A határozat elvi tartalma: Ha az adott, elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria már állást foglalt közzétett ítélkezési gyakorlatában, akkor sem a joggyakorlat egységének biztosítása, sem a felvetett jogkérdés különleges súlya, társadalmi jelentősége nem kívánja meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.VII.37.057/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Cséffán József bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Zs. András bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Pál-Szántó Ágnes ügyvéd (cím2) Az alperes: Somogy Vármegyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Kovács-Tátrai Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: kötelező védőoltás alóli mentesítés ügyében hozott SO-04/NEO/014042/
- számú végzés, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Pécsi Törvényszék 6.K.700.729/2025/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet Kúria VII.Kfv.37.057/2026/2 2 benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes nevében eljárva a törvényes, illetve a jogi képviselője több, a Hepatitis B elleni kötelező védőoltás alóli mentesítés iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél. [2] A
- december 15-én előterjesztett kérelmét az alperes a
- február 23án kelt SO-04/NEO/218/3/
- számú végzésével visszautasította, a végzés ellen a felperes keresettel élt, amelyet az elsőfokú bíróság a
- szeptember 18-án kelt 6.K.700.584/2024/
- számú ítéletével elutasított. A felperes
- szeptember 20-án előterjesztett kérelmét az alperes a
- január 31-én kelt SO-04/NEO/00253-5/
- számú határozatával elutasította, a határozat ellen a felperes keresettel élt, amelyet az elsőfokú bíróság a
- május 28-án kelt 6.K.700.194/2025/
- számú ítéletével elutasított. A felperes
- február 27-én előterjesztett kérelmét az alperes a
- június 19-én kelt SO-04NEO/00487-14/
- számú határozatával elutasította, a határozat ellen a felperes keresettel élt, amelyet az elsőfokú bíróság a
- november 17-én kelt 6.K.700.650/2025/
- számú ítéletével elutasított. [3] A felperes a
- július 7-én előterjesztett kérelmében az oltás halasztásának engedélyezését, mentesítés adását, továbbá a szakvélemény beszerzésére 45 nap biztosítását kérte. Az alperes a
- július 14-én kelt, keresettel támadott végzésével a felperes kérelmét visszautasította. Végzésének indokolásában kiemelte, hogy a kötelező védőoltás ideiglenes elhalasztása kérdésében a kezelőorvos dönt, e kérdésben nem rendelkezik hatáskörrel, kizárólag a végleges mentesítés tárgyában. Az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
- §
(3)-
(3a)bekezdései, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján hangsúlyozta, hogy a mentesítési kérelemhez csatolni kell a kezelőorvos által adott szakvéleményt, amely igazolja, hogy a védőoltás a beteg egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy az a beteg egészségét, vagy meglévő betegségét tartósan károsan Kúria VII.Kfv.37.057/2026/2 3 befolyásolná. Rámutatott, hogy a szakvélemény beszerzése és csatolása a kérelmező feladata. A felperes a szakvélemény becsatolására 45 napot kért, azonban a jogszabály az eljárás megindításának feltételéül írja elő a szakvélemény benyújtását. A jogerős ítélet [4] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a 2025. november 20-án kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [5] A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes helyesen állapította meg, hogy a kötelező védőoltás elhalasztásának engedélyezésére irányuló kérelem elbírálása nem tartozik a hatáskörébe, vagyis jogszerűen döntött annak visszautasításról. Az Eütv. 58. §
(3)-
(3a)bekezdéseit idézve kiemelte: a mentesítési eljárásban a kérelmezőt terheli annak bizonyítása, hogy a mentesítés indokolt. A mentesítés megalapozottsága a kérelemhez csatolt kezelőorvos által adott szakvéleménnyel igazolható. Egyértelmű, hogy a kérelem előterjesztésekor már e szakvéleménynek rendelkezésre kell állnia, azt csatolni kell a kérelemhez. A felperes ismételten olyan mentesítés iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyhez nem csatolta az eljárás megindításának feltételét jelentő, az Eütv. 58. §
(3a)bekezdése szerinti szakvéleményt. Ebből kifolyólag az alperest hiánypótlási kötelezettség nem terhelte a mentesítési kérelem kapcsán, az alperes jogszerűen rendelkezett a kérelem visszautasításáról. Az alperes helyesen érvelt azzal, hogy a szakvélemény birtokában a felperes bármikor indíthat újabb mentesítési eljárást, annak hiányában azonban az eljárás érdemben nem folytatható le. Kifejtette, hogy a védőoltások rendszere, a védőoltások szükségessége nem képezte az ügy tárgyát, így ezzel összefüggésben az Alaptörvény rendelkezéseinek megsértését érdemben nem vizsgálta. A felperesnek az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasította, mert a perben nem az életkorhoz kötött kötelező védőoltások rendszerét és szükségességét kellett vizsgálnia, hanem a felperes konkrét kérelmének elbírálását, amelynek során az Alaptörvénnyel kapcsolatos aggályok nem merültek fel. A felülvizsgálati kérelem [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjaira hivatkozott. [8] Befogadási kérelmének indokaként az
- aa)alponthoz kapcsolódóan előadta, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében az Eütv. 58. §
(3a)bekezdése szerinti szakvélemény hiányát a közigazgatási eljárás megindítását kizáró körülményként kezelte. Hozzátette, hogy más, hasonló tárgyú ügyekben a bírósági gyakorlat abból indul ki, hogy a Kúria VII.Kfv.37.057/2026/2 4 hatóságnak elsődlegesen hiánypótlásra kell felhívnia az ügyfelet. Elvi jogkérdés, hogy a kezelőorvosi szakvélemény hiánya az eljárás akadálya, avagy pótolható hiányosság-e. [9] Az ab) alpont körében kifejtette, hogy a felvetett jogkérdés a közigazgatási eljárások egészére és a bírósági jogértelmezés egységére kihat. Az Ákr. 46. §
(1)bekezdés
- a)pontjának alkalmazhatósága, valamint annak bírósági kontrollja olyan eljárásjogi kérdést vet fel, amely a jogorvoslathoz való jog tényleges érvényesülésére, a kérelemhez kötött közigazgatási eljárásokhoz való hozzáférésre, valamint a visszautasítás jogintézményének határaira is kihatással van. [10] Az
- ad)alponthoz kapcsolódóan arra hivatkozott, hogy az alperes és az elsőfokú bíróság döntése megakadályozta ügyében az érdemi bírósági felülvizsgálatot. Az elsőfokú bíróság az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasította, és kikerülte, hogy a kereseti kérelmében foglalt alapjogi sérelmekről határozzon. [11] A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmet is előterjesztett. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [13] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. Kúria VII.Kfv.37.057/2026/2 5 [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében az alsóbb fokú bíróságok számára – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A perbeli esetben a felperes – bár utalt rá, hogy más, hasonló tárgyú ügyekben a bírósági gyakorlat eltérő – a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem tárt fel olyan eltérő alsóbb fokú bírósági határozatokat, amelyek arra világítanának rá, hogy az ítélkezési gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. [17] Kiemeli a Kúria, hogy a kötelező védőoltásokkal kapcsolatban felmerülő elvi jelentőségű jogkérdések tekintetében már több döntésében állást foglalt. A Kfv.I.37.681/2025/7. számú határozatában – elvi éllel – a következőkre mutatott rá: a kötelező védőoltás alóli mentesítés iránti, kérelemre folytatandó eljárás tekintetében az Eütv. 58. §
(3a)bekezdése a kérelemhez csatolandó kezelőorvosi szakvéleményről rendelkezik, ezáltal kifejezi, hogy a megkövetelt szakvéleménynek a kérelem benyújtásakor rendelkezésre kell állni és azt a kérelmezőnek a kérelemhez csatolni kell. Az Eütv. 58. §
(3a)bekezdésének rendelkezése az eljárás megindításának feltételét is magában foglalja. Amennyiben a konkrét ügy egyedi körülményei alapján a kérelemből egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező nem rendelkezik szakvéleménnyel, úgy az Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti visszautasításnak – hiánypótlás nélkül – van helye. A felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan új szempontot, amely miatt ez a kúriai jogértelmezés ismételt megfontolást igényelne. Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nem tudta befogadni. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [19] Figyelemmel arra, hogy – a kifejtettek szerint – a Kúria az Eütv. 58. §
(3a)bekezdésének és azzal összefüggésben az Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pontjának értelmezésével, alkalmazhatóságával kapcsolatban már állást foglalt, így a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontja alapján sem volt indokolt. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [21] E tekintetben a felperes az alapjogi sérelmei érdemi elbírálásának elmaradását kifogásolta. A Kúria hangsúlyozza, hogy a jelen per tárgyát képező közigazgatási döntés a felperes kérelmét visszautasító végzés. A visszautasítási ok fennállása miatt nem volt szükséges, sőt lehetséges sem, hogy az alperes a kérelem érdemi vizsgálatát elvégezze. Ebből következően pedig az elsőfokú bíróságnak sem a felperes kérelmének érdeméről, hanem a visszautasító végzés jogszerűségéről (a visszautasítási ok fennállásáról és alkalmazásának helyességéről) kellett állást foglalnia. Így aztán a kérelem érdemi elbírálásának hiánya sem tehette indokolttá a felülvizsgálati kérelem befogadását, annak a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontjára tekintettel sem volt helye. Kúria VII.Kfv.37.057/2026/2 6 [22] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [23] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem kerülhet sor, erre figyelemmel a felperesnek az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelme tárgyában történő határozathozatal okafogyottá vált, ezért azt a Kúria mellőzte. A döntés elvi tartalma [24] Ha az adott, elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria már állást foglalt közzétett ítélkezési gyakorlatában, akkor sem a joggyakorlat egységének biztosítása, sem a felvetett jogkérdés különleges súlya, társadalmi jelentősége nem kívánja meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [26] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- január
- Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s. k. előadó bíró Az aláírásban akadályozott Dr. Cséffán József bíró helyett Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Szilas Judit s. k. bíró Kúria VII.Kfv.37.057/2026/2 Dr. Varga Zs. András s. k. bíró 7