A határozat elvi tartalma: Ha a keresetindítási határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.39.265/2020/
- dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Remes Gábor előadó bíró dr. Mohay György bíró A felperes: Felperes1 cím1 A felperes képviselője: ügyvéd1 cím2 Az alperes: helység1-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (9021 helység1, Árpád út 32.) Az alperes képviselője: dr. Herédi Erika jogi képviselő A per tárgya: korlátozási kártalanítási ügyben hozott, a GY/05/53-14/
- számú határozattal módosított GY/05/53-3/
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezett határozat: a helység1i Törvényszék 101.K.700.482/2020/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a helység1i Törvényszék 101.K.700.482/2020/
- számú végzését hatályon kívül helyezi és a keresetlevél visszautasítását mellőzi. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kpkf.39.265/2020/3/I 2 Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- január 9-én kelt alaphatározatával a név1, név2 és név3 kérelmezők által benyújtott, a helység1 helyrajzi szám1 ingatlan 581 m2 nagyságú, teljes területét érintő korlátozási kártalanítás iránti kérelmének a jogalap tekintetében egészében helyt adott, és a kérelmezők részére a kérelemben megjelölt összegtől eltérő, összesen 5.362.000 forint kártalanítást és késedelmi kamatot állapított meg, s annak kifizetésére, valamint a kérelmezők által lerótt eljárási illetékből 47.400 forint megtérítésére a felperest kötelezte. [2] Az alperes az alaphatározatot a felperessel postai úton közölte, annak kézbesítésére
- január 10-én került sor. [3] Az alperes a
- február 24-én kelt módosító határozatával az alaphatározatát a kártalanítás, valamint a késedelmi kamat összegszerűsége tekintetében módosította, és a felperest összesen 4.804.182 forint kártalanítás és késedelmi kamat kifizetésére kötelezte. [4] Az alperes a módosító határozatot a felperessel postai úton közölte, annak kézbesítésére
- február 26-án került sor. A keresetlevelek és a védiratok [5] A felperes – jogi képviselője útján –
- február 12-én, elektronikus úton keresetlevelet nyújtott be az alpereshez, amellyel az alaphatározat jogszerűsége tárgyában közigazgatási pert indított. [6] Az alperes védiratában elsődlegesen a keresetlevél elkésettség miatti visszautasítását, másodsorban a kereset érdemi elutasítását kérte. [7] A felperes – jogi képviselője útján –
- március 30-án, elektronikus úton keresetlevelet nyújtott be az alpereshez a módosító határozattal szemben is, utalva az alaphatározattal szemben előterjesztett keresetlevelére. [8] Az alperes újabb védiratában ez utóbbi keresetlevél elkésettség miatti visszautasítását kérte. Az elsőfokú bíróság végzése [9] A bíróság a
- április 24-én kelt, fellebbezett végzésével a – tartalma szerint az alperes módosító határozatával szemben előterjesztett – keresetlevelet visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés i) pontja alapján. Kúria VI.Kpkf.39.265/2020/3/I 3 [10] Végzésének indokolásában rögzítette, hogy a keresetindítási határidő a felperes vonatkozásában a (módosító) határozat
- február 26-án történt postai kézbesítésével indult, s azt is, hogy e határidő tartama alatt,
- február 29-én az elektronikus kézbesítési szolgáltatásban üzemszünet volt. A Kp.
- §
(1)bekezdésére és a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.)
- §-ára hivatkozással rámutatott, hogy a harminc napos keresetindítási határidő – miután az üzemszünet napja a határidőbe nem számít bele –
- március 28-án járt le. Megállapította, hogy a felperes
- március 30-án benyújtott keresetlevele elkésett, a felperes pedig igazolási kérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés és az észrevétel [11] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Perköltséget igényelt, de költségjegyzéket nem csatolt. [12] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Kp.
- §
(1)bekezdését és a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontját, nem volt ugyanis figyelemmel az új Pp. 146. §
(5)bekezdésében foglaltakra.
- március
- szombati (munkaszüneti) napra esett, ezért a keresetindítási határidő csak a legközelebbi munkanapon,
- március 30-án járt le. Keresetlevele nem késett el, annak visszautasításának nem volt helye. Hangot adott annak az álláspontjának is, hogy az alperesnek a határozatot vele elektronikus úton kellett volna közölnie, így annak szabályszerű kézbesítésére nem került sor. [13] Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében – tartalma szerint – az elsőfokú bírság végzésének helybenhagyását kérte. [14] A Kp.
- §
(1)bekezdésére, valamint a bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról szóló 4/
- Polgári jogegységi határozatra (a továbbiakban: 4/
- PJE) utalással kiemelte, hogy a jogszabályban megállapított keresetindítási határidő nem a bírósági eljárás része, hanem az alanyi (anyagi) joghoz, jogviszonyhoz kötődik, és mint ilyen, szükségképpen anyagi jogi természetű. Hozzátette, hogy az anyagi jogi határidők alapvetően elévülési jellegű határidők, jellemző sajátosságuk, hogy az előírt cselekményt a határidő lejártáig lehet ténylegesen megtenni. A felperes által hivatkozott új Pp.
