A határozat elvi tartalma: ..Kivonat: A Kúria a tartalmilag hiányos engedélyezési ok körében mellőzi az érdemi elbírálást és a felülvizsgálat engedélyezését megtagadja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.III.20.746/2022/
- szám A tanács tagjai: Dr. Döme Attila a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Hoffer Henrietta pártfogó ügyv Az alperes: Dr. Herczeg Ferenc (7621 Pécs, Rákóczi út
- I/131.) A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék 1.Pf.20.043/2022/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Járásbíróság 3.P.21.888/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Megállapítja, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd felülvizsgálati eljárási költségét teljes egészében a felperes viseli. A le nem rótt 299.000 (kétszázkilencvenkilencezer) forint felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat engedélyezése szempontjából lényeges tényállás [1] A peres felek
- február 16-án peres eljárásban történő ügyvédi képviseletre szóló megbízási szerződést kötöttek. [2] Az alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy a felperest képviseli a P, Zs V u. . szám alatti ingatlan társtulajdonosával és korábbi bérlőjével szemben. A kereset ténybeli alapja az volt, hogy a felperes az ingatlanát nem tudta megfelelően hasznosítani a tulajdonostársa és a korábbi bérlője magatartása miatt és ebből kára származott. Kúria III.Pfv.20.746/2022/5 [3] el. 2 A felperes álláspontja szerint az alperes a rábízott ügyet nem megfelelően látta A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében a megbízási szerződés megszegésével okozott kártérítés címén 14.952.500 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, vitatta annak jogalapját és összegszerűségét is. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította egyebek mellett arra hivatkozással, hogy nem volt megállapítható az alperes szerződésszegő magatartása. [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes kárfelelőssége nem állapítható meg. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [8] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását és a keresetnek megfelelő döntés meghozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatállyal történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítását kérte. [9] A felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett, utóbbit – tartalmilag –a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjára alapozta. Kérelme szerint a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény 6:
- §-át, valamint az ügyvédekről szóló
- évi XI. törvény
- §
(2)bekezdését és
- §-át. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálat a felperes által megjelölt okokból nem engedélyezhető. [11] A Pp.
- §
(2)bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. A fenti jogszabályhelyre figyelemmel a felperesnek a Pp. 409. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kellett előterjesztenie. Kérelmét tartalmilag a Pp. 409. §
(2)bekezdésének a) pontjára alapozta, amely szerint a Kúria a felülvizsgálatot engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. Kúria III.Pfv.20.746/2022/5 3 [12] Az engedélyezés iránti kérelem kötelező tartalmi kelléke a Pp. 410. §
(2)bekezdés ca) pontja alapján az engedélyezést megalapozó okok megjelölése, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését. Arra vonatkozóan, hogy kizárt felülvizsgálat esetén a kivételes engedélyezés ezen okai mikor teljesülnek, a Kúria az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás, a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése érdekében meghozott, a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII. 12.) PK véleményben (a továbbiakban: PK vélemény) adott iránymutatást. [13] A PK vélemény
- pontja szerint a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A fél az engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni azzal, hogy első fokon jogerőre emelkedett határozatra nem hivatkozhat. [14] A PK vélemény
- pontja értelmében a Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [15] A Pp.
- §
(2)bekezdése a) pontja a felülvizsgálat engedélyezésének két vagylagos feltételét jelöli meg, ebből következően az engedélyezés iránti kérelemnek az indoka nem lehet azonos a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása körében. A joggyakorlat egysége azt jelenti: a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A Pp. 410. §
(2)bekezdés a) pontjára hivatkozó engedélyezés iránti kérelemnek a tartalma az engedélyezést megalapozó két feltételnél eltérő: míg a joggyakorlat egységének érdekében a nem egységes bírói gyakorlatot, addig a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében az egységes bírói gyakorlatot és az attól való eltérés indokoltságát kell bemutatni és megindokolni. Ennek megfelelően a Pp. 409. §
(2)bekezdésének a) pontja „vagylagos” eseteket tartalmaz, amelyből az következik, hogy a rendelkezés két fordulata egyszerre nem állhat fenn; egyszerre nem képezheti az engedélyezés alapját, mert (az első fordulat értelmében) vagy nincs egységes bírói gyakorlat, vagy (a második fordulat szerint) van egységes bírói gyakorlat, de az már nem irányadó, nem támogatható. [16] Jelen esetben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben a felperes nem igazolta, hogy a joggyakorlat nem egységes, illetve a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn. Nem utalt további irányadó joggyakorlatra sem. [17] A felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelme azt sem támasztotta alá, hogy a perbelivel azonos tényállás és alkalmazandó joganyag mellett a már kialakult bírói gyakorlattól indokolt lenne az eltérés. [18] A Kúria utal arra, hogy a felülvizsgálat engedélyezése nem szolgálhat egyedi ügyben történt esetleges jogszabálysértés kiküszöbölésére; a rendkívüli és kivételes Kúria III.Pfv.20.746/2022/5 4 jogorvoslatra csak a Pp. 409. §
(2)és
(3)bekezdésében meghatározott feltételek valamelyikének fennállása esetén kerülhet sor. A Pp. 409. §
(2)bekezdésének a) pontjára alapított, a felülvizsgálat kivételes engedélyezése iránti kérelem esetén a Kúria mérlegelési jogkörben határoz. A felperes a kérelmében az engedélyezés Pp. 409. §
(2)bekezdésének a) pontjában szabályozott lehetséges okok közül egyiket sem indokolta értékelhető módon, így a Kúria nem tudta megállapítani a kivételes engedélyezés Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjában szabályozott okainak fennállását. [19] Mindezekre tekintettel a tartalmában elégtelen kérelem a felülvizsgálat kivételes engedélyezését nem alapozta meg (Kúria Pfv.I.20.470/2019/6. – BH2019. 303.; Kúria Gfv.VII.30.307/2019/4. – BH2020. 275.). [20] Fentiek alapján a Kúria a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálatot megtagadta. [21] A Kúria a felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(2a)bekezdés a) pontja alapján határozta meg, míg az állam általi viseléséről az Itv. 4. §
(1)bekezdése és a 74. §
(3)bekezdése értelmében alkalmazandó, a költségmentesség bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján határozott. [22] A felperest a felülvizsgálati eljárásban pártfogó ügyvéd képviselte, a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján döntött a pártfogó ügyvéd díjának a viseléséről. [23] A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- december
- Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő