A határozat elvi tartalma: Az alsóbb fokú bíróság köteles követni az új eljárásra utasító határozatban foglalt jogértelmezést. A háziorvos, házi gyermekorvos ügyelet ellátási kötelezettségét a jogszabály keletkezteti. A működési engedély egyik kötelező tartalmi eleme - az ügyeleti rendszerben való közreműködés ténye - módosításához nem lehet olyan feltételek teljesülését támasztani, mint amelyek a működési engedély kiadásához szükségesek. A működési engedély módosításának nem feltétele a közreműködői szerződés megléte. Az ügyeletben való részvételre vonatkozó bejegyzés a közreműködői szerződés megkötésének feltétele. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.535/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Hajas Barnabás bíró A felperes: Név1 egyéni vállalkozó (székhely: cím1, telephely: cím2) A felperes képviselője: Dr. Sárközy Gergő ügyvéd (cím3) Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal Szigetszentmiklósi Járási Hivatala (cím4) Kúria VI.Kfv.37.535/2025/9-I 2 Az alperes képviselője: Dr. Szilvási Orsolya kamarai jogtanácsos A per tárgya: közegészségügyi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Budapest Környéki Törvényszék
- május
- napján kelt 8.K.700.620/2025/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.K.700.620/2025/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, ez elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a felperes részére
- február 14-én működési engedélyt adott ki háziorvosi ellátás szakmán belüli egészségügyi tevékenységek végzésére
- május
- napjától a cím2 szám alatt lévő telephelyen (a továbbiakban: telephely). A működési engedély
- számú melléklete tartalmazza a felperes által végzett ellátás adatait. [2] Az egészségügyi alapellátásról szóló
- évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Eatv.) módosítása következtében, a törvény 6/A. §-a szerint
- január 1-jétől az egészségügyi Kúria VI.Kfv.37.535/2025/9-I 3 ellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról az állam gondoskodik az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) útján. [3] A Belügyminisztérium
- január
- napján kelt közleménye szerint a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás Országos Mentőszolgálat útján történő biztosításának a technikai és személyi feltételei Pest vármegye területén fennállnak. Erre tekintettel az Eatv.
- §
(2)bekezdése értelmében a közlemény kihirdetését követő harmincadik naptól, azaz
- február
- napjától Pest vármegye is csatlakozott az OMSZ által üzemeltetett egységes egészségügyi alapellátási ügyeleti rendszerhez. [4] Az alperes
- február
- napján ellenőrizte a felperes működési engedélyét, amely során megállapította, hogy abban az ügyelet/készenlét ellátási formáját „Nem vesz részt” szöveggel tartalmazza. [5] Az alperes
- február 13-án a működési engedély módosítása tárgyában hivatalból eljárást indított és a még aznap meghozott PE-15/NEO/00522/2024 számú határozatával a felperes működési engedélyét módosította és annak
- számú mellékletében a „Nem vesz részt ügyeletben” helyett „Központi ügyeletben látja el” formában adatot rögzítette. [6] Határozatának indokolása szerint az Eatv. 6/A. §-a és az egészségügyi ellátás folyamatos működésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/
- (V. 11.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: ESzCsM rendelet)
- §
(6)bekezdése értelmében az ügyeleti ellátást
- február
- napjától az OMSZ-szal kötött szerződés alapján látják el a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok a
(8a)–
(8c)bekezdésekben meghatározottak szerint, ezért felülvizsgálta az illetékességébe tartozó valamennyi érintett működési engedélyét. Mivel a felperes működési engedélye nem tartalmazta az ügyeletben való részvételét, azt az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 96/2003. Korm. rendelet) 14. §
(1)bekezdése alapján hivatalból módosította. [7] Határozatát az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 104. §
(3)bekezdésének a) pontja alapján lefolytatott eljárásban a felperes eljárás megindulásáról történő értesítését mellőzve hozta meg. A kereseti kérelem [8] Az alperesi határozattal szemben a felperes - eljárásjogi és anyagi jogi jogsérelmekre hivatkozással - közigazgatási pert kezdeményezett. Kereseti kérelme a határozat megsemmisítésére irányult. Kúria VI.Kfv.37.535/2025/9-I 4 Az alapeljárásban hozott elsőfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság a 8.K.700.621/2024/
- számú jogerős ítéletével - az eljárás megindításáról való értesítés, továbbá az ügyféli jogok biztosításának hiánya miatt - az alperesi határozatot megsemmisítette. A Kúria új eljárásra utasító határozata [10] Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a Kfv.37.840/2024/
- számú határozatával az alapeljárásban hozott elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Indokolása szerint az alperes az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének módosítása iránti eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül hozott döntést, amely pusztán az eljárás megindításáról való értesítés elmaradása miatt nem jogszabálysértő. Az új eljárásra azt írta elő, hogy az elsőfokú bíróságnak a kereset elbírálása során abból kell kiindulnia, hogy önmagában a felperesre vonatkozó adat nyilvántartásból való lekérdezése nem zárja ki az Ákr.
- §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazását. A megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletével az alperesi határozatot megsemmisítette. [12] Indokai szerint elsőként a felperes anyagi jogi jogsérelmét vizsgálta, amelynek során abban az anyagi jogi kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes elrendelheti-e hivatalból a működési engedély adatának akként történő módosítását, hogy az olyan tevékenységre vonatkozzon, amely végzésének jogszabályi feltételei nem teljesülnek. [13] Ítélete [32]-[35] bekezdéseiben hosszasan taglalta a működési engedély jogi természetének mibenlétét. Hangsúlyozta, hogy annak kiadását megelőzi az adott tevékenység feltételeinek tényszerű ellenőrzése. A jogszabályoknak és szakmai követelményeknek való megfelelés tényét és a tevékenység folytatásának feltételeit rögzíti, nem pedig magukat a jogszabályi előírásokat. [14] Értelmezése szerint a 96/2003. Korm. rendelet 11. §
(2)bekezdés k) pontja azt jelenti, hogy amennyiben tényszerűen fennállnak, vagyis ténylegesen megvalósulnak az ügyeletben való részvétel feltételei (közreműködői szerződés, felelősségbiztosítási kötvény és egyéb Kúria VI.Kfv.37.535/2025/9-I 5 kötelezettségvállalások, valamint az előírt személyi és tárgyi feltételek), úgy a közreműködés tényét rögzíteni lehet (sőt szükséges) a működési engedélyben akár kérelemre, annak kiadásakor, akár utóbb, az engedély hivatalból történő módosításával, de mindenképpen szükséges a feltételek teljesülésének bevárása, és a tevékenység végzésére való feljogosításra csak ezt követően kerülhet sor. [15] Megállapította, hogy az alperes a 96/2003. Korm. rendelet 11. §
(2)bekezdés k) pontját tévesen értelmezte, a közreműködésre vonatkozó jogszabályi előírás elvárt teljesítését tekintette olyan ténynek, amelyet végül akként rögzített a működési engedélyben, hogy a felperes „Központi ügyeletben látja el” az ügyeleti feladatot. [16] Kifejtette, attól, hogy létezik olyan jogszabályi előírás, amely szerint a háziorvosoknak és a házi gyermekorvosoknak közre kell működniük az OMSZ által szervezett központi ügyeletben, és meg kell teremteni ennek feltételeit, nem következik, hogy ezt az előírást a működési engedélyben is ismételten rögzíteni kellene. Különösen nem lehet ezt már megvalósult tényként feltüntetni, majd a feltételek nemteljesülése esetére a működési engedély megszegésének szankcióját kilátásba helyezni. [17] Mindezen nem változtat az sem, hogy a 96/
- Korm. rendelet 12/A. §-a értelmében a személyes közreműködésre irányuló tevékenység bejelentésére külön eljárás keretében kerül sor, továbbá nem teszi jogszerűvé az alperes értelmezését, hogy az a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (a továbbiakban: NNGYK) iránymutatásán alapult. [18] Az elsőfokú ítélet [38] bekezdése szerint a perbeli esetben annak volt ügydöntő jelentősége, hogy a felperes és az OMSZ között az alperes által sem vitatottan még nem jött létre a feladat ellátásához szükséges közreműködői szerződés a határozat meghozatalakor, márpedig azt az ESzCsM rendelet
- §
(6)bekezdése kifejezetten előírja. [19] Mindezeket követően az eljárásjogi jogsérelmeket vizsgálta, és ennek körében rámutatott, az Ákr. 104. §
(3)bekezdés a) pontja megengedi, hogy az ügyfél ne kapjon értesítést az eljárás megindításáról. A jelen ügyben az alperes ezt az eljárási formát alkalmazta, erre is hivatkozott a határozat indokolásában. Az a körülmény, hogy az alperes ugyanazon a napon hozta meg az ügydöntő határozatát, amelyen az eljárást megindította, nem teszi jogellenessé a közigazgatási tevékenységet, még akkor sem, ha a döntés az ügyfél számára nem kedvező. [20] Ítélete [43] bekezdésében egyetértett azzal a felsőbírósági döntéssel (Kfv.37.173/2024/7)., amely szerint az Ákr. 104. §
(3)bekezdés a) pontja csak akkor alkalmazható, ha a tényállás teljeskörűen tisztázott, és az ügyféli jogok nem sérülnek. A jelen esetben az alperes az alkalmazandó jogszabály téves értelmezése miatt nem tért ki annak vizsgálatára, hogy a működési engedély módosításának jogszabályi feltételei fennállnak-e, azaz a felperes az OMSZ-szel közreműködői szerződést kötött-e. Amennyiben a felperest értesítették volna az eljárás megindításáról, úgy nyilvánvalóan ügyféli jogaival élhetett volna, az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges tényeket az alperes rendelkezésére bocsáthatta volna. Az értesítés elmaradásával tehát sérültek az ügyféli jogai, ám ezzel nem valósult meg olyan lényeges mulasztás, amely az ügy érdemére kihatott volna. A felperes ugyanis a perben világossá tette – az alperes által nem vitatott tényként –, hogy a működési engedély módosításakor nem voltak és jelenleg sincsenek meg a feltételek. Megfelelő orvoslást nyert Kúria VI.Kfv.37.535/2025/9-I 6 tehát a közigazgatási eljárásban megvalósult tényállástisztázási hiányosság. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [21] A megismételt eljárásban hozott jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [22] Álláspontja szerint az ítélet sérti az Alaptörvény 28. cikkét, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. §
(1),
(2)és
(4)bekezdéseit, a 84. §
(2)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló
- CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4),
(5)bekezdéseit, az Eatv. 6/A. §-át, az ESzCsM rendelet 15. §
(1),
(6),
(8a)-
(8c)bekezdéseit, a 96/
- Korm. rendelet
- §
(2)bekezdését, 11. §
(2)bekezdés k) pontját, valamint a14. §
(1)bekezdését. [23] Az anyagi jogi jogkérdést illetően hangsúlyozta, hogy a 96/2003. Korm. rendelet 11. §
(1)bekezdése alapján működési engedély szakmára, illetve szakmán belül egyes szolgáltatásokra adható ki. Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/
- (XI.17.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet)
- számú melléklete tartalmazza a működési engedélyek kiadásának alapjául szolgáló egészségügyi szakmák és kódjaik jegyzékét. E jegyzékben külön szakmaként megtalálhatók: (…) 46 Sürgősségi betegellátás 4601 központi ügyelet (…) 63 háziorvosi ellátás 6301 háziorvosi ellátás 6302 házi gyermekorvosi ellátás 6303 felnőtt és gyermek (vegyes) háziorvosi ellátás. Nézete szerint mindebből látható, hogy a jogalkotó külön szakmaként ismeri el a központi ügyeletet, illetve a háziorvosi ellátást. Az OMSZ által működtetett, háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásra vonatkozó működési engedélyt [szakmakód: 4601 központi ügyelet] az NNGYK adta ki. [24] Rámutatott arra, hogy a felperes működési engedélyében a módosítást követően sincs azonban külön szakmaként feltüntetve a központi ügyeleti ellátás, az továbbra is kizárólag a 6301 szakmakódú háziorvosi ellátásra szól. [25] A 96/2003 Korm. rendelet
- §
(2)bekezdés k) pontja alapján a kerületi hivatalok által a háziorvosi [szakmakód: 6301] és a házi gyermekorvos szakmára [szakmakód: 6302] kiadott működési engedélyeknek mindössze az ügyeleti, készenléti rendszerben való közreműködés tényét szükséges tartalmaznia, amely tényt tüntette fel határozatával. A működési engedély módosítását az NNGYK, mint szakmai irányító szerv által megküldött iránymutatás alapján végezte el, amelytől az Ákr. 2. §
(1)bekezdésből következően nem térhetett el. A határozatával nem terjesztette ki a felperes működési engedélyét egy másik, új, külön szakmakódú központi ügyeleti szakmára, mindössze az ügyeleti rendszerben történő közreműködés tényét tüntette fel a vonatkozó jogszabályváltozások miatt. [26] Nézete szerint a jogerős ítélet eltér a Kfv.37.120/2025/7., valamint a Kfv.37.153/2025/
- számú határozatok elvi tartalmától, amely szerint a működési engedély Kúria VI.Kfv.37.535/2025/9-I 7 egyik kötelező tartami eleme – az ügyeleti rendszerben való közreműködés ténye – módosításához nem lehet olyan feltételek teljesülését támasztani, mint amelyek a működési engedély kiadásához szükségesek. Eltér továbbá a Kfv.37.185/2025/
- számú döntés elvi tartalmától is, amely szerint a háziorvosi és a házi gyermekorvosi alapellátáshoz kapcsolódó ügyelet ellátási formájában jogszabály-módosítás alapján előállt változás folytán az egészségügyi szolgáltató működési engedélyében az arra vonatkozó tény további vizsgálat nélkül hivatalból módosítható. [27] Az eljárásjogi jogkérdéseket illetően hangsúlyozta, hogy a megelőző eljárás során a tényállás megfelelően feltárásra került, az ügy egyszerű megítélésű ügynek tekinthető, ugyanis maga az eljárás megindítására okot adó körülmény tudomásra jutása, miszerint a felperes az ügyeletben nem vesz részt elegendő volt a tényállás tisztázásához. Leszögezte, hogy a személyi, tárgyi feltételek, a közreműködői szerződés meglétének vizsgálata nem volt szükséges a működési engedély módosításához, így nem volt arra szükség, hogy a felperes a megelőző eljárás során a feltételek meglétét igazoló okiratokat a rendelkezésére bocsássa. [28] Nézete szerint az jogerős ítélet eljárásjogi jogkérdésben eltér a Kfv.37.840/2024/
- számú kúriai határozat elvi megállapításától, amely szerint a működési engedély módosítása iránti eljárásban az eljárás megindításáról szóló értesítés elmaradása nem sértette a felperes eljárási jogait. A Kúria elvi éllel mondta ki azt is a határozatában, hogy mindig a konkrét ügyben kell vizsgálni, hogy az eljárás megindításáról való értesítés elmaradása sérti-e a tisztességes eljáráshoz való jogot. [29] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, mivel az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. Indítványozta a felülvizsgálati eljárás felfüggesztését a Fővárosi Törvényszék 34.K.704.127/2024/
- számú végzésével kezdeményezett alkotmánybírósági normakontroll eljárás befejezéséig. A Kúria döntése és jogi indokai [30] A felülvizsgálati kérelem alapos. [31] A Kúria a Kp.
- §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdésben foglaltakból következően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. [32] A Kp. 120. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [33] A Kp. 115. §
(2)bekezdés alapján alkalmazandó Kp. 110. §
(3)bekezdésből következően az elsőfokú bíróságot a Kúria iránymutatása köti, ezért az új eljárásban hozott Kúria VI.Kfv.37.535/2025/9-I 8 határozat felülvizsgálata során a Kúriának azt kellett megvizsgálnia, hogy az elsőfokú bíróság eleget tett-e a Kúria iránymutatásának (Kfv.38.343/2019/11., Kfv.35.057/2022/5., Kfv.37.007/2025/18.). [34] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az új eljárásra adott iránymutatásnak megfelelően a keresetet, mind az eljárásjogi, mind az anyagi jogsérelmek körében elbírálta, ám a jogerős ítéletében eljárásjogi jogkérdésben eltért az új eljárásra utasító határozatban kifejtett jogértelmezéstől, valamint anyagi jogi jogkérdésben eltért az egységes kúriai joggyakorlattól és ebből kifolyólag megalapozatlan, ezért jogszabálysértő döntést hozott. [35] A Kúria hangsúlyozza, hogy a közigazgatási perben a keresetlevélben hivatkozott eljárási jogsérelmek az anyagi jogi jogsérelmeket megelőzően vizsgálandók. Ha ugyanis lényeges, az ügy érdemére kiható jogszabálysértést állapít meg a bíróság, akkor az a közigazgatási cselekmény megsemmisítését és szükség esetén a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését önmagában megalapozza. Jelen ügyben azonban ez éppen fordítva történt, az elsőfokú bíróság - helytelenül - elsőként az anyagi jogi jogsérelmek megalapozottságát vizsgálta. [36] A Kúria az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító, Kfv.37.840/2024/9. számú határozatában állást foglalt abban a kérdésben, hogy az Ákr. 104. §
(3)bekezdés szerinti értesítés elmaradása sérti-e az egészségügyi szolgáltató tisztességes hatósági ügyintézéshez való alapjogát. A Kúria jogkérdésben kifejtett álláspontja abban foglalható össze, hogy az alperes az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének módosítása iránti eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül hozott döntést, amely pusztán az eljárás megindításáról való értesítés elmaradása miatt nem jogszabálysértő. [37] Az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletében eltért a Kúria új eljárásra utasító határozatában kifejtett jogértelmezéstől, amikor azt állapította meg, hogy a működési engedély módosítása iránti eljárásban az alperesnek bizonyítási eljárást kell lefolytatnia, továbbá, hogy az ilyen eljárásban az Ákr. 104. §
(3)bekezdése alapján az ügyfél értesítése nem mellőzhető. Ezzel megsértette a Kp. 115. §
(2)bekezdés alapján alkalmazandó Kp. 110. §
(3)bekezdését. [38] Az Eatv.
- január 1-jétől hatályos 6/A. §-a értelmében az OMSZ gondoskodik az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról. [39] Az ESZCsM rendelet
- §
(6)bekezdése szerint az ügyeleti szolgálatot, valamint a központi ügyeletet a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvos az OMSZ-szal kötött szerződésének megfelelően látja el. A területi ellátási kötelezettség nélkül háziorvosi tevékenységet végző orvos az ügyelet működtetőjével kötött szerződésben rögzített feltételek szerint működik közre az ügyelet ellátásában. A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) 2023. június 1-jétől hatályos 4. §
(2)bekezdés e) pontja alapján a háziorvos feladatkörébe tartozik a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyelet működtetőjével kötött szerződésben rögzítettek szerint az ügyeleti szolgálatban való, az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti részvétel. Kúria VI.Kfv.37.535/2025/9-I 9 [40] A kiemelt rendelkezések értelmezése körében a Kúria már kimondta precedensértékű határozataiban azt, hogy a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatókat (háziorvosok, házi gyermekorvosok) a
- január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint ügyeleti szolgálatban való részvétel kötelezettsége terheli, akár a nevükben ellátást nyújtó háziorvos, akár helyettes orvos útján. Az ügyelet ellátásával, az abban való részvétellel kapcsolatos kötelezettség közvetlenül a jogszabályi rendelkezésekből ered {Kúria Kfv.37.812/2024/5., indokolás [93]}. A háziorvosok, házi gyermekorvosok ügyeletben való részvételének kötelezettsége a 2023-ban bekövetkezett jogszabályváltozásokból eredően fennáll {Kúria Kfv.37.120/2025/7., indokolás [46]}. Az új ügyeleti rendszerre való áttérést követte le az alperes – a szakmai felettes szerv utasításával összhangban – a működési engedély hivatalbóli módosításával, ami mindössze abban merült ki, hogy a felnőtt háziorvosi ellátás szakmán belül az ügyeleti feladatot „Nem vesz részt ügyeletben” helyett „Központi ügyeletben látja el” adatra módosította. {Kúria Kfv.VI.37.120/2025/7., indokolás [49]}. [41] A kiemelt elvi élű megállapításokkal ellentétesen helyezkedett arra az álláspontra az elsőfokú bíróság, hogy csak akkor lehet módosítani a felperes működési engedélyét, ha ténylegesen megvalósulnak az ügyeletben való részvétel feltételei (közreműködői szerződés, felelősségbiztosítási kötvény és egyéb kötelezettségvállalások, valamint az előírt személyi és tárgyi feltételek), az egységes kúriai joggyakorlat szerint a 2023-ban bekövetkezett jogszabályváltozás önmagában megalapozza a működési engedély módosítását. [42] Az elsőfokú ítélet [38] és [44] bekezdéseiből kitűnően a határozat megsemmisítésének indoka az volt, az alperes nem tisztázta azt, hogy a felperes az OMSZ-szel közreműködői szerződést kötött-e. [43] Ezzel összefüggésben a Kúria a közzétett határozatában akként foglalt állást, hogy az ügyeletellátási kötelezettség nem végezhető el csak az annak tartalmát ténylegesen kitöltő, az ESzCsM rendelet
- §
(6)bekezdésében és az EüM rendelet 4. §
(2)bekezdés e) pontjában deklarált szerződés megkötése révén {Kúria Kfv.37.812/2024/5., indokolás [94]}. A Kúria azt is megállapította, hogy: (…) a működési engedély módosításának nem feltétele a közreműködői szerződés megléte, az az ügyelet ellátásához szükséges, anélkül ugyanis az ügyeletben ténylegesen nem működhet közre a háziorvos/házi gyermekorvos. Az, hogy a felperes megkötötte-e a közreműködői szerződést és azt bejelentette-e a 96/2003. Korm. rendelet 12/A. §
(1)bekezdésben foglaltak szerint, jelen jogvitának nem képezte a tárgyát, az legfeljebb az ügyeleti kötelezettség teljesítésének ellenőrzése körében vizsgálható {Kúria Kfv.VI.37.120/2025/7., indokolás [53]}. A Kúria elvi éllel szögezte le azt, hogy a működési engedély módosításának nem feltétele a közreműködői szerződés megléte. Az ügyeletben való részvételre vonatkozó bejegyzés a közreműködői szerződés megkötésének feltétele {Kúria Kfv.37.409/2025/5., elvi tartalom [47]}. [44] Az elsőfokú bíróság eltért a kiemelt elvi megállapításoktól, amikor arra a következtetésre jutott, hogy csak akkor tüntethető fel a működési engedélyben az ügyeletben való részvétel ténye, ha már meg van kötve a közreműködői szerződés. [45] A fent kifejtettek szerinti téves jogértelmezésre és a Kúria precedensértékű határozataiban kifejtettektől való eltérésre tekintettel a Kúria az elsőfokú ítéletet a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás Kúria VI.Kfv.37.535/2025/9-I 10 lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [46] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a jelen határozatban kiemelt precedensértékű kúriai határozatokban foglalt jogértelmezést követve kell újból döntenie a felperes keresetéről, az ott megjelölt valamennyi eljárási és anyagi jogi jogsérelemről. Ennek során abból kell kiindulnia, hogy 2023-ban a felperes működési engedélyének egyik kötelező tartalmi elemében a jogszabályok kötelező előírásánál fogva változás következett be, amelyet az alperesnek a felperes működési engedélyében le kellett követnie, azaz hivatalbóli módosítási kötelezettsége keletkezett, továbbá, hogy a működési engedély módosításának nem szempontja a személyi, tárgyi feltételek tisztázása, a közreműködői szerződés megléte. Az Ákr. 104. §
(3)bekezdés a) pontjával kapcsolatos kereseti érvelés elbírálása során köteles követni a Kúria Kfv.37.840/2024/
- számú határozatában kifejtetteket, amely abban foglalható össze, hogy az alperes az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének módosítása iránti eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül hozott döntést, amely pusztán az eljárás megindításáról való értesítés elmaradása miatt nem jogszabálysértő. [47] A Kúria a felperes felülvizsgálati eljárás felfüggesztése iránti kérelmét elutasította, figyelemmel arra, hogy a Kp.
- §-a értelmében alkalmazandó Pp.
- §
(2)bekezdésben foglaltak alapján az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére tekintettel a felülvizsgálati eljárás felfüggesztése nem kötelező, hanem csak lehetőség és a jelen ügyben a Kúria az egységes és következetes kúriai joggyakorlatot követve hozta meg a határozatát. A döntés elvi tartalma [48] Az alsóbb fokú bíróság köteles követni az új eljárásra utasító határozatban foglalt jogértelmezést. [49] A háziorvos, házi gyermekorvos ügyelet ellátási kötelezettségét a jogszabály keletkezteti. [50] A működési engedély egyik kötelező tartalmi eleme - az ügyeleti rendszerben való közreműködés ténye - módosításához nem lehet olyan feltételek teljesülését támasztani, mint amelyek a működési engedély kiadásához szükségesek. [51] A működési engedély módosításának nem feltétele a közreműködői szerződés megléte. Az ügyeletben való részvételre vonatkozó bejegyzés a közreműködői szerződés megkötésének feltétele. Záró rész Kúria VI.Kfv.37.535/2025/9-I 11 [52] Az alperes részére a Pp. 81. §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelő felszámítás hiányában felülvizsgálati perköltséget nem lehetett megállapítani. A felperes felülvizsgálati perköltséget nem igényelt, ezért a részére felülvizsgálati perköltséget nem kellett megállapítani. [53] A Kúria végzésével szembeni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. [54] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria - tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában - a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- november
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Hajas Barnabás sk. bíró