- §
(5)bekezdése ezzel szemben a perben, bíróság előtt teljesítendő eljárási cselekményekre irányadó határidők számítására és elmulasztásuk jogkövetkezményeire irányadó. Utalt arra, hogy a Kp. 39. §
(4)bekezdése szerint a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet sem érinti. Kiemelte továbbá, hogy az elektronikus kapcsolattartás egy folyamatosan üzemelő rendszeren keresztül történik, az nem csak hivatali időben áll rendelkezésre. Álláspontja szerint, ha a kapcsolattartás kötelező elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit alkalmazni kell, ha a felperes a keresetlevelét legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton nem nyújtotta be. Rámutatott arra is, hogy a kisajátításról szóló
- évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 40/G. §-a az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja, ezért a tárgybeli határozatnak a felperessel postai úton történt közlése a jogszabályoknak megfelelt. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VI.Kpkf.39.265/2020/3/I 4 [15] A fellebbezés – az alábbiak szerint – alapos. [16] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. [17] Az elsőfokú bíróság által helytállóan felhívott Kp. 39. §
(1)bekezdése szerint a keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Az így megállapított törvényi határidő számítására a Kp. 36. §
(1)bekezdés e) pontja folytán alkalmazandó új Pp. 146. §
(5)bekezdése tartalmaz rendelkezést. Eszerint, ha a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. [18] A perbeli esetben az alperes módosító határozatát a felperes részére postai úton
- február 26-án kézbesítették, ehhez képest a harminc napos keresetindítási határidő
- március 27-én telt volna le. Az elsőfokú bíróság a keresetindítási határidő alatti üzemszünetre figyelemmel ugyanakkor
- március 28-át tekintette a határidő utolsó napjának. Figyelemmel arra, hogy ez a nap szombati, munkaszüneti nap volt, a felperes fellebbezésében helytállóan felhívott, az új Pp.
- §
(5)bekezdésében írt szabály alkalmazásával a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon, vagyis
- március 30-án, hétfőn járt le. Következésképpen a felperes által ezen a napon benyújtott keresetlevél tekintetében a keresetindítási határidőt megtartottnak kell tekinteni. [19] Az alperes észrevételében foglaltakkal összefüggésben kiemeli a Kúria, hogy az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatálybalépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/
- Polgári jogegységi határozat értelmében az új Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekintett 4/
- PJE szerint a keresetlevél benyújtására a jogszabályban megállapított határidő számítására – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
- §
(4)bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. A 4/
- PJE azonban a keresetindítási határidő tekintetében nem zárta ki, sőt éppen megerősítette a régi Pp.
- §
(4)bekezdésének (amivel tartalmában azonos szabályozást tartalmaz az új Pp. 146. §
(5)bekezdése) alkalmazhatóságát. A 4/
- PJE indokolásának VI/
- pontja külön is rögzíti, hogy hatályos jogunkban az anyagi jogi határidő számítására vonatkozó rendelkezések (IV/
- pont) értelmében a határidő elmulasztásának vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be azzal, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. A bírósághoz intézett beadványok előterjesztésére megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár (régi Pp.
- §
(5)bekezdés). A keresetlevélnek a határidő utolsó napján a munkaidő végéig a bírósághoz meg kell érkeznie. Az anyagi jogi határidőre a régi Pp. 105. §
(4)bekezdés – a 105. §
(1)bekezdéséből következően csak a perbeli cselekményekre irányadó – szabálya nem alkalmazható, ezért a keresetindítás határidejét a fél – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – elmulasztja akkor is, ha a keresetlevél a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adja. [20] Az új Pp. 146. §
(5)bekezdésének a keresetindítási határidő körében való alkalmazhatósága szempontjából a Kp. 39. §
(4)bekezdésében írt, az ítélkezési szünettel kapcsolatos szabályozásnak nincs jelentősége, így az alperes észrevételében írt érvelés e körben sem foghatott helyt. Kúria VI.Kpkf.39.265/2020/3/I 5 [21] Az alperes által az észrevételében felhívott, a perbeli a korlátozási kártalanítási ügyben irányadó Kstv. 40/G. §-a szerint az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban az ügyfél, illetve annak képviselője nem jogosult az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. Miután ezen eljárásokban az elektronikus ügyintézés lehetőségét a jogalkotó kizárta, az alperes módosító határozatának a felperes részére postai úton történt kézbesítése – a fellebbezésben foglaltakkal szemben – joghatályos közlésnek minősül. [22] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. §
(2)bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és a keresetlevél visszautasítását mellőzte. A perben az elsőfokú bíróságnak az alperes módosító határozatával szemben előterjesztett felperesi keresetlevelet határidőben benyújtottnak tekintve kell a további intézkedéseit megtennie. Ezen intézkedések körében pedig feltétlenül tisztáznia kell az iratok között elfekvő, az alaphatározattal szemben benyújtott felperesi keresetlevél jogi sorsát, s arra is tekintettel a jelen peres eljárás pontos kereteit is. A döntés elvi tartalma [23] Ha a keresetindítási határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. Záró rész [24] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [25] A sikerrel fellebbező felperes a másodfokú eljárásban költséget igényelt ugyan, azonban annak felszámítását elmulasztotta, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó új Pp.
- és
- §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [26] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján tárgyi illetékmentes. [27] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. §
- d)pontja alapján nincs helye. Budapest, 2020. július 8. dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró, dr. Mohay György s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria VI.Kpkf.39.265/2020/3/I tisztviselő 6