A határozat elvi tartalma: A szükségtelennek tartott bizonyítás mellőzése nem eljárási szabálysértés, ezért az ítélet hatályon kívül helyezésének lehetősége - eljárási szabálysértés hiányában - fel sem merülhet. Anyagi felülbírálatot lehetővé tevő - az ítélet megváltoztatására irányuló, anyagi jogi jogszabálysértést megjelölő és ennek indokát adó - fellebbezési kérelem hiányában a másodfokú bíróság anyagi felülbírálatot nem gyakorolhat, a bizonyítás szükségessége kérdésében az elsőfokú bíróság álláspontját nem bírálhatja felül. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.IV.40.034/2022/
- A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Pónya Barna kamarai jogtanácsos (cím2.) Az alperes: alperes (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Barabás Zoltán ügyvéd (cím4) A fellebbezést előterjesztő fél: alperes (
- sorszám alatt) A per tárgya: vezető tisztségviselő marasztalása Az elsőfokú bíróság: Pécsi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 50.G.20.236/2022/
- Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - az ügy érdemét nem érintve helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 18.000 (tizennyolcezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak, az állami adó- és vámhatóság 1003200001070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára az esedékesség napjáig 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint meg nem fizetett fellebbezési eljárási illetéket. Az esedékesség napja a jelen határozat meghozatalát követő
- nap. Az illeték megfizetése során a közlemény rovatban a Pécsi Ítélőtábla megnevezését, a jelen határozat ügyszámát, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát fel kell tüntetnie. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Pécsi Ítélőtábla IV.Gf.40.034/2022/5/I [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] 2 Az alperes a cég1 adós (továbbiakban adós) vezető tisztségviselője volt
- április
- napjától. Az adós felszámolásának kezdő időpontja
- január
- napja volt, a felszámolás során a felszámoló a felperes hitelezői igényét 44.307.221 forint összegben vette nyilvántartásba. A Pécsi Törvényszék - a Pécsi Ítélőtábla Gpkf.IV.45.026/2021/
- számú végzésével jogerőre emelkedett - 37.G.20.503/2020/
- számú bírósági meghagyásában megállapította, hogy az alperes a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően az ügyvezetői feladatait nem a hitelezői igények figyelembevételével látta el, és ezzel a felperes 44.307.221 forint összegű követelésének teljes mértékben történő kielégítése meghiúsulhat. Az adós felszámolását a Pécsi Törvényszék 7.Fpk.192/2019/
- számú végzésével az egyszerűsített felszámolás szabályai szerint befejezte, az adóst megszüntette. A felperes hitelezői igénye kielégítetlen maradt. Felperes keresetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (Csődtv.) 33/A. §
(1)bekezdése alapján 44.307.221 forint - a felszámolási eljárás során meg nem térült követelése - megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta a felperest ért vagyoni hátrány mértékét, állította, hogy a felperes által hitelezői igényként követelt összeg nem azonos a felperest ért vagyoni hátránnyal, a felperes által követelt áfa nem felel meg a jogszabályoknak, a felperes az adóssal kapcsolatban álló társaságokkal szemben is adóhiányt állapított meg ugyanarra az adótárgyra, ennek mértéke számára nem ismert, e körben - állítási szükséghelyzetre hivatkozással - kérte a felperest nyilatkozattételre felhívni. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 44.307.221 forintot. Megállapította, hogy a Csődtv. 33/A. §
(11)bekezdése szerinti marasztalási per előfeltételeként a felelősség jogerős megállapítása a Csődtv. 33/A. §
(1)bekezdése alapján megtörtént, és az adós felszámolása jogerősen befejeződött. Kifejtette, hogy a Csődtv. 33/A. §
(11)bekezdése "az okozott vagyoni hátrány mértékéig" korlátozza a vezető tisztségviselő felelősségét, a jogszabály normatív szövegéből azonban világosan kiderül, hogy a vagyoni hátrány mértéke a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelés összegével azonosítható, a marasztalási perben a felszámoló által nyilvántartásba vett hitelezői követelés jogalapja, összegszerűsége nem tehető vitássá, mellőzte ezért az alperes által kért bizonyítás elrendelését, és állítási szükséghelyzetre történő alperesi hivatkozás alapján a felperes nyilatkozattételre felhívását. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §-a alapján az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte hivatkozással arra, hogy az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás szabályainak megsértésével utasította el bizonyítási indítványa teljesítését (ideértve előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmét is), nem adott lehetőséget az okozott vagyoni hátrány összegének bizonyítására, melyet vitatott. E körben továbbra is arra hivatkozott, hogy az okozott vagyoni hátrány nem azonos a kielégítetlen hitelezői igénnyel. Felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében - a
(2)és
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel - az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a Pécsi Ítélőtábla IV.Gf.40.034/2022/5/I [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] 3 Pp. 371. §
