A Kp. 118. §
(1)bekezdés ad) pontjában meghatározott befogadási okot meg sem jelölte, külön nem is indokolta, ezért a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján sem volt lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására. [18] Ezen felül az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést sem, ezért a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpontjára alapítottan sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [19] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [20] Nincs lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására, ha a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott befogadási okok nem állnak fenn. Záró rész [21] A végzés ellen a Kp.
  1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.