(1)bekezdés a)-d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. A Pp. 371. §
(1)bekezdés
- b)pontja értelmében a fellebbezésben fel kell tüntetni határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül, a
- d)pont szerint pedig meg kell jelölni azt az anyagi, illetve eljárási jogszabálysértést, amelyre a fellebbező a fellebbezését alapítja, kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés. Az alperes fellebbezésében kizárólag az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérte eljárási szabálysértés miatt a Pp. 381. §-a alapján, fellebbezési kérelme a Pp. 369. §
(1)bekezdése szerinti felülbírálati jogkör gyakorlására, az elsőfokú eljárás szabályszerűségének vizsgálatára irányult. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az alperes által megjelölt körben gyakorolhatta, és ebben a körben az általa megjelölt - a fellebbezés tartalma szerint megállapítható - jogszabálysértéseket vizsgálhatta, arról kellett döntenie, hogy az alperes által megjelölt eljárási szabálysértés fennáll-e, és emiatt szükséges-e a Pp. 381. §-a alapján az eljárás megismétlése. Az alperes hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabálysértésként bizonyítási indítványa elutasítását és az előzetes döntéshozatal iránti kérelem teljesítésének mellőzését sérelmezte. A Pp. 276. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett rendel el bizonyítást, a Pp. 276.§
(5)bekezdése értelmében pedig a bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását, ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. A jelen perben az elsőfokú bíróság a felperes által kért bizonyítást azért mellőzte, mert azt a jogvita elbírálása körében szükségtelennek találta, ennek oka pedig az volt, hogy anyagi jogi álláspontja szerint a Csődtv. 33/A.§
(11)bekezdésében írt "vagyoni hátrány" azonos a felperes kielégítetlen hitelezői igényével, melynek összege a marasztalási perben nem vitatható. A szükségtelennek tartott bizonyítás mellőzésével az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést nem követett el, így az ítélet hatályon kívül helyezésének lehetősége - eljárási szabálysértés hiányában - fel sem merülhet. Anyagi felülbírálatot lehetővé tevő - az ítélet megváltoztatására irányuló, anyagi jogi jogszabálysértést megjelölő és ennek indokát adó - fellebbezési kérelem hiányában a másodfokú bíróság anyagi felülbírálatot nem gyakorolhatott, így az elsőfokú bíróság anyagi jogi álláspontjának helyességét, és ezzel összefüggésben a bizonyítás szükségessége körében az elsőfokú bíróság álláspontját nem bírálhatta felül. Nem sértette meg az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás szabályait azzal sem, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését mellőzte, ilyen kötelezettsége ugyanis nem volt. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (EUMSZ) 267. cikke szerint kizárólag annak a bíróságnak áll fenn kötelezettsége az eljárás kezdeményezésére, amelynek határozata ellen a nemzeti jog alapján nincs jogorvoslati lehetőség. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése körében hozott végzések elleni fellebbezések elbírálásáról és a kezdeményezési kötelezettségről szóló 1/2009.(VI.24.) PK-KK közös vélemény szerint, ha törvény az adott ügyben nem zárja ki a felülvizsgálat lehetőségét, a Kúriát kell annak a fórumnak tekinteni, amelyet az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének kötelezettsége terhel. Az alperes hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezési kérelme megalapozatlan volt, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.382.§
(1)bekezdése alapján az ügy érdemét nem érintve helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező alperest, hogy a meg nem fizetett fellebbezési eljárási illetéket az 1990. évi XCIII. Pécsi Ítélőtábla IV.Gf.40.034/2022/5/I [19] 4 törvény 78. §
(4)bekezdése szerint fizesse meg, egyúttal a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján tájékoztatta az alperest az esedékesség időpontjáról - amely a határozat jogerőre emelkedésének időpontjától számított
- nap, a másodfokú határozat jogerőre emelkedésének időpontja pedig azonos a másodfokú határozat keltével -, valamint a fizetés során a közlemény rovatban feltüntetendő adatokról. Tájékoztatja az alperest arról is, hogy ha az illetékfizetési kötelezettségnek határidőben nem tesz eleget, az illeték behajtására és megfizetésére az illetékekről szóló törvény rendelkezéseit és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Felhívja a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság figyelmét arra, hogy a jelen ügyben az elsőfokú eljárási illeték megfizetésre kötelezésre a
- december 31-ig hatályos jogszabályi rendelkezések alapján oly módon került sor, hogy az elsőfokú eljárási illetéket az alperes a felperes külön felhívására köteles megfizetni, ezért a költségjegyzék lezárásakor külön értesítést (BIRERT) kell kiállítani az elsőfokú és a fellebbezési illetékről, előbbinél "Az illetékfizetés a bírósági határozatban megtörtént" mezőt (B.
- pont) "Nem"-mel, utóbbinál "Igen"-nel kell megválaszolni, a költségjegyzék lezárására adott utasításban indokolt erre utalni. Pécs,
- április
- Